Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
1986. június 7„ szombat o A Zsilinszky család és Szarvas Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének századik évfordulóján szülővárosa: Szarvas — a magyar néppel együtt — méltó kegyelettel adózik történelemformáló emlékének, tisztelettel övezett, példamutató emberségének, az új, demokratikus magyar társadalmi rendért elszenvedett — mártíromságában is előremutató — tragikus sorsának. A száz évvel ezelőtti Szarvas — amikor Zsilinszky Endre megszületett — alig hasonlított a maihoz. Még nincs villany, sem telefon. A postakocsi hetenként kétszer jár ide. A hatalmas kiterjedésű pusztákon rideg állattartás, szilajpásztorkodás dívik. Az extenzív földművelés — legfeljebb ha — a megélhetéshez szükséges egyszerű újratermelést szolgáltatta. A Körös áradásai, körkörös kanyarulatai akadályozzák a közlekedést. A tengelyig érő sárban a lovak, ökrök szügyit-' gázolnak — az év egyik felében. A másikban, a száraz évszakokon — főleg nyáron — a csontkemény szik teszi próbára az embert és a jószágot. A száz évvel ezelőtti, nyomasztó szarvasi társadalmigazdasági állapotokon azonban mégis áttört egy biztató fénysugár: a főgimnázium magasan ívelő szellemi, kulturális, tudományos tevékenysége, messze szárnyaló jó híre. Ugyanis száz évvel ezelőtt az Alföld egyik legrégebbi, legnagyobb és legtekintélyesebb 8 osztályos főgimnáziuma akkor már — ifj. Zsilinszky Endre születésekor, 1886. június 6-án —, az 52. tanévét zárja. Érdekes művelődéstörténeti adalék, hogy a 4 osztályos „békéscsabai algimnázium” tanulóinak is Szarvason tett vizsgával kellett érvényesíteni tanulmányaikat 1855-től 1901- ig. Ebben a tessediki, Vajda- Péter-i örökségeket ápoló szarvasi gimnáziumban tanítottak a Zsilinszky fivérek: Mihály és Endre. Az előbbi Bajcsy-Zsilinszky Endre nagybátyja, az utóbbi (azonos nevű) pedig édesapja. Velük kezdődik a Zsilinszky család szarvasi történetének krónikája 1861-ben, 125 évvel ezelőtt. Lapozzunk vissza egy kicsit a történelemben! Tekintsük át a Zsilinszky család és Szarvas — több mint évszázados — kapcsolatát. Dr. Zsilinszky Mihály volt az idősebb. Békéscsabán született 1838-ban. Középiskolai tanulmányait azonban a szarvasi gimnáziumban végzi, a nyolcadikat 1856-ban. Tanári oklevelének megszerzése után (Halle, Berlin), 1861-ben választják meg a szarvasi főgimnázium tanári állására, amelyet 13 éven keresztül, 1874-ig tölt be közmegelégedésre. Közben és egy időben, 1864-től 1874-ig a helybeli tanítóképzőben is tanít. Tudós tanár, történész. Tehetséges, ambiciózus közéleti ember. Szarvasról elkerülve Békéscsabán szerkeszti a Békésmegyei Közlönyt. Gyomai, majd szarvasi „munkapárti” képviselő (1910—1918), s pályája csúcsán: kultuszminiszteri államtitkár (1894 —1905). Zsilinszky Mihály mindig hűséges tisztelettel viseltetett Szarvas iránt. Amíg itt tanított, főleg Szarvas történetét tanulmányozta és írta meg. Nem csoda, ha szakírói munkássága alapján 1878- ban az MTA levelező tagjává választják. Zsilinszky Mihály tehát a nagy klasszikus tanáregyéniségek közé nőtt fel. Tanított, nevelt és folyamatosan feltöltötte, állandóan képezte magát. Tudo- mányos-publikáló tevékenysége őt is, Szarvast is híressé tette. De amikor már nem itt élt és dolgozott, akkor is segítette Szarvast. Egyik legnagyobb hatású akciója — államtitkárként (1899) — a helybeli főgimnázium nagy épületének megépítése. Ben- ka Gyula igazgató — korábbi tanártársa, és az ev. egyház vezetőségének — kérésére igen jelentős pénzbeni támogatást nyújtott Szarvasnak a kultusztárca. A szarvasi főgimnázium épületére, államsegély címén „210 000 koronát vett előjegyzésbe a kormány”. Ez az összeg az összes építési költségeket fedezte! Az Alföld legnagyobb, kétemeletes tanügyi épülete tehát Zsilinszky Mihálynak köszönheti létét. (Ma óvónőképző intézet.) Az építést 1905 áprilisában kezdték el, 18 hónap múltán, 1906. október 31-én avatóünnepséget tartottak, s megkezdték a tanítást. Az új iskolaépület ezzel — a ma is megszívlelendő jeligével — kezdte el az embernevelő munkát: „Azé a jobb jövő, ki a jobbulást sürgeti, s a művelt ifjúban maradandó nevelő befolyást gyakorol." Szarvas választópolgárai is viszontszerették és becsülték Zsilinszky Mihályt. 1910- től 1918-ig országgyűlési képviselőjükké választották. Csaknem élete végéig tagja volt a szarvasi tanítóegyesületnek (1912—1923). Támogatta a szarvasi pedagógusok anyagi helyzetének javítását. A szarvasi pedagógusok később is bizalommal fordulnak Zsilinszky Mihályhoz. Pataki János feljegyzéséből tudjuk, hogy, a szarvasi tanítóegyesület „tevékenyen részt vett a tanítóság országos háborgó mozgalmában, amely a fizetés rendezéséért folyt” (1906). Ebben az ügyben — a helyi tanító- egyesület képviseletében — Ridegh János tanító vezetésével népes tanítói küldöttség kereste fel dr. Zsilinszky Mihály államtitkárt, Szarvas akkori országgyűlési képviselőjét. 1918-ban az ótemplom mű- emlékjellegű harangjait mentette meg a rekvirálás- tól és a beolvasztástól. Dr. Zsilinszky Endre — Bajcsy-Zsilinszky Endre apja — 14 évvel volt fiatalabb Mihálynál. 1852-ben született Békéscsabán. Az algimnáziumba, vagyis az alsó négy osztályba szülővárosában járt, a felső négyet pedig Szarvason fejezte be. A pesti egyetemen tanári képesítést szerzett. Ezt követően hosszú időn át Heidelberg egyetemén tanul. Nevelői pályafutása Kassán kezdődik. Ónnak kerül a Békéscsabai Polgári Leányiskolába, míg 1882-ben a szarvasi főgimnáziumhoz kap meghívást. (Vagyis bátyja eltávozása után 8 évvel kerül oda.) Benka Gyula igazgató igen jó emlékekkel és őszinte elismeréssel nyugtázza munkásságát. A tanítás mellett szintén voltak tudományos ambíciói. Könyveket írt, az „irodalom- történettel mint író is foglalkozott”, állapítja meg róla a korabeli feljegyzés. Egyik művében a vegyész és botanikus alaposságával tárja fel az alföldi — és a szarvasi — szikesek jellegzetességét és — a tessediki hagyományokat felelevenítve — a javítás módját és szükségességét. Kísérleteire később családi vagyona is ráment. Békéscsabai kormány- párti politikai pályafutása sem volt sokkal sikeresebb. Szarvason megnősül. Felesége Bajcsy Mária. Ebből a házasságból született a család elsőszülött gyermekeként: ifj. Zsilinszky Endre. 1886. június 6-án, száz évvel ezelőtt. Mivel apja 1888-ban átköltözött Békéscsabára, a kis Endre csak két évig élt Szarvason. Szarvas lakossága nem felejtette el a Zsilinszky családnak a város fejlődése érdekében kifejtett munkásságát. Talán egy kicsit mind a három Zsilinszkynek szól az az emléktábla, amelyet 1966- ban helyeztek el Bajcsy-Zsilinszky Endre szülőházának falán, idézve életművének legfontosabb üzenetét: „Soha ne hagyjátok el a szabadság és a demokrácia eszméjét!” Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékének szobrát hazánkban először Szarvason állították fel: 1981. október 6-án, Szarvas felszabadulásának ünnepén, a művelődési központ előtt, a város egyik főterén. Dr. Tóth Lajos Bajcsy-Zsilinszky Endre levele szüleinek az Árva megyei Alsó-Kubinból Medgyesegyházára, 1900. augusztus 5-én keltezve Koszta Rozália: Falak Képek a békéscsabai évekből Kocziszky Mátyás, Bajcsy-Zsilinszky Endre Margit húgának fia a közelgő évforduló jegyében számos családi fényképet adott át a békéscsabai múzeumnak. A képek közül válogattunk néhányat, eddig teljesen ismeretlen fotográfiákat is. Portré 1902 körül „Allegorikus élőkép” 1898. augusztus 31-én. A diák Pallas Athene mellett: ifj. Zsilinszky Endre Kép a csabai gimnáziumból, 1900 körül. A második sorban balról a második: ifj. Zsilinszky Endre Egy bál előtt a csabai ifjúság. A felső sorban balról a harmadik: ifj. Zsilinszky Endre. A második sorban jobbról a második: Zsilinszky Gábor, az első sorban jobbról a harmadik: Zsilinszky Margit
