Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

1986. június 9., hétfő

Mihail Gorbacsov Budapestre érkezett

Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése (Telefetó)

Kurt Waldheim Ausztria új elnöke

Kurt Waldheim, az Osztrák Néppárt jelöltje Ausztria új köztársasági elnöke. Waldheim a választás vasárnapi, második fordulójában a szavazatok 53,9 százalékával győzte le ellenfelét, Kurt Steyrert, az Osztrák Szocialista Párt jelöltjét, aki 46,1 százalékot kapott. A 68 éves Waldheimet, aki öt, a szocialisták állította jelölt után az első polgári-konzervatív államfő Ausztria háború utáni történetében, július 8-án iktatják be hivatalába.

Waldheim győzelmét rendkívüli sikereként értékeli a néppárt (ÖVP), amely 1970 óta ellenzékben van. Jelöltjük már a választások május 4—i, első fordulójában 6 százalékos vezetést szerzett, többek között. azért, mert a szocialista szavazók egytize- de is Waldheimet támogatta — nélkülük végül nem is győzhetett volna. A jelek szerint tehát a 16 éve kormányzó szocialisták (SPÖ) befolyása csökken, így a néppárt (ÖVP) némi reményeket táplálhat a sikerre az 1987 tavaszi parlamenti választásokon is.

Az ÖVP jelöltjét sok szavazó kevésbé világnézete, vagy személye miatt támogatta, mint tiltakozásul az SPÖ bel- és gazdaságpolitikai mulasztásai, netán a jobboldali-polgári szabadságpárttal 1983 óta tartó koalíciója ellen. ■

Figyelemreméltó, hogy a Kurt Waldheim háborús múltja körüli, szinte világméretű vita, a vádak, inkább használtak, mint ártottak az ÖVP jelöltjének. A tény, hogy több millió honfitársához hasonlóan a hitleri hadseregben (mint mondotta, kötelességét teljesítve) végigszolgálta a háborút, legfeljebb kevés baloldali-liberális szavazót fordított szembe vele, a tömegeket távolról sem. Sajnálatos kihatása volt a második köztársaság leghevesebb választási harcának, hogy az Ausztriában régi keletű antiszemitizmus bizonyos újjáéledése volt tapasztalható, miután zsidó szervezetek, illetve vezető izraeli politikusok játszottak vezető szerepet a Waldheimmel kapcsolatos vádaknál. A fentiek következtében az ország fontos belpolitikai kérdései háttérbe szorultak a kampányban. Egyébként mindkét jelölt a munkanélküliség visz- szaszorítása, a környezet védelme, a nők egyenjogúságának érvényesülése mellett foglalt állást. Tekintettel az erkölcsi kárra, amelyet . az exportjából és idegenforgalmából élő országnak a Wald- heim-vita okozott, ugyancsak mindketten Ausztria jó hírnevének helyreállítását ígérték.

Kurt Waldheim bejelentette, hogy „erős” államfő lesz, aki adott esetben a közvélemény bekapcsolásával is befolyást kíván gyakorolni a politikai döntésekre. A bejelentésre, párosulva az ÖVP „új fordulatot” hirdető jelszavával, a szocialisták táboruk mozgósításával válaszolnak, hogy visszaverjék egy konzervatív fordulat terveit. A tények mindenesetre azt mutatják, hogy az osztrák államfők szerepe túlnyomórészt protokolláris feladatokban merül ki, a napi politikába nem szólnak bele. Az ország belpolitikai erőviszonyai azonban még inkább átrajzolódhatnak a választás után. Az SPÖ visszaesése egybeesik koalíciós partnere, a Szabadságpárt további térvesztésével, egyidejűleg megjelentek a Zöldek: képviselőjük, Freda Meissner-Blau asszony 5,5 százalékot kapott az elnökválasztás első fordulóján, így feltehetően jövőre bekerülnek a parlamentbe. Ilyenformán az SPÖ újabb (esetleg kisebbségi) kormányzása, vagy koalíciója a zöldekkel épp úgy elképzelhető, mint netán a két nagy párt, az SPÖ és az ÖVP újabb koalíciója, amelyre a háború utáni évtizedekben már volt példa.

(Folytatás az 1. oldalról)

közötti barátság és sokoldalú együttműködés a kölcsönös bizalom és megértés szellemében eredményesen fejlődik. Megkülönböztetett jelentősége van az MSZMP és az SZKP hagyományosan őszinte, elvtársi viszonyának, a két párt közötti szolidaritásnak és egymás számára nyújtott támogatásának az előttünk álló feladatok megoldásában, a tapasztalatok és a vélemények rendszeres, hatékony cseréjének. A két párt között teljes a nézet- azonosság a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok minden alapvető kérdésében. Az MSZMP és az SZKP síkraszáll azért, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok tovább fejlődjenek a marxizmus—leninizmus - és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. A jövőben is azon munkálkodnak, hogy az együttműködés tökéletesítése, egymás tapasztalatainak megismerése és hasznosítása minél jobban segítse a szocialista építőmunka kibontakozását.

A két párt vezetői megkülönböztetett figyelmet szenteltek a széles körű gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésének. Nagy jelentőségűnek tartják, hogy a két ország együttműködése a lehetőségek és igények figyelembevételével a jelenlegi öt- öves tervben is szilárd alapokon fejlődik. Hangsúlyozták az árucsereforgalom további bővítésére irányuló kölcsönös törekvésüket.

Szükségesnek tartják a megkezdett munka gyorsítását a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésében, a nagyszabású magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodások 1990. utáni időszakra való meghosszabbításának előkészítésében, az új együtműködési formák alkalmazásában, közvetlen vállalati kapcsolatok létesítésében és közös gazdasági szervezetek létrehozásában. Megállapodtak abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya megteszi a szükséges lépéseket mindezek érdekében.

A két párt eltökélt szándéka, hogy a jövőben is mindent megtesz a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának erősítéséért, érdekeik hatékony egyeztetéséért, politikai és gazdasági együttműködésük eszközeinek és módszereinek tökéletesítéséért. Fontosnak tartják, hogy a testvérpártok legutóbbi kongresszusainak határozatai és a pártok vezetőinek közös találkozóin kialakított megállapodások szellemében további érdemi előrehaladás történjék ezen a területen.

A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa valamennyi tagország fejlődésének biztos támasza. Tevékenységének javítása, a szocialista gazdásági integráció új mechanizmusának

kiépítése méginkább hozzá fog járulni a baráti országok társadalmi—gazdasági előrehaladásának meggyorsításához. A legidőszerűbb feladatnak jelenleg a KGST-orszá- gok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex programjának következetes végrehajtását tekintik.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a világbéke megőrzése szükségessé teszi a szocialista országok összehangolt, aktív nemzetközi fellépését. Hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés hatékony működése a jelenlegi helyzetben a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele és legfontosabb támasza. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének budapesti ülése hozzájárul a szövetséges országok egységének erősítéséhez, ösz- szehangolt nemzetközi tevékenységük fejlesztéséhez, az államok közötti érdemi párbeszéd kibontakozásához.

Kádár János és Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ma nincs időszerűbb és sürgetőbb feladat, mint a világbéke megőrzése, a fegyverkezési verseny megfékezése — mindenekelőtt a nukleáris fegyverek terén — és új területekre való kiterjesztésének megakadályozása. A mai világhelyzetben minden állam részéről felelősségteljes állásfoglalásokra, konstruktív erőfeszítésekre van szükség. Nyugtalanságuknak adtak hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szélsőséges köreinek tevékenysége miatt a nemzetközi helyzet változatlanul feszült. Gyakrabban alkalmazzák szuverén államokkal szemben az imperialista beavatkozás, az erőszak és a gazdasági diszkrimináció eszközét.

A két párt meggyőződéssel vallja, hogy csak a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése szavatolhatja az emberiség biztonságos jövőjét. Megengedhetetlennek tartják, hogy a genfi szovjet —amerikai csúcstalálkozó nyomán kibontakozásnak induló kedvező lehetőségek az imperialista erők hibájából kihasználatlanul maradjanak. Aláhúzták, hogy csak az Egyesült Államok tényleges megegyezési készsége esetén lehetséges a vitás kérdések rendezése, a nemzetközi kapcsolatok javítása.

Kádár János, az MSZMP és az egész magyar nép nevében nagyra értékelte és támogatásáról biztosította a Szovjetunió törekvését a világhelyzet javítására, készségét a tárgyalásokra, átfogó kezdeményezéseit az emberiség békés és biztonságos jövőjének megteremtésére.

Az MSZMP és az SZKP vezetői ismételten kiemelték az európai béke megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének fontosságát. Az SZKP nagyra értékeli az MSZMP-nek a

helsinki folyamat továbbfejlesztésére irányuló konstruktív erőfeszítéseit.

Kádár János és Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az MSZMP és az SZKP minden eszközzel elősegíti a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritásának, egyenjogú

együttműködésének erősítését a közös célokért, a békéért, a társadalmi haladásért vívott harcban. Üdvöz- lik az alkotó szellemű, nyílt,

Mihail Szergejevics Gorbacsov, az' SZKP KB főtitkára 1931. március 2-án született Privolnoje községben, a sztavropoli határterület krasznogvargyejszkojei járásában, földműves családban.

Nem sokkal a nagy honvédő háború után, tizenöt éves korában gépkezelőként állt munkába egy traktorállomáson. 1955-ben elvégezte a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem jogi karát, majd 1967-ben a Sztavropoli Mezőgazdasági Főiskolán okleveles agrárközgazdászi képzettséget szerzett.

1952-ben lépett be a pártba. 1955-ben függetlenített Komszomol- majd pártmunkás lett. A Komszomol sztavropoli városi bizottságának első titkáraként, majd a sztavropoli határterületi komszomolbizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, később a bizottság másod-, majd első titkáraként dolgozott.

1962 márciusában megválasztották a sztavropoli határterület kolhoz- és szovelvtársi véleménycserét, amely egymás helyzetének és munkájának jobb megismerését, az élet által felvetett új kérdések megválaszolását, a testvérpártok közötti kapcsolatok erősítését szolgálja.

Az MSZMP és az SZKP a béke és a jobb megértés, a közös cselekvés érdekében a jövőben is együttműködik a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a demokratikus tömegmozgalmakkal, békemozgalmakkal, a társadalmi és nemzeti felszabadítás erőivel, minden áramlattal és szervezettel, amely felelősséget érez a népek békéjének és biztonságának ügyéért.

Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése, amely szívélyes légkörben, a pártjainkat, államainkat és népeinket összekötő barátság szellemében zajlott le, teljes egyetértést tükrözött minden érintett kérdésben.

Mihail Gorbacsov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta.

* * *

Raisza Gorbacsova vasárnap délután fővárosunkkal ismerkedett. Először a XI. kerületi Gazdagréti lakótelepet tekintette meg, Hadics Katalin társaságában. Szatmári Istvánnak, a XI. kerületi pártbizottság első titkárának és Dollenstein István,

hozigazgatóságának párttitkárává. Ugyanazon év de- •cemberében az SZKP Sztavropoli Határterületi Bizottsága pártszervekkel foglalkozó osztályának vezetője lett.

1966 szeptemberében a sztavropoli városi pártbizottság első titkárává választották. 1968 augusztusától a sztavropoli' határterületi pártbizottság másod-, 1970 áprilisától első titkáraként tevékenykedett.

Mihail Gorbacsov 1971 óta tagja az SZKP Központi Bizottságának. Küldöttként részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII., XXIV.. XXV. és XXVII. kongresszusain. 1978-ban az SZKP Központi Bizottságának titkárává, 1979-ben a KB Politikai Bizottságának póttagjává választották. 1980 októberében a Politikai Bizottság tagja lett.

1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot az SZKP Központi Bizottsága főtitkárává választotta. Ebben a tisztségében az SZKP XXVII. kongresszusán megerősítették.

a kerületi tanács elnökének kalauzolásával rövid körsétát tett a kerület legfiata- labo lakótelepén, amely jelenleg mintegy 3 ezer családnak ad otthont, az építkezések befejeztével, 1987- ben pedig további 2 ezer lakást vehetnek birtokukba az ide költözők. Az itt élők közösségéé formálásának egyik legfontosabb eszközeként mutatták be a vendégnek az immár második éve üzemelő kábeltelevíziós hálózatot, amelynek műsorait a lakók érdeklődésének megfelelően állítják össze. A közösségi televízió munkájáról, feladatairól a stúdióban a műsor- készítők adtak tájékoztatást. A séta következő állomása a lakótelepi közösségi ház volt. Raisza Gorbacsova itt a kerületben élő képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlatot tekintette meg. A vendéglátók Csavlek -András Munkácsy-díjas művész „A tavasz hullámai” című festményét ajándékozták az SZKP KB főtitkár feleségének, s ő Alekszej Szavra- szov, XIX. századi orosz festő képeit tartalmazó albummal viszonozta a kedvességet. A lakótelepi körséta befejezéseként Raisza Gorbacsova látogatást tett Cseh György autószerelő és családja otthonában.

A késő délutáni órákban Raisza Gorbacsova sétahajózáson vett részt. A Dunán sikló szárnyas hajó fedélzetéről a ragyogó délutáni napsütésben tekintette meg a főváros nevezetességeit. A kirándulásra elkísérte Kádár Jánosné is.

Az elmúlt négy választási időszakban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1985 júliusától a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja. Az elmúlt két választási időszakban az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának is küldötte.

. Mihail Gorbacsovot a szovjet nép és a világ energikus, megfontolt 'államférfiként ismerte meg, olyan politikusaként, aki kezdeményezőkészségét, gazdag tapasztalatait és • szervezői képességeit teljes mértékben a Szovjetunió, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatába állítja. Belpolitikai tevékenységét _ az SZKP munkájának tökéletesítésére, a szovjet gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítására irányuló törekvés jellemzi.

Aktív világpolitikai tevékenysége során 1985 októberében Párizsban, a francia nemzetgyűlés előtt mondott beszédében átfogó leszerelési javaslatot tett, amelyben egyebek között indítványozta: a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse felére a másik fél területének elérésére alkalmas atomeszközeinek számát.

Genfben Ronald Reagan- nel együtt konkrét lépésekben állapodott meg a kétoldalú kapcsolatok javítása és az atomháború veszélyének csökkentése érdekében. Azóta is számtalan kezdeményezést tett, amelyek sorából kiemelkedik 1986. január 15-i nyilatkozata. Ebben az ezredfordulóig szóló, átfogó atomleszerelési világprogramot vázolt fel, amely egyebek között előirányozza, hogy meg kell akadályozni csapásmérő fegyverek telepítését a világűrbe.

Mihail Gorbacsov 1985 áprilisában a lengyel fővárosban részt vett a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű pártós állami vezetőinek találkozóján, amelyen megállapodtak a szerződés meghosszabbításában, majd ugyanazon év októberében a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésszakán. 1985 novemberében, a genfi csúcstalálkozó után tájékoztatta a VSZ-tag- államok első, illetve főtitkárait Reagannel folytatott tárgyalásairól.

Mihail Gorbacsov 1985 szeptemberében Moszkvában kétoldalú találkozón tanácskozott Kádár Jánossal. Ezt követően 1986 februárjában Moszkvában, az SZKP XXVII. kongresszusa idején tartottak baráti találkozót az MSZMP főtitkárával. (MTI)

Mihail Gorbacsov életrajza