Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

1986, június 20-, péntek o IZUllUkfttá-------------------------------------------­M egerősítették beosztásában az igazgatót Vállalati tanács alakult az Univerzálban Június 19., csütörtök dél­előtt, 9 óra, Békéscsaba. Az Uni verzál Kereskedelmi Vál­lalat központjában semmi jel nem mutat arra, hogy ma igazgatóválasztás lesz. A portán két hölgy beszélget, az irodában kattognak a számológépek, csöngnek a telefonok. Állami rendszámú gépkocsikkal sincs tele az udvar, az illetékesek gyalog jöttek a tanácskozásra. Az emeleti teremben nagy a meleg, ventillátorral pró­bálják hűteni a levegőt. Üd­vözlő szavak, ünnepélyesség. A vendégeket pogácsa, üdítő várja, az asztalokon virágok. Dr. Szolnoki Béla igazgató arcán semmiféle feszültség nem látszik. Nyugodt, ki­egyensúlyozott, mint mindig. Pontosan 9 órakor kezdődik az esemény. A falon tábla: „Üdvözöljük a vállalati ta­nács alakuló ülésének részt­vevőit.” Ott ül a 29 tagú vállalati tanács, az elnök­ségben Fodorné Birgés Kata­lin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára, Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Krizsán Miklós, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ve­zetője és Hankó György, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára. Rátérnek az első napirendi pontra, a vállalat új szerve­zeti és működési szabályza­tának megvitatására. Szolno­ki Béla ismerteti a megyei tanács határozatát, amely szerint ez év december 31-ig vállalati tanácsot kell alakí­tani. Elmondja, hogy 15 körzetben voltak előkészítő értekezletek. A vállalati ta­nácsban a dolgozók 15, a vállalat vezetői pedig 14 em­bert delegáltak, az utóbbiak­Fácán a puskavégre Az apróvadakban gazdag Békés megyében újabb szer­vezett termelési-kihelyezési akciókkal gondoskodnak ar­ról, hogy legyen elegendő fá­cán a puskavégre, s az után­pótlás — részben a termé­szetes, részben a mesterséges szaporulat révén — nevelőd­jön fel. Az évi 400 ezer csibe ki­helyezése mellett, nagyobb arányú vadásztatásra is mód­juk nyílik a megyében mű­ködő vadásztársaságoknak, az efajta turizmus fellendítésére pedig iroda is létesült. Az iroda nem elsősorban a va­dászni vágyó vendégek fo­gadására, elhelyezésére, szó­rakoztatására vállalkozott, hanem ennél lényegesen többre. A forgalom, ami az év eltelt hónapjaiban zaj­lott, megfelelően, a vártnál kedvezőbben alakult. Az áp­rilis közepétől működő tró­feabíráló bizottság a május közepéig 320 lőtt őzbakból 240-et bírált el, amelyek kö­zül 13 arany-, 26 ezüst-. 