Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
198(i. június 11., szerda e Finommechanikai bázis Tervek és fenek az ITV-nél zető ezt azzal is bizonyítja, hogy 30 millió forintot meghaladó az árbevételük. Most 45-en vannak, ebből 37 a műszerész. Irodagép viszont szinte annyi fajta van kis hazánkban, mint égen a csillag, az egyre erősödő magánimport csak tovább színesíti ezt a palettát. Fel lehet készülni ennyi típus javítására? — Természetesen nem, mi mintegy 250-féle irodagépet vállalunk — mondja a szervizvezető. — Szakosodtunk tehát, de azért így is elég széles a választék. Javítunk mechanikus és elektromos írógépeket, elektronikus számológépeket, könyvelőautomatákat, pénztárgépeket, fénymásolókat, számítógépeket, egyszóval minden olyan gépet, amit az irodai, üzleti munkában használnak. A szerviznél tervekben sincs hiány. Már megkezdték a használt irodagépek forgalmazását, és kialakították tanácsadó szolgálatukat. Jövőre pedig egy üzletet nyitnak Békéscsabán, ahol az írógépszalagtól a leporellóig mindent árulnak, amire egy modern irodának szüksége van. Az elektronikáé a jövő Számítógépet is javít az ITV Amikor titkárnőnk meghallotta, hogy az ITV-hez, azaz az- Információtechnikai Vállalathoz indulunk, rákérdezett: mentek az írógépesekhez? Mi azt válaszoltuk, hogy igen, pedig a tetthelyen kiderült: ez az ITV már nem ugyanaz, mint ami néhány évvel ezelőtt volt. — Bár a rövidítés maradt ITV, a nevünk is megváltozott — jegyzi meg Téglássy Károly, az ITV Békés—Szolnok megyei leányvállalatának igazgatója. — Régebben irodagéptechnikai vállalatnak hívtak bennünket, most pedig Információtechnikai Vállalat a becsületes nevünk. Persze a lényeg nem ez, hanem a mögötte levő tartalmi változás: ma már az írógépjavítás forgalmunknak csak egy kis részét teszi ki. De amióta leányvállalattá alakultunk, a teljes szerviztevékenység — bár abszolút értékben növekszik — részaránya folyamatosan csökken. Pótalkatrészgyártók Az elmondottakat persze a számok is igazolják. Az ITV Békés—Szolnok megyei leányvállalata 1983. január 1- től működik kisvállalati formában. Kezdetben csak szervizzel foglalkoztak, majd nyomdaipari tevékenységgel bővítették a profilt. Azután megvásárolták a Kner Nyomdától a békéscsabai, Szerdahelyi úti telepet, és itt gyártóbázist rendeztek be. — Bizonyára sokan emlékeznek arra a nagy port felvert ügyre, amelynek az lett a vége, hogy 1984-ben az Irodagépgyártó Vállalatot, azaz IGV-t jogutód nélkül felszámolták. Az IGV gyártotta a Ratus, illetve az Anker márkanevű pénztárgépeket, ezekből bel- és külföldön több mint 170 ezer üzemel. Teljesen világos, hogy ezek nem maradhatnak pótalkatrész nélkül, ilyen óriási gépparkot nem lehet az egyik napról a másikra lecserélni. Ezzel mindenki tisztában volt. csak éppen vállalkozó nem akadt a gyártásra — jegyzi meg az igazgató. Lehetne most meditálni azon, mennyire volt bölcs vagy elhamarkodott döntés a felszámolás. Egy biztos: a magyar finommechanikai ipar talán legnagyobb bázisa vált ezzel semmivé. Az IGV-t felvásárló vállalatok elsősorban a gépekre, az üzemcsarnokokra, no meg a jól képzett munkásokra tartottak igényt, a pótalkatrészgyártást nyűgnek tekintették, és ennek megfelelően kezelték. Ebben a helyzetben gondolt egy merészet a csabai ITV. és elvállalta a pénztárgépek pótalkatrészgyártását. — Mi önként vállalkoztunk erre a sokak szerint hálátlan feladatra — mondja az igazgató —, de természetesen nem jótékonyságból. Akkor Sok munkát adnak a pénztárgépek S ha már a terveknél tartunk, nem árt erről érdeklődni a leányvállalatnál sem. mert szép dolog, hogy elkezdték a pénztárgépek alkatrészeinek gyártását, de erről máris látható: nem lesz egy hosszú életű profil. Üj Ratus és Anker gépek már nem készülnek, a régieket folyamatosan selejtezik, előbb- utóbb tehát nem kell hozzájuk pótalkatrész. — Mi úgy gondoljuk, öt évig lesz még igény ‘ezekre az alkatrészekre — válaszol a ki nem mondott kérdésre Téglássy Károly. — Készülünk tehát a váltásra, jó néhány ötlet van a tarsolyunkban. Vége felé közeledik egy eredményesnek ígérkező tárgyalás NSZK bérmunkáról. Partnerünk — ha létrejön az üzlet — néhány korszerű gépet is adna a gyártáshoz. Pu- hatolódzunk itthon is, lenne-e olyan termék, amelynek komplett gyártása beleillik a mi profilunkba. Mivel jól képzett elektronikai szakembereink is vannak, valami olyat szeretnénk, ahol az elektronika és a finommechanika együtt jelenik meg. Erről közelebbit ma még korai lenne mondani, a tárgyalások még nagyon az elején tartanak. Ez persze nem baj, a békéscsabai ITV-nek még öt éve van arra, hogy megfelelő termékeket találjon. Az azért biztató, hogy máris a jövőjükön gondolkodnak. Ennek jele az is, hogy szeptembertől megkezdődik a vállalatnál a szakmunkásképzés, és végre, több évtized után ismét képezne!:* majd a megyében szerszámlakatosokat is. így válhat realitássá az elképzelés: az ITV valóban a finommechanikai ipar bázisa lesz a megyében. Lónyai László már látszott, hogy az egyre szaporodó kisvállalkozások, melléküzemágak mellett egyre nehezebb lesz csak szolgáltatásból megélni. Azt akartuk, hogy vállalatunk több lábon álljon, és volt még egy nagyon fontos célunk: a megyei vezetéssel közösen azt akartuk, hogy létrejöjjön itt egy olyan finommechanikai gyártóbázis, amelyre a jövőben alapozni lehet. A szerviz is fontos Az elképzeléseket hamarosan tettek is követték. A felszámolt IGV pótalkatrészgyártó gépeit, a szerszámokat, gyártóeszközöket Békéscsabára telepítették. Csaknem 100 gépet helyeztek üzembe, nagyon rövid idő alatt. Amit lehetett, felújítottak, amit nem, ahelyett újat vásároltak, és a közeljövőben várják egy nagy pontosságú számítógép-vezérlésű megmunkálógép érkezését is. A géptelepítésekkel szinte egy időben megkezdődött a gyártás is, és május közepén már elindult az első exportszállítmány az NDK-ba. Azért a javítás sem vesztett fontosságából az ITV- nél. Rózsa Sándor szervizveKészülnek a pótalkatrészek A PAPÍRFELDOLGOZÓ IPARI SZÖVETKEZET, amely főként ügyviteli nyomtatványokat készít és forgalmaz, az importáru hazaival való helyettesítésére új technológiát fejlesztett ki. Ez lehetővé teszi, hogy hazai papírból készítsenek indigó nélkül használható, úgynevezett önátíró papírt. A főként a vendéglátóiparban, valamint az irodákban és a számítógépek sornyomtatóinál alkalmazható papírt jelenleg tőkés importból szerzik be, és ezt dolgozza fel a szövetkezet. Az egyre növekedő igények kielégítésére kezdték meg — egyelőre kísérletképpen — a különleges papír előállítását. Az új eljárás költsége lényegesen — mintegy 60—70 százalékkal — kisebb mint az import papír ára, s a minősége . is kiváló. Az önátíró papírok gyártásának felfuttatására — a technológia részeként — a szövetkezet az idén nagy teljesítményű NSZK-beli gépet állít üzembe. A 40 millió forintos gépberuházás rövid időn belül megtérül. A modern berendezéssel ugyanis jövőre ezer tonna önátíró papírt készítenek, később pedig évente további 500 tonnával növelhetik a termelést. A szövetkezet az import fokozatos helyettesítésére jövőre újabb gépet állít munkába, ezzel lehetővé válik, hogy a hazánkban évente forgalmazott hatezer tonna ügyviteli nyomtatványt túlnyomó részt magyar alapanyagból készítsék. MINI SÖRGYÁR. A Kcr. ipar tatabányai gyárában elkészítették az első ha'zai mini sörgyárat; a hetenként 6 ezer liter sör főzésére alkalmas kisüzemet a Nagybcreki Állami Gazdaság Balaton melletti sörözőjében június végen nyitják meg. A mini sörgyárak készítésére a Skála Aruház és az NSZK-beli Kaltenberg cég részvénytársaságot alapított. A tatabányai üzem versenytárgyalás útján szerzett jogot gyártására. A „törpe sörfőzde" tulajdonkeppen a nagy gyárak kicsinyített változata. Technológiai rendszerét a kívánt teljesítménytől függően több vagy kevesebb tartályból alakítják ki. A tatabányai üzemben különleges acélból készítik a- tartályokat. Az átlagosan két méter magas cs egy méter átmérőjű acéltartályokban a sörfőzés az erjesztéstől a csapolásig ugyanúgy játszódik le. mint a nagy gyárakban. A MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYESÜLET halászati szakosztálya és a Szegedi Állami Gazdaság június 11—12-én Szegeden rendezi meg a III. halászatgépesítési tanácskozást. Ezt a nagyszabású tapasztalatcserét különösen időszerűvé teszi és sürgeti, hogy a halgazdálkodás eredményeinek további csökkenését csak korszerű tenyésztési technológiák, gépek hatékony alkalmazásának ki- terjesztésével lehet megállítani. Ezt indokolja az is, hogy a halastavak mintegy 60 százaléka szorul felújításra, amelyhez ugyancsak gazdaságosan működtethető gépek szükségesek. A jelenlegi tervidőszakban a halgazdaságok mintegy 160 ezer hektárnyi vízterületén a halhúster- melést 10—12 százalékkal kell növelni. Növényvédelmi előrejelzés A szőlőnél május utolsó napjaitól kezdődően egyre több helyen figyelhetők meg a szőlőperonoszpóra első tünetei. Az elmúlt napok esős időjárása újabb fertőzési hullámot indított el. Azokon a területeken, ahol az éjszakai hőmérséklet nem csökkent tartósan 10-11 Celsius- fok alá, feltétlenül gondoskodni kell a védelemről. A csapadékos időjárás és a szőlő virágzása miatt a pero- noszpóra mellett nagy figyelmet kell fordítani ;l bot- ritisz elleni megelőző védekezésre is. Továbbra is figyelmet kíván a szőlőmolyok károsításának megakadályozása. A hernyók kelése még jelenleg is tart, ezért az ültetvények rendszeres ellenőrzésére, a fertőzött gócok felderítésére van szükség. Az almánál a csapadékos időjárás kedvezett az alma- favarasodás elterjedésének. A levélfertőzöttség néhány ültetvényben 5-15 .százalékos, sőt, 30 százalék feletti megbetegedést is észleltek. Május közepén kezdődött az almamolylárva kelése, a kártevők elleni védekezéseket a megfigyelések alapján folytassák. Megjelentek a kaliforniai pajzstetvek első lárvái is. A fertőzési gócok felderítésére fokozott figyelmet kell fordítani. A korai burgonyafajták országszerte a lombzáródás szakaszában vannak, az állományok már mindenütt fogékonyak a burgonyavész- fertőzésre. Az elmúlt napok csapadékos, hűvös időjárása optimális feltételeket teremtett a kórokozó megjelenéséhez, s mivel a közeli napokban továbbra is kedvező lesz az idő az újabb fertőzéseknek, ezért az első megelőző védekezéseket' mielőbb el kell végezni. A DÉLÉP BÉKÉS MEGYEI LEÄNYVALLALATA eladásra kínál betonkeveréket közületeknek, magánszemélyeknek Gyulán és Békéscsabán, az alábbi árakon: Gyula, Henyei úti telepen: B 10ü-as 1380 Ft/köbméter B 140-es 1430 Ft/köbméter B 200-as 1490 Ft köbméter Békéscsaba, Vörös Október sori telepen: B lüü-as 1400 Ft/köbméter B 140-es 1450 Ft/köbméter B 200-as 1500 Ft/köbméter köbméternél nagyobb mennyiség esetén szombat, vasárnap is kiszolgálunk.
