Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

1986, június 17„ kedd o Az orosházi Kazép oxidkerámia termékeit sok kézi munká­val finomítják a Gerendási Munkácsy Tsz melléküzemágá­ban. Sokféle apró tárgyat retusálnak, políroznak — például a világhírű csehszlovák szövőgépek textilszálvezetőit, de itt munkálják meg a csaptelepek belső alkatrészeit és a fogpro- téziseket is Fotó: Szőke Margit Betéti társulássá alakult a Technová Külföldön és itthon 11 vállalatok érdekeit képviselik Beszélgetés Kelényi Gáborral, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyettesével 1918-ban alapították meg a Magyar Kereskedelmi Ka­marát, amelynek szerepe, tevékenysége a gazdaságirá­nyítási reform kibontakozásával fokozatosan bővült. Ezt tükrözi a Minisztertanács 1981-ben hozott rendelete, il­letve az Elnöki Tanács 1985-ben életbe lépő törvényerejű rendelete, melynek értelmében a Kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezet. Hogy miként tölti be sze­repét, arra a kérdésre egyetlen cikk keretében válaszol­ni reménytelen vállalkozás. Ezért a szerteágazó munka néhány fontos területéről beszélgettünk Kelényi Gábor­ral, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyette­sével. Betéti társulássá alakult át a Technová Ipari Inno­vációs Alap, az új szervezet neve: Technová Ipari Fej­lesztési Bank. A szervezeti átalakulással új tulajdono­sok váltak a pénzintézet ala­pító tagjaivá, bővült a bank alaptőkéje, s így finanszíro­zási lehetősége is. A pénzintézetet három éve az Ipari Minisztérium hozta létre azzal a céllal, hogy banki eszközökkel vegyen részt az ipari műszaki fej­lesztések, illetve innovációs akciók finanszírozásában A minisztérium akkor 120 millió forintos alaptőkét bo­csátott a Technová rendel­kezésére. A betéti társulás­nak most az Ipari Miniszté­rium mellett tagja lett az. Állami Fejlesztési Bank, az Általános Értékforgalmi Bank Rt.,, a Budapesti Hitel­bank és több ipari nagyvál­lalat, a Ganz-Danubius Ha­jó- és Darugyár, a Kismo­tor- és Gépgyár, a Medicor Művek, az Oxigén- és Dís- sousgázgyár, valamint a Taurus Gumiipari Vállalat. A szakosított pénzintézet jegyzett alaptőkéje — a be­lépések nyomán — 424 mil­lió forintra nőtt. A Technová eredménye­sen kapcsolódott be vállala­tok, szövetkezetek, kisszerve­zetek és magánszemélyek műszaki fejlesztési elképze­léseinek finanszírozásába. Pénzt adtak többek között egy magyar találmány — számítógép-perifériáknál al­kalmazott új típusú író-olva­só fej — működő modelljé­nek kifejlesztéséhez. A mun­ka befejeződött, s most már a licene külföldi értékesíté­séről kezdtek tárgyalásokat. A Rolitron kisszövetkezetnél — a Technová finanszírozá­sában — új rendszerű szö­vegszerkesztő gyártását kezdték meg. A berendezés­ből több száz darabot érté­kesítettek eddig Magyaror­szágon. Hasonló akció kere­tében a Híradástechnikai Gépgyárban új környezetvé­delmi gázelemző műszercsa- ládot fejlesztettek ki, a Győ­ri Rekard Mezőgazdasági és Mechatronikai Gépgyárban pedig hegesztő- és festőrobo­tokat állítanak elő. A Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát a Technovától korszerű precíziós öntöde felépítésére kapott hitelt. Az új létesítményben nagy pontosságú finommechanikai öntvényeket készítenek. A Technová a kölcsön­nyújtás mellett kockázatvál­lalást is tartalmazó rugal­mas finanszírozási formákat alakított ki. Bekapcsolódott a különböző termelőeszkö­zök kölcsönbérbeadásába is; többek között olyan szá­mítástechnikai eszközöket ad át a bérlőknek, amelyek ki- fejlesztéséhez korábban pénzt adott. r-----------------1 l íJiilií I j] wJimumkmi A természeti környezet vé­delmére Vietnam sokat ál­doz. A tervszerű erdővéde­lem elérte, hogy visszaszo­rultak a legpusztítóbb beteg­ségek, egészségesebb a faál­lomány. Sikerült megállítani a trópusi állatvilág itteni pusztulását is. Immár hu­szonhét éve, hogy egész Vi­etnamban az újév napja egyben a faültetés napja is: ez idő alatt kilencszázezer hektáron ..összesen mintegy hárommilliárd fából erdősé­geket telepített a lakosság. Négymillió hektár, különle­ges gondozásra szoruló er­dőterületet a kormány az érintett területek lakosságá­nak adott át. megfelelő esz­közöket biztosítva, s anyagi­lag is ösztönzővé téve, hogy a kitermelt famennyiség he­lyébe időben kerüljön új te­lepítés. Az a cél, hogy a ter­mészetes talajok 50—55 szá­zalékán ismét erdő legyen. A New York—Washington —New York repülőút ára 118 dollár, egy hasonló távolság­ra szóló retúrjegy Nyugat- Európában átlagosan 224 dollárba kerül. Ezt a brit fo­gyasztók szervezete tette közzé a légitarifákról szóló felmérésében. és egyúttal felháborodva állapította meg: botrányos, hogy meny­nyit kérnek az öreg konti­nensen a repülőn való utazá­sért. Szerintük a repülője­gyek ,,botrányosan magas" árának oka a kormányok politikájában leli magyará­zatát. A fogyasztók ezért felkérik a Közös Piac kor­mányát. a brüsszeli főbi­zottságot, hogy. haladéktala­nul cselekedjen a helyzet megváltoztatása érdekében. Afganisztánban sikeresen folytatódik a földreform. Az utóbbi öt évben több tíz­ezer föld nélküli, vagy csak igen kis területtel rendelke­ző paraszt kapott Nangarhar tartományban hivatalos ira­tot, amely igazolja, hogy jo­ga van a föld birtoklásához. Az állam jelentős segítséget nyújt nekik munkájukban, vetőmagot, műtrágyát, gé­peket bocsát rendelkezésük­re. A földreform folyamatá­nak meggyorsítására pa­raszttanácsok alakultak, amelyek segítik az állami szervek munkáját a földek és a vizek jog szerinti elosz­tásában. Mindennek ered­ményeképpen csupán a múlt héten Nangarhar tarto­mányban újabb 316 pa­rasztcsalád kapott földet. Éleződnek a kereskedelmi ellentétek az Egyesült Ál­lamok és Kanada között, bár mindkét ország kormányá­nak kinyilvánított szándéka, hogy elkerülje a „vámhábo­rút”. Kanada a hét elején behozatali vámot vetett W az Egyesült Államokban gyártott számítógép-alkatré­szekre, az ott nyomtatott könyvekre és magazinokra, miután Washington 35 szá­zalékos vámot rótt ki a ka­nadai cédrusfákból készült termékek importjára. Az Egyesült Államok faipari vállalatai azonban keveslik az eddigi intézkedéseket, és petícióval fordultak a ke-' reskedelmi minisztériumhoz, hogy rójon ki további vá­mokat, összesen 1 milliárd dollár összegben a kanadai puhafák behozatalára. A ka­nadai kormány most meg­próbálja rábírni az ameri­kai tisztségviselőket, hogy utasítsák el a kérvényt. Ka­nada az Egyesült Államok faszükségletének egyharma- dát szállítja. Az utóbbi évek­ben most a leghevesebbek az ellentétek, pedig a két észak­amerikai ország éppen most készíti elő a szabadkereske­delmi megállapodásról szóló tárgyalásokat. — A magyar népgazdaság­nak feltételei közé tartozik, hogy lépést tudjon tartani a világgazdasággal. A politikai és gazdasági feszültségekkel terhes jelenlegi helyzetben miként tudja segíteni a Ka­mara a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bővítését és erősítését? — Hagyományos funkció­ja a Kereskedelmi Kamará­nak a külkapcsolatok építé­se. Ennek már nagy múltja van. míg a belföldi érdek- védelem csak a VI. ötéves terv küszöbén vált felada­tunkká. A hagyományos 'ka­maraközi kapcsolatok segít­ségével még az ötvenes évek hidegháborús atmosz­férájában is sikerrel teljesí­tett a Kamara jószolgálati feladatokat olyan országok­ban, ahol a hivatalos külke­reskedelmi apparátus képvi­selőit nem látták még szíve­sen. Jelenleg a Magyar Keres­kedelmi Kamara mintegy 1200 tagja között található termelővállalat és szövetke­zet, kül- és belkereskedelmi vállalat és szövetkezet, szá­mos bank, idegenforgalmi vállalat, kulturális intézmény és vállalati szolgáltató szer­vezet, szóval mindenféle gazdálkodó szervezet, amely a magyar gazdaságban meg­található. A Kamara mint­egy 80 ország különféle ke- reskedelepifejlesztő intéz­ményeivel tart fenn kapcso­latot. közülük huszonhéttel kölcsönösen viszonylati ta­gozatokat hoztunk létre. Ezek a viszonylati tagoza­tok a másik országgal foly­tatott gazdasági kapcsola­tokban leginkább érdekelt vállalatokat tömörítik. A Kamara feladata addig tart, amíg a partnereket összehozza. Ennek a kapcso­latteremtő munkának szám­talan formája van, a legki- _emelkedőbb fórum a külön­böző országokban rendezett magyar gazdasági napok programsorozata, kiállítások­kal, előadásokkal, üzletem­berek találkozásának lehe­tőségeivel. Megszervezzük azt is, hogy külföldi cégek mutatkozhassanak be Ma­gyarországon, külföldi gaz­dasági újságírókat hívunk magyarországi tanulmányút­ra. Számtalan neves külföl­di lapban jelent meg ma­gyar melléklet, cikksorozat hazánkról, a Kamara sajtó­osztálya közreműködésével. — Közismert, hogy mi­lyen kormányintézkedések születtek a tőkés export fo­kozása, céljából. Mit tapasz­tal a Kamara Nyugaton: van-e érdeklődés a gazdasá­gi kapcsolatok bővítése iránt? — Magától értetődő, hogy például a Közös Piac orszá­gaiban más a rendszer, mint a KGST-ben, mások az üz­letkötés feltételei. Ám egy­általán nem érzünk elzárkó­zást a tőkés világ gazdasági szakemberei részéről. Sőt, azt tapasztaljuk, hogy a tő­késeket a gazdaság válsága fokozottabb piacfeltáró tá­jékozódásra készteti, a vál­ság mélypontján megkezdik új beruházásaikat, hogy a fellendülés készen találja őket. Mi tehát azt tapasztal­juk kapcsolatteremtő mun­kánk során, hogy fokozódik az érdeklődés a magyar népgazdaság iránt. Ám at­tól az időponttól. amikor közreműködésünkkel létre­jönnek a partnerkapcsolatok, a konkrét üzletkötésig még 3 esztendő is eltelhet, —' A hazai tájakra vissza­térve, a belföldi érdekképvi­seleti tevékenység fontos ré~ sze, hogy a Magyar Keres­kedelmi Kamara a kormány­zati fórumokhoz továbbítja tagvállalatainak véleményét a fontosablr gazdasági dönté­sekről. például a vállalatok működésére kiható közgazda- sági szabályozórendszerről. — A szabályozók fogadta- fásat, hatékonyságát az álla­mi szervek is vizsgálják, a költségvetés nézőpontjából. A Kamara a vállalatok ér­dekében hallgatja meg tag­jai véleményét, alakítja ki álláspontját, és vitatja meg az illetékes irányítószervvel. Egyes gazdasági döntések ha­tásai elvileg kiszámíthatók, a gyakorlatban azonban sok példa mutatja, hogy a vál­lalati reagálások eltérnek az irányítás részéről feltétele­zettektől. Emiatt sok eset­ben a gazdasági folyamatok is eltérnek a tervben meg­fogalmazott céloktól. A Ka­mara akkor tud jól eleget tenni feladatainak, ha a gaz­dasági döntések előtt infor­mációt tud adni a vállala­toknak, illetve egyes terve­zett intézkedések vállalatok­ra gyakorolt hatásáról jelzé­seket tud eljuttatni a gazda­sági rányító szervekhez. Jelentős információcserére nyújtanak alkalmat a Kama­ra tisztségviselői és a gazda­ságirányítás vezetői között a személyes viták, konzultáci­ók. Például az elnökségi ülé­sek keretében a vállalati ve­zetők az Országos Tervhiva­tal vezetőivel az 1986-os, il­letve a VII. ötéves tervről, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal vezetőivel a keresetszabályozás legfonto­sabb kérdéseiről tárgyaltak. Az ipari és belkereskedel­mi miniszterrel az ágazato­kat .érintő legfontosabb té­mákról, az illetékes minisz­terelnök-helyettesekkel pe­dig a gazdasági folyamatok alakulásáról folytattak hasz­nos vitákat. Az előkészítés alatt álló kormányzati döntések véle­ményezése mellett a Kamara fontos feladatának tartja, hogy vállalati nézőpontú ja­vaslatokat is kidolgozzon a gazdaságirányítás továbbfej­lesztésére. — Igen érdekes, amit hal­lottunk — de ez részben már a múlt. A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése pedig sohasem kerül le a napi­rendről. Kérdés hát: mivel foglalkozik most a Kamara? — Jelenleg négy nagyobb témával foglalkoznak a szakemberek. A vizsgálatok, kölcsönös egyeztetések után várhatóan 1988-ban születik meg a döntés a következő kérdésekben: a vagyonérde- keltségi rendszer bevezetésé­nek előkészítése. A rendszer célja a hosszú távú érdekelt­ség érvényesítése és össze­hangol ása a rövid távon ható érdekviszonyokkal. A máso­dik témáról még Széchenyi is eszünkbe juthat: a vállala­tok hitelképességének bizto­sításához szükséges feltételek meghatározása, a feltételek megteremtésének lehetőségei, és megoldási javaslat kidol­gozása. Sajnos, aktuális a harmadik feladat is: az alap- hiányos gazdálkodó szerve­zetek helyzetének rendezésé­re megoldási alternatívák ki­alakítása. A hatékonyabb vállalati gazdálkodást hiva­tott ösztönözni a vizsgálat, amely a jövedelemcentralizá­ció mérséklésének lehetősé­geit kutatja, az adórendszer fokozatos korszerűsítése ré­vén. amely a nyereségorien­táció tényleges érvényesülé­sére épülhet rá. — A Magyar Kereskedel­mi Kamara helyi testületéi a területi bizottságok. Mi a szerepük, milyen tevékenysé­get fejtenek ki? —■ A korábban fejlesztési körzetként meghatározott összefüggő földrajzi terüle­teknek. hat régiónak van te­rületi bizottsága. Szervezeti­leg magukba foglalják a működésükkel érintett me­gyék területén tevékenykedő kamarai tagokat. Ezek a bi­zottságok egyrészt kapcso­latban állnak a Kamara töb­bi tagozataival, másrészt a helyi igényeknek megfelelő­en ellátják az alapvető ka­marai funkciókat és szolgál­tatásokat. A területi bizott­ságok feladata a belső érdek- védelem. A helyi dönté­sekhez a megyei vezetőszer­vek kikérik a területi bizott­ságok véleményét. Minél in­kább erősödik az állami és gazdasági irányításnak az a törekvése, hogy a megyék, önállóan döntsenek saját ügyeikben, annál nagyobb mértékben támaszkodnak például a megyei tanácsok a helyi kamarai testület véle­ményére. Természetesen jó a kapcsolatuk a megyei társa­dalmi szervezetekkel is. A területi bizottság elnökét, il­letve társelnökeit rendszere­sen meghívják például a me­gyei tanács üléseire. Fontos szerepük van a te­rületi bizottságoknak a me­gye, a régió nemzetközi te­vékenységében is, legyen szó a testvérmegyék kapcsolatá­ról, vagy a kishatármenti forgalomról, például Jugo­szláviával. Az állami előírá­sokat betartva önálló tevé­kenységet folytathatnak a helybeli gazdálkodó szerve­zetek megbízásából. — Az új vállalatirányítási rendszer bevezetése alapve­tően megváltoztatta a válla­latok igazgatóinak helyzetét. Már többször szóba került, hogy nekik is joguk van a hatékonyabb érdekvédelem­re. Mit tud tenni értük a Kamara? — A Magyar Kereskedel­mi Kamarának mint társa­dalmi szervezőinek tevé­kenységében igen sok igaz­gató vesz részt. Ennek elle­nére sem foglalkozik a Ka­mara az igazgatók egyéni ér­dekvédelmével. A Kamara feladata,' hogy mint réteggel foglalkozzon az igazgatók jogállásával, mert a vállala­tok új gazdaságirányítási rendszerében az igazgatók „kinőtték” a régi Munka Törvénykönyvé-t. Tehát a ré­teg érdekképviselőjeként tö­rekszünk javaslatot tenni ar­ra, hogy az új irányítási for­mában létrejöjjön az igazga­tók -tisztességes jogállása, amely tükrözi, hogy a jelen­legi helyzetben milyen koc­kázatot jelent igazgatói ál­lást megpályázni, illetve be­tölteni. Áz igazgatói munka- viszony manapság vállalko­zói viszonyt jelent, ezt nem tükrözi az érvényben levő előírás. Egyébként a válla­lati tanácsok működésének jogi hézagait is jeleztük a gazdasági rányítási szervek­nek, és a Kamara szakembe­rei részt vesznek az Igazság­ügymi nisztérium ezzel kap­csolatos bizottsági munkájá­ban — mondotta befejezésül Kelényi Gábor, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtit­kárhelyettese. Imre Erzsébet MI NEM VAGYUNK KÉSÉSBEN... Egy fürdőszoba is lehet meghitt, otthonos! Keresse fel fürdőszobaszalonunkat, ahol komplett fürdőszoba-berendezések és szerelvényáruk között válogathat. SZÉPSÉG, PRAKTIKUM, VILÁGSZÍNVONAL a fürdőszobaszalonban. Vidéken az egyetlen! Szeged, Kossuth L. sgt. 9—13. Pa V I D I A KERESKEDELMI V*'l*lÍT

Next

/
Thumbnails
Contents