Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-04 / 130. szám
1986. Június 4., szerda o Közgazdászok tisztújító közgyűlése Kamionsofőr voltam I. Az országutak vándorai között Az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnőtt a nemzetközi közúti áruszállítás. Az elmúlt esztendőben a békéscsabai Körös Volán is egyre nagyobb és több feladatot kap, válla] az országok közötti fuvarozásból. Közel félszáz kamionja járja Európát, s két-három ország kivételével csaknem mindenütt megfordultak az öreg földrészen. Május'derekán két hétre a Körös Volán egyik Rába kamionjára szegődtem, amolyan segédpilótának. Belekóstoltam a kamionsofőrök érdekes, mesésnek vélt, de nem könnyű életébe, kalandosnak tartott mindennapjaiba. Elöljáróban csak annyit; valóban mesés, mert rengeteget mesélnek róla, olykor kalandos is, mert az élet váratlan szituációkat teremt. S végére hagytam az érdekességet. Tényleg érdekes. Nap mint nap új tájakat, városokat látnak, emberekkel találkoznak. Szóval ez a „tény”, vagyis az, amit a kívülálló szemlélő lát, netán hall. S mi a valóság? Ezt az életet jobban megismerve lelkiismercttel állíthatom, hogy más. Egészen más! Kovács Pál kamionsofőr (Folytatás az 1. oldalról) A Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezete mintegv 200 tagot számlál, akik zömmel számviteli főiskolai vagy közgazdasági egyetemi végzettségűek. Ha ezt a számot összevetjük azzal a ténnyel, hogy megyénkben — a számviteli főiskolát végzettekkel együtt — 690 közgazdász dolgozik, akkor a szervezettség nem rossz, hiszen csaknem 30 százalékos. Ugyanakkor elgondolkodtató — s erre az egyik hozzászóló is felhívta a figyelmet —, hogy a tagoknak több mint a fele intézményekben és hasonló munkahelyeken dolgozik, tehát nem közvetlenül a termelésben. Jó lenne, ha a meghatározó népgazdasági ágazatokban dolgozó közgazdászok nagyobb szómban vennének részt a szervezet munkájában, adnák közre a közvetlen termelésben tapasztaltakat. A másik adat, amellyel külön érdemes még foglalkozni; a tagságnak mindösz- sze 9 százaléka a 30 éven aluli — egy másik hozzászóló, maga is fiatal, foglalkozott is ezzel a kérdéssel. Az egyéni tagok mellett a társaságnak 20 úgynevezett jogi tagvállalata van. Az elmúlt években e tagvállalatok közül a Gyulai Húskombináttal, a tégla- és cserépipari vállalattal, a Kner Nyomdával, az Univerzál Kereskedelmi Vállalattal és az Állami Építőipari Vállalattal került a legszorosabb kapcsolatba a szervezet. Nem egy rendezvényt, elnökségi ülést, előadást egy-egy jogi A SZEGEDI RUHAGYÁR ÉS A TSZ-EK EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Kamuton megkezdte működését a Szegedi Ruhagyár legújabb falusi konfekcióüzeme, s ezzel már tizenötre emelkedett a termelőszövetkezetekkel közösen létrehozott üzemeinek a száma. Hasznos az együttműködés mindkét félnek, hiszen a gazdaságok kis befektetéssel — régi, fölöslegessé vált épületek átalakításával — gyarapíthatják bevételeiket, s gondoskodhatnak 30-50 nődolgozójuk állandó foglalkoztatásáról, a munkaerőhöz másként nem jutó ruhagyár pedig bővítheti termelését. A vállalat termékei egyre keresettebbek külföldön is; az idén — elsősorban központi üzemeinek termékeiből — 100 millió forintnál nagyobb értékben szállítanak a dollárelszámolású piacokra. A kevésbé igényes, kisebb gyakorlatot, felkészültséget igénylő munkákat ugyanakELVESZETT A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat XX feliratú, téglalap alakú BÉLYEGZŐJE. Használata 1986. június 2-től érvénytelen. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk a Csanádapá- cai út—Gerendás közötti összekötő út melletti tanyákban 1986. június 4-én 6.00—16.00 óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász-kirendeltség, Békéscsaba tagvállalatnál rendezett meg a szervezet. A rendezvényeknél maradva: a tervezett programok 70—80 százaléka megvalósult. A közgazdászokat érintő-érdeklő átfogó témák mellett alkalmanként egy- egy szűkebb szakterület képviselőinek szóló előadásra is sor került. Néhány a főbb témák közül, amelyekről a megyei szervezet révén a közgazdászok tájékozódhattak: a népgazdasági tervek; az életszínvonal és az árpolitika fontosabb kérdései; a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése; a termelési szerkezet korszerűsítése; a szocialista és tőkés külkereskedelem helye népgazdaságunkban; a vállalati irányítás és belső mechanizmus; a nemzetközi pénzpiac. Az előadások mellett tartottak ke- rekasztal-beszélgetést, író-olvasó találkozót, fórumot is. A résztvevők száma igen változó, volt rendezvény, amelyen húszán vettek részt, de nemegyszer 150-en, 200- an kíváncsiak voltak a várható új információkra. Az utóbbi években rendre megszervezik Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye MKT-szervezetei a dél-alföldi közgazdásznapokat, melynek rendezvényei — túl azon, hogy egy-egy fontos téma többoldalú megvitatását, előadás- és korreferátumsorozatát jelentik — lehetőséget teremtenek a térségben élő közgazdászok közötti ismerkedésre, eszmecserére, tapasztalatcserére is. Mindezek mellett rendszeresen részt vesznek a Békés megyei szervezet képviselői a közgazdakor átadhatják kisüzemeknek; az idén már mintegy félezer termelőszövetkezeti asszony, lány több mint 300 millió forint értékben készít munkaruhákat, védőöltözékeket, s más egyszerűbb konfekcióruhákat. HABPATRONOK — AFRIKÁBA IS. Csaknem kétmillió dollár exportbevételre számít az idén a Répcelak! Szénsavtermelő Vállalat, amely jelenleg a hazai ellátás mellett 23 országba szállít szifon- és habpatronjaiból. A napokban kötöttek szerződést egy svájci és egy belga kereskedő vállalattal: ezek a márciusi próbaszállítások után még ebben az évben ötmillió habpatront rendeltek Répcelakról. Az idén először Afrikába is eljutottak a gyár termékei, s ezzel vált lehetővé, hogy az eddigi 13 millióval szemben 20 millió habpatront exportáljanak. Nő a hazai kereslet is termékeik iránt: az év eddig eltelt hónapjaiban szifonpatronból 200 millió, habpatronból pedig tízmillió darabot adtak el, többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. ÚJFAJTA, 30 KÖBMÉTER ŰRTARTALMÜ ÁRUSZÁLLÍTÓ KONTÉNEREKET MUTATTAK BE a szakembereknek a közelmúltban a kaposvári vasútállomás kereskedelmi pályaudvarán. Az eddig használtaknál jóval nagyobb, majdsági társaság két országos rendezvényén; a közgazdászvándorgyűlésen és a fiatal közgazdászok országos találkozóján is. A hozzászólások során hárman mondták el véleményüket, illetve tettek javaslatot a társaság tagjai közül: Be- reczki András, a megyei tanács osztályvezetője — ő tette szóvá egyebek között azt, hogy a szervezet a tagösszetételt illetően eltolódik az intézmények felé. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megye gazdasági életével kapcsolatos kérdésekben jobban kellene hallatnia szavát, véleményét a közgazdasági társaságnak. Fülöp Lászlóné (Nagybánhegyes, Zalka Máté Tsz) többek között a taglétszám növelését, több, a mezőgazdaságban dolgozó közgazdász beszervezését javasolta. Tóth Edit (megyei tanács) azt fejtegette, hogy miért kevés a fiatal közgazdász a szervezetben. Kitért arra is, hogy kevés a közgazdász a megyében, és már eleve kevés a közgazdasági egyetemre kerülő Békés megyei fiatal. A rendezvény második felében a résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Rácz Albert államtitkár előadását, amely mindenekelőtt az 1986-os keresetszabályozási intézkedésekkel, azok szükségességével, érvényesülésével, hatásával, valamint a teljesítmény és a bér ösz- szefüggéseivel, a kettő összhangjának hiányával foglalkozott. nem hét méter hosszú, 2,5 méter magas és 2,6 méter széles fémtartályokban — sérülés veszélye nélkül — húsz tonnányi különféle árut, építőanyagot, vagy éppen élelmiszert szállíthatnak. Előnye még, hogy miután valamelyik gyárban, üzemben feltöltötték daruval emelhető vagonra, és szállítás után hasonló módon speciális tehergépkocsival fuvarozhatják a vasútállomásról a megrendelőhöz. A gyors átrakodás miatt jelentősen megrövidül a szállítás ideje, és a kényesebb áruk is biztonságosabban jutnak el a címzetthez. A FEJLESZTŐ ÉS KORSZERŰSÍTŐ MUNKÁK eredményeképpen ebben az esztendőben a korábbinál jóval több — mintegy 270- 280 ezer — különböző űrtartalmú bojlert gyártanak a hadháztéglási Hajdúsági Iparművekben. Ezzel már közelebb jutnak az elmúlt években jelentősen megnövekedett hazai igények kielégítéséhez, és növelni tudják tőkés exportjukat is. Az itt gyártott melegvíz-tárolók legnagyobb vásárlója Franciaország. E piacra évente mintegy hetvenezer készüléket szállítanak, ami csaknem egynegyede a teljes francia bojlerimportnak. A VII. ötéves terv végére 320 ezer bojlert szeretnének gyártani a Hajdúsági Iparművekben. A bojlergyártás mennyiségi növelésére és minőségének javítására gépedet bérelnek Nyugat-Európából. A lízingszerződés alapján beérkező gépeket a tervek szerint 1986 végén, illetve a jövő esztendő elején akarják munkába állítani. Május 13-án, kedden délután közölték velem is: csütörtökön áruval indulunk Csehszlovákián és Lengyel- országon át Svédországba. Visszafelé az NDK-ból lesz majd fuvarunk. A Körös Volán központjában ekkor találkoztam először „főnökömmel”, Kovács Pállal. Fiatalember, ennek ellenére gyakorlott kamionsofőr. Tőmondatokban elmondta, mit csomagoljak, hogyan öltözzek, s máris nyújtotta jobbját: — Akkor reggel 3 4 4-kor indulunk. Nekem még van dolgom „Edével” — csukta be maga mögött az ajtót. Ez utóbbi mondatot valahogy nem értettem. Szégyelltem megkérdezni, ki az az Ede. A vállalatnál sok pilótát és szerelőt ismerek, de ilyen nevűt nem ... Végül is úgy voltam az egésszel: a beszélgetés majd csak kihozza, tulajdonképpen ki is az az Ede. Két hétre való konzervvel, nyersanyaggal és természetesen rengeteg meleg ruhával felszerelkezve indultunk el. Menet közben megtudtam a pontos fuvart is: Székesfehérváron a Köfémben ösz- szesen 280 ezer svéd korona értékű alumíniumárut rakunk fel, mintegy 21 tonna összsúlyban. Utána Budapestre megyünk a gépjárműközlekedési engedélyért, és az üzemanyagjegyért. Rajkánál kell kilépnünk az országból. Visszafelé Berlinből több mint 1,7 millió forint értékben 200 ezer rúdelemet szállítunk Budapestre. Az öttengelyes kamion fürgén falta a kilométereket. Nyolc órakor már Székesfehérváron fuvarra jelentkeztünk. A több száz méter hosszú, gigantikus méretű csarnokban a készáruhegyek között szinte elvész a vagon- nyi nagyságú autó. Néhány perc múltán az emelővillás targoncák bámulatos gyorsasággal és ügyességgel megrakják a kocsit. Időközben újabb kamionok érkeznek. Elsőnek végzünk a rakodással. Naivan azt hittem: rövidesen indulhatunk. Tévedtem. A vámosra kellett várnunk, több mint öt órát. Közben kamionos kollégák érkeztek, velük beszélgettünk. Furcsállták is, hogy ketten megyünk. — így alakult — summázta Pali. — Most tanulom a nemzetközit — próbáltam magyarázkodni. Szemmel láthatólag elfogadták, megnyugodtak, s mint új fiút, bevontak engem is a diskurzusba. — Angolba megyek, csak a jó isten tudja, mikor rakodok ki... — sajnáltatja magát a fiatal szakállas Yiungarokamionos. — Én meg Hollandiába viszem ezt a kis motyót — így az idősebb. S máris ösz- szeverődtünk hatan-heten. Néhányan alkalmi élmény- beszámolót tartanak, szaftos történeteket mesélnek. Mi mélyen hallgatunk. Mielőtt bárkinek is feltűnő lenne visszafogottságunk, sürgősen kávézni megyünk. Megérkezik a vámos is. Hatalmas termetű, vígkedélyű fiatal törzs- őrmester. Gyorsan dolgozik, a papírokkal sem kell bíbelődnünk, perceken belül helyére kerül a kamionon az ólomzár. Negyed háromkor indulunk. A hungarosok még utánunk kiáltanak. — Jó utat! — Ez neked is szól — int feléjük fejével kollégám. Útközben feltűnik: a szemben jövő kamionosok a reflektor felvillantásával üdvözlik egymást. Ez így szokás itthon is, külföldön is. Ez a természetes. mint amilyen természetes az, hogy a kamionsofőrök segítik egymást a bajban. Pesten a délutáni csúcs- forgalomban csak nehezen haladunk előre. Végül is a főváros két különböző pontján fölvesszük az üzemanyagjegyet és a közlekedési engedélyt, s most már irány a határ. Későn este érkezünk Rajkára. Három sávban több tucat magyar és külföldi kamion várakozik kilépésre. Csodálatos járművek ezek a Volvók, Scaniák, Mercedesek, Fiatok. De nekünk sincs szégyenkezésre okunk a Rábával. A vámosok nem szőröznek. jó másfél óra múltán vagy tíz járművet átengednek. Köztük vagyunk mi is. Megpróbáltam befurakodni a sorba, de egy idősebb hungarokamionos rendre intett, mint kezdőt. — Lassabban fiú, ennek is sorja van, mint a rétesevésnek í — harsogta. Néma fejbiccentéssel és pironkodással vettem tudomásul a rendreutasítást. Csehszlovákiában, Pozsonyon túl ér az éjfél. Az egyik parkírozóban állunk meg a kötelező kilencórás pihenőre. Az engedélyezett vezetési idő országonként más és más, épp úgy, mint a kötelező pihenő ideje. Gyors vacsora következik, még a hazaiból. Jólesik a sült hús az erős paprikával. Fürdés ... Majd holnap. Fogmosás után a fülkét átalakítjuk hálóvá. Reggel eső nyomaira ébredtünk. Előző nap a kocsi elrázott bennünket, fáradtak voltunk, így aztán nem csoda, ha észre sem vettük az égi áldást. — Hét óra, ilyenkor már illik felkelni — nógatott társam. A vizeskannából, mint később több napon át, mosdottunk, majd a hálót átalakítottuk szalonná a reggelizéshez, a kávézás után pedig a papírmunkákhoz hivatallá — mert ebből is van bőven a sofőröknek —, majd ismét munkahellyé, vagyis vezetőfülkévé varázsoltuk. A Tachográfba, közismertebben a fekete dobozba is új diagrammlap került. Hogy ez minek? A műszer ezen a tenyérnyi korongon rögzíti a pontos időt, a sebességet, a motor fordulatszámút. Baleset esetén ez bizonyíték. De nem csak ilyen esetekben, hanem közúti ellenőrzések során is. Iparkodnunk kell. Csehszlovákiában ugyanis tranzitban vagyunk, ilyenkor a legrövidebb időn belül el kell hagyni az országot. Aztán másért is igyekszünk. Csehszlovákiában a turista- szezon időszakában hétvégeken — kivéve az élő állatot és friss húst szállító járműveket — a tehergépjárműveket kitiltották a fő- utakról és autópályákról. Aki ezt a közlekedési tilalmat megszegi, az fizet. Saját zsebből és sokat. Festői környezetben. ragyogó napsütésben, sebes folyású patakok, lomha folyók, víztározók mentén haladunk emelkedőkre föl, völgyekbe le, fenyveseken és tölgyeseken keresztül. A közlekedési korlátozás előtt sikerült elérnünk a határátkelőt, mely igencsak sajátos: C. Tesyn és Ciesyn városka között van az átkelő. Hogy ebben mi is a különös? Az, hogy tulajdonképpen ez a város egy, ám mégis kettő, ugyanis a város központjában van a sorompó. Szóval az utcán álló járműsor nem a közlekedési dugó miatt várakozik. A második határon ülünk. Útlevél- és vámvizsgálat következik ismét. Mos' már csak néhány perc és Lengyelországban leszünk. Űj ország, új nyelv, űj emberek. Erre még várni kell. A formaságok mindenkire kötelezőek. Szekere .1 ndräs A DÉL-ALFÖLDI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT felvételre keres: — gépírót, — bérelszámolót, — SZTK-ügyintézőt, — gépírni tudó általános adminisztrátort, — gépészeti műszaki rajzolót. Jelentkezni lehet: Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Cím: Békéscsaba, Szigligeti u. 6. Nem csúcsforgalom miatt állunk, hanem a határátkelőn várakozik a kocsisor. Ezt a határátkelőt nem javasoljuk a turistáknak A szerző felvételei T. I. Fotó: Gál Edit HÍREK fl MAGYAR GAZDASÁGBÓL
