Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

1986. június l(i., hétfő Vadkacsa-ügyben Válaszolt az illetékes Hatvanöt év egviitt 1921-ben kötött házasságot Orosházán Király Sándor és Kul­csár Margit. Az idős házaspár — mindketten ma is jó egész­ségnek örvendenek — a ritka jubileumot, házasságuk B5. év­fordulóját a közelmúltban ünnepelte. A TÜSZSZI által ren­dezett családi ünnepségen a családtagok, rokonok, barátok mellett részt vett Király Sándor bácsi egykori munkahelyé­nek. az Orosházi Béke Tsz-nek a képviselője is. További jó egészséget kívánunk az idős párnak Közlekedési park Muronyban A Dévaványa és Vidéke Áfésztől érkezett a követke­ző levél: ,.Az 1986. június 2-i számban a Szerkesszen velünk, rovatban jelent meg a Vacsora (nélkül) a Vadka­csában című cikk. amely az áfész által üzemeltetett ven­déglátó egység dolgozóinak munkavégzését marasztalja el. A cikkel kapcsolatban vizsgálatot végeztünk, mely­ről a következő tájékoztatást adjuk. Az áfész' üzletpoliti­kájának egyik fő 'célja, hogy a vendéglátóegységek az ételforgalom növelése érde­kében tegyenek meg min­dent. A cikkben leírt eset azonban a szövetkezeti el­képzelés ellenkezőjét tanú­sítja. A vendéglő személyze­te a vizsgálat során nyilat­kozott, miszerint elismeri, hogy az előre megrendelt A héten két levelet is kap­tunk, amelyekben olvasóink azt teszik szóvá, hogy már zárás előtt negyed órával, il­letve még korábban „kiné­zik” a vevőt, illetve a vendé­get a boltból, étteremből. Szarvason, az Univerzál 21. számú ruházati boltjában jú­nius 3-án, 17 óra 15 perckor szeretett volna vásárolni, ol­vasónk (név és cím szer­kesztőségünkben), de igen ké­nyelmetlenül érezte magát, mivel már javában sepre- gettek, szinte kinézték az egyébként 17.3U-k<»r záró üz­letből. Egy másik olvasónk, aki szintén pontos névvel és címmel látta el levelét, a következőképpen számol be a megyeszékhely Körös étter­mében szerzett tapasztala­tairól: „Május 31-én este mo­ziban voltam a barátommal, majd utunk a Körös Hotel éttermébe vezetett, ahol 3-4 vacsora a megállapodás idő­pontjára nem készült el. A műszakban -lévő üzletvezető a csoport érkezését 20—21 óra közötti időre, várta, a fogadáshoz szükséges felté­teleket — különterem — biztosította. A vezető jóhiszeműleg a műszakban lévő szakácsnak azt az utasítást adta. • hogy csak a csoport érkezését kö­vetően kezdje meg — előre panírozott hús, szeletelt bur­gonya — a vacsora készíté­sét. hogy azt frissen tudják felszolgálni. A csoport érke­zésekor a szakács hozzákez­dett a sütéshez, azonban felszolgálásra kész állapotba csak 21.05 órakor készült el — melyről a csoport egyik felnőtt tagja a konyhánál meggyőződött —. amit vi­szont már útjuk sürgős to­üres asztal várta a vendége­ket, szépen leterítve, hamu­tállal, poharakkal, no és ami az egész -vitát okozta: min­den asztalon szép kis fehér vázában enyhén hervadó, de illatát a nagy füstben is on­tó szegfű díszlett. Csak köz- bevetőleg kérdezem: ebben az épületben nincs légkondi­cionáló berendezés, vagy rossz — esetleg takarékos­ságból nem kapcsolják be? Miután rendeltünk, a fel­szolgáló hölgy hamar teljesí­tette kérésünket. Körülbelül 22 óra 25 perc lehetett az idő. Aránylag jól éreztük magunkat, bár a teremben nyomasztó hangulat volt, hi­szen a zenekar valamivel több mint félórás pihenő után sem volt valami szóra­koztató. Huszonhárom óra 5 perckor jött a meglepetés: egy férfi felszolgáló, bár le­hetett kifutófiú is, megjelent egy gurulós asztalkával, és elkezdte letakarítani az asz­vábbfolytatása miatt nem fogyasztottak el. A vendéglő dolgozói nevé­ben a csoport szíves elnézé­sét kérjük a késésért, bízva abban, hogy az elkövetke­zendő időben hasonló eset nem fog előfordulni, mint ahogy ezt megelőzően hosz- sz.ú éveken keresztül ilyen és ehhez hasonló eset nem fordult elő. A vásárlók könyvébe történt bejegyzés­sel kapcsolatban végzett vizsgálat rész.letes megálla­pításáról, a tett. intéz.kedés- röl a cikk megjelenése előtt. 1986. május 22-i levelünk­ben a panaszost írásban tá­jékoztattuk.” © „A tett intézkedések” kö­zött, reméljük, szerepel a mulasztást elkövetők fele- .lősségrevonása, részint az időben el nem készült va­csora miatt — amelyet har- mincegynéhány fáradt gye­rek várt éhesen —, részint a hangnemért. talokat. Minden vendég elöl szó nélkül elkapta a vázát, és viharzott tovább. Hogy má­sok mit gondoltak, nem tu­dom, de amikor a mi asz­talunkhoz ért, kértük, hagy­ja itt a vázát, legalább amíg el nem megyünk. Kérésünk­re igen idegesen és ingerül­ten azt a választ kaptuk, ő utasítást kapott arra, hogy szedje össze, különben for­duljunk az, üzletvezetőhöz! Megkértük, akkor legyen szíves, hívja ide, mire már elmenőfélben azt válaszolta, az üzletvezető nem ér rá, na­gyon sok a dolga. Ezután fo- j gyasztottunk, és távozóban a j ruhatáros nőve! váltottam 1 pár barátságos szót. Megkér­deztem. meddig vannak nyitva, a válasz: éjfélig. Kedves volt, udvarias. S hfigy miért nem kértük el a panaszkönyvet? Nem volt kitől, a szóváltás után ugyan­is a felszolgálók eltűntek. Vajon a hotel ilyen jól áll anyagilag, hogy a vendége­ket zárás előtt egy órával szótlanul távozásra „szólít­ják fel?!” Kisrendőrök Battonyán Mint pedagógus önkéntes rendőr, tavaly — előzetes tá­jékozódás alapján — a rend­őrség helyi vezetőjével, Ba­lázs Józseffel arra az. elha­tározásra jutottunk, hogy Battonyán is megalakítjuk az úttörő közlekedési gár­dát. Szervező munkánkat se gítették és jelenleg is segí­tik kollégáink. így Jantó Mária csapatvezető, Tóth Béla tanító, Somogyvári 1st ván igazgatóhelyettes az 1 s/.. általános iskolából. Holló Lászlóné csapatvezető, Palo- tay Béla tanító, Sellei Pál tanár a 2. sz. általános is­kolából, Lukács György csa­patvezető és Rusznák Ala­dár tanár a nemzetiségi is­kolából, valamint Sipos Pé­ter, a nevelőotthdn igazga­tója. A gyerekek örömmel je­lentkeztek az összevont kis- rendőri gárdába — ahogyan nálunk nevezik őket. Ha­vonta jövünk össze az ifjú­sági és úttörőházban, ahol közlekedési ismereteiket gyarapítják a pajtások. A kisrendőrök a nagy forgal­mú csőm !óponlokon reggel 7-től háromnegyed 8-ig irá­nyítják a forgalmat. Kez­detben a hivatásos és ön­kéntes rendőrök a helyszí­nen tanítolták-irányították a gyerekeket. Ma már olt tar­tunk, hogy a kisrendőrök, rajparancsnokaik beosztása alapján teljesítenek szolgá­latot. Nagyobb községi ren­dezvényeken. ünnepeken le­zárnak egyes útszakaszokat, udvariasan figyelmeztetik a szabálytalankodókat. Nagy megtiszteltetéssel vettük tudomásul a megyei közlekedésbiztonsági tanács döntését, miszerint 1986-ban Battonyán rendezik meg az úttörő közlekedési gárda me­gyei versenyét. Erre május 25-én került sor. A verse­nyen 12 csapat indult, s a mi csapatunk a hatodik he­lyezést érte el. A KBT ve­zetői megelégedéssel szóltak a verseny lebonyolításáról. A tanév végén értékeljük az úttörőrendőrök munká­ját. Tavaly 12-en kaptak di­csérő oklevelet, az idén pe­dig Köteles János, Gyurmán József, Szelezsán Tibor és Lovász Csaba érdemel külön elismerést. Csordás Ferenc. Battonya Az úttörőszövetség szüle­tésének 40. évfordulója al­kalmából községünkben is voltak érdekes események. Most mégsem ezekről szeret­nénk írni, hanem a Murony­ban tervezett közlekedési parkról. A napközi óvoda melletti 50-szer 30 méteres zárt terület kihasználatlan. Felvetődött, hogy ide társa­dalmi összefogással építsünk az általános iskolásoknak és óvodásoknak KRESZ-parkot. Üttörőcsapatunknak nagyon jó a kapcsolata a Hidasháti Állami Gazdaság KlSZ-bi- zottságával, és két KISZ- alapszérvezetével. Így a KISZ-bizottság titkára, Ma- darasi László segítségét kér­tük. Ezután hamarosan fel­mértük a területet. Szintén a gazdaságban dolgozó Cs. Sza­bó István, a gépjárművezető közlekedésnevelési szakbi­zottság vezetője pedig előad­ta tervünket a békési közle­kedésbiztonsági tanács el­nökségi ülésén. Áprilisban Szabó László, a megyei KBT forgalomszervezési szakbi­zottság vezetője is, és Kár­páti Béla rendőr százados, a megyei KBT titkára a hely­színen tájékozódott. Rövide­sen bemutatták a terv váz­latát. A terv szerint a léte­sítmény többcélú, alkalmas az óvodások gyalogos oktatá­sára, az iskolások kerékpá­ros oktatására, és a nemzet­közi iskola kupa versenyek lebonyolítására. Június 5-én kaptuk meg a kész tervet, melyet a me­gyei KBT forgalomszervezé­si szakbizottság készített el társadalmi munkában. Szin­tén ők készítik társadalmi munkában a körülbelül 50 darab jelzőtáblát, és felfes­tik az útburkolati jeleket. A munkálatokban az állami gaz­daság, a Muronyi Lenin Tsz és a békéscsabai Nagy Sán­dor laktanya kiszesei segíte­nek nekünk, és természete­sen a községi tanács is részt vesz a munkákban... A KRESZ-park a Magyar Út­törők Szövetsége megalaku­lásának 40. évfordulója tisz­teletére épül, és az úttörőcsa­pat is hozzájárul a maga szerény eszközeivel. Bukva Vilmosné csapatvezető, Dózsa György úttörőcsapat, Murony Záróra — de mikor?! Úttörőhét Újkígyóson Újkígyóson az úttörőhét alkalmából sok érdekes ren­dezvényre került sor. Volt ta­nár—diák meccs, majd a kí- g.vósi tornászlányok tartot­tak bemutatót. Megrendezték a jubileumi futást is: 2395 métert futottunk, mivel hogy 2395-ös számú az úttörőcsa­patunk. Egy délután minden raj paprikáskrumplit főzött, utána pedig diszkó volt. Kis­dobos- és úttörőavatással ért véget nálunk az úttörőhét. Csiernik Éva, Újkígyós, Zrínyi Ilona úttörőcsapat II porond művészei Aligha tudunk valamit Nagy Péterről, s ez érthető. Amerika legnagyobb cirku­szában dolgozott, erőművész volt. a világ legerősebb em­berének tartották. S hogy miért írom le mindezt ? Mert Békés megyei kötődésű: Kondoroson töltötte nyugdí­jas éveit, s itt pihent el örökre. Szintén kondorosi születésű Petróvszki Judit, aki a Liliputi cirkusszal jár­ta az országot-világot, s Hnmbza Katalin, aki szintén kondorosi földről indult. Ö jelenleg Svájcban dolgozik, artistaművész. S végül egy házaspárról, akik ugyan nem kondorosi- ak. de májusban itt szere­pellek. nagy sikerrel: Hor­váth Péter és felesége, akik légtornászok, s produkciójuk címe: „Egyenjogúság a len­gő trapézon" (róluk készült a felvétel). Tóth Mihály Jogi tanácsok flz üzemi balesetek elbírálásának megszigorításáról Szerkesztői üzenetek Aranyi Imre. Békéscsaba: ügyében a megoldás a kö­vetkező: ilyen esetben, mint amilyen olvasónké is. a köz­jegyző öröklési bizonyít­ványt állít ki. Ennek be­mutatása után az ott feltün­tetett örökös vagy örökösök részére fizet az Állami Biz­tosító. Javasoljuk, kérje te­hát a közjegyzőt, hogy ál­lítsa ki az öröklési bizonyít­ványt. * Schimpl Miksáné. Békés: Köszönjük levelét, ám ilyen tartalmú köszönetek közzé­tétele nem áll módunkban. Sorait továbbítottuk az ille­tékes vezetőknek. * Sdfri Lajosné. Lökösháza: Amint, értesültünk, panaszát kivizsgálták, s az intézke­désről levélben tájékoztat­ták. Reméljük, a hivatalos intézkedésnek lesz foganatja. Ha mégsem, kérjük, írja meg. + Uhrin Pálné. Medgyesegy- háza: A helyi tsz ígérete sze­rint a gazdasági év végén a két földterületet egy tagban mérik ki. Ha á bemunkálást terhesnek vélik, javasoljuk, beszéljék meg a nagyközségi tanács illetékeseivel a hasz­nálati jogról való lemondást. 1986. április elsejétől új jogszabály lépett hatályba, amely szűkíti az üzemi bal­eset fogalmát. A szigorító rendelkezések célja, hogy a jogalkalmazás során kizár­ják az üzemi balesetek köré­ből azokat a baleseteket, ame­lyek kizárólag a sérült it­tassága miatt, vagy a mun­kahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül vég­zett munka során, továbbá engedély nélküli jármű- használat, munkahelyi rend­bontás során következtek be. Az útibalesetek köréből is szűkebb kör jelent ezután üzemi balesetet. Először az ittasságról! Már az is kizárja a baleset üzemi jellegét, ha az italozásra való előkészület közben kö­vetkezett be. A balesetet ki­vizsgáló személy köteles azonnal alkoholszonda" vizs­gálatot elrendelni minden olyan esetben, amikor arra í lehet következtetni, hogy a í sérült alkoholtól befolyásolt ■ állapotban van. Ha ezt a { sérült megtagadja, úgy te­li kintik, mintha megállapítot- : ták volna az ittasságot. Te- l hát nem érdemes elhárítani í ennek a vizsgálatnak az el­végzését. Azt egyébként nem i firtatják, hogy az alkohol hogyan került a munkahely­re, ennek az üzemi baleset szempontjából nincs jelentő­sége. Viszont, ha az. ittast [ olyan körülmények között éri baleset, amelyben a jó­zant is baleset érte volna, az üzemi baleset minősítését nem lehet megtagadni. Ezek a körülmények a munkálta­tónak vagy harmadik sze­mélynek felróhatok kell hogy legyenek. Az. üzemi balesetekből ki­zárt másik kör a munkahe­lyi feladatokhoz nem tarto­zó, engedély nélkül végzett munkák esete, vagyis a „fu­sizás'’. Viszont el kell is­merni üzemi balesetnek, ha nem munkahelyi^ feladatok teljesítése során, de a mun­káltató érdekében, illetve en­gedélyével vagy utasítására végzett tevékenységgel ösz- szefüggésben éri a dolgozót. Az. engedély nélküli jár­műhasználat során bekövet­kezett baleset nem üzemi baleset, még akkor sem. ha a járműhasználat egyébként munkaköri kötelessége a dol­gozónak, például, ha „feke­tefuvar" során baleset ér egy gépkocsivezetőt. A munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset is a szigorúbb elbírálás alá esik. Viszont az, aki a ve­rekedés, játék, italozás köz­ben vagy amiatt veszélybe kerülő segítségére siet. il­letve a rendbontást meg akarja szüntetni, és emiat baleset éri, dV.ámíthat arra. hogy balesetét üzemi bal­esetként kezelik. Az. új jogszabály hangsú­lyozza. hogy az. útibalesetek közül csak azok számítanak üzemi balesetnek a munká­ba menet és a munkából jö­vet egyaránt, amelyek a munkahely és a szállás kö­zötti legrövidebb úton érték a dolgozót. Vizsgálni kell, hogy a dolgozó útját magán­ügyei végzése céljából in­dokolatlanul nem szakítot­ta-e meg, illetőleg indokolat­lan kitérőt nem tett-e. Ter­mészetesen. ha a dolgozó azért szakítja meg útját, mert napi élelmiszerét meg akarja vásárolni, vagy gye­rekéért megy a bölcsődébe, óvodába, vagy közeli hozzá­tartozójának gondozása, ápo­lása miatt nem siet egyene­sen haza, mindezeket a jog­szabály nem tekinti nagyobb kitérésnek. Nem számít üze­mi balesetnek a családi ház tulajdonosának az a balese­te sem. amely őt a házhoz tartozó ingatlanon éri, vi­szont üzemi baleset a tár­sasházban levő közös hasz­nálatú lépcsőházban illető­leg a folyosón elszenvedett baleset, ha munkába menet vagy jövet következik be. Fontos tudnivaló még, hogy amennyiben a sérült szándékosan késlekedik az orvosi segítség igénybevéte­lével, illetve a baleset beje­lentésével, baleseti ellátásra nem jogosult. Ha a követ­kezmények csak később je­lentkeztek. természetesen csak a következmények fel­ismerésének időpontjától le­hel vizsgálat tárgyává ten­ni a késlekedés szándékos jellegét. Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents