Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

1986. június 17., kedd NÉPÚJSÁG ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Hétfőn Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén szó volt a Szovjetunió 1986— 1990-ig szóló ötéves tervéről és a pártszervezeteknek az ötéves terv végrehajtásával összefüggő feladatairól, va­lamint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté június 10—11-i budapesti ülésének eredményeiről. Mindkét kérdéskörrel foglalkozott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az ülésen elmondott beszédében. „Meg kell vitatnunk, ho­gyan valósul meg a kong­resszuson meghatározott fő irányvonal, előzetesen meg kell vonnunk az eredmé­nyek mérlegét, levonni a ta­nulságokat a kongresszus óta végzett munkából, megha­tározni a párt soron levő feladatait” — ezekkel a sza­vakkal kezdte beszédét Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, majd így foly­tatta: „Az SZKP XXVII. kong­resszusa után minden szfé­rában mozgásba jött a szov­jet társadalom — politikai, gazdasági, szellemi területen egyaránt. A társadalmi fej­lődés hatalmas, dinamikus töltést kapott, amely a tö­megek politikai tudatosságá­nak gyors növekedéséhez ve­zetett. Az igényességnek, a szigornak, az igazságosság­nak az a légköre, amely a kongresszuson uralkodott, mozgósító hatással van az egész gyakorlati munkára. Mihail Gorbacsov rámuta­tott, hogy külföldön sem gyengül az érdeklődés a kongresszus iránt, különösen a szocialista országokban. „Másként fogadták terve­inket a militarizmus és az agresszió erői, élükön az Amerikai Egyesült Államok reakciós köreivel.” Utalva a tömegek alkotó tevékenységének fejlődésére, mint a megyorsítás alapté­nyezőjére, Mihail Gorbacsov kiemelte, hogy a szovjet em­berek szervezettsége és ha- zafisága páratlan erővel mu­tatkozott meg olyan rendkí­vüli körülmények között, amilyenek Csernobilben kö­vetkeztek be. A szerencsétlenség ke­mény próbatétel volt. „En­gedjék meg — mondotta Gorbacsov —, hogy ülésünk nevében mély részvétünket nyilvánítsuk az elhunytak hozzátartozóinak, őszinte kö­szönetét mondjunk mind­azoknak, akik életük koc­káztatásával harcba szálltak a szerencsétlenséggel, akik ma is önfeláldozóan dolgoz­nak következményeinek fel­számolásán.” Áttérve ' a gazdasági és társadalmi fejlesztés problé­máira, a szónok kijelentet­te: naiv dolog volna azt várni, hogy néhány hónap alatt megszűnik az az elma­radás és megszűnnek azok a fogyatékosságok, amelyek éveken keresztül halmozód­tak fel. A népgazdaság fej­lődési üteme, gyorsulásának irányzata azonban kézzel­fogható. „A gazdaságban végbe­ment változások elemzése azonban távolról sem lenne teljes, ha a kétségtelen si­kerek mellett nem mutat­nánk rá a gyenge pontokra. Mihail Gorbacsov ezt kö­vetően részletesen szólt a Varsói Szerződéshez tartozó országok Politikai Tanács­kozó Testületének nemrég Budapesten tartott üléséről. Hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozáson megvitatták a legutóbbi, szófiai PTT-ülés és a legfelső szintű szovjet —amerikai genfi csúcstalál­kozó óta Európában és a nemzetközi színtéren történt eseményeket. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén (Budapest, június 10—11.) született eredményeket át­tekintve az SZKP Központi Bizottsága teljes egészében jó­váhagyta a Mihail Gorbacsov vezette szovjet küldöttségnek a tanácskozáson kifejtett tevékenységét. Az SZKP KB hétfői ülésén hozott határozatában hang­súlyozta a kialakult nemzetközi helyzet a jelenlegi feszült­séget kiváltó fő okok kollektív elemzésének jelentőségét. A feszültség alapját az Egyesült Államok külpolitikai irány­vonala, az amerikai kormányzat uralmi törekvései^ képezik. Az óceánon túl nem akarnak a népek akaratával számolni és a genfi megállapodások szellemében cselekedni. E bonyolult helyzetben a testvéri országok nem hagyják a konfrontáció elmélyítésének útjára téríteni magukat, kötelességüknek tartják, hogy állhatatosan folytassák a fegyverzet csökken­tését, a nemzetközi helyzet javítását, az államok közti építő jellegű együttműködést célzó lehetőségek feltárását — álla­pítja meg a szovjet párt központi bizottságának határozata. A testvéri országok együttműködési szintjének, minősé­gének és méreteinek javítása ma minden egyes országban a fejlődés meggyorsításának forrása. Ez elengedhetetlen elő­feltétele a világszocializmus internacionalista érdekeiért fo­lyó harcnak. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ta­nácskozása teljes egészében támogatta az SZKP XXVII. kongresszusának és a testvéri pártok kongresszusainak kül­politikai irányvonalát, amely a béke megszilárdítására, a tömegpusztító fegyverek felszámolására, az átfogó nemzet­közi biztonsági rendszer megteremtésére irányul — állapí­totta meg az SZKP Központi Bizottsága. Százharminc évvel ezelőtt, 1856. június 17- én született a bolgár forradalmi szocialista munkásmozgalom kiemelkedő vezetője, az akkor még oszmán-török uralom alatt álló területen. Tudatos élete, tevékenysége már kora ifjúságától összefonódott a bolgár nemzeti és forradalmi szocialista harccal. Alig múlt húsz esztendős, amikor csatla­kozott az országot, a népet felszabadító orosz—török háborúban fegyverrel harcoló bolgár önkéntesekhez. A nemzeti független­ségi harc résztvevője a következő években megismerkedett Oroszországban a forradal­mi demokrata és szocialista mozgalommal. Személyéhez kapcsolódott a nyolcvanas évek egyik szocialista csoportjának megala­kulása Oroszország területén, a Blagoev-kör. A forradalmi csoport tevékenységét azon­ban az orosz cári hatóságok nem tűrték el, szétoszlatták azt. A pétervári egyetem bolgár hallgatóját kiutasították az ország­ból. A korábban cipészmesterséget tanult, majd egyetemi tanulmányokat folytatott fia­talember Bulgáriában tanítóként, később középiskolai tanárként kezdte terjeszteni a szocialista nézeteket. 1891-ben kezdeményezésére és vezetésé­vel alakult meg a Bolgár Szociáldemokrata Párt a buzludzsai kongresszuson. Így a nyolcvanas évek közepétől három évtizeden keresztül állt a forradalmi baloldali szocia­lista munkáspárt élén. A bolgár nemzeti felszabadulás egyik harcosából az évtizedek során sokoldalú tevékenységet kifejtő, nagy tekintélyű munkásvezetővé emelkedett, aki a kapitalizmus útján lassan előbbre jutó, paraszti többségű, de növekvő számú mun­kásosztály körülményei közepette nemcsak terjesztette a szocializmus eszméjét, hanem élére állt a párttal együtt a munkások nö­vekvő tőkeellenes, majd háborúellenes har­cainak. A nemzeti munkásérdekekért küzd­ve egyeidejűleg a nemzetközi munkásérde­kek érvényesítésének is következetes harco­sa volt. Szakadatlan harcot folytatott a bol­gár és a nemzetközi munkásmozgalomban jelentkező opportunizmus ellen. Sokirányú tevékenységének egyik legna­gyobb eredménye a forradalmi marxista eszmék alapján álló szocialista munkáspárt létrehozása, védelme és továbbfejlesztése volt, amely a II. Internacionálé időszaká­nak XX. századeleji viszonyai között közel került az oroszországi forradalmi munkás- mozgalomhoz, a leninizmushoz, egyik alapí­tójává vált a nemzetközi kommunista moz­galom szervezetének, a III. Kommunista In- ternacionálénak. A bolgár forradalmi szo­cialista munkáspárt mint egész, belépett ebbe, és felvette a kommunista párt elne­vezést is. A XX. század első két évtizedében a to­vábbra is lassan, de mégiscsak növekvő ka­pitalizmussal együtt gyarapodott a bolgár munkásosztály száma, harcedzettsége, ta­pasztalata és szervezettsége. Vele növeke­dett politikai pártja, és D. Blagoevvel az élen „a szocializmus bolgáriai atyjának” követői voltak, Georgi Kirkov, Gavril Geor- giev, Georgi Dimitrov, Vaszil Kalarov, Hriszto Kabakcsiev, Todor Petrov, stb. A szocializmus nemzeti és internacionális ér­dekeiért és az együttműködésért harcoló D. Blagoev az ország forradalmi szocialista munkásmozgalma hazai gyökereinek meg­erősítése, fejlesztése érdekében síkraszállt a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező orszá­gok munkásosztálya által felhalmozott ered­mények, tanulságok hasznosításáért is. Rendkívül mély hatást gyakorolt D. Blago- evre, és a tesznyák párt többi vezetőjére, de a bolgár munkás-, paraszt- és katonatöme­gekre is az oroszországi Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. Saját ügyüknek is te­kintették a proletárforradalom oroszországi győzelmét. A hazai munkássajtóban Lenin mind több írását tették hozzáférhetővé a bolgár munkások számára. A leninizmus fokozott tanulmányozása nagy lökést adott a tesznyák hibáktól való megszabadulás fo­lyamatának. D. Blagoev cikkeiben népsze­rűsítette az imperializmusról és a szocia­lista forradalomról szóló elméletét. 1919. májusában, a párt XXII. kongresszusán mondotta: „a bolgár forradalmi szocialis­ták követik az orosz és a német forradalom példáját. Harcolnak a szocialista forrada­lomért Bulgáriában. Az 1918—1923. évi bulgáriai forradalmi tömegmozgalom eseményei, a párt viszonya ezekhez, különösen a parasztpárti kormány­hoz való kommunista viszony, és a burzsoá­zia fasiszta szárnyának a Sztambolijszki kormánnyal szembeni fellépése kapcsán al­kalmazott semleges taktikai magaf-'-'tás, stb., azt mutatta, hogy a párt még 'nem szabadult meg teljesen a korábbi tesznyák- szocializmus gyengeségeitől. D. Blagoev az I. világháború végétől ki­bontakozó bulgáriai forradalmi fellendülés éveiben is a párt élén állt. De egészségügyi állapota romlása 1923. elejétől megakadá­lyozta aktív politikai ténykedését. így a párt taktikájának megváltoztatása, az 1923. szeptemberi első antifasiszta felkelés elő­készítése és megvívása, a párt bolsevizálá- sának teljes megvalósítása követőire, Georgi Dimitrovra, Vaszil Kalarovra, stb. várt. Dimitar Blagoev 1924. május 7-én eltávo­zott az élők sorából. Ügye azonban folytató­dott. Az utódok végrehajtották a szocialista forradalmat, megteremtették a közös törvé­nyekre épülő szocializmust Bulgária sajátos nemzeti feltételei között. II csehszlovák kormány eskütétele MB), Mikkel! útijegyzet z: A CSKP KB és a Cseh­szlovák Nemzeti Front KB Elnökségének javaslata alap­ján Gustáv Husák köztársa­sági elnök hétfőn kinevezte Csehszlovákia új szövetségi kormányát. Lubomir Strou- gal miniszterelnök, a kor­mány elnökhelyettesei és a miniszterek Gustáv Hüsák államfő előtt hétfőn a prá­gai várban letették a hivata­li esküt. A kormány nevében »Lu­bomir Strougal megköszönte a köztársasági elnök bizal­mát Beszédében egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a kor­mány új módon kívánja megközelíteni a külpolitikai és a társadalmi, de különö­sen a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kérdéseket. A világ növekvő energia- igényeinek kielégítésében az atomenergiának nincs alter­natívája: a vízienergia fel- használása sok országban már nem bővíthető, az olaj, a szén pedig rendkívül sú­lyos környezeti, egészségi károsodásokat okoz. Ezt hangsúlyozta hétfői bécsi sajtóértekezletén Hans Blix, az ENSZ Nemzetközi Atom­energia-ügynökségének (IAEA) svéd vezérigazgató­ja. A szakembereknek, az A csehszlovák kormány lé­nyegében korábbi összetéte­lében alakult újjá. Kettővel nőtt és így tízre emelkedett a miniszterelnök-helyettesek száma. Miniszterelnök-he­lyettes lett mezőgazdasági miniszteri tárcáját megtartva Miroslav Toman és úgyszin­tén a kormány elnökhelyet­tesévé nevezték ki Pavel Hrivnákot, a Szlovák Terv­bizottság eddigi elnökét. Az általános gépipari miniszté­rium élére Ladislav Luhovyt nevezték ki, aki Pavol Ba- hylt váltotta fe, Vlastimil Chalupa távközlési miniszter helyét pedig Jiri Jira vette át Az új csehszlovák kor­mány jövő kedden terjeszti be programnyilatkozatát a csehszlovák szövetségi gyűlés elé. értelmiségnek szembe kell fordulnia a csernobili sze­rencsétlenség után egyes or­szágokban tapasztalható, atomellenes hangulattal, és meg kell magyarázni: még ha Csernobil eddig 20-30 em­ber halálához és a reaktor környékének sugárszennye­zettségéhez vezetett is, ez nem ok arra, hogy szembe kell fordulni az atomener­giával, amely alapjában vé­ve biztonságos — mondot­ta. A város tanácstagjait négy évre választják. Ök közvetí­tik a lakosság véleményét. Noha bármelyik állampol­gár közvetlenül is tehet ja­vaslatot a különböző felada­tokra. ezeknek a javaslatok­nak nincs olyan súlyuk, mint amikor a pártok emelik fel a szavukat. A választók megnyeréséért ugyanis hat párt verseng. Jelenleg a jobboldali pártok — a kon­zervatív, a liberális, az ag­rár, a kereszténydemokrata párt — 29 képviselője fog­lal helyet a havonta ülésező tanács padsoraiban. A bal­oldalnak, a szociáldemokra­ta és a kommunista pártnak 22 képviselője van. A ki­lenc tagú végrehajtó bizott­ság munkáját és a tanács apparátusát a szociáldemok­rata párti Eero Raunio pol­gármester irányítja. 51 éves. Ám könnyűszerrel letagad­hatna néhány évet. Sokkal fiatalabbnak látszik. Közvet­len modora bizalmat kelt. Az egyik délutánon az iro­dájában beszélgetünk életé­ről, munkájáról. Ilyen a demokrácia — Nem vagyok mikkeli születésű. Innen vagy 75 ki­lométerre lévő másik vá­rosban születtem. Szüleim kereskedők voltak. A saját boltjukban dolgoztam. Én Helsinkiben végeztem az Ál­lamtudományi Egyetemet, majd hat éven keresztül adóbeszedőként tevékeny­kedtem. — Ez ugye nem valami népszerű foglalkozás? — jegyzem meg. — Egyáltalán nem az. A város szempontjából azon­ban igen fontos feladat. Az adót nálunk komolyan ve­szik. — Mikor lett Mikkeli pol­gármestere? — 1973-ban. Előtte városi titkár voltam. Ez úgy tör­tént, hogy folyamodványt nyújtottam be. Nagyon sok volt a jelentkező, a szeren­cse úgy hozta, hogy rám esett a választás. — Csak a szerencse? — Én annak tartom. — Biztosan van valami előnyös tulajdonsága. — Lehet, hogy van, de más embereknek is vannak jó tulajdonságai. A polgármester szerény ember, a szó szoros értel­mében az. Hiába faggatom, nem hivalkodik sem a mun­kabírásával, sem a szakmai tudásával. Csak végzi a fel­adatát. Meggyőződése szer rint ennyi az ő titka. Azt is elmondja, hogy a végre­hajtó bizottság ülésein egy­néhányszor a javaslatát le­szavazták. Ilyen a demok­rácia. Nem mindenben • a polgánnestemek van igaza. Aztán a szociáldemokrata pártra terelődik a szó. 1964- ben lett a tagja. Előtte so­kat gondolkodott, melyik “I Piac a városi tanács épülete előtt Hz atomenergia jövője Dr. Borsi Emii: Dimitar Blagoev — a szocializmus atyja Bulgáriában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents