Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
1986. június 10., kedd o EUSZBSS HÍREK 0 VILÓGGflZDflSflGBÓL A többség állva marad Beszélgetés Dr. Szlameniczky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével El tudták-e látni megfelelő minőségű és mennyiségű áruval a falusi, tanyasi lakosságot? Hogyan gazdagították a városok kínálatát? Miképpen vették ki részüket az ipari, mezőgazdasági termelésből és a szolgáltatásokból? A többi között ezekre a kérdésekre is válaszolnak majd a fogyasztási szövetkezetek ez évben megrendezendő kongresszusán. Dr. Szlameniczky Istvánt, a Szövosz elnökét, az MSZMP KB tagját kértük előzetes számvetésre. NORVÉGIA félbillió korona értékben szállít földgázt Nyugat-Európának 1993 és 2020 között — erről kötött a norvég állami olaj- és gázipari vállalat, a Statoil szerződést NSZK-beli, holland, francia és belga partnereivel. A dollárban közel 64 milliárdos szerződés értelmében a Statoil összesen 450 milliárd köbméter földgázt juttat el a nyugat-európai felhasználókhoz, javarészt az északi-tengeri Troli szénhidrogénmezőről, részint a már meglevő, részint pedig a csak ezután épülő és Hollandiába vezető 1100 kilométeres vezetéken. VAJDASÁGI ÖNTÖZŐRENDSZER — amerikai befektetés. A New Vork-i Contitrade Services Corporation és négy vajda'sági mezőgazdasági-ipari kombinát között Cavtatban — az amerikai és a' jugoszláv gaz'- dasági szakemberek találkozóján — szerződést írtak alá arról, hogy az amerikai cég 30 millió dollárt fektet be 14 ezer hektár termőföld öntözési rendszerének kiépítésébe. A mezőgazdasági-ipari kombinátok a befektetett pénzt, valamint az amerikai partner részesedését hat egyenlő részletben fizetik vissza, éspedig 1988-tól kuko- ricacxporttal. Ez évente mintegy 70 ezer tonna* kukorica kivitelét fogja jelenteni. A KÍNAI KÖZPONTI KORMÁNY elrendelte 106 olyan beruházás leállítását, amelyet a kormány előzetes hozzájárulása nélkül indítottak be ebben az évben. Egy év eleji vizsgálat kiderítette, hogy az illegálisan kezdett beruházások száma összesen 763. Utólagosan engedélyezték 148 kulturális, népjóléti, oktatási és egészségügyi célokat szolgáló beruházás folytatását. Eldöntésre vár, hogy mi lesz a sorsa a fennmaradó 509 illegális beruházásnak. MAGYAR NAPOT RENDEZTEK a: vancouveri világkiállításon, az Expo ’86- on. A közlekedés és a hírközlés történetét, fejlődését, távlatait bemutató világkiállításon a magyar pavilon képet ad a magyar járműipar történetéről, jelenéről — egyebek közt egy csuklós autóbuszt, több vasúti és közúti szerelvény makettjét, a járműalkatrész-gyártás termékeit mutatja be, s megismerteti a látogatókat a járműipar hazai úttörőivel, jelentős eredményeivel. A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KORMÁNY további 63 millió dollárt különített el, s ezzel összesen 138 millió dollárra emelkedik a külföldi turisták jobb ellátásának biztosítására létrehozott pénzalap nagysága. Jugoszlávia azt reméli, hogy az idén 6 százalékkal több külföldi turista keresi fel az országot, mint tavaly. Hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg 165 ezer turista tölti szabadságát Jugoszláviában, a legtöbb jugoszláviai üdülőhelyen jelenleg 10—20 százalékkal több külföldit tartanak nyilván, mint egy évvel korábban. A LEGNAGYOBB AMERIKAI vegyipari vállalat, a Du Pont arra számít, hogy a következő évtizedben alaposan megugrik a műanyag karosszériájú autók gyártása az Egyesült Államokba'n. A vállalat a General Motors, a Ford és a Chrysler jelenleg évente 2 milliárd dollár erejéig érdekelt a gépkocsiiparban. A GM egyébként május elején jelezte, hogy 1990- re várhatóan már 1 millió „plasztikautót” gyárt. — Üj és még újabb áruházak épülnek szerte az országban, egyre bővül a szövetkezeti áruházi lánc, de mintha a fejlődés kizárólag csak a városokban járna látványos eredménnyel. Nem hagyták cserben az áfészek a kisebb településeket, a tanyaközpontokat, falvakat, községeket? — A tömegek mindenütt a világon a város felé áramlanak — hát még, ha doppingolják is ezt, mint Magyar- országon ! Az urbanizációra hazánkban a szövetkezetek azzal válaszoltak, hogy tagjaik után „mentek”. De vajon tehettek-e mást? Egy kisebb falusi vegyesboltban — gazdasági okokból — nehéz helyzetbe kerül a legjobb áfész is; szaküzletet, nagyáruházát nem tart el az ottani kereslet. Egyébként a falvak lakói is nyertek e boltokkal, mert száz szövetkezeti boltból 85 továbbra is kisvárosban vagy nagyközségben működik, faluközeiben. A városi megjelenés azért is előnyös volt, mert versenyt indított a Skála- Coop és a Centrum Áruházak között. — Azért a kisebb falvak kisboltjairól sem lenne szabad megfeledkezni. — Miért, ki feledkezett meg róluk? A Szövosz elnöksége három éve döntött úgy, hogy rövid távú akcióprogramra beszéli rá az áfésze- ket. Tekintélyes pénzalap támasztotta alá az általunk javasolt felújítási programot: tegyék ízlésessé, igényesebbé a falusi, tanyasi üzleteinket. A pályázat eredményeként 2500 szövetkezeti üzletet hoznak rendbe és bővítenék ki az év végéig. Az akciót nem üzleti, hanem ha úgy tetszik, politikai megfontolások alapján támogattuk. — Látványos számokat hallottunk. Csakhogy a szövetkezeti kereskedelem fejlődési üteme elmarad az állami kereskedelemétől. Miért? — A forgalom növekedésének dinamikája valóban mérséklődött, az okok szerteágazóak. Tíz éve — az V. ötéves tervidőszakban — még az új üzletek 55 százalékát építették szövetkezeti forintokból, a most befejeződött VI. ötéves tervciklusban azonban 30 százalékra csökkent a részesedésünk. Ezt részben így is akartuk, tudván azt, hogy nem lehet számítani arra, hogy társadalmi méretekben nő a lakosság vásárlóereje. Üj üzletek építése helyett energiánkat a meglevők fenntartására koncentráltuk, sőt erőforrásaink egy részét átcsoportosítottuk a termelésbe. így többet kereshettünk, másrészt azonban hozzájárultunk az árualap bővítéséhez is. Az így felhalmozott tiszta jövedelemből idővel vissza lehet juttatni a kereskedelem fejlesztésére, ha végre növekszik az életszínvonal és új boltokra lesz szükség. Erre számítottunk, de például a szabályozók egynéme- lyikének változása elég váratlanul érte hálózatunkat, tetézve a sok fogyasztói áremelésből következő egyéb hatásokkal. Az árrések szűkülése a falvakban okoz gondokat a mai napig, hiszen ott kizárólag az áfészek forgalmaznak élelmiszert. A nagykereskedelem erről nem sokat tud, mert haszonkulcsa eleve magasabb, majdnem duplája, mint a kiskereskedelemé. Napjainkra azért már itt is sok a változás, mert a kormányzat ma arra biztatja a kiskereskedőket, hogy kiskereskedjenek — a nagykereskedelem kiskereskedelmi forgalma az elmúlt években 25 százalékkal nőtt... — Eközben jelentős versenytárs lett a szövetkezetek vállalata, a Skála-Coop is. — Igen, hetven áruház tartozik hozzá, tagja csaknem 200 áfész. Ne feledje azonban, hogy 170 milliárdos forgalmukból alig 12 milliárd származik nagykereskedelmi tevékenységből. Ez nem túl sok, de arra alkalmas, hogy élezze a ver-, senyt. Ahol például területi raktárt létesített a Skála- Coop, ott mozgékonyabbá vált az állami kereskedelem is. Az országban csaknem 100 fogyasztási szövetkezet kért és kapott nagykereskedelmi jogot — ezek derűlátásra adnak okot a továbbiakat illetően. — A közelgő kongresszuson nyilván a szövetkezeti mozgalom jövőjét is felvázolják, ez pedig természetszerűleg a szövetkezetek lehetőségeitől függ. Ön szerint milyenek a kilátások? — Van olyan áfész, amelynek 4 milliárd a forgalma és van olyan, amelynek alig 30 millió, de ezzel semmit sem mondtam, mert akad köztük 150—200 milliós forgalmú kiváló és vergődő milliárdos. Talán túl egyszerűnek hangzik, de általában ott nincsenek gondok, ahol jó a vezetés, pontos a munkavégzés, helyesek a döntések. A fejlesztés esélyei — a jövő — azonban ezeken túl a szövetkezet nagyságától is függnek, mert korszerűsítő befektetésre, amiből bővített újratermelésre is futja, csak a nagy nyereséget produkáló szövetkezetek képesek. A tetemes központi elvonás miatt a kicsiknek a lehullott vakolat pótlása is gondot okozhat. — Eggyel több ok, hogy egyesüljenek. A baj csak az, hogy időnként ez nem saját akaratukból történt... — Nem lehet tagadni, hogy volt egyesülés parancsra, szubjektív indítékokból is — sajnos. Ettől függetlenül azt kell mondjam, nagy haszna az egyesülésnek, hogy koncentrálódtak a fejlesztési források, és olyan szövetkezeti áruházi lánc alakult ki, amelyre egyébként nem lett volna állami pénz. — Mostanában divatos dolog minden bajért a szabályozókat okolni. Mi a véleményük minderről a szövetkezeteknek? — Általában véve jó logikájuk van a szabályozóknak, bár nem mindegyik következetes. Helyes és célszerű az erőforrásokat, tehát a munkaerőt, az eszközt adóztatni, az ezekből származó nyereség helyett. Most van, aki nyer ezen, van, aki veszít — a dolog lényege az, hogy megkezdődött az átrendeződés, az eddiginél erőteljesebb differenciálódás. Az biztos, hogy fehéren-feketén ki fog derülni, ki képes állni a sarat és ki nem. Én abban bízom, hogy a többség állva marad ... Farkas P. József 'fc?*ír7R ywMMxr“«nl m i'if 9T\\ t h pH»f ■ Elsőként több mint félszaz beutalt vehette birtokba az új gyulai TOT-üdüIot. Az ország különböző részéről ide érkezett vendégékben bizonyára kellemes emlékeket hagy ez az esztétikus külsővel és belsővel rendelkező szálloda, valamint a minden igényt kielégítő Fotó: Fazekas László