20 bronzérmes trófea volt. A közel 200 ezer nyugatnémet márkás bevétel is önmagáért beszél. A turizmust jól kiegészíti a fácánnevelés, -kihelyezés. A Békéscsabai Állami Gaz­daság és a MAVAD közös irodája ugyanis vadgazdálko­dást is folytat. Az említett évi 400 ezres fácánkihelye­zésből az idén 50 ezret ne­velnek fel, az állami gazda­ságban betegség miatt felszá­molt sertéstelepen. S mel­lette működik a lőttvadtelep, az exportszállítások, a bel­földi értékesítés innen bo­nyolódik. Ezt a lőttvadtele­ból négyet az igazgató vá­lasztott. Érvényesült a terü­leti elv, hiszen a városokat a létszámnak megfelelően kép­viselik a tanácsban. Az igaz­gató beszél a hatáskörökről, a saját feladatairól, a válla­lati tanács és a többi de­mokratikus fórum kapcsola­táról. Szimpatikus, ahogy a munkáról, a célok megvaló­sításáról, a dolgozók véle­ményének figyelembevételé­ről fejti ki a véleményét. Röviden szól az elképzelé­siről is. Ügy véli, hogy a másfél év alatt olyan légkör alakult ki, amely a kölcsö­nös bizalmon alapszik. A VII. ötéves tervi feladatokat is vázolja, amelynek alapja a fizetőképes kereslet minél jobb kielégítése. Ehhez vi­szont megfelelő árukészletre, szorosabb kapcsolatra van szükség az iparral. Az el­múlt esztendő egyébként jól sikerült, a 3,1 milliárd forint forgalom és a 116 milliós nyereség önmagáért beszél. Ebben a tervidőszakban mintegy 100 millió forintot fordítanak fejlesztésre, 45 milliót szociálpolitikai cé­lokra. Néhány vélemény, ap­ró módosítás után elfogad­ják a szabályzatot, jöhet a második program: a vállalati tanács elnökének és helyet­tesének a megválasztása. A jelöltekkel: Hankó And­rás elnökkel és Kovács Gyula elnökhelyettessel mindenki egyetért, a szava­zatok lényegében egyhangú­ak. Nem csoda, hiszen Ro­mán Márta, a szakszervezeti bizottság titkára olyan élet- utakat ismertet, amelyek tiszteletre méltóak. Mindkét fiatalember hosszú időt töl­tött a kereskedelemben, tá­pét a Békés Megyei Zöldért­től vették át, s 23 munkanap alatt telepítették át az újon­nan kialakított fácánnevelő­telepre. Az állomány beszerzését segítette 500—500 ezer fo­rinttal a Mezőhegyesi Mező- gazdasági .Kombinát, a Kö­rösmenti Vadászati Társasá­gok Egyesülése, és még több mezőgazdasági nagyüzem, hogy elsősorban saját va­dásztársasági igényeket elé­gítsenek ki fácáncsibéből, de a jövőben értékesítésre is szánnak árualapot. Erre pe­dig nem csupán a Csehszlo­vákiából beszerzett napos jószágok felnevelése útján nyílik mód, hanem keltető­gépeket vásárolnak, s maj­dan a napos jószágokat el­adják. A gazdálkodás pénzforgási sebessége nemcsak a vadász- társaságoknál javult azzal. nultak, fogékonyak az újra, bátran kezdeményeznek. De még nincs vége, most követ­kezik a nap fénypontja, az igazgatóválasztás. A vállalati tanács újdonsült elnöke el­foglalja a helyét. Az szb- titkár javasolja, hogy erő­sítsék meg beosztásában Szolnoki Béla igazgatót. Ér­vei között szerepel: rövid idő alatt megismerte a vál­lalatot, az embereket, új ösz­tönzési rendszert vezetett be, jól képzett közgazdász, dön­tései előtt alaposan tájéko­zódik, figyelembe veszi a társadalmi szervezetek véle­ményét. Krizsán Miklós a párt-, az állami és a tár­sadalmi szervezetek állásfog­lalását ismerteti, amely a jelenlegi igazgató mellett szól Kezdődhet a szavazás. A megválasztáshoz kéthar­mados többség szükséges. Ki­osztják a szavazólapokat. Rövid szünet, majd ered­ményhirdetés. A szavazat­szedő bizottság elnöke feláll, majd azt mondja: — A vállalati tanács dr. Szolnoki Bélát igazgatói tisztségében 1992. június 30- ig egyhangúlag megerősítet­te. Mintha kiszabadult volna a dugó a pezsgőspalackból. Az igazgató felnéz, és elmo­solyodik. A végszóra szinte mindenki körülötte terem. Virágok, gratulációk, kö­szöntők, vaku villan. Ettől a perctől kezdve a sorsa a vállalati tanács kezében van. — Megnyugodott? — kér­dezem. — Meghatódtam kissé — feleli. — A közös munka és a bizalom erőt ad az ember­nek. (seres) hogy a lőtt és befogott va­dakért 8 napon belül fizet az iroda. A megyében tevékeny­kedő vadásztársaságoknak éppen a pénzügyi stabilizá­ció jelentette a korábbi esz­tendőkben a gondot. Ez a magyarázata annak, hogy jó kapcsolat alakult ki a rövid idő ellenére a vadásztársa­ságok és az iroda között. A közel ötven megyei vadász- társaságból 48 vette fel a kapcsolatot az irodával, vet­te igénybe az iroda nyújtotta kihelyezési hitelt, az iroda egyéb szolgáltatásait. A jövő évi tervek már körvonalazódtak. Folytatják a fácánkihelyezést, a kelte­tést, de már tárgyalnak az élőnyúlátvétel lehetőségeiről is. Szeretnék az export- vad-forgalmazás lehetőségeit bővíteni, a hazai eladás fel­tételeit megteremteni. Számadó — Infrafény alatt jól fejlődnek a fácáncsibék. Héthetes korban vadásztársaságokhoz helyezik ki őket utónevelésre • • Üj rovatot nyit szerkesztőségünk a mai lapban. A kül­földre utazókat szeretnénk segíteni, minden pénteki szá­munkban, ugyanezen a helyen megjelenő információkkal. Olyan praktikus híreket, tudósításokat szeretnénk itt rendszeresen közölni, amelyek könnyebbé, tervszerűbbé tehetik a világjárást. Szívesen megosztanánk olvasóink­kal is á szerkesztés gondját-örömét. Ezért örömmel helyt adnánk személyes tapasztalataiknak, utazásuk közben tett felfedezéseiknek. Nem élménybeszámolókra gondo­lunk, hanem rövid, mások számára is hasznos informá­ciókra. Arra, hogy hol, hogyan lehet közlekedni (esetleg egy új úton rövidebben célhoz érni), merre lehet kem- pingezni, olcsón és jó körülmények között, hogy étkez­hetünk viszonylag kevés pénzből, hol érdemes vásárol­ni, mit érdemes megnézni (olyan különlegességet, amit az útikönyvek nem jelölnek). A sort természetesen le­hetne még folytatod, de úgy gondoljuk, hogy szándé­kunk, kérésünk az eddigiekből is kitűnik. Várjuk leveleiket! A legjobbakat megjelentetjük, szer­zőiket pedig könyvvel jutalmazzuk. T ájékoztatjuk ügyfelein­ket, hogy 1986. július 1-től bővítjük törzs- utasakciónkat. Dupla kilo­métert számolunk el a Ma­lév járatain utazók törzs- utaskönyvébe az alábbiak szerint: júliusban valameny- nyi Malév-jára'ton. Augusz­tusban a Frankfurt és Zü­rich járatokon. Szeptember­ben a Párizs és Amszterdam járatokon. Októberben a Koppenhága és Brüsszel já­ratokon. Novemberben a London és Madrid járatokon. Decemberben a Róma és Mi­lánó járatokon. (üíflLÉV Hungarian Airlines n komphajók menetrendje az adriai szigetekre Az autóval nyaralni indu­lók száma Jugoszláviában előreláthatólag csökkenni fog, a szigeteken azonban általában olcsóbb a nyara­lás, ezért ezeket a helyeket minden bizonnyal sok turis­ta keresi majd fel. Az alábbiakban közöljük a forgalmasabb tengerparti kikötőkből a szigetekre in­duló, április 30-a és szep­tember 30-a között rendsze­resen közlekedő komphajók menetrendjét. AZ ADRIAI SZIGETEK FELE KÖZLEKEDŐ KOMPHAJÓK IDEI MENETRENDJE: Rijeka és Krk-szigete között a hídon bonyolódik le a közúti forgalom, így Krk-szigetére nincs komphajójárat. Rijeka—Porozina (Cres-Losinj- sziget) : Rijekából indul 6, és Porozináról indul vissza 19 óra­kor. Brestova (Istria)— Porozina (Cres-sziget): 20 járat, reggel 2 órától éjfélig és vissza 1 órától 23 óráig óránként. Pula—Losinj—Zadar: június 14-től szeptember 18-ig közleke­dik Puláról 6.30, M. Losinjrói 9.55 órakor indul és Zadarba érkezik 13.50-kor, innen 16. M. Losinjrói 20.30 órakor indul vissza, és Pulára érkezik 24 órakor. Crikvenica—Silo (Krk): 10 já­rat. Crikvenicáról indul 6.30, 8.30, 10.15, 11.30, 13.30 (csak szombaton és vasárnap). 14.30, 16. 17. 19 és 20 órakor. Silóról 6, 8. 9. 11, 13 (csak szombaton és vasárnap). 14, 15.15, 16.30, 18 és 19.30 órakor indul vissza. Scnj—Baska (Krk-sziget): oda 8 és 18, vissza 7 és 17 órakor. Augusztus 31-ig közlekedik. Senj—Lopar (Rab) : augusztus 31-ig közlekedik, oda 8 és 18. vissza 6 és 16 órakor. Baska—Lopar (Rab) : 6 járat, Baskáról indul 8.50, 11, 13, 15. 19 és 21 órakor, Loparról 6, 10, 12, 14, 16 és 20 órakor indul vissza. Jablanac—Misnjak (Rab): 18 járat, oda-vigsza óránként. Jablanac (Prizna)—Stara Novai­ja (Pag): 6 járat, Jablanacról indul 5.30, 7.15, 9.45, 13, 16.30 és 19, vissza pedig Stara Novaijáról 6, 8.30, 11.30, 15, 17.45 és 19 óra­kor. Karlobag—Pag: 6 járat, Karlo- bagról indul 6.30, 9, 11.30, 14.30, 17 és 19.30, Pagról 5.15, 7.45, 10.15, 13.15, 15.45 és 18.15 órakor indul vissza. Zadar—Preko (Ugljan-sziget): 16 járat, 5.20 és 21.30 óra között óránként, vissza Prekóról 6 és 22 óra között, óránként. Biograd—Tkon (Pasman): 11 járat, 6 óra és 20.30, vissza 5.30 és 20 óra között. Split—Rogac (Solta-sziget) : Splitből indul 5.30. 8.15, 11, 14 és 17 órakor, Rogacról 6.40, 9.25, 12.10, 15.10 és 18.10 órakor indul vissza. Split—Vis (Vis-szigete): Split­ből vasárnap kivételével 5.30, kedden és pénteken 12 órakor is. Split—Supetar (Brac): 12 já­rat, Splitből 5.15 órától 20 óráig és vissza Supetarról 5 és 19.15 óra között óránként. Makarska—Sumartin (Brac): 5 járat, Makarskáról indul 6.30, 9.30, 13.30, 16.30 és 19.30, vissza Sumartinról 5, 8, 12.15 és 18 órakor. Split—Stari Grad (Hvar) : Splitből indul 8.30, 14 és 20, vissza Stari Órádról 5, 11 és 17 órakor. Split—Vira (Hvar) : Splitből indul 9, 13.45 és 19.30, vissza Vi- ráról 6, 11.15 és 16.15 órakor. Drvenik—Sucuraj (Hvar): ll járat, Splitből indul 6.20, 7.40, 10.20, 11.40, 14.20, 15.40, 17. 18.20, 19.40 és 20.20 órakor, vissza Su- curajból 5.40, 7, 8.20, 9.40. 11, 13.40, 15.00, 16.20, 17.40, 19 és 20.20 órakor. Kardeljevo—Trpanj (Peljesac- félsziget): 7 járat, Kardeljevóból indul 5, 7.30, 10, 12.20, 14.30, 17 és 20 órakor, vissza Trpanjból 6.15, 8.45, 11.10, 13.25, 15.45, 18.15 és 21 órakor. Orebic (Peljesac-félsziget) — Dominca (Korcula): 14 járat, 6.15 és 22, vissza 5.15 és 21.30 között óránként. Split—Vela Luka (Korcula): Splitből 14, vissza Vela Lukéról 6.15 órakor. Split—Lastovo (Lastovo-szige- te: Splitből 14 és vissza Lasto- vóról 4.30 órai indulással. Vety Luka (Korcula)—Lastovo (Lastovo-sziget): oda 17.35, visz- sza 4.30 órai indulással. Trstenik—Ploce (Mljet-sziget): 9.30, 12.30, 17.30 és 20.30, vissza 7, ll, 16 és 19 órai indulással. Komphajójárat van ezenkívül az idényben a Rijeka—Zadar— Split—Dubrovnik—Bar vonalon. NEMZETKÖZI KOMPHAJÓJA- RATOK *. Rijeka—Igoumenitza (Görögor­szág) ; Zadar—Ancona (Olaszor­szág) és Vela Luka—Stari Grad —Split—Ancona (Olaszország). Vigyázat, ólommentes Európában már számos országban kap­ható ólommentes benzin, összeállításunk segít eligazodni azon benzinkutak megjelö­lésének felismerésében, amelyeknél ólom­mentes, tehát a magyar autósok számára tankolásra nem alkalmas benzint árusíta­nak. BELGIUM: essence sans plomb loodvrije benzine LUXEMBURG: essence sans plomb HOLLANDIA: loodvrije benzine FRANCIAORSZÁG: essence sans plomb SPANYOLORSZÁG: gasolina sin plombo OLASZORSZÁG: benzina senza piombo JUGOSZLÁVIA: benzina bezolova NORVÉGIA: blyfritt kraftstoff SVÉDORSZÁG: blyfri bensin FINNORSZÁG: lyijtön polttoaine AUSZTRIA: bleifrei NDK: bleifrei CSEHSZLOVÁKIA: pohonné látky bez * A normálbenzin ólommentes! A magyar autósok szuperbenzint vásároljanak! n rendelet nem változott űz MNB hivatalos devizaárfolyamai Devizanem véteti közép eladási árt. 100 egységre Ft-ban Angol font 6924,86 6931,79 6938,72 Ausztrál dollár 3185,82 3189,01 3192,20 Belga frank 100,94 101,04 101,14 Dán korona 556,15 556,71 557,17 Finn márka 886,52 887,41 888,30 Francia frank 646,92 647,57 648,22 Holland forint 1830,99 1832,82 1834,65 Japán yen (1000) 275,66 275,94 276,22 Kanadai dollár 3309,29 3312,60 3315,91 Kuvaiti dinár 15 625,69 15 641,33 15 656,97 Norvég korona 604.66 605,27 605,88 NSZK márka 2062,85 2064,91 2066,97 Olasz líra (1000) 30,06 30,09 30,12 Osztrák schilling 293,59 293,88 294,17 Portugál escudo 30,47 30,50 30,53 Spanyol peseta 32,23 32,26 32,29 Svájci frank 2501,47 2503,97 2506,47 Svéd korona 637,56 638,20 638,84 Tr. és Cl. rubel 2797,20 2800,00 2802,80 USA-doIIár 4593,95 4598,55 4603,15 ECU (Közös Piac) 4429,62 4434,05 V 4438,48 Töb'b hallgatónk kérésére utánajártunk a romániai magánszállás szabályainak. A külügyminisztérium illeté­kes osztályán elmondták, hogy a rendelet nem válto­zott. Tehát, a román állam­polgárok kizárólag közvetlen hozzátartozóiknak — szülő­nek, testvérnek — adhatnak szállást otthonukban. Ez azt jelenti, hogy a nálunk jó’ ismert fizetőven elég-szolgák Romániában ismeretle.. Szálloda, motel és kemping közül választhat az utazó, de még jobb, ha itthon indulás előtt lefoglalja a szállást

Next

/
Thumbnails
Contents