Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
o 1986. május 10-, szombat KUsliMVl A mértéktelen táplálkozás következményei Jót és a jóból nagyokat enni sokszor al kálóm kínálta lehetőség. Sokan készülnek hét végeken kiruccanásra, baráti hívásokra, rokoni látogatásra, disznótorba, munka végzése mellett várható nagy kínálásokra, amikor házépítés vagy akár másféle össze- segítés van szóban. Vadászvacsorák, üzemi összejövetelek, fogadás és búcsúztatás és még sokféle alkalom nyílik arra, hogy igen tartalmas ételekkel és bőséges italozással aránytalanul terheljük meg gyomrunkat, egész szervezetünket. Ilyen körülmények között általában eltűnik az önkontroll, a mértéktartás helyett az erőszakos kínálások hatása alá kerülhet akárki. Az egészségkárosodás különböző megnyilvánulásai közepette rosszabb esetben akár a mentőautóba kerülhet a házigazda, akár valamelyik vendége. Ismerős a hét végi szívinfarktus, az agyvérzés, a cukorbeteg anyagcsere-kisiklása, idegrohamok fellépte, a kimerülés sokféle tünettel. Az étkezési kilengések legegyszerűbb következménye a gyomorrontásnak tartott tünetcsoport. Gyengeség, émelygés, hányás, izzadás, a tudatállapot is változhat, különösen akkor, ha heveny részegség is társul; ismert tünethalmaz. Amolyan lakodalmi nap utáni állapot. Ritka eshetőség, hogy csak a gyomor sínylené meg a szokatlan minőségű és mennyiségű evést és ivást. inden szerv különös terhelést szenved. Az emberek általában egy-két nap alatt kiheverik ezen heveny állapotukat. Súlyosabb esetekben epekőroham vagy súlyosabb hasnyálmirigy gyulladás is felléphet az étkezési kilengés kapcsán. Különösen kiemelhető a zsíros, erősen fűszerezett ételek fogyasztásánál fellépő veszély. Ilyen alkalmaknál is felfedezhető az, hogy bőséges alkoholos alapozás történt. Igen gyakran kórházi kezelés követi a vidám hét végét, kiderülnek régi bajok és a frissen szerzett betegséggel párosulva jelentős hátrány következik mind az egyénre, mind családjára. A hevenyészett ételkészítés, és az alkalmi szakácsok, önmagukat bemutatni akaró főzők-sütők körül hiányozhat a higiénia igénye. A vigasság másnapi hasmenésben folytatódhat. Egy hét múlva aztán nem értik, hol érhette baj a vendéget. A fekélybetegek étkezési kilengései gyorsan vezethetnek ijesztő szövődmények tüneteihez. Erőltető hányás, a fekély bevérzése, vérnyomás esése, kíméletlenül erős fájdalom, a fekély átfúródá- sa lehetséges. Éppen korunkban, napjainkban van valamiféle hét végi szabadidővel összefüggő, magyarázható, de nem megengedhető egészségkárosodásra figyelmet keltő jelenség. A jólét, a jobblét kulturált kihasználása nem kellene, hogy káros és kóros jelenségekkel rombolód- jék. Az egészséges életmód ajánlása, a jobb és célzatos táplálkozási szokások ismertetése számos intézmény dolga, mindenki hallhatja, olvashatja a jó szót. Arra is szükség van, hogy az egyes ember fogadja be az ajánlásainkat. dr. Libor János belgyógyász főorvos DIVAT Ülök és figyelek. Figyelem a karcsú, zenére mozgó lányok ruhátajánló mozgását, az új divat bemutatkozását. Világrengető újdonságokat nem látok, vagy inkább az okos, megfontolt, „előszedni a régit”, „felújítani a meglevőt” divat hódít. Az anyagok, a jó minőségű, és hordható holmik divatja tartja magát immár évek óta. Ez így jó, így hasznos, de nem volnánk nők, ha nem vágynánk egy kis divatos kiruccanásra. Nos, amit minden nő viselhet, és szinte pénz nélkül divatossá válik, az a nyakravaló, amit hívnak Nyakravaló nyakkendőnek, sőt kravátlinak ... Nem, nem elég férjünk szekrényéből kiemelnünk egy színes nyakkendőt, mert a női módi egy kicsit más, a női nyakkendő keskenyebb, rövidebb, és harsogó, erős, de a blúzzal harmonizáló színű, főleg durvaszövésű vászon alapanyagból készül, gyakran selyemfonalból horgolják. A megkötési módot az 1—4. ábrán mutatjuk, tessék gyakorolni. A blúz, a ruha gallérja alatt, látszólag rendetlen hatással, hat centiméter mélyen ül a csomó. P. V. Az ideális tartási mód halhossz-centiméterenként 1 —1,5 liter víz. Ettől természetesen el lehet térni két esetben is: — amikor levegőztető vagy motoros szűrő áll rendelkezésre — átfolyó vízcserét tudunk biztosítani (ez utóbbi már tenyésztői megoldás). Természetesen számítottam arra is, hogy halaim (itt már többes számot használok, mert biztos, hogy többen lesznek), nőni fognak. A mostani állapotukban 4—5 cm átlagos nagyságúak. Várható méretük 10—12 cm, így 10 darab halnak 3—400 liter vízre van igénye. A talaj: élőterükhöz borsszem nagyságú, gömbölyű formájú kavicsra van szükségük. Azért gömbölyűre, mert ha éles a kavics, felÉLÖSHRDK sértheti a halak száját és testét, a sérült felületek fertőződhetnek és az állat köny- nyen megbetegszik. A kavicsot folyóvízben jó alaposan át kell mosni és ha már tiszta a rajta maradó víz (kevés állás után), belekerülhet a medencébe. Kb. 4—5 cm vastagon terítettem a medence aljára, hogy a növények gyökereikkel jól megkapaszkodhassanak. Ezután az ujjammal kicsi gödröket készítettem és a növényeket egyenes helyzetben (a gyökér gyűrődése nélkül) belehelyeztem, és a gödröcské- ket betemettem. Amikor ezzel elkészültem, megkezdtem a víz betöltését. A meo dence szélétől 6—8 cm-re legyen a vízszint. A nagy vízmennyiségre és az aranyhalak életmódjára való tekintettel egy igen nagy teljesítményű vízszűrőt (300 1/óra) is alkalmaztam. Ezt a medence oldalára tapadókoronggal felrögzítettem úgy, hogy a vízszint alá kerüljön a kiömlőnyílás. Ezután beindítottam a szűrést. 24—28 óráig forgattam a vizet, eközben többször kimostam a szűrőbetétet. A növények gyorsabb meggyö- keresedése érdekében erős állandó fénnyel (kb. 100 W) világítottam, így a növény egv hét alatt már meg is eredt. Ha a víz hőmérséklete a kívánt fokon van, az átlátszó és nem „törött”, így a halak a vízbe helyezhetők. A növények mennyiségéta halak számától kell függővé tenni az egyensúly kialakításához, az asszimilációra és a disszimilációra figyelemmel. A sötétben a növény is oxigént fogyaszt. Ahol hal és növény együtt van, ott vízi csigára is szükség van, hiszen az ökológiai sorba beletartozik az is! A legalkalmasabb az elevenszülő maláji tornyos mocsári csiga (Melanoides tuber- culata), mivel az a kavicságyat átforgatja és a benne talált szerves anyagokat elbontja. (Folyt, köv.) Juhász Gertrud gimnáziumi tanuló Fedőtartó és konyhaeszköz-fogas A. lábasok, fazekak fedőit alakjuk miatt nehéz elhelyezni a konyhabútorok polcain, fiókjaiban. A régi — háromszög formájú — fedőtartók pedig nem mindig illenek az új konyhabútorok vonalaihoz. Az ábrán látható fedőtartó azonban megfelelő lehet. Hosszát a fedők száma és mérete, no meg a rendelkezésre álló falfelület határozza meg. Az alatta elhelyezett fogas a mindinkább tért hóditó, célszerű konyhaeszközök elhelyezésére szolgál. Nagyságuk miatt nem férnek el a konyhaszekrény fiókjában. A fogasra akasztva pedig egyrészt mindig kéznél vannak, másrészt így a konyhát is díszítik (1. ábra). , A fedőtartót zománcfestékkel a konyhabútor alapszínére mázoljuk. Ha a konyhabútor kétszínű, akkor a szegélyt az egyikkel egyezőre festjük. (Lakkozott, színtelen kivitelben is lehet.) A fedőtartó anyaga: 70—80 mm széles és 15—20 mm vastag, nem vetemedett, száraz, repedésmentes fenyődeszka. A szegélyezéshez a deszka vastagságánál 2-3 mm-rel szélesebb, 5-6 mm-rel vastagabb keményfaléc szükséges. (Ha keményfánk nincs, ugyanilyen méretű fenyőfaléc is megfelel.) A tartórúd 10X20 mines fenyőlécből készíthető. A fogas anyaga: 40—50 mm széles, 15 mm vastag fenyődeszka. A deszka vastagságánál 2-3 mm-rel szélesebb és 4-5 mm vastag kemény- vagy puhafaléc. A fedőtartó elkészítését a deszka méretre fűrészelésével és gyalulásával kezdjük. Különösen a keskeny élek egyenességére ügyeljünk — gyalulás közben többször ellenőrizzük —, mivel a szegélyléc felerősítése ezt megkívánja. A szegélylécet gyalulás után méretre szabjuk. A pontos méretet a sarok illesztésmódja határozza meg. A 2. ábrán példaként két illesztésmód látható, bármelyiket választhatjuk. Fedötartö és konyhaeszközfogas A tartólécnek az alaptól való távolságát a fedők magassága határozza meg. A tartóléc 20 mm-rel rövidebb az alapnál, ezért mindkét oldalon 10—10 mm-rel beljebb kerül az alap szélétől. Az alaplaptól való távolságot a tartóléccel azonos szélességű, s a fedőnek megfelelő vastagságú, 30 mm hosszú fahasábkával biztosítjuk (3. ábra). A tartólécet és a fahasábot is simára csiszoljuk, majd a hasábokat a tartóléc végére enyvezzük és préseljük. Az alapot — kellő előkészítés után — a konyhabútor alapszíne szerint mázoljuk. Ha a festék megszáradt, a keskeny éleket beenyvezzük, és a szegélyeket néhány apró szeggel felerősítjük. (Kevés enyvet használjunk. s vigyázzunk a mázolt felületre!) A szegélyt kis ecsettel, óvatosan mázoljuk. zománcozzuk. A tartólécet a szorítócsavarok közül kivesszük és kifúrjuk, majd felerősítéshez szükséges furatokat mázóljuk. Ha megszáradt, két csavarral felerősítjük az alapra. Ezután a kész fedőtartót két csavarral odaerősítjük. A csavarok helye vagy a tartóléc mellett levő távolság felénél, vagy a tartóléc alatt, a hasábok belső oldalánál van. Ez utóbbi esetben azonban a tartólécet csak az alaplap felerősítése után csavarozzuk fel. A konyhaeszközfogast ugyanúgy készítjük, mint a fedőtar- tőt. A tartóhornyok készítésének legegyszerűbb módja: a pontosan kimért helyre kissé ferdén beverünk egy lecsípett fejű — fémreszelövei gömbölyített — megfelelő vastagságú és hosszúságú szeget. Novák Pál A tartóléc szerelése ÉTELRECEPT RAKOTT BURGONYA DARÁLT HÚSSAL Hozzávalók: 50 dkg sertésvagy marhahús, 3 dkg zsír, só, bors, paprika, 2 dl tejfel. 1 kg hámozott burgonya, 4 dkg vaj, 2 db tojás. A húst ledaráljuk. Zsíron sóval, borssal és paprikával puhára pároljuk. Ha puha, hozzákeverjük a tejfölt. A burgonyát sós vízben megfőzzük, áttörjük, hozzáadjuk á 4 dkg vajat, a 2 tojás sárgáját és a 2 tojásfehérje kemény habját. Kikeverjük. Tűzálló tálba rétegesen lerakjuk a húst és a burgonyát. Tetejére burgonyát teszünk. Pirosra sütjük. BUGGYANTOTT TOJÁS Hozzávalók: fél liter bor. fél liter víz, só, bors, tojások, liszt, vaj, tejföl. A borhoz ugyanannyi vizet adunk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, felforraljuk. Beleeresztjük az egész tojásokat, ügyelve arra, hogy a fehérje ne szaladjon szét, hanem a sárgája körül álljon össze. Amikor a tojások megfőttek, kiszedjük egy tálba. A boros levet liszttel, tejföllel, kevés vajjal besűrítjük, egyet forralva. Kitűnő mártás a tojásokhoz. MÁRVÁNYTÉSZTA Hozzávalók: 50 dkg liszt. 20 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 2 csomag sütőpor, 3 db „Tokiói magyar napok” A Magyar Posta a május 20. és 26. között megrendezésre kerülő magyar napok köszöntésére május 6-án „Tokiói magyar napok” elnevezéssel 4 forint névértékű bélyeget bocsátott ki. A bélyeg Kékesi László grafikusművész tervei alapján 1827 300 fogazott és 7800 fogatojás, 30 dkg őrölt dió, 25 dkg porcukor, 1 mokkáskanál kakaópor, barackíz. A lisztet a vajjal, 15 dkg cukorral és a sütőporral, majd a tojások sárgájával és kevés tejjel összegyúrjuk. A tésztát két részre osztjuk. Egyik felébe egy mokkáska- nálnyi kakaót szórunk és összegyúrjuk. A tésztákat kinyújtjuk, kizsírozott tepsibe helyezzük. A barnatésztát megkenjük barackízzel, megszórjuk cukrozott dióval. Ráterítjük a kinyújtott fehér tésztát. Megsütjük. Még melegen rákenjük a 25 dkg porcukorral kemény habbá vert tojásfehérjét. Meglocsoljuk vízzel elkevert kakaóval, és nedves késsel elkenjük. A sütőbe visszatéve a habot megszárítjuk. Nedves késsel szeleteljük. POZSONYI KIFLI Hozzávalók: 25 dkg liszt, 10 dkg margarin, só, 1 db tojás, 1 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 evőkanál kristálycukor. Töltelékhez: 15 dkg dió, 10 dkg porcukor, 1 evőkanál rum, kevés tej. A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojás fehérjét, kevés sót, a tejben felfuttatott élesztőt és a cukrot. összegyúrjuk. Fél centiméter vastagságúra nyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk. Minden kerek lapocska közepébe egy kis- kanál diótölteléket teszünk. Betekerjük, kifliformára hajtjuk. Sütőlemezre rakjuk. Tojással megkenjük. Középmeleg sütőben sütjük. M. M. zatlan példányban félszáz bélyeget tartalmazó ívekben, többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült. A bélyeg álló téglalap alakú, a perforálásig terjedő mérete 33X43 mm. A bélyeg bármilyen és bárhová szóló postai küldemény bérimentesítésére korlátlanul felhasználható. Árusítását 1988. december 31-én szüntetik meg. Felvétel saját kamerával Világszerte egyre több képmagnó-tulajdonos készít saíát tévékamerájával is felvételeket, amelyeket a vásárolt vagy kölcsönzött kazettás műsorokhoz hasonlóan játszhat le képernyőjén. Vitathatatlan előnye a filmezés eme módjának az a körülmény, hogy az elkészült kazettát a kamerából nyomban át lehet tenni a képmagnóba, vagyis a friss felvételt rögtön le lehet játszani- a képernyőn. Sokan a hagyományos arrjptőrfilmezés közelgő végnapjairól beszélnek a praktikus elektronikus kamerák megjelenése és fokozatos elterjedése láttán. Az elektronikus képrögzítés mellett szóló legfőbb érv az, hogy sokkal gazdaságosabb, mint a filmszalagra való fotogra- fálás. Amíg ugyanis a kamerába behelyezett négyórás játékidejű videokazetta megtelik felvételekkel, addig a hagyományos amatőr felvevőgépben nyolcvanszor (!) kell filmkazettát cserélni. Az árakat számolgatva kiderül, hogy a mágnesszalaggal dolgozókat csak negyedannyi anyagköltség terheli. Képünkön: egy japán gyártmányú videokamerát láthatunk, mely egyike a legkorszerűbbeknek. A Sony- cég Betamovie BMC—100P típusú kamerájának összsúlya csupán 3,3 kg. (KS) Megfigyeléseim az akváriumról
