Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

1986. június 19., csütörtök o Halászati tudományos tanácskozás Öntözési bemutató Kamuton Öntözőberendezések bemutatója a Kamut! Béke Tsz tábláin Fotó: Szőke Margit Szerdán Szarvason a hal­tenyésztési kutatóintézetben országos tudományos ta­nácskozást rendeztek a ma­gyar halkutatás legújabb eredményeiről. A szarvasi intézet a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület halászati szakosztálya és az Állami Gazdaságok Egyesülésének halászati szakbizottsága köz­reműködésével 11. alkalom­mal szervezett halkutatási tanácskozást, amelyen mint­egy másfélszáz kutatóintéze­ti és tógazdasági szakember vett részt. Az elméleti és gyakorlati szakemberek a nap során tizennégy előadást hallottak, s szakmai bemu­tatón ismerkedtek a honosí­tás alatt lévő halfajokkal, valamint a szétszerelhető, bárhol telepíthető napelemes halkeltető működésével. Az előadók a szaporítás, a természetes vizekben élő halak tenyésztése, a takar­mányozás és a halegészség­ügy legfrissebb kutatási eredményeiről tájékoztatták Az ellátás javítására a Tszker nemcsak a boltháló­zatot korszerűsíti, növeli a rendelkezésre álló hűtőteret, hanem segít partnereinek abban is, hogy javítsák az áru előkészítésének feltétele­it. Exportnövelő hitelpályázat megnyerése révén a Csong- rád megyei Bakson — a meg­a résztvevőket. Az előadás- sorozat egyebek közt azt bi­zonyította, hogy a halterme­lésben a legolcsóbb haté­konyságnövelő az új fajták nemesítése, a megfelelő ke­resztezés kikísérletezése. Például a szarvasiak által nemesített új pontyfajtával kedvező körülmények között akár 30 százalékos súlygya­rapodást is el lehet érni tó­gazdaságainkban. Ennek a jelentőségét növeli, hogy na­gyobb befektetés nélkül ér­hető el ez a teljesítmény. A Balaton vízminőségének javítása fehér busával évek óta folyik, s mint a szarvasi tanácskozáson beszámoltak róla, a Balatoni Halgazdaság busákat telepített hasonló céllal az 1984-ben üzembe helyezett 420 hektár terüle­tű marcali víztározóba. A tározó elsődleges rendelte­tése a Balaton vizének vé­delme, illetve a vízgyűjtőről származó foszfor, nitrogén és egyéb szennyező anyagok mennyiségének a csökkenté­levő gesztenyefeldolgozó üzem mellett —, régebbi épületben, 700 tonna kapaci­tású hűtőházat alakítanak ki. Az 50 millió forintos költ­séggel létesített hűtőüzem­ben elsősorban broccolit, zöld spárgát és más zöldségfélé­ket tartósítanak majd mély­hűtéssel. A létesítmény át­adását ez év októberére ter­se, amelyben a növényevő halak is jelentős szerepet kapnak. Többoldalú vizsgá­lat alapján a haltelepítés kedvező hatása kimutatható, emellett a haltermelésben is számottevő eredményt értek el. A haltermelés olcsóbbá tételét, s egyben a környe­zetvédelmet is szolgálja a mezőgazdasági hulladékok­nak haltakarmányozásra való fölhasználása, amely­nek eredményeiről szintén szóltak a kutatók. A szarvasi tanácskozáson az iparszerű halneveléstől a természetes vízi haltermelé­sig, a halgenetikfitól a hal­egészségügyig szinte vala­mennyi fontos, ma időszerű halkutatási és haltenyésztési kérdésről hallhattak újdon­ságokat az ország szakembe­rei. A tudományos eszmecse­rén kitűnt, hogy a kutatók elsőrendű céljuknak tekintik a haltermelés hatékonyságá­nak növelését, olcsóbbá s tö­megesebbé tételét. vezik, teljes kapacitással a jövő nyár elejétől dolgozik majd. A Tszker a jövőben — gé­pek és eszközök bérbe adá­sával — az eddiginél na­gyobb mértékben segíti a nagyüzemek és a kisterme­lők munkáját. Az idén pél­dául mintegy 1200 tonna ex­port minőségű hagyma ter­melésére kötöttek szerződést a Kövegyi Béke Termelőszö­vetkezettel. Sokszor, sokhelyütt kapott szót az elmúlt években az öntözés szánalmas hazai helyzete. A mélypontról ter­mészetesen nem jelenthet ki­mozdulást néhány, aszály hatására meghirdetett akció. Ezért is figyelemre méltó, hogy az öntözéssel foglalko­zó szakemberek nem nyug­szanak bele a vigasztalan je­lenbe. Tegnap Kamuton a Béke Tsz éttermében e jól ismert kérdésekről tárgyaltak Bé­kés és Csongrád megye szak­emberei. Püski János, a tsz elnöke üdvözölte a résztve­vőket és bemutatta a házi­gazda Kamuti Béke Terme­lőszövetkezetet. Ezután Vé­net Zoltán, a Mezőgép Szek­szárdi Gyáregységének igaz­gató-főmérnöke tartott rövid előadást. Mint elmondta, a kontaktus, a véleménycsere a gazdaságok, az öntözőbe­rendezést gyártók, valamint a forgalmazók között folya­matos, tény azonban, hogy e pillanatban a gazdasági kö­rülmények nem kedveznek az öntözőberendezések fej­lesztésének. Véner Zoltán bemutatta az üzemben ké­szülő legújabb berendezése­ket. Duda Benedek, a békés­csabai Agroker Vállalat fő­osztályvezetője a forgalma­zás nehézségeiről és a lízing lehetőségeiről beszélt, majd a Gödöllői Agrár-Fejlesztő Közös Vállalat alközpontve­zetője, D. Varga László, a vetőmag- és zöld borsó terme­lés néhány alapvető elemére hívta fel a figyelmet. A tanácskozás résztvevői az előadások után gyakorlati bemutatón ismerkedtek meg az egyetlen hazai gyártó, a szekszárdi gyáregység leg­korszerűbb gépeivel. Látható volt többek között automati­kus tömlőcsévélő berendezés, félautomatikus öntözőgép, s néhány szórófejcsalád. Dél­után szakmai beszélgetéssel folytatódott a tanácskozás. U. T. Tszker-segítség a partnereknek Tanácsülés Békésen Tegnap ülést tartott Békés Város Tanácsa. A napiren­dek tárgyalása előtt a városi tanács elnöke, Verbal László tájékoztatást adott a végre­hajtó bizottság két tanács­ülés között végzett munká­járól. Az első három napirend előadója is Verbai László volt. Előbb a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tását, aztán a város hosszú távú településfejlesztési kon­cepcióját, majd a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót vitatta meg a ta­nácsülés. Ezután dr. Gesztesi József igazgatási osztályvezető elő­terjesztésében a közterület­felügyeletről alkotott tanács­rendeletet, valamint a lakás­ügyekről szóló tanácsrende­let módosítását tárgyalták meg a tanácstagok. A nem lakás céljára szolgáló épít­mények adóztatásáról szóló rendeletet Meylenner Anna pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztályvezető előter­jesztésében vitatta meg a ta­nácsülés. Végül a köztiszta­sági, illetve zöldterületek, parkok, emlékművek védel­méről szóló rendeletek felül­vizsgálatára került sor. En­nek a napirendi pontnak az előadója Kovács László mű­szaki osztályvezető volt. A tanácsülés bejelentésekkel zárult. Kőhalmok a szántóföld végében II kövek kinőnek a földből A gazda kiosztja a mű­anyag csizmákat. Lábunkra húzzuk őket, így látogatunk el az istállóba. Természete­sen itt minden gépesítve van, az etetéstől a fejésig. Egy te-^ hén évente 6 ezer liter tejet ad. Az istálló végében két siló. Elevátor hordja fel a takarmányt. A színben há­rom erőgép. Árpát, zabot és főleg cukorrépát termeszte­nek. A szántóföld végén kő­halmok. — Ezeket a köveket én hordtam ki — mondja Alli- Kaisa asszony. — A két ke­zemmel. Minden gépesítve van, csak a kőhordás nem. A kövek minden tavaszra ki­nőnek a földből. A téli fagy felijpzza őket. A föld azon­ban jól terem, állandóan van itt nedvesség. Látja „milyen zöld a fű”. A gazda megmutatja a la­kóházat. Van telefon, vil­lany, központi fűtés, video­Megérkezett a tejszállító kocsi magnó, számítógép. Járjuk a számtalan helyiséget. Kamra, szauna, fönn dolgozószoba régi bútorokkal, az emeleten hálószoba külön a gyereke­ké. Hat gyerek van. — Felaprózódik a föld — jegyzem meg. — Sok az örö­kös. — Csak az egyik gyerek Fotó: Bacsa András örökli a tanyát, a többiek­nek majd kifizeti a jussát. — A legidősebb? — Amelyiknek megtetszik a paraszti élet. Még nem dőlt el. Tudja, manapság a városba vágynak a fiatalok. A földszinten benyit egy kisebb helyiségbe. — Ez a béresé, de van ne­ki saját háza is. — Mennyit fizetnek neki? Elneveti magát. — Többet, mint amennyit én kapok a szaktanácsadá­sért. Évente annyit keres, mint a városban egy mun­kás. Órabére 23 márka. — Tagja a parasztpártnak? — Dehogy, választáskor azonban rájuk szavazok. — És a felesége? — Ö a konzervatívokra. — Akkor nincs meg az egyetértés a családban. — Ilyen a politika, kérem, ezért nem szeretünk politi­zálni. Serédi János (Folytatás következik) Gyomaendrőd Útkeresés szennyvízügyben Gyomaendrődön szenny­vízelhelyezésre 15 millió fo­rintot irányoztak elő — mondotta Jenei Bálint ta­nácselnök azon az ülésen, amelyet Hunya Elek elnök­letével a Hazafias Népfront helyi bizottsága tartott a közelmúltban. Ebből is kitű­nik, hogy itt nem csekély kiadásról van szó. A hatodik ötéves tervidőszakban a szennyvíz elvezetésére már felhasználták az előirányzott összeg felét, és a Tompa ut­cai csatorna így készülhetett el. OTP-hitelből fedezik majd a további munkálatok költségeinek másik felét, s ezen belül szükséges még megépíteni kétmillió forint értékű műtárgyat is, amely befogadja a szennyvizet. Er­re azonban ma még nincs anyagi fedezet. Mindent egy­bevetve, ilyen célokra kb. 9-10 millió forintot terveztek erre a ciklusra. Amint megtudtuk, a Kos­suth és a Kner utcában — egy másik beruházáshoz kap­csolódva — az idén csatorna épül. Az előbbi helyen a lejtési viszonyok miatt a Botond utcáig húzódik majd a vezeték. A Kulich Gyula utca környékén elindult egy folyamat: a lakosok 80 szá­zaléka vállalta, hogy 800 ezer forinttal járul hozzá a kivitelezéshez. A mintegy 600 méter hosszú csatorna egymillióba kerülne, s így a fennmaradó hányadot a ta­nács fizetné az időközben létrejött jogi társulás meg­segítésére. A Zrínyi utcában is ha­sonló kezdeményezés bonta­kozik ki. Most az a legfon­tosabb, hogy minél több ilyen közösség alakuljon meg. A hangsúly a szenny­vízprogram megvalósításának gazdaságosságán, az olcsó le­hetőségek jobb kihasználásán van. Elég csak azt figyelem­be venni: míg egy kilométe­res szakasz megépítése vál­lalati kivitelezésben mintegy 7 millió forintba kerül, ad­dig a fenti példa szerint egy 600 »méter vezetés elkészíté­sére várhatóan csupán egy­milliót költetének. A koráb­bi tervek a gravitációs rend­szert helyezték előtérbe. A nyomottrendszerű szenny­vízelvezetés ennél lényege­sen olcsóbb megoldásnak számít, amelynek az az elő­nye, hogy a csatornát a föld­felszíntől 1-1,2 méter mélyre fektetik le. Hátrányt jelent viszont az, hogy minden háznál a szivattyúknak egy köbméteres aknát kellene építeni. A bizottság tagjait érde­kelték a rákötés feltételei, a munkálatok további helyszí­nei és időpontjai. Ez utób­biakra azonban többféle ok miatt ma még nem lehet pontos választ adni. Dr. Csa- ■ ba Kálmán főorvos a HNF környezetvédelmi feladatai­val is foglalkozott hozzászó­lásában. Felhívta a figyelmet egyes szippantósok felelőt­»lenségére. Tűrhetetlen álla­potnak tartotta, tartja, hogy a határban ötletszerűen en­gedik ki a tartályokból a szennyvizet, veszélyeztetve ezzel a természeti környeze­tet. Például egy gyermeket már több alkalommal kór­házba vittek azért, mert fer­tőzött felszín alatti vízzel itatták meg. Szennyező for­rásnak számítanak a holt­ágak, amelyekből el kellene távolítani a vastag iszapréte­get. A vízcsere és a tisztítás bizonyára sokat javítana' a helyzeten. Ezzel kapcsolat­ban a tanácselnök utalt az egyik szakember véleményé­re, aki elmondta, hogy kö­rülbelül száz év a holtágak élettartama. Ugyanis a ter­mészetes eliszaposodás követ­keztében ezek a medrek előbb-utóbb „elhalnak”. Bár e folyamatot különböző eljá­rásokkal lehet még lassítani, de véglegesen nem tudják megakadályozni. A vízcsere sem old meg sok gondot eb­ben az esetben. Például a Siratói holtágban elszaporod­tak az algák, a hínár meg kipusztult, amely pedig az egyensúly fenntartásához szükséges. A tanácskozás további ré­szében Szabó Incéné HNF- titkár a tanács és a népfront együttműködésének eddigi eredményeiről számolt be, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. —y —n Ítélethirdetés a paplakfosztogatók perében A Sárvári Városi Bíróság szerdán ítéletet hirdetett a nyugat-dunántúli paplak­fosztogatók ügyében. A bűn- szövetség tagjai 1985 máju­sától decemberéig tíz papla­kot és egy családi házat fosztottak ki a nyugat-du­nántúli megyékben. A rendkívül nagy társa­dalmi veszélyességű, bűnszö­vetségben, váltott szemé­lyekkel elkövetett betörésso­rozat elsőrendű vádlottját, Dömötör Tibor 26 éves zala­egerszegi lakost halmazati büntetésül, főbüntetésként 4 év 2 hónapi börtönre, és a közügyektől 5 évig tartó jel- tiltásra, a másodrendű vád­lottat, Tököli Károly 36 éves bánokszentgyörgyi la­kost, többszörös visszaesőt pedig 4 év 4 hónapi fegy- házban végrehajtandó sza­badságvesztésre ítélte az el­sőfokú bíróság. További ti­zenöt tettestársukra 1 évtől 3 év 4 hónapig terjedő sza­badságvesztést, illetve kőz- ügyéktől való eltiltást, egy személyre pénzbírságot, egy másik vádlottra pedig javí­tó-nevelő munka büntetést szabott ki a bíróság. Az első- és a másodrendű vádlott, továbbá tizenegy társuk védője enyhítésért, il­letve egy esetben felmenté­sért fellebbezett, ítéletük nem jogerős. A 14., a 15., a 16. és a 17. rendű vádlott ítélete jogerőre emelkedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents