Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 7., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Hatvan éve történt... II Ford-karaván bemutatója Orosházán Már az összefoglaló ismétlések folytak a polgári iskolában, mert a tanítási év vége közeledett. Ekkor az első osztályt végeztem, és nagyon készülődtünk a vizsgákra. Június első hetében már megjelentek a plakátok az eseményről. „Beharangozták”,, hogy a világhírű Ford gyár propagandacélt szolgáló karavánja Orosházát is meglátogatja. Abban az időben — 1926 — már itt is több személynek volt Ford autója, meg egy pár Fordson traktor is üzemelt. A községben autóbuszjárat is volt, kettő, ezek szintén Ford gyártmányúak voltak. (A Héjjas és a Pusztai cég.) Tehát nagy várakozással voltunk a karaván érkezésére. Tudatták azt is, hogy Makó felől érkeznek az autók, és a komlósi kövesúton jönnek be a községbe. Makón nagy műhelyképviseletet tartott fenn a Ford gyár, ez az ottani Galamb-féle gépműhelynél volt, amely igen jó hírnévnek örvendett a környéken. Az autókaraván nagy feltűnést keltett, és igen sokan néztük bevonulásukat. A községben a középpont körül helyezkedtek el az igen sokféle autóval. Volt itt személyautó több típusú, teherautók, tartálykocsik, tűzoltóautók, darukocsik ... Több tucat mindenféle használatra, még mentőautó és seprőautó is szerepelt a járművek között. Másnap, június 15-én hirdették. hogy bemutatót tartanak a polgári és mezőgazdasági iskola gazdaságában Bónumban. Tehát reggel az autók tucatjai vitték a gépeket ki az iskola tanyájára. meg a közönséget is, már aki fölfért a nagy autókra. A bemutatón Tass Ferenc igazgató mellett a főrendező Török Imre mezőgazdasági tanár és Barta Ernő, okleveles gazda tevékenykedtek. Nagyon jó nyári időben zajlott a bemutató. Először egy tábla zöld rozst fűkaszával vágtak le (Fordsonra volt szerelve a vágószerkezet), ezt a mezőgazdászok azonnal elszállították a földről, s kezdődött a szántás. Egy Fordson traktor 2 vasú Oli- ver-ekével azonnal szántásba kezdett, és bemutatták a munkáját. Mikor már volt egy szélesebb sáv, a másik Fordson tárcsával kezdett dolgozni. Egy traktorral pedig egy cséplőgépet hajtattak. Azonban ezt a cséplőgépet nem a karaván hozta, hanem itt bérelték erre a napra. A gazdaságban nemcsak gazdák, de gépészemberek is igen sokan részt vettek a bemutatón. Bent a községben pedig az autókat mutatták az érdeklődőknek. Ezrével osztották a különféle gyári prospektusokat úgy a tanyán, mint bent a községben. Ezek között volt angol nyelvű, de sok magyar szövegű is volt. A bemutató hatására vásárolta -azután az orosházi község vezetősége a Fordson locsolótraktort. Tehát nem az autót választották, hanem ezt a gumikerekes traktort. Ehhez a traktorhoz még vásároltak egy 4000 literes gumikerekű tartálykocsit. Ezt a makói Galamb cég készítette el, és ezzel locsolták az utcákat sok éven keresztül. (A pengő pénznem bevezetésekor egy Fordson traktor ára kb. 6000 pengő volt. De az ekét és a szíjtárcsát külön számították fel.) A bemutató után este egy vetített képes mozgófilm- előadást is tartottak. Ezt ott rendezték az akkori Alföld Szálló északi része és a Kos- suth-szobor mögött. Mi, diákok is kivonultunk igen szép számmal az ingyenes előadást megnézni. Ott ült a sok százas nézősereg a füves részeken, még állóközönség is volt. A vetítéshez szükséges nagy fehér vásznat — kb 8 X 10 métereset — az Alföld épületének északi részén feszítették ki. Egy nagy autóban volt az áram- fejlesztő generátor és a vetítőgép is. A nagy fényerejű világítást a filmhez ív- lámpa szolgáltatta. A Ford-kocsik még általában faküllővel készült kerekekkel futottak, vasagyakkal, mint annakidején az ágyúk kerekei. Ilyen kerekekkel volt felszerelve a híres T modell, amelyből legtöbb készült a világon. (Ennek a kocsinak tervezésében nagy része volt a makói Galamb József mérnöknek is.) A filmen látható volt, hogyan gyártják a famegmunkálók a sok millió küllőt a kocsikhoz. Mutatták az öntőüzemeket, a vázak szegecselését, a forgácsolókat stb. Másik helyen készültek a hűtők, a tartályok, a lemezborítások. A futószalaghoz a megfelelő helyre a szállítók vitték az alkatrészeket, amelyet a betanított munkások szereltek fel. A nézőközönségnek ehhez a filmhez magyarul mondották az ismertetést. Mikor a kocsi készen lett, legördült a szalagról. A nézőközönség nagy érdeklődéssel figyelte a futószalag bemutatását és az ott dolgozó munkásokat. Azzal fejeződött be a film, hogyan próbálják ki a kész kocsikat az arra kijelölt pályán, mielőtt azok az üzletbe kerülnének. És még azt is láthattuk, amint a Ford autókat a kikötőben hajóra teszik, és szállítják őket a világ minden tája felé. A bemutatónak nagy sikere volt Orosházán, de máshol is. Innen, úgy tudom, Békéscsabára mentek újabb bemutatóra. Amint hirdették, az egész világot bejárta ez a karaván. Nem lenne azonban teljes a visz- szaemlékezés, ha a karaván technikai sikere után egy negatív jelenségről nem emlékeznék meg röviden. A bemutató után érezhető volt mindenütt a nagy érdeklődés a Ford-gyártmányok iránt. Sok magánvállalkozó vásárolt gépkocsit, és a sok kisgazdaság főleg a Fordson traktort. Nagyobb gazdaságok nemigen vásároltak, mert ott vagy fogatoserővel vagy gőzekével szántottak. Az 1929. évben bekövetkezett gazdasági válság következtében, aki azelőtt Fordson traktort vett (vagy más gyártmányt), nagy része eladósodott. Itt a vásárhelyi pusztán is több ilyen esetről tudam. Volt, aki ki tud- tá heverni, de igen sok gazdaság ebben tönkrement. Azok a gazdaságok kerültek nehéz helyzetbe, akik bankkölcsönre vették a gépet. Majd 1931. évben a kormány az eladósodott gazdák segítésére meghozta az úgynevezett védettséget. Ez azt jelentette, hogy nem lehetett elárverezni a tulajdonost, és mérsékeltebb kamatterhet állapítottak meg számára. A gazdasági élet javulásával néhány év múlva ismét nagyobb érdeklődés mutatkozott a traktorok és más gépek iránt, és kezdték azokat vásárolni a mezőgazdaságnál. Sin Lajos A Fordson-katalógus első lapja Helységneveink nyomában Gyoma egyik nevezetessége a Körös Szálló és étterein A helységnév Gyoma előtagja puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Karácsonyi János szerint a régi magyaroknál használt személynév szolgált ehhez alapul. (A Szinyei Merse család ősét például Gyomának hívták.) Haán Lajos azt állítja, hogy Gyoma valószínűleg hasonló nevű birtokosáról kapta nevét. A helység nevének Endrőd része az Endre személynév -d képzős származéka. Az 1425-ben már jelentős községként említett Endrőd 1685-ben elnéptelenedett és csak az 1730-as években települt újjá. A múlt századi feljegyzések szerint a gazdag szántóföldi kultúrák mellett virágzó gyümölcsösei és szőlőskertjei voltak. Haán Lajos 1870-ben megjelent Békés vármegye hajdana című könyvében a következőket írja róla: „Dicséretet érdemel az endrődi lakosság tisztaság szer etete. Jólesik az utasnak e csinos falun végigmennie, látni mind a házakat tisztán kimeszelve, mind a házak elejét és az udvart tisztán kiseperve.” Gyomát 1332-ben említették először írásos anyagok, de később — Endrőddel egy időben — elnéptelenedett, majd újratelepült. 1830-ban mezővárosi rangot kapott Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország geogra- phiai szótára szerint: „Folyóvizei: Körös, melyből isznak a lakosok, ezenkívül a Jókai, Csergetyű, Nagy-Iván és Német fokok... A Körösben fognak sok poty- kát, csukát, keszeget, harcsát, néha kecsegét is. Vízimadarakból számosán találtatnak vadkacsák, vadludak, szalonkák, gödények, s néha hattyúk és kócsagok ... Földjeiket a gyomaiak már ugarolni szokták, s termesztenek tisztabúzát, kétszerest, árpát, kevesebb zabot és kukoriczát, sok kölest... Szőleje a városnak átaljában 2000 akó gyenge bort terem, mellyet magok megisznak a lakosok, vagy nádért elcserélik a dévaványaiaknak. Gyümölcsfák a szőlős kertekben bőséggel. Erdeje semmi sincs, fűzfák csak a gátak mellett, s innen a vagyonosabbak Körösön leúsztatott ölfával, a szegényebbek pedig tőzekkel, szalmával és kóróval tüzelnek.” A múlt század végi lexikonok szerint Endrédnek két gőzmalma, postahivatala és takarékpénztára, Gyomának járásbírósága és adóhivatala, takarékpénztára, alsófokú ipariskolája, árvaháza, könyvnyomdája, 2 tégla- és cserépgyára, 3 gőzmalma, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára volt. Endrődöt és Gyomát 1984- ben Gyomaendrőd néven egyesítették. A két településnek 1851-ben összesen 11 667 lakosa volt, 1891-ben pedig 21 765. Gyomaendrőd lélekszáma 1984. január 1- én 17 263 volt. Endrődön született többek között 1883-ban Vidovszky Béla festőművész, Gyomán pedig a nyomdász és könyvkiadó Kner család több tagja (Kner Izidor 1860-ban, Kner Imre 1890-ben) mellett 1881-ben Pásztor János szobrász, az akadémizmus képviselője, II. Rákóczi Ferenc Parlament előtti lovasszobrának alkotója. 1975-ben állították fel ezt az emlékművet az endrődi sortűz emlékére Fotó: Szőke Margit Mérlegen a környezet Ülést tartott nemrég az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. Beszámolók hangzottak el az ország környezeti állapotáról és a VII. ötéves terv ezzel kapcsolatos feladatairól. Amint Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH elnökének beszámolójából is kiderült, Magyarország környezeti állapota az elmúlt öt évben lényegében nem javult. Vegyük sorra természetes környezetünk egyes elemeit és ezek állapotát! Egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunknak, a termőtalajnak az állapota tovább romlott. Bár a termőterület a korábbihoz képest kisebb ütemben csökkent, nem sikerült számottevő előrehaladást elérni a termőföldek közel harminc százalékát fenyegető talajerózió megfékezésében, s a műtrágya-felhasználás mértéke is kételyeket támaszt. Eredmények mutatkoznak viszont a vízminőség védelmében. Valamennyi fontos területen csökkent az ipari eredetű vízszennyeződés, ám változatlanul gondot okoz a nagyüzemi állattartó telepek szennyvizének tisztítása. Bármilyen hihetetlen, a közműhálózat fejlesztése ellenére az elmúlt öt évben körülbelül 20 százalékkal növekedett azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nincsenek bekapcsolva a csatornahálózatba (mintegy 1 millió lakásról van szó). A csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése tartósan elmaradt a vízellátásétól, bár ez utóbbi is sok kívánnivalót hagy maga után. Még ma is 4—500 olyan település van az országban, amelyek vezetékes vízellátás hiányában a talajvíz nitrátszennyeződése miatt közegészségügyileg veszélyeztetettnek számítanak. Folyóvizeink állapota a következő képet mutatja: javult a Duna vízminősége, nem romlott a Tiszáé és a Balatoné, s a legsúlyosabb, mint eddig is, a Maros, a Sajó, a Zagyva és a Séd szennyezettsége. Nem tapasztalható érdemi javulás a levegőtisztaság terén sem. A szilárd szennyeződések ipari kibocsátása — szűrőberendezések használata révén, és némely erősen szennyező üzem leállítása következtében — csökkent. Növekvő tendenciájú viszont a közlekedés okozta légszennyeződés. Ennek csak egyik oka, hogy növekedett a közúti közlekedés és a szállítás szerepe. Nagyobb baj, hogy a gépkocsiállomány elöregedése miatt igen magas a kedvezőtlen üzemanyag-fogyasztású autók száma. Magyarországon a közlekedésből eredő szennyezés a levegőszennyeződésnek legalább 40 százalékát teszi ki, de a forgalmasabb helyeken eléri a 80 százalékot is. Ilyen helyeken egyébként a szennyeződés mértéke nem egyszer többszörösen is meghaladja a megengedett szintet. Az utóbbi években ismét növekvő arányú széntüzelés azzal a következménnyel járt, hogy — párosulva a rossz hatásfokú tüzelőberendezésekkel — növekedett a kommunális légszennyezés is. Némi haladás tapasztalható a hulladékgazdálkodásban. Lassan kibontakozóban van a hulladékanyagok másodlagos felhasználása, késlekedik viszont a különösen veszélyes hulladékok megnyugtató, végleges elhelyezése. Lássuk ezután, milyen feladatok várnak a népgazdaságra a környezetvédelem terén a következő ötéves tervben! Közülük elsősorban a legtöbb problémával küzdő térségekkel kapcsolatos feladatokat említjük. A Balaton térségében a vízminőség javítása a fő cél (szennyvíztisztító telepek építése, a meder kotrása stb.), Budapesten és környékén az ivó- vízellátás, a parti szűrésű kutak szennyeződéstől való megóvása a súlyponti feladat. A légszennyeződést a belső városrészekben erősen csökkenteni kell, környezetkímélőbb járműpark kialakításával, jobb forgalomszervezéssel. Korlátozni kell a budai hegyvidék és a zöldövezetek további beépítését. Tatabánya—Oroszlány térségében a karsztvízre és a Dunára alapozott ivóvízellátás fenntartásához ki kell építeni a regionális vízellátó rendszert, s a térségben megvalósuló vízlépcső és az eocén-program szükségessé teszi a vízellátás, a hulladékelhelyezés és a szennyvíztisztítás összehangolását. A Közép-dunántúli iparvidéken a levegőtisztaság védelme, a Mecsek bányavidékének térségében a külszíni művelés által roncsolt területek rekultivációja a legfontosabb feladat. Németh Géza
