Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

1986. június 30., hétfő o Felvételi Debrecenben Ki fog majd tani-tani... ? Legyen gyorsabb a cigányság társadalmi beilleszkedése! A Debreceni Tanítóképző Főiskolára évről évre több fiatal adja be felvételi kérel­mét. A nembéli arányok azonban változatlanok: a ko­rábbi esztendőkhöz hasonló­an továbbra is kevés fiú vá­gyik a tanítói pályára. Az 1986 87-es tanév első évfolyamának nappali tago­zatára összesen 777-en je­lentkeztek. Legtöbben — 367-en — Hajdú-Bihar me­gyéből és 192-en pedig Bé­késből tesznek vizsgát a fel­vételi bizottság előtt. Leve­lező tagozaton 392-en kíván­nak továbbtanulni. Mint dr. Nyilas Viktor, a főiskola főigazgatója elmond­ta, nappalira 280, levelezőre 80 hallgatót tudnak fölvenni. — Számukra igen kedve­zőtlen, hogy magas a levele­ző tagozatra jelentkezők szá­ma, és kevesen érik el a megfelelő tudásszintet. Több­éves tapasztalatunk szerint levelezőre azok jelentkeznek legtöbbször, akik képesítés nélkül tanítanak, és általá­ban ők azok, akiket már egyszer elutasítottunk a fel­vételi vizsgán — tájékoztat a főigazgató. Az idén érettségizetteknek csak szóbeli vizsgát kell tenniük magyar irodalomból és történelemiül, vagy mate­matikából. Június 26-án, nyolc bizottság előtt, 120 fia­tal adott számot tudásáról. WWW//* Hodozsó Mariann a Gyu­lai Erkel Ferenc Gimnázi­umban érettségizett 4,9-es átlaggal. Bár pedagógus nincsen a családban, ő még­is a katedrára szeretne állni. — A tanárképző főiskolán nem találtam két szakot olyan párosításban, amely megfelelt volna számomra, ezért aztán itt próbálkozom meg a továbbtanulással. Hogy hol szeretnék majd ta­nítani?! — kérdez vissza ne­vetve. — Először most csak az a legfontosabb, hogy föl­vegyenek. Jó lenne történe­lemből az államalapítást, ma­gyarból pedig a Bánk bánt tételként kihúzni. Ha sike­rül a felvételi, akkor szep­tembertől Csabán — a most induló kihelyezett tagozaton — szeretném megkezdeni ta­nulmányaimat. .. — Rendben lévőnek lát­szik a békéscsabai „tanító­képző” beindítása, bár még hiányzik a pecsét a papírok­ról — mondja dr. Nyilas Viktor. — A jelentkezési la­pokon már fel kellett tün­tetni a Békés megyei felvé­telizőknek, hogy a sikeres vizsga után hol kívánnak ta­nulni. A 192 Békés megyei közül 120-an akarnak a me­gyeszékhelyükön maradni. Ezzel szemben a kihelyezett tagozat csak ötven fővel in­dulna. Hogy a főiskolára be­került hallgatók közül ki jön Debrecenbe, illetve ki marad Békéscsabán, azt a felvételi bizottság — különböző szem­pontokat figyelembe véve — dönti majd el. Egyébként jú­lius 2-án fejeződnek be a felvételi vizsgák, 12-én ösz- szeül a „nagy döntőbizott­ság”, majd rá egy hétre minden jelentkezőnek pos­tázzuk az általa nyújtott tel­jesítmény eredményét... W/MW/W Időközben Hodozsó Mari­ann is „megszabadult” a vizs­gáztatóktól. — Nem jöttek be az álomtételeim! A töri- tétel mégis jól ment, ám Csokonai: Az estve című versét szöveggyűjtemény nélkül igen nehéz volt ele­mezni — meséli Mariann és siet az édesanyjához, aki a folyosón izgulta végig lánya megmérettetését. Az 5-ös számú vizsgabi­zottság elnöke, Bajnok Lász­ióné főiskolai docens: — Óriási a különbség az egyes jelentkezők tudásszintje kö­zött. Bár a történelem szín­vonala javult — sokat segí­tett ebben, hogy visszaállí­tották kötelezően a történe­lem-érettségit. .. Volt ofyan nap, hogy a 15 kiírt vizsgázó közül nyolcán nem jelentek meg és a hét felvételiző kö­zül csak egyetlen egynek le­hetett elfogadni a tudását. Egyébként a levelezőre je­lentkezőkkel van a legtöbb problémánk. Esetenként olyan gyenge felkészültségű, és sajnos már a pályán ké­pesítés nélkül dolgozók kí­sérleteznek, akiknek nem­hogy itt a vizsgán nincs esé­lye, de a gyerekek elé sem volna szabad állnia. S az a fájó, hogy a második, har­madik sikertelen felvételi után is visszakerülnek a munkahelyükre — taníta­ni. .. S végezetül néhány adat: 1986-ban 1133 ifjú tanító ke­rült ki az ország főiskolái­nak nappai tagozatairól, őket 2356 állás várja hazánk iskoláiban. Hornok Ernő Mariann tételt húz. .. űz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: — gépkocsivezetőt — vizsgázott gépészt — portást — konyhalányt — lakatos, elektroműszerész, villanyszerelő és gépjárműszerelő szakmunkásokat — női segédmunkásokat (főtelep — konzervüzem) — udvaros munkakörbe férfi segédmunkásokat • Orosháza— Dinamikusan fejlődő vállalatunk jó kereseti lehetőséggel, kiemelkedő szociálpolitikai ellátással (üzemi étkeztetés, gyermekek óvodai elhelyezése, munkásszállítás) várja a munkára jelentkezőket. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. sz. Telefon: 46/125-ös mellék. Szarvason háromszáznegyven olyan cigánylakos él, akik még nem illeszkedtek be, illetve ez a folyamat egyeseknél már elkezdődött. Élet- és munkakörülménye­ikről Szirony János társadalmi tanácselnök-helyettes szá­molt be a Hazafias Népfront városi bizottságának leg­utóbbi ülésén. E népcsoport helyzetének javítása céljá­ból az előző tervidőszakban intézkedési terv készült, amely meghatározta a tanácsi szervek ide vonatkozó fel­adatait. A végrehajtásról szóló jelentést a cigányügyi koordinációs bizottság korábban szintén megtárgyalta, s a végrehajtó bizottság pedig a határidőt 1990. január 31-ig meghosszabbította. Ebből is látszik, hogy az állami, társadalmi, gazdasá­gi szervek esetében „sínen van” a dolog, vagyis az ügy­ben érdekelt testületek a le­hetőségeiket mérlegelve igyekeztek mindent elkövet­ni azért, hogy a cigányság problematikus hányadával még körültekintőbben fog­lalkozzanak. Ennek tudható be: az elmúlt két évtizedben ötvenötről százkilencre emel­kedett az állandó munkavi­szonyban levők száma. Csak­nem hetven cigányt foglal­koztat a vas-, fémipari szö­vetkezet, közülük több mint húszán törzsgárdatagok. A városi tanács költségvetési üzemében tízen-tizenketten dolgoznak. Az oláh cigányok egyharmada munkaviszony­ban áll, egyharmada csök­kent munkaképességű, vagy munkaképtelen, s a fennma­radó rész pedig nem dolgo­zik. A harminc-harminc­öt cigány nő ugyan munkaviszonyt létesített, de hatvan-hetven százalékuk gyesen van. A foglalkoztatás gondja egyrészt abból ered, hogy a vállalatok, üzemek, stb. fokozatosan megszünte­tik az iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkaköröket. Másrészt: so­kan nem hajlandók részt venni a képzésben és a to­vábbképzésben. Ám akadnak olyan cigánydolgozók is, akiket fegyelmi okok miatt kellett elbocsátani. Itt szeretnék kitérni egy esetre, amelyről a Népfront c. folyóirat 1986/2. számában olvastam. Például Szatmár- csekén már alkalmazták a kötelező munkavállalásra vo­natkozó új törvényt, amely­nek következtében tömege­sen álltak munkába a cigá­nyok. Ehhez csak annyi megjegyzést fűzök, hogy sze­rencsések azok a települé­sek, ahol olyanok a feltéte­lek, amelyek révén érvényt lehet szerezni a fenti rendel­kezésnek. Visszatérve a szarvasi helyzetre, más területen igen figyelemreméltóak az ered­mények, bár ezek sem egyik évről a másikra születtek meg. Például még 1965-ben hozzáfogtak a szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő telep felszámolásához, amelynek során mintegy 190 épületet bontottak le. Meg­szűnt a Dankó utca, vala­mint a Bagi és Bartók utca vége. A tanács vb által ked­vezményes lakásépítésre, il­letve -vásárlásra kijelölt családok közül 17 vállalta a putrik lebontását, ezen fe­lül további ötnek is ez lett a sorsa, ijúvel lehetőség nyílt bérlakások kiutalására. A városi vezetés azt tervezi, hogy öt éven belül a meg­levő hatvanhét épületnek több mint a felét lebontatja, míg a fennmaradó hányadot korszerűsítéssel, bővítéssel megfelelő állapotba hozatja. E tervszerű folyamatot azon­ban igencsak hátráltatja a kölcsön alacsony volta és az, hogy egyes cigánycsaládok rossz szociális helyzetben vannak. Egyébként a telepen még 26 lakást használnak, ötvenkettő cigánycsaládnak viszont máshol van saját tu­lajdonú otthona és 24 család tanácsi bérlakásban él. A tanácselnök-helyettes részletesen kitért az egész­ségügyi-szociális helyzetre, valamint az oktatási-műve­lődési lehetőségekre. A fent említett intézkedési terv alapján 1984. január 1-étől cigánycsalád-gondozó tevé­kenykedik, aki az egészség- ügyi teendők mellett a szak- igazgatási ágazatokkal való koordinációs feladatokat is ellátja. Kulcsszerepet tölte­nek be a körülmények javí­tásában, a felvilágosító-neve- lő munkában az orvosok és szakdolgozók. A Vöröske­reszt helyi vezetősége 1984- ben „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat indított el a cigánylakosság körében, majd az eredmények érté­kelése után oklevelek, jutal­mak kiosztása következett. Az idén ugyancsak a Vörös- kereszt — több rendező szerv együttműködésével — kóstolóval egybekötött étel­bemutatót tart a korszerű táplálkozás népszerűsítése érdekében. A higiénia javu­lásának tudható be, hogy csökkent a csecsemőhalan­dóság, bár az újszülöttek el­látása esetenként még kíván­nivalót hagy maga után. Nem csökkent a születések száma, mivel a tudatos csa­ládtervezés még nem álta­lános a cigánycsaládokban. Több gondot kellene fordí­taniuk a lakások és környe­zetük tisztántartására, a közegészségügyi előírások be­tartására meg a védőoltá­sokra. A csökkent munkaképessé­gűeket, illetve munkaképte­leneket a hozzátartozók gon­dozzák. Nem veszik igénybe az öregek napközi otthoni ellátást és a szociális étkez­tetést sem. A rendszeres szo­ciális segélyben, járadékban és rokkantsági nyugdíjban részesülők száma megközelí­ti a 280-at. Hárman laknak szociális otthonban, és ugyanennyi rászorulót érint a házi szociális gondozás. Ami az óvodába és isko­lába járás, valamint a kü­lönböző szakmák elsajátítá­sát illeti, a telepen kívül la­kó és munkaviszonyban álló cigányszülőkkel nincs prob­léma. Ám az elmaradott kö­rülmények között élőkkel igen. Az ő gyerekeik teszik ki a korrekciós osztályok lét­számának csaknem a felét, és a kisegítő iskolába járók­nak több mint a hatvan szá­zalékát. A cigánygyerekek egy része azért felmentett, mert iskolaéretlen, a másik része azért, mert magatartá­sával erkölcsileg károsan be­folyásolja a közösséget», A meggyőző munka és a gyám­hatóság közreműködése kel­lett ahhoz, hogy hároméves kortól a gyerekek 90 százalé­ka óvodába járjon és vala­mennyien napi 3 forint térí­tési díjban részesüljenek. Az 1985 86-os tanévre száz- egy cigánytanuló iratkozott be és 70 százalékuk napkö­zis lett. Szakmunkásképzőbe három, gimnáziumba pedig csak egy diák járt. A téríté­si díj — mint hozzájárulás — az általános iskolákban 2, néhány esetben 4,50 forint, de akadnak olyanok, akik teljes térítési díjat kapnak. Az iskolák az egyes cigány­szülők tudatformálása vé­gett már sok mindennel megpróbálkoztak, de ez csak kevés eredményt hozott. Pél­dául a szülői értekezletekre éppen azok nem mennek el, akiknek gyermekeivel van a legtöbb baj a tanévben. Nem veszik szívesen, ha a peda­gógusok családlátogatás al­kalmával felkeresik őket. Az Előre Sportklubban működő „Csicsely Pál” klub­ház délután fél öttől este 9- ig van nyitva a hét öt nap­ján, s a szervezett filmvetí­téseket, kiállításokat és is­meretterjesztő előadásokat is itt tartják. A HNF. bizottsági ülésére készült előterjesztés taglalta a gyámhatóság tevékenysé­gét, amely a városi tanács művelődésügyi és egészség- ügyi osztályával, a védőnői szolgálattal, az iskolák gyer­mek- és ifjúságvédelmi fe­lelőseivel, valamint a rend­őrkapitánysággal kialakult együttműködésre épül. Itt elsősorban a komplex csa­ládvédelem fokozása és a cigányszármazású veszélyez­tetett gyermekek felkutatá­sa áll előtérben. A statiszti­kai adatok közül összeha­sonlításul csupán néhányat emelünk ki: míg 1983-ban 47 kiskorú után 28 ezer 250 forint, tavaly már 111 ilyen gyermek után csak 40 ezer forint rendkívüli segélyt fo­lyósítottak a szülőknek. A veszélyeztetett cigányszár­mazású kiskorúak száma 53, az állami gondozottaké 13 jelenleg. Sajnos, évről évre mind több a feljelentés szabály­sértési ügyekben. Az elmúlt 8 év mutatóit szemügyre vé­ve kitűnik, hogy 1981-ben volt a legkevesebb, mind­össze 29, tavaly azonban ez a szám már 130 fölé emel­kedett. Nem nőtt viszont a cigány bűnelkövetők száma, bár bizonyos mennyiségű bűncselekmény „látenciában maradt”. A közvéleményt élénken foglalkoztatja a ci­gánylakosság viselkedése. Visszatetszést szült a közel­múltban a megvesztegetési ügy amelynek révén az ál­talános iskola nyolc osztá­lyával nem rendelkező ci­gánylakosok jogosítványok birtokába jutottak. Arányta­lanul magas a jogsértések száma is. A társadalmi, ta­nácsi és rendőri szervek; a társadalmi szervezetek hatá­rozott fellépése nyomán már kimutathatóak bizonyos eredmények. Ugyanakkor az okkal vagy ok nélkül fel­bukkanó előítéletek hátrál­tatják az érintett cigányla­kosok beilleszkedését. A vá­ros lakosságának egy része türelmetlen, s a meggyőző munkát nem tartja eredmé­nyesnek. A népfront arra tö­rekszik, hogy minél több ál­lampolgárt vonjon be a ci­gányság nevelésébe. A KISZ-nek, az MHSZ-nek és az úttörőelnökségnek is megvannak a sajátos céljai, feladatai, amelyeknek kö­vetkezetes végrehajtása meg­gyorsíthatja a beilleszkedést e társadalmi réteg számára. Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents