Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÍRTBIZOTISiG ES a MEGYEI TBNttCS LDPIB 1986. MÄJÜS 12., HÉTFŐ Ara: 1,8* forint XU. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Ifjúgárdisták megyei versenye A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága és az Ifjú Gárda Békés Megyei Parancsnok­sága május 10-én, az elmúlt hét szombatján rendezte meg Pósteleken az IG-szakalegy- ségek megyei versenyét hat kategóriában. Reggel nyolc órára érkez­tek meg a csapatok a megye legkülönbözőbb részeiről. Ti­zennyolc csapat versenyzett — nyolc fős rajokban — a különböző kategóriákban. Az idő azonban nem szegte ked­vét a versenyzőknek, min­denki tudása legjavát igye­kezett nyújtani. Kora délutánra el is dőlt a verseny: a határőr, a hon­véd. a munkásőr, a polgári- védelmi, a rendőr és a tűz­oltó szakrajok közül — a fel­sorolás sorrendjében — a következők lettek az elsők: a Kétegyházi Szakmunkáskép­ző Intézet, a Békéscsabai 611-es Számú Szakmunkás- képző Intézet, az Orosházi Üveggyár, a Gyulai Egész­ségügyi Szakiskola, a Békéb- csabai Kemény Gábor Szak- középiskola és a kevermesi községi KISZ-alapszervezet szakalegységei. * * * Restye Hajnalka, a Gyulai Egészségügyi Szakiskola má­sodikos tanulója egy év óta tagja az Ifjú Gárdának. A verseny után beszélgettünk. — Nagyon sokat készül­tünk erre a napra, de nem bántuk még, elsők lettünk a területünkön — mondta. Arról, hogyan kapcsolódott Lapunk szombati számá­ban még arról tudósítottunk, hogy Gyáninak nem sikerült. Mármint a belgrádi csel­gáncs Európa-bajnokságon az osztrák olimpiai és vi­lágbajnok Seisenbacher nem engedte továbblépni az elő- csatározások során. Lapzár­ta után azonban kiderült, hogy az osztrákok legjobbja elleni veresége ellenére még be a mozgalomba, Hajnalka így beszélt: — Üj dolog volt számom­ra, érdekelt, mit csinálnak. Nem bántam meg, hogy be­léptem a gárdistákhoz, ösz- szebarátkoztunk, s most már elválaszthatatlan vagyok tár­saimtól. ők egyúttal a ba­rátaim is. egy mérkőzést vívhat a 3. helyért, amit birói döntéssel megnyert, így bronzérmes lett a békéscsabaiak kitűnő 86 kg-os versenyzője — az Európa-bajnokságok történe­tében másodszor. Utolsó mérkőzésén a bolgár Petro- vot győzte le, így kitűnő teljesítménye révén jogosan érdemelte ki a bronzérmet Gyáni János. A foglalkozások pedig ér­dekesek, sok hasznos isme­retet szerzünk, tudom, mi­lyen helyzetben, mit kell cselekednem. Bár, én inkább azt szeretném, ha az itt ta­nultakat soha nem kellene felhasználnom... Kép, szöveg: Pénzes Ferenc A végső sorrend: 1. Seisen­bacher (Ausztria), 2. Spy- kers (Hollandia), 3. Canu (Franciaország) és Gyáni (Magyarország), 5. Tesznyak (Szovjetunió) és Petrov (Bulgária). Persze, a Békés megyei szurkolók szeme nemcsak (Folytatás a 8. oldalon.) Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök- helyettes Budapesten Szombaton Budapestre ér­kezett Andrej Lukanov mi­niszterelnök-helyettes, a Ma­gyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-tudományos Együtt­működési Bizottság bolgár társelnöke, aki részt vesz a bizottság elnöki találkozóján. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete is. A nap folyamán a bizott­ság elnökei megkezdték a tárgyalásokat. Győzelem napi megemlékezés Orosházán, a Hotel Alföld­ben május 9-én, pénteken este a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága megemléke­zést szervezett a győzelem napja alkalmából. Károlyi György levezető elnök kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük a városi pártbizott­ság, a városi tanács és a HNF képviselőit. Bordás La­jos hadnagy ünnepi megem­lékezésében emlékeztetett ar­ra, hogy 1945. május 9-én hallgattak el a fegyverek. A Szovjetunió hatalmas áldo­zatokat vállalt azért, hogy saját fővárosában késztesse megadásra a német fasisztá­kat. Az azóta eltelt négy év­tized óta békében élhetnek az emberek Európában. A béke megőrzése azonban nem volt könnyű feladat. A továbbiakban napjaink külpolitikai eseményeiről, a szocialista országok, s a Var­sói Szerződés tagállamainak békekezdeményezéseiről be­szélt az előadó. Befejezésül emlékeztetett arra, hogy pár­tunk tavaly megtartott XIII. kongresszusán szintén a bé­ke ügye mellett foglalt ál­lást. Két EB — két békéscsabai bronzérmes A megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1986. I. negyedév (a'z előző év azonos Időszakának %-ában) SZOCIALISTA IPAR (a) A termelés volumene: Nehézipar 99,2 Ezen belül: gépipar 101,0 építőanyag-ipar 91,4 Könnyűipar 100,6 Egyéb ipar 95,5 Élelmiszeripar 97,0 IPAR ÖSSZESEN 99,0 Ezen belül: állami ipar 97,9 szövetkezeti ipar 103,0 A foglalkoztatottal«: száma 99,5 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 99,5 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 