Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-09 / 134. szám
1986. június 9., hétfő 0 Okra, Luffatök és társaik Négyezerötszáz parcellán 1100 fajta II városi párt vb tárgyalta * Erősödött a tulajdonosi szemlélet Harisnyagyári beszélgetés Gyulán A Budapesti Harisnyagyár gyulai leányvállalatának valamivel több mint ezer dolgozója van, közülük 116-an párttagok. A 7 tagú pártvezetőség három alapszervezet munkáját irányítja, amelyek jól igazodnak a vállalat szervezeti felépítéséhez. Az új pártvezetőség mindenekelőtt arra törekszik, hogy egységes, tevékeny, politizáló kommunista közösséggé és fegyelmezett, jól dolgozó gárdává kovácsolja a 86 éves múltra visszatekintő gyár kollektíváját. Palántázás közben Aki gyakran utazik a Szeged—Békéscsaba vasútvonalon, a fürjesi megállónál láthatja, hogy szorgos női kezek palántáznak, J kapálnak és vetnek a Vetőmag-termeltető és -Értékesítő Vállalat fajtakísérleti állomásán. A délutáni szikrázó melegben, az iroda előtti kis kertben két fiatal nő éppen paprikát palántáz. Takács Ibolya állomásvezető-helyet- tes, amíg fürgén válogatja a ládában a palántákat, a következőget mondja: — A mai napon a paprikapalántázás volt a feladatunk. Az eső után fontos a pótlás. Jól érzem magam itt a szabadban, ezt a rendkívül változatos munkát nagyon szeretem. Társnője, Maszlag Jánosné csak néhány hete dolgozik a fajtakísérleti állomáson. Az eddigi tapasztalatokról így beszél: — Békéscsabáról járok ki mindennap, a munkaidő fél 8-tól délután fél 5-ig tart. Jelenleg a paprikát palán- tázzuk — törli meg gyöngyöző homlokát —, majd ennek befejezése után társadalmi munkában parkosítunk, virágpalántákat ültetünk a Magvető szocialista brigád tagjaival. A vetőmagtermeltető vállalat korábban csak a magvak forgalmazásával foglalkozott. A változó igények azonban arra ösztönözték a vállalatot, hogy közelebb kerüljön a gyakorlati éléthez. Ezért hozták létre a vállalat két kutatóintézetét Nyíregyházán és Szentesen, és jelenleg folyamatban van a fajtakísérleti állomások kiépítése országszerte. A mar- tonvásári, a mezőtúri mellett Békéscsabán — fürjesen — található a legnagyobb ilyen jellegű kísérleti telep. A kiváló minőségű, 66 »hektáros földterületen 13 hektáron folytatnak kísérleteket, míg a fennmaradó területen vetőmag-szaporítást (borsó, paprika, napraforgó stb.) végeznek. A kísérletek céljáról, a további elképzelésekről Hur- sán Pál állomásvezető tájékoztat. — Nálunk 4500 parcellán 20 ország 46 kutatóintézetének több mint 1100 növényfajtája vizsgázik. A tíz négyzetméteres négy ismétlésben beállított kísérleti parcellákon 52 növényfaj szerepel. Részesei vagyunk a NÖMI, vetőmag állami minősítési rendszerének is, az itt vizsgált fajták, jó eredmény esetén, három év után kerülhetnek köztermesztésbe. A vetőmagvállalat információs kísérleteket is folytat. A külföldi fajták közül azok, amelyek jól bírják az itteni éghajlati viszonyokat, később honosítás céljából benyújtják azokat a NÖMI-hez. A fürjesi állomáson agrotechnikai kísérleteket is beállítottak. Vizsgálják a vetésidő, a csávázás, a vegyszerérzékenység stb. hatását. Ugyancsak érdekes az a kísérletük, amelyben még május 20. után is vetettek amerikai tavaszi árpafajtát. Kint a területen egyébként jól mutatnak a különböző magasságú tavaszi árpák egymás mellett. A vetőmagelőállítási kísérletek sorában többek között hibrid cirkot és szudáni füvet állítanak elő. A Békés Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomással közösen agrotechnikai kísérletet állítottak be. Itt vizsgálják az egyes vegyszerek hatását, a fajták ellenállóképességét és vegyszerérzékenységét. Megbízásos kísérleteket folytatnak a jelentősebb kutató intézeteknek és élelmiszer-feldolgozó üzemeknek. A nagy hírű svéd FINDUS-cég a Békéscsabai Hűtőházzal közösen két hektáron folytat zöldségnövényekkel kísérletet. Itt teljes vertikumában, a vetéstől a feldolgozásig vizsgálják az egyes növényeket. A nagyüzemi fajtapróbákat a vállalat területi központjaival közösen valósítják meg. Békés megyében nyolc nagyüzemben indult ilyen program. A demonstrációs kísérleteik azt a célt szolgálják, hogy a köztermesztésben levő fajtákat össze tudják hasonlítani az új fajtajelöltekkel. Így például az Üjkígyósi Aranykalász Tszben jelenleg 53 búzafajta versenyez, míg a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben 28 hibridkukorica-fajta vizsgázik az idén. A fajtaállomás közösen a különböző szervezetekkel. több alkalommal tart bemutatót a szakembereknek. Az állomásvezetővel végigjártuk az egyes parcellákat. Szép látványt nyújtott a 76 egymás mellett elhelyezett őszi búza fajta, kukoricában pedig az ország egyik legjelentősebb kísérleti helyének számít a fürjesi telep, 364 fajta vár minősítésre. A kertészeti növények közül többek között találkoztunk spárgával, szamócával, ri- bizlivel, uborkával és hagymával. Van itt okra és luffatök is, amely, támrendszert kíván. Közkedvelt a külföldi szendvicsparadicsom is. Hursán Pál még azt is elmondotta, hogy jelenleg tizenöten, zömmel nők dolgoznak az állomáson, emellett alkalmi munkásokat is foglalkoztatnak az egyes csúcs- időszakokban. Náluk elsősorban pontos, precíz, minden apró jelzésre kiterjedő munkára van szükség. Gyakran keresik fel az állomást a külföldi kutatók, szakemberek, akik arra kíváncsiak, hogyan vizsgázik Békéscsabán az általuk nemesített fajta, vagy hibrid? Verasztó Lajos Önállóság és nyereség A városi pártbizottság végrehajtó bizottsága áprilisban tárgyalta a harisnyagyári pártvezetőség irányító és gazdaságszeryező munkáját. A részletekről beszélgettünk Patkós Sándornéval, a pártvezetőség titkárával, Kiss Andrásáéval és Kocsis Istvánnal, pártvezetőségi tagokkal. Az elmúlt esztendőben csaknem 16 millió pár harisnyát és 5 millió 700 ezer harisnyanadrágot gyártottak, ezeket továbbfeldol- gozásra átadták a budapestieknek. A gyár életében fordulópontot jelentett 1985. ja- nuár^elseje, amikor leány- vállalattá alakultak. Mondják, az előkészületek során 22 dolgozót vettek fel, zömében felsőfokú iskolai végzettséggel. Ez nagy szó, hiszen köztudomású, hogy ebben a városban is kevés a megfelelő felkészültségű szakember, — A mai eredmények ismeretében elmondhatjuk, hogy az előkészítés jó volt. Az átállást gyorsan, a lehető legkisebb zökkenőkkel sikerült megoldani — summázza Patkás Sándorné. — A folyamatos munkát elősegítette, hogy a fővárosi központ átadta a megkötött szerződéseket, és ettől kezdődően ebben is önállóak lettünk. A kérdésre, hogy mit hozott a nagyobb önállóság, felizzik a vita és összerakódik a mozaik, ahogy a gyár dolgozói, párttagjai látják. Kiss Andrásné gazdasági felelős, a kereskedelmi osztályon a szerződéseket tartja nyilván. Kisebb megszakítással 16 évet töltött az üzemben, 1979. óta tagja a pártnak. A KISZ ajánlotta, ahol vezetőségi tagkéht, szervező titkárként tevékenykedett. — Az önállóság csorbítása nélkül egyeztetjük a budapestiekkel azokat a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket mint készárut kibocsájtó, a központ köt kereskedelmi partnereivel — mondja. — Ez jelentős, mert árbevételünk kétharmadát teszi ki. Ugyanakkor érvényesül az a szabály, miszerint a leányvállalat saját nevében vállalhat kötelezettséget és írhat alá szerződéseket. A félkésztermékeket a nagyvállalat veszi meg, míg a készárukat közvetlenül szállítjuk a belkereskedelemnek és a Szovjetunióba. A tőkés exportra szánt termékeket viszont bérmunkában készítjük és szintén átadjuk a budapesti gyárnak. Patkásné hozzáteszi: — Gyárunk a beruházás kivételével önállóságot élvez a létszámot, a bért, a bank- kapcsolatcfkat, a szociális tennivalókat illetően. Itt nagyon fontos politikai tényezőre hívnám fel a figyelmet. Arról van szó, hogy a nagyobb önállósággal megváltozott a dolgozók tulajdonosi szemlélete. Jobban ■ magukénak érzik a gyárat, amelynek természetesen gazdasági haszna is van. Kár lenne viszont tagadni: tavaly bájba került a Budapesti Harisnyagyár. A belkereskedelem nem kevés harisnyát, harisnyanadrágot szerzett be külföldön. A központi gyár a megrendelések egy részét lemondta, így a gyulaiaknak is módosítaniuk kellett az eredeti elképzeléseket. Főtt a gazdaságvezetők feje, de a társadalmi szervezetek sem maradhattak tétlenül. Nem ’ volt más megoldás, elhatározták, hogy növelik a késztermékek, a zoknik arányát és mintegy félmillióval több tőkés exportra szánt nadrágharisnya csomagolását tervezték bérmunkában. Az átcsoportosításnak meg is lett a haszna. Az előző évhez képest megduplázták a készárugyártást, amely azt jelentette, hogy termelésük 40 százalékát ílymódon értékesítették. Ugyanakkor gondolniuk kellett a nyereség, a jövedelmezőség fokozására is. A veszteséges termékek helyébe újak léptek, így a 750 ezer páros kiesés ellenére a nyereséget sikerült növelniük. Vita és fegyelem Emlékszem, 1980-ban . a megyei pártértekezleten Patkás Sándorné felszólalásában szenvedélyesen kiállt a munkásnők mellett. Nehéz munkájukról, nem mindig méltó megbecsülésükről beszélt. Ügy látszik, harciasságát máig megőrizte. — Akkor az egyik alapszervezet titkára voltam — néz tűnődve. — Nem biztos, hogy mindenben igazam volt. Tény: ma is közel állok a munkásokhoz, hiszen 1961- ben tanulóként kezdtem a gyárban, majd láncolóként dolgoztam évekig. Párttagnak 1970-ben vettek fel, öt év múlva lettem titkár, két ciklusban tagja voltam a megyei pártbizottságnak, 1980-ban pedig a végrehajtó bizottságba is beválasztottak. A gyári pártvezetőség titkára 1982-ben lettem. A kinti világ is naponta bejön a géptermekbe, a műhelyekbe. Nehéz gazdasági körülményeink mindenkit izgatnak, aggasztanak. A pártvezetőség meg agitál, érvel, állhatatosságra, türelemre int. Újra és újra elmondják: igaz, lassú a kibontakozás, de van kiút, jobban kell dolgozni. — A konfliktusok naponta jelentkeznek — veszi át a szót Kocsis István munka- védelmi vezető, aki tíz évig a kötődében dolgozott, mint gépmester. Tevékenyen részt vett az ifjúsági mozgalomban, 7 esztendeig alapszervezeti párttitkár volt. — Legutóbb a tavalyi nyereségfelosztás körül bontakozott ki vita. Arra kellett válaszolni: nyereséget osszunk, vagy bérfejlesztésre fordítsuk a pénzt. Érdekes, hogy az utóbbinak is voltak ellenzői, az azonnal kifizetett nyereséget többre tartották, mint a fizetésemelést. Pedig a vállalati átlagbérszínvonal mindössze 55 ezer 700 forint, a városban az alacsonyabbak közé tartozik. Végül győzött a józan belátás: megemelték a béreket. — Ügy vélem, ez aligha igazi vita — tamáskodom —, hiszen nem a gazdasági vezetőket, hanem a dolgozók egy részét kellett meggyőzni. — Igaz. De mondok mást. Nézzük, meg a vállalati gazdasági munkaközösségeket. Nálunk 54 működik, és az összes termelés 10-13 százalékát adják. A pártvezetőségnek az az álláspontja: azokat a vgmk-kat szabad csak megtartani, amelyek feltétlenül szükségesek. Különösen a karbantartóknál tapasztaltuk, hogy finoman fogalmazzak, nem mindig használják ki a főmunkaidő lehetőségeit. Ezért kezdeményeztük a munkaidő újbóli meghatározását, a munka- időalap kihasználásának ellenőrzését. Szóba hozom, hogy az utóbbi években itt is romlott a munkamorál, s a nyugtalanító folyamatot meg kellene állítani. — Az italozás visszaszorítása 1983-ban kezdődött, amikor emiatt üzemi baleset is bekövetkezett — tájékoztat Kocsis István. — Fokoztuk az ellenőrzést. Az üzemvezetők fegyelmi eljárást, bércsökkentést kezdeményeznek, amelynek komoly visszatartó ereje van. A legtöbb gondot műszakváltáskor tapasztaljuk, ugyanis 10 perccel előbb leállítják a gépeket. Sok kicsi, sokra megy! Gondolja el: csak kötőgépekből 767 üzemel, ezek kihasználtsága 1985-ben 74 százalék volt. Kissné új irányt ad a beszélgetésnek : — A hangulatot, a fegyelmet sok minden befolyásolja. A fonal nem érkezik meg időben, a vállalatok egymás közötti szerződéses fegyelme csapnivaló. Persze, hogy áll a gép, hiába kötbé- rezünk, azzal nem megyünk sokra. Jó alapanyag kellene, de sokszor ez is csak álom. Tanulás és agitáció A pártvezetőség éves munkaterv alapján dolgozik. Az alapszervezetek negyedévenként értékelik a gazdasági munkát. Az ezzel kapcsolatos taggyűléseken többen hozzászólnak, javaslatot, véleményt mondanak. Patkásné azt hangsúlyozza, hogy sajnos vannak passzívabb taggyűlések is. Ennek az okát kutatják, és arra a következtetésre jutottak: előrébb kell lépni az ilyen összejövetelek megszervezésében, tartalmi munkájának erősítésében. A pártvezetőség az utóbbi négy esztendőben 29 esetben tárgyalt gazdaságpolitikai kérdésekről, az igazgató félévenként beszámol a vállalati terv teljesítéséről. Kiemelten foglalkoznak a minőség javításával, a termelés hatékonyságának a növelésével, a munkafegyelem javításával. Ebben az évben márciustól augusztusig megvitatják a KISZ-taggyűlések tapasztalatait, a pártszervezetek egységét, és az üzemrészek is beszámolnak a munkájukról. Meglehetősen tanácstalanok a KISZ-t illetően Nagyra értékelik az ifjúsa szervezet megújhodási törekvéseit, de tudják: nincsenek csodák, hosszú folyamat elé nézünk. — Az üzemben 400 fiatal dolgozik, de csak nyolcvanan tagjai a KISZ-nek — mondja a párttitkár. — Közülük sokan bejárók, géemkáznak, nincs idejük a társadalmi életre. A nagyobb kulturális megmozdulásokon viszont ott vannak, és becsülettel kiveszik részüket a szervezésből. Ugyanez mondható el a 12 pártcsoport munkájáról is. Az 1-es alapszervezetnél rendszeresen megtartják az értekezleteket, a másik kettőnél a három műszak bizony érezteti hatását. Ennek ellenére a pártoktatásban sikerült előrelépnünk. A XIII. pártkongresszus határozatai, a VII. ötéves terv elképzelései, az életszínvonal alakulása érdekli az embereket, mintegy 80-art hallgatták az előadásokat. Ezenkívül óra is szükség van, hogy . :mu- nistáink rendszerese- Avassák, tanulmányozzál: ~ aktuális politikai Írod at, a párt folyóiratait, méri j/eit. Valóban, az iieg megszerzett tudás Izhetetlen az agitác: a politikai, a gazdasá ben. Sere: for Hálóval védik a növényeket az állatok kártételétől Mindig nagy figyelmet fordítanak a gyommentességre. Munkában a kerti traktor Fotó: Szőke Margit
