Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚNIUS 27., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az Országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt — 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szálai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: O A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981 —1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. O Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Hetényi István expozéja Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és döntései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytatta: — 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. 1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkent, a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés és a jövedelem csak néhány ágazatban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes esetekben minősíthető átmenetinek — például a mezőgazdaságban —, másutt tartós strukturális gondokat jelez. Értékelendő ugyanakkor, hogy megállítottuk a beruházások és a reálbér sok év óta tartó csökkenésének folyamatát. Sikerült — az előző évinél kisebb, de így is jelentős — külkereskedelmi aktívumot is elérnünk. Megőriztük fizetőképességünket, de a külföldi adósság, szándékunkkal ellentétben, nőtt. A megtorpanás erősíti azt a tapasztalatot, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés nem a mechanika törvényeinek engedelmeskedik, ahol az egyenletes és egyenes mozgás mindaddig megmarad, amíg arra nem hat újabb erő. A gazdaság törvénye ennél szigorúbb: a fejlődés, sőt az elért pozíció megőrzése is csak intenzív munkávaL és pótlólagos erőfeszítésekkel érhető el. Reálisan el kell ismerni, hogy a vállalatok tavaly is nehéz feltételek közt gazdálkodtak. A változó piaci körülményeken kívül az irányítás változásaihoz is alkalmazkodniuk kellett. 1985- ben változtattuk az adórendszert, régi megkötöttségek, túlhaladottnak tűnt adók szűntek meg, és a hatékonyság szerint jobban differenciáló adónemeket vezettünk be. A vállalati vezetés egy részénél a figyelmet túlzottan lekötötte az új vezetési formák bevezetése is. A változások növelték a vállalatok önállóságát és mozgásterét. A tervben megfogalmazott követelmények azonban nőttek, és ezeket szabályozás, többek között a jelentős adóteher közvetíti a gazdálkodók számára. Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (munkaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társadalombiztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató kisvállalkozások és a kisszövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. 1985-ben a társadalombiztosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Módot találtunk a legrászorultabbak szociális segélyének növelésére, az őket segítő tanácsi eszközök kiegészítésére. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mértékben emeljük, legújabban pedig helyi közlekedésük válik ingyenessé. Ezek szerény intézkedések, de mutatják, hogy a kormány figyelme kiterjed e réteg helyzetének javítására. Az Országgyűlés a tanácsok számára a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. Ezt a támogatást főként az időközben hozott ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések miatt az éves költségvetések megállapítása során 279 milliárd forintra növelte. A többlet a tanácsok működési kiadásait gyarapította. A tanácsok e támogatással és a nekik átengedett, valamint aktív szervezőmunkájuk révén bővülő saját bevételeikkel biztosítani tudták a lakosság életkörülményeinek javítását és legfontosabb fejlesztési céljaik megvalósítását. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. Ebben oroszlánrésze volt a tanácsok szervezőmunkájának, akik az állami lakásépítés mellett terület-előkészítéssel, közművesítéssel és újabban szociális támogatásokkal is biztosították a lakásépítés társadalmi-gazdasági programjának megvalósítását. Jórészt a tanácsok erőfeszítésének köszönhetően teljesült a kórházak építésének terve is: a kórházi ágyak száma országosan közel 6700-zal bővült, s az új kórházi részlegek már a korszerű követelményeknek megfelelően készültek. Szélesedett a szociális okok miatt rászorultak segítése, de az utógondozás és a szociális otthonok fejlesztése el-; maradt a tervezettől. A tanácsok a tervet rheg- haladó mértékben javították az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit. A tervnek megfelelően mintegy 5300 új általános iskolai osztályterem létesült, de a tanácsok a helyi lehetőségek ésszerű kihasználásával, társadalmi összefogással további, mintegy 8000 tantermet hoztak létre — részben ideiglenes jelleggel. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítását nagymértékben segítette, hogy a lakosság és a munkahelyi kollektívák egyre többet tesznek a lakóhelyi környezet fejlődéséért. A társadalmi munka összértéke 53 milliárd forint volt, ebből a közvetlen pénzbeni hozzájárulás mintegy 10 százalékot tett ki. Az öt hónap egészében a gazdasági növekedés nemérte el azt a mértéket, amely tervezett céljainkat kellően alátámasztaná. Bár vannak egyes ágazatok, mint például az alumíniumipar, a műszeripar, a híradástechnika, ahol a növekedés érzékelhető, a feldolgozóipar egészének termelése még elmarad a tervezett ütemtől. Az állattenyésztésben biztató folyamat indult meg, de a felvásárlás még kisebb a tavalyinál. Az import nagyobb mértékben növekedett, mint az export. További gond, hogy a devizabevételt árveszteségek csökkentik. A nem kielégítő fejlődéshez mérten továbbra is viszonylag gyorsan nő a munkabérjövedelem. A költségvetés hiánya növekvő tendenciájú. Mindezekről a kérdésekről részletesebben szóltunk az Országgyűlés bizottságainak vitái során. Engedjék meg, hogy itt köszönjem meg az ott elhangzott figyelemre méltó észrevételeket. A nehézségek nem változtatnak azon, hogy munkánk számára az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott és a VII. ötéves tervben az Országgyűlés által jóváhagyott programok az irányadók. A kormány ezért kötelességének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúraváltozás meggyorsítását. Ennek jegyében pályázati úton elnyerhető adó- és hitelkedvezményeket biztosítunk a fejlődésre képes vállalatoknak ; azoknak, amelyek a mai és a jövőbeni követelményeket növekvő teljesítményekkel elégítik ki. Ezzel mind a meglevő kapacitásokat, mind pedig a kiegészítő beruházásokat erőteljesebben irányítjuk a konvertibilis elszámolású export fokozására. A fejlődést szolgálják azok a tárgyalások is, amelyek a KGST-tag- országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — a gazdasági kapcsolatok terven felüli kölcsönös bővítését célozzák. (Folytatás a 2. oldalon) Kenan Evren elutazott Budapestről Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. A magas rangú vendéget Be- rend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes fogadta az Akadémia székházában. Ezt követően tájékoztató hangzott, el a gróf Széchenyi István által, 1825-ben alapított intézmény tevékenységéről, a hazánkban folyó turkológiái kutatásokról, illetve a magyar és a török tudósok együttműködésének további lehetőségeiről. Berend T. Iván bevezetőül köszöntötte Kenan Evrent, akinek személyében most első alkalommal látogatott el államfő a Magyar Tudományos Akadémiára. Az MTA elnöke tájékoztatójában elmondta: az Akadémia tudományos testületének — az alapszabályzatnak megfelelően — 200 tagja van. Felépítésének másik fontos alkotóeleme a kutatóintézetek kiterjedt hálózata. Az intézetekben mintegy 10 ezren dolgoznak. Az MTA kutatásai a tudomány minden ágát — a társadalomtudományoktól a természettudományokig — átfogja. A továbbiakban arról szólt, hogy az Akadémia elsőként karolta fel a turkológiái kutatásokat, s ennek nyomán 110 éve, Európában elsőként hazánkban alakult meg a tudományággal foglalkozó tanszék. (Folytatás a 4. oldalon) Pártaktivistákkal találkoztak portugál vendégeink Fotó: Kovács Erzsébet elnökhelyettese, majd a megyei pártbizottság nagytermében békéscsabai pártaktivistákkal találkoztak. A küldöttség vezetője tájékoztatást adott Portugália, részletesebben Santarém megye politikai, gazdasági életéről, majd válaszolt a feltett kérdésekre. A vendégek ezt követően ellátogattak a For- con 'vállalathoz, délután pedig felkeresték az Alfredo Lima Szakmunkásképző Intézetet és a Békéscsabai Állami Gazdaságot. A megyében tartózkodó, Victor Marques Fernandes, a Portugál Kommunista Párt KB póttagja, a megyei párt vb és titkárság tagja vezette 3 tagú pártdelegáció tegnap gazdag programot bonyolított le. A vendégeket a nap során elkísérte Várai Mi- hályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A küldöttséget délelőtt fogadta dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára és Bla- hut Lajos, a városi tanács Ülést tartott a megyei tanács Békés Megye Tanácsa Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével június 26-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében tartotta soros ülését. A napirendek előtt Gyulavári Pál tájékoztatta a testületet a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti időszakában végzett munkájáról. Ezután a testület a következő napirendeket tárgyalta: — Tanácshatározatok végrehajtása. Előadó: dr. Kertész Márton vb-titkár és dr. Molnár Margit osztályvezető. — A lakásgazdálkodás hatékonyabbá tétele, a fiatalok és a többgyermekes családok lakásgondjainak megoldására készült programok időarányos teljesítése. Előadó: Bereczki András, dr. Gyebnár László és Medo- varszki János osztályvezetők. — Az 1985. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések, és javaslatok intézésének tapasztalatai. A napirend előadója dr. Varga Imre, az ideiglenes bizottság elnöke. — Bejelentések, interpellációk. A tanácshatározatok végrehajtásáról szóló jelentés a következő két témával foglalkozott: a megyei tanács vb szakigazgatási szerveinek helyi tanácsi szerveket segítő munkája, valamint a megye demográfiai tényezőinek alakulása. A napirend feletti vitában Győri Imre (Békés- szentandrás) szólalt fel, aki azt javasolta, hogy legyen hatékonyabb a helyi szak- igazgatási szervek megyei irányítása, kapjanak több helyszíni segítséget, illetőleg elemző munkájukkal segítsék a megyei tanács osztályai a helyi szakigazgatási szerveket. Ami a megye demográfiai tényezőit illeti, Békés megye népessége az elmúlt öt évben a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, 1986. január 1-én (Folytatás a 4. oldalon)