107,9 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR (a) Az építőipari termelés valumene 132,5 A foglalkoztatottak száma 94,1 Az egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés 140,8 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 119,9 FELVÁSÁRLÁS A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: Vágómarha 93,8 Vágósertés 81,5 Vágóbaromfi 102,5 Tehéntej 100,5 Tyúktojás 94,9 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom, folyó áron 107,6 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 106,6 vendéglátás 102,8 ruházati cikkek 106,3 vegyes iparcikkek 109,5 A foglalkoztatottak száma 98,5 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 105,3 (a) Kisvállalatokkal, kisszövetkezetekkel együtt­Az év első három hónap­jában a szocialista ipar ter­melése 1 százalékkal keve­sebb volt, mint egy évvel korábban. A főbb ágazatok közül csak a gépipar és a könnyűipar növelte a terme­lést. Az építőanyag-ipar ter­melése csökkent a legna­gyobb mértékben, 8,6 száza­lékkal. Az élelmiszeripar 3 százalékkal kevesebbet ter­melt, mint az elmúlt év első negyedévében. Az ipar egé­szén belül az állami ipar ter­melése 2,1 százalékkal csök­kent, a szövetkezeti iparé 3,0 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesíté­se elmaradt az egy évvel ko­rábbitól. Az összes külkeres­kedelmi értékesítés volume­ne alig (0,3 százalékkal) volt kevesebb az 1985 első ne­gyedévinél, ezen belül a me­gyei székhelyű ipar az egy (Folytatás a 3. oldalon) Ballagás ’86 „Ha jól összeszámoljuk, ez a harmadik. Az óvodaira már aligha emlékszik valaki is. S az általános iskolai? Te tudsz egyáltalán valamit Lajosról, Böbéről, Mikuciról, a többiek- ről? Nem, ők nem jöttek velünk tovább a gimibe. Majd ta­lán, ha jövőre megtartjuk az első találkozót,'az általános is­kolai ötéveset... De a mai fontos! A mai sokat ér. Ez az első igazi. Nem­hiába kötik a tizennyolcadikhoz a nagykorúságot! Egyálta­lán: nagykorúak vagyunk mi már? Van-e hozzá jogunk, van-e hozzá értelmes kötelességünk? Kicsit cikis az egész! Ma ünnepelünk; és ez olyan, mint az a bizonyos R—Go-szám, szeretlek -f- nem is. Muszáj, hát felvesszük az ünneplőt, jó két órán keresztül várjuk azt a pillanatot, amikor elindulunk egymás után, szépen sorban, s a szűk emberfolyosó nyújtogatja a már hervadó celofános bukétákat... Én legszívesebben most otthon lennék, kétszer fordítanám rá a zárat, mert csak át kellene még futni a magyart... Mert ünnepelni kell, de még jobban kell, sőt na­gyon muszáj hétfőn írásbelizni. Az ünnep jó, de nem elég, kevés és sokszor talmi. összecsókolódzok most mindenkivel. Azt a bajuszos bácsit még nem láttam. Nővérem mondta, hogy ő apának az öcs- cse, és éppen ma jutott eszébe, hogy van egy keresztfia is. Nálunk hagyta az ajándékát, egy tutti videofelszerelést. Most mondjam azt, hogy senki nem kérte, de még nem is várta el tőle? Különben sem lesz rá időm, hogy ilyenekkel foglalkozzam. A húgom meg még kicsi az ilyesmikhez. Hogy mire emlékszem szívesen? Persze, máris megvannak azok a bizonyos szép emlékek. Az az »igazgatói«, a harma­dik közepén sem olyan rettenetes már. S hogy megvágtak második félévkor bioszból? Fura, hogy aztán új tanárunk lett, s azóta is ötös vagyok. No meg az a pad ott hátul, a falnál. Megnézted már? Zsóval oda ültünk mindig, még akkor, amikor együtt jártunk. S ott mellette, a salakos pályán a négyszáz méteres futásnál estünk egymásra, mert Guszti marháskodott, s direkt csinálta. Teli lettünk szép, vö­rös salakos plezúrokkal. Meg a kiszúrások egymással, a ta­nárokkal, a kirándulás, az eltűnt, majd megkerült számító­gép-tápegység, a többi... Most, hogy kérdezed, csak úgy jönnek elő a sztorik ... Ha vége a napnak, amikor már tényleg elhervadt minden, s még mindig nyakkendösen kell a családi díszebéden ül­nöm, alighanem csak az jár majd a fejemben: ha nem vesznek fel, mit kezdek magammal. Négy éven át tanultunk itt a gimiben. Hidd el, nagyon sokat kellett ezért a jó né­gyesért. S most, hogy dolgozom ki az érettségi tételeket, jö­vök rá: nagyon keveset ahhoz, hogy önállóan valamit is kezdjek magammal. Látod, virágból rakták ki, hogy »Visszavárunk!«. Ha min­den rendben lesz, akkor és csak akkor, visszanézek. Ha mást nem is, hát ezt megtanultuk: csak akkor érdemes. De most ne beszéljünk ilyesmikről. Amúgy is olyan me­lankolikus ettől a töméntelen sok virágtól ez az egész. Min­denki pátoszos és felettébb ünnepélyes. Akkor is, ha nem­igen lehet elhinni, hogy szívből jön az egész. De ma ünne­pelünk, ma bennünket ünnepelnek. A maturálókat, a ballagó Képeink a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium ballagá­sán készültek. Fató: Sióka Margit I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents