Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

1986. Június 26., csütörtök Százötven hektáron termesztettek zöldborsót az idén a Békéscsabai Május 1. Termelőszö­vetkezetben. Hamarosan az utolsó hektárokról is beszállítják ezt a zöldségfélét a feldolgo­zóüzembe és erre a területre másod vetésként zöldbabot vetnek a szövetkezet dolgozói Fotó: Fazekas László Uj mérőműszer a mezőgazdaságnak Mérőműszer sorozatgyártá­sát kezdték meg a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat­nál; a saját fejlesztésű, mik­roszámítógéppel ellátott mű­szer kimutatja a folyékony műtrágya pontos összetételét, minőségi jellemzőit. Alkal­mazásával gazdaságosabbá tehetik a műtrágya-felhasz­nálást. A Vaskutnál, ahol 25 esz­tendeje foglalkoznak az úgy­nevezett reakcióhő mérésén alapuló anyagvizsgáló készü­lékek fejlesztésével, öt éve kezdték meg a mezőgazdasá­gi anyagok — takarmányok, műtrágyák — elemzésére al­kalmas berendezések kiala­kítását. A mérési elv azon MEGKEZDTÉK A.PRÓ­BAÜZEMELÉST a Dorogi Szénbányák új tokodi bri­kettgyárában. Az üzem az ország legkorszerűbb ilyen gyára, magyar, francia és angol gyártmányú gépekkel olcsó, de jó minőségű szén­porokból készítik a nagy fű- tőértékű — 52ÍOO kalóriás — tojásbrikettet. A nyersanya­got programvezérléssel ada­golják, a termelési folyama­tot ipari tv-kamerákkal kí­sérik figyelemmel. A mind­össze 120 dolgozót foglalkoz­tató gyárban évi 450 000 ton­na tüzelőanyagot állítanak elő. A tokodi beruházás 1,4 milliárd forintba került. A tervezők messzemenően fi­gyelembe vették a környe­zetvédelmi előírásokat. Az új gyár üzembe állításával a dorogi vállalat csaknem alapul, hogy minden elem­nek — ha egy másikkal egyesül — van egy csakis rá jellemző reakcióhője, ame­lyet észlelve a műszer „kö­vetkeztet” az adott anyag je­lenlétére, illetve mennyiségé­re. A készülékhez csatolt mikroszámítógép automati­kusan elvégzi a számításokat és mintegy 6—8 perc alatt közli az egyes anyagok szá­zalékos arányát. Korábban az ilyen vizsgálat napokig is eltartott. A műszer mezőgazdasági alkalmazása azt követően vált különösen fontossá, hogy mind több gazdaságban ol­dott állapotban juttatják ki a műtrágyát. A tápanyag permetezéssel kerül a talaj­megkétszerezi — évi 900 000 tonnára növeli — brikett-ter­melését, s ezzel számottevő­en javítja a lakosság tüzelő­ellátását. A NÁDUDVARI Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés taggazdasá­gaiban május elején elvetett 11 600 hektárnyi rizs már bokrosodik, és így hozzá­kezdhettek az árasztáshoz. A tervezett területnek mintegy 90 százalékán ugyanis száraz földbe került a mag, s a ve­tés most kap megfelelő víz­borítást. Az árasztóvízzel együtt növényvédő szert is kijuttatnak a földekre, amellyel a rizs legveszedel­mesebb gyomnövényét, irt­ják. A jó rizstermés egyik feltétele a kalitkák egyenle­tes vízborítása. Ennek érde­ba, e módszer egyenletesebb elosztást biztosít, a felhasz­nálás azonban csak akkor gazdaságos, ha az oldat a kívánt arányban tartalmazza a szükséges hatóanyagokat. A mérőműszer segítségével a szakemberek a növények egyedi igénye szerint állít­hatják elő a kívánt keveré­ket. Az új készülék prototípu­sával szerzett kedvező ta­pasztalatok alapján kezdték meg a sorozatgyártást. A műszer felh asználásával nő a terméshozam és jelentős anyagmegtakarítás érhető el. Hasznosságát mutatja, hogy ára 3—4 hónap alatt megté­rül. kében a taggazdaságok az el­múlt években lézerirányítá­sú talajegyengetőkkel a terü­let túlnyomó részén rendez­ték a terepet, több gazda­ságban teljes rekonstrukciót hajtottak végre és több száz hektáron építettek új tele­peket. MÉG JÖL TŰRIK A KÁ­NIKULÁT A SZÁNTÓFÖL­DI és a kertészeti növények a Duna—Tisza közén, de az öntözés most is kedvezően hat fejlődésükre. Ezekben & napokban 46 nagy teljesít­ményű új öntözőgépet állí­tanak munkába a Bács-Kis- kun megyei gazdaságokban. A Szabadszállási Lenin Tsz- ben már az osztrák Bauer cég által gyártott program­vezérlésű öntözőgép adagolja a mesterséges csapadékot. A berendezés a kívánt mennyi­ségű víz kibocsátása után automatikusan leáll. Teljes kapacitással működnek a ré­gi öntözőberendezések is. ppr i iiiiMim i ij j JJJilrJÍ jUJjIüBI fiiHllijjjJtliJ.Öi L_._ . ________________.... ... f-< — ... — N ekrológ helyett a megújulásról A szerkesztőség és a Szüv békéscsabai számítóközpont­ja. közti alig pár száz méte­res úton összetalálkoztam egy vállalatvezető ismerő­sömmel. A kölcsönös udva­riaskodások után kiderült, hogy hová tartok, mire rám­kérdezett: — Nekrológot írsz róluk? Csodálkozásomra megmagyarázta: — A nagy számítóközpontoknak befel­legzett, az egyre olcsóbb PC-k tönkreteszik őket. Ki fog nagy pénzért velük dol­goztatni, amikor ezt házon belül is megteheti? Szóval, még néhány év, és lehúzhat­ják a rolót. Elpártolt megrendelők A Szüv felkészült a mikrogépek térhódítására is Ezek után mi sem termé­szetesebb, hogy a Szüv újonnan kinevezett igazgató­jától, Pénzes Sándortól is azt kérdeztem először: a cég napjai meg vannak szám­lálva? Azt hittem, meglepődik, de kiderült: ő is hallott már ilyesmit. Sőt, ezzel az érvvel akarták lebeszélni néhányan, amikor megpályázta a Szer­vezési és Ügyvitelgépesítési Vállalat békéscsabai számító- központjának. megüresedett igazgatói székét. Volt tehát ideje felkészülni a válaszra, végiggondolni, milyen esé­lyei vannak a nagyvállalat­nak a kisszámítógépek egyre növekvő áradatával szemben. — Hazudnék, ha azt mon­danám, a professzionális sze­mélyi számítógépek, a PC térhódítása teljesen hidegen hagy bennünket. Felkészül­tünk rá, hogy néhány kisebb feladatot a jövőben ezekkel oldanak meg jelenlegi meg­rendelőink. Vannak azonban olyan munkák, amelyekhez kell a nagy gép. Az óriási adattömeget igénylő feldolgo­zások, az adatbázis-rendsze­rek nem képzelhetők el nagy számítógép nélkül. Ügy érez­zük hosszú távon biztosított a jövőnk, s nekem személy szerint is ez a véleményem, különben nem pályáztam volna erre az állásra. A beszélgetés után azért kiderül: a Szüv kezdi komo­lyan venni a konkurrenciát. Hosszú éveken keresztül me­gyei monopolhelyzetük bol­dog tudatában meglehetősen foghegyről tárgyaltak a meg­rendelőkkel, ennek „eredmé­nyeként” jó néhány megyei vállalat megyén kívül dol­goztatja fel adatait. Ők úgy érezték, hogy a szolgáltatá­sok színvonala és az ezekért kifizetett 7-8 számjegyű ősz- szegek nem álltak arányban egymással. Ne féljünk ki­mondani : a békéscsabai Szüv hírneve még most sem a legjobb a vállalatok, szö­vetkezetek körében. Változnak az idők — Ezen a megállapításon kár is lenne vitatkozni — is­meri el a helyzetet Pénzes Sándor. Könnyű lenne most a régi vezetést hibáztatni mindenért, de ennek nem lenne értelme. A másra mu­togatás helyett nekünk most 'az a feladatunk, hogy visz- szaállítsuk a Szüv rangját, tekintélyét. Én amikor ápri­lisban idekerültem, azzal a szilárd elhatározással jöttem, hogy nem adok túl sok időt a változásra sem magamnak, sem munkatársaimnak. A Szüvnek van a megyében — sőt országosan is — a legna­gyobb szellemi és gépi kapa­citása, nekünk tehát vezető szerepet kell betöltenünk a számítástechnikában. Meg kell találnunk azokat a mód­szereket, amelyekkel vissza­szerezhetjük az ügyfelek bi­zalmát. A békéscsabai Szüvnél te­hát már érzik, hogy változik a külső környezet, változniuk kell tehát nekik is. A jövő­ben egyre kevésbé lehet lyan típusú munkákból meg­élni, mint amelyek most ál­talánosak. Jelenleg a mun­kák 80-90 százalékát olyan feladatok teszik ki, amelyek­nél az ügyfél bejuttatja a Szüvbe az adatait, majd egy idő múlva — ez lehet akár több hét is — megkapja a feldolgozott adatokat. Egyre gyorsuló és egyre informá- cióéhesebb világunkban aligha szorul bizonyításra, hogy elavult ez a módszer. Versenyben az ügyfelekért Struktúraváltásra van te­hát szükség a Szüvben, és ezt érzi is mindenki a cég­nél. Tulajdonképpen nem is kell kitalálni, merre felé in­duljanak, hiszen mintaként ott vannak a nálunk fejlet­tebb országok. Ezekben már nem újdonság az egymással összekapcsolt nagy számító­gépek hálózata, az integrált adatbázisrendszerek, vagy akár a távadatfeldolgozás. Ebbe az irányba indult el a békéscsabai Szüv is. — Országosan is élen já­runk a távadatfeldolgozás­ban — mondja az igazgató. Négy-öt terminált kapcsol­tak már a mi R—35-ösünkre. Ez persze nem túl sok, és hogy ezzel az élre tudtunk kerülni, azt is jelzi: gyerek­cipőben jár ez még nálunk. Ennek persze jó néhány oka van. Elsősorban a gyenge minőségű távközlési vonala­kat említeném, de legalább ilyen gond a szakemberhi­ány, vagy a vállalati szem­lélet elmaradottsága. Mi mindenesetre már léptünk, részünkről semmi akadálya, hogy a távadatfeldolgozásba bekapcsolt partnerek száma a többszörösére nőtt. Igyekszik reagálni a Szüv a PC-k kihívására is, még­pedig kétféleképpen. Az egyik reagálásunk az, hogy felkészülnek személyi szá­mítógépes , programrendsze­rek kifejlesztésére, forgal­mazására. Megkezdték a szá­mítógépek árusítását, szervi­zelését. S mert a PC-k ki­válóan alkalmasak terminál­ként, remélik, hogy e gépek elterjedésével bővíthető lesz a távadatfeldolgozás is. A mikrogépek elterjedésével megszűnhet az adatok papí­ron való bejuttatása is. Az adatokat a megrendelő a saját gépén rögzítheti, elvé­gezheti az ellenőrzést, előké­szíti és csak egy lemezt kell bejuttatnia a számítóköz­pontba. Mivel így elmarad az adatelőkészítés sok időt rabló munkája, nagyon gyor­san megkaphatják a feldol­gozott eredményeket. De nemcsak itt érződik a változás. A monopolhelyzet megszűnésével reálisabbak lettek az árak és a határ­idők. — Azt nem állíthatom, hogy ugrálunk örömünkben, amikor hírét vesszük az egy­re szaporodó konkurenciá­nak, de azzal sem elégszünk meg, hogy egyszerűen tudo­másul vesszük a helyzetet — jelenti ki az igazgató. — Felvesszük a harcot és be fogjuk bizonyítani: egy or­szágos hálózattal rendelkező nagy cég is lehet szolgáltatá­sokban, árakban, nyugalmas- ságban versenytársa a ki­csiknek. Lónyai László Ahol nagy adattömegekkel kell dolgozni, nem nélkülözhető az R—35-ös Fotó: szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents