Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

1986. május 10., szombat NÉPÚJSÁG A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése Hans Blix sajtóértekezlete Pénteken a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői Moszkvában köz­zétették a csernobili atom­erőmű balesetéről szóló ösz- szefoglaló leírásukat. Beve­zetőben leszögezik, hogy a szerencsétlenség teljes és hi­teles leírását, okait és követ­kezményeit csak a szovjet hatóságok közölhetik a szük­séges elemzések után. Április 26-án 1 óra 23 perckor robbanások történ­tek a csernobili atomerőmű negyedik egységében. A re­aktor alacsony energiaszin­ten működött. A robbanás következtében két személy életét vesztette. Ez idáig csak feltételezések vannak a baleset konkrét okait ille­tően. A robbanások tüzet okoz­tak. A reaktorépület, a ben­ne levő berendezések, s ma­ga a reaktor és a reaktor magja terjedelmes sérülést szenvedett, ami kiszóródást okozott az atomerőmű terü­letén kívülre is. A láncreak­ció automatikusan leállt, a baleset idején. A radioaktív kiszóródás nagy része rövid élettartamú radioaktív izotópokból áll. A kiszóródásban a jód 131-es izotóp aránya 50 százalékot megközelítő arányokat ért el. A tűzoltóegységek munká­ját bonyolította az a tény, hogy sem vizet, sem vegy­szereket nem lehetett hasz­nálni. A közeli területek la­kosságának többsége zárt térben tartózkodott a baleset idején, ezért csökkent mér­tékben voltak a sugárzásnak kitéve. Április 26-án kora reggel az ellenőrző műszerek meg­növekedett radioaktivitást jeleztek. Az evakuálás ápri­lis 27-én kezdődött. Megkö­zelítőleg 48 000 embert eva­kuáltak Csernobilből és 30 kilométeres sugarú körben. Megelőző intézkedésként ká­lium-jód tablettákat osztot­tak szét. 204 személyt szállítottak Moszkvába, kórházi kezelés­re. Egyes esetekben csontve­lő-átültetést hajtottak vég­re. A megsérült egységből a radioaktív kibocsátást jelen­tősen csökkentették védő és neutron elnyelő anyagokkal — homokkal, borral, agyag­gal, mészkővel és ólommal. A szükséges váltószemély­zet a helyszínen dolgozik, hogy a sértetlen reaktorokat leállított állapotban tartsa. A megsérült reaktor gra­fitjának egy része elégett. Ezeket a tüzeket eloltották, de a hőmérséklet magas ma­radt. A cél az egész negye­dik blokk betonburokkal való körbevétele. A 30 kilo­méteres zónában a maximá­lis sugárzási szint 10—15 millirem/óra volt. Május 5- ig ez 2—3 millirem/órára csökkent. Május 8-ra 0,15-ös maximumra esett vissza a zóna peremén. A kijevi víz­tároló radioaktivitásának szintje végig a megszokott szinten volt. * * * Pénteken, nem sokkal el­utazása előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartott Moszkvában Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főtitkára, aki hétfő óta tartózkodott a Szovjetunióban, s megbeszé­léseket folytatott egy sor szovjet szakértővel a cserno­bili atomerőműben történt szerencsétlenségről. Helikopterről mintegy nyolcszáz méter távolságból szemügyre is vehette a meg­sérült reaktort. Társaságá­ban volt Morris Rosen, az ügynökség nukleáris bizton­sági osztályának vezetője és Leonard Konsztantyinov, az IAEA vezérigazgató-helyet­tese. — Van egy előzetes, hoz­závetőleges képünk a bal­esetről és a következmények felszámolása érdekében fo­lyó munkálatokról — jelen­tette ki Hans Blix. Termé­szetesnek nevezte, hogy a munka a következmények felszámolására irányul első­sorban. Mint mondotta, a szervezet tagállamai adato­kat sürgettek a kiáramló sugárzás mértékéről, a sze­rencsétlenség lehetséges kö­vetkezményeiről és okairól. Pénteken réggel megállapo­dás született, hogy a Szov­jetunió először az IAEA ren­delkezésére bocsátja a meg­felelő adatokat, s ezeket a szervezet haladéktalanul to­vábbítja a tagállamoknak. Az első ilyen adatközlésre pénteken este került sor, majd rendszeressé válik. Morris Rosen beszámolt arról, hogy az adatokat a hidrometeorológiai és kör­nyezetvédelmi állami bizott­ság és az állami atomener­gia-bizottság fogja szolgál­tatni. Hans Blix kijelentette: elégedett a kapott tájékoz­tatással, a megbeszélések nyíltak, őszinték voltak. Meggyőződése, hogy a hely­zetet teljes mértékben sta­bilizálták, ellenőrzik. Sok tagállam véleménye szerint korábban kellett volna ada­tokat szolgáltatni a ki­áramló sugárzó anyag meny- nyiségéről, s minden bizony­nyal szükség lenne egy korai riasztó rendszerre. Az ügynökség vezérigaz­gatója elmondta: továbbra is az atomenergia felhaszná­lása mellett van, elsősorban környezetvédelmi okokból. Az erdőpusztulások meggyő­zően bizonyítják, hogy a hő­erőművek sokkal ártalma­sabbak a környezetre. Igaz, vannak biztonsági félelmek: egy nukleáris baleset ko­moly következményekkel járhat. Mint a sajtóértekezleten elhangzott, a Szovjetunióban nem tervezik az ilyen típusú atomreaktorok leállítását. Még alaposabb biztonsági vizsgálatukat azonban el fogják végezni. Megalakult az új norvég kormány Gro Harlem Brundtland miniszterelnök-asszony pén­teken megalakította az új ' norvég kormányt. A 18 tagú kabinetben — beleértve a miniszterelnököt, aki egyben a Norvég Munkáspárt elnö­ke is —• nyolc nő van, ami világrekordnak számít. A kisebbségi munkáspárti kormányban a kulcsfontossá­gú tárcák felelősei kipróbált, tapasztalt politikusok. A kül­ügyminiszter Knut Fryden- lund lett, aki az előző mun­káspárti kormányokban nyolc éven át (1973 és 1981 között) töltötte be ezt a posz­tot. A hadügyminiszterré Jo­han Holstot nevezték ki. Megfigyelők rámutatnak, hogy mindkét politikus a Munkáspárt jobbszárnyához tartozik, és az Egyesült Ál­lamokkal való szoros kap­csolattartás, valamint a NA­TO hívének számít. A gazdaság rendbehozata­lának kényes feladata Gun- nar Berge gazdasági és pénz­ügyminiszterre hárul majd. A kőolajárak zuhanása mi­att bajba jutott norvég gaz­daság megsegítésére hozott szigorú intézkedések miatt kellett május elején lemon­dania Kaare Willoch kon­zervatív kormányának. Megfigyelők arra számíta­nak, hogy az új kormány a csökkenő olajárak okozta veszteségek ellensúlyozására korlátozni fogja a költségve­tési kiadásokat és az állami szubvenciókat­Kfna-Kanada kapcsolatok Brian Mulroney kanadai mi­niszterelnök, aki csütörtökön es­te érkezett Pekingije ötnapos hi­vatalos látogatásra, pénteken tár­gyalást folytatott Csao Ce-Jang kínai miniszterelnökkel. Brian Mulroney Kanada leg­teljesebb támogatásárúi biztosí­totta a gazdasági reformok meg­valósítására és a külvilág felé nyitásra irányuló kfnai politikát. A kanadai kormányfő tájékoz­tatást adott Csao Ce-jangnak a tőkés országok vezetőinek most lezajlott tokiói csúcstalálkozójá­ról, a kínai miniszterelnök pe­dig kifejtette Peking álláspont­ját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Sugármentesítés szépséghibákkal A fenti felvétel — természetesen a kinagyítások nélkül — a Spiegel Magazin leg­utóbbi számában jelent meg, s az eredeti aláírás szerint Gudowban, az NDK— NSZK határ nyugatnémet oldalán készült. A napnál világosabb, hogy a derék fehér ruhások egy kamion — a rendszám alapján ítélve épp egy magyar kamion — sugár- mentesítését végzik. Csakhogy! Néhányan elfelejtettek fehér csizmát húzni, s elővi­gyázatlanul fekete félcipőben (alsó kinagyítás) teljesítik a fontos megbízatást. Mások pár méterről, védőtávolság és védőőltözet nélkül, „karnyújtásnyiról’’ szemlélik a történteket (felső kinagyítás). Kár értük! A végén még áldozatául esnek — ha nem is a radioaktív sugárzásnak, de — a hisztériakeltésnek. Szokolov napiparancsa A nagy honvédő háború­ban aratott győzelem 41. év­fordulóján a szovjet embe­rek, a hadsereg katonái fo­kozott aktivitással munkál­kodnak a munkában és a politikai életben egyaránt. Ez az SZKP történelmi je­lentőségű XXVII. kongresz- szusának eredménye. A kongresszus meghatározta a társadalmi és gazdasági fej­lesztés meggyorsításának stratégiáját, meghirdette a békéért és a társadalmi ha­ladásért folyó harc program­ját — mutat rá ünnepi na­piparancsában Szergej Szo­kolov, a Szovjetunió mar­sall ja, az SZKP KB PB pót­tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A napiparancs emlékeztet arra, hogy a nagy honvédő háború a legnagyobb meg­próbáltatás volt az egész szovjet nép számára. Ekkor dőlt el a világ első szocia­lista államának sorsa, az emberi civilizáció jövője. A szovjet nép a párt vezetésé­vel rövid idő alatt eltüntet­te a háború okozta sebeket, lényegében újraépítette az országot, hatalmas sikereket ért el a gazdaságban, a szo­ciális területen, a tudomány­ban és a kultúrában. A Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal szo­rosan együttműködve szilár­dan és következetesen foly­tatja békeszerető külpoliti­káját, állhatatosan küzd a népek békéjéért és biztonsá­gáért, a háborús fenyegetés megszüntetésiéért, új, építő jellegű békejavaslatokat tesz, a tömegpusztító fegyverek felszámolását, átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtését javasolja. A reakciós imperialista kö­rök, elsősorban az Egyesült Államok, figyelmen kívül hagyva a történelem tanul­ságait, nem akarnak a mai világ politikai realitásával számolni. Folytatják a nuk­leáris fegyverkísérleteket, új fegyverfajtákat dolgoznak ki, intenzíven fejlesztik a hadászati támadó erőket, ka­tonai fölényre törekednek, s e cél érdekében a világűrt is fel akarják használni — emlékeztet napiparancsóban a szovjet honvédelmi mi­niszter. A kialakult világhelyzet éberséget kíván, az ország védelmének, a szovjet fegy­veres erők harci készségé­nek állandó erősítését köve­teli ipeg. Dutyitúra A falakról pereg a festék, bulldózerekkel letarolt beton­csonkok csúfítják a képet, körös-körül rozsdamarta szöges­drót, ám a turisták kíváncsi áradata nem szűnik. Alcatraz, a San Francisco-i öböl közepén éktelenkedő öthektárnyi börtönsziget vonzereje töretlen, pedig már 1963 óta nin­csenek '„bentlakói”. Mégis évente háromnegyed millióan keresik fel. Az érdeklődök sokszor órákat várnak a komp­ra, hogy tízperces hajózás után megtekinthessék, hol őriz­ték egykor a legveszélyesebb amerikai bűnözőket, a seb­helyes képű chicagói Al Caponét, a tennessee-i bankrabló Gépfegyver Kellyt és másokat. Al Capone életéből öt évet „rabolt el" Alcatraz, az utol­só ötöt. Amikor 1939-ben kiengedték, már halálos beteg volt. Kelly 20 évig volt a sziget lakója. A turistákat magánzárkába csukja a börtöngondnok, persze csak ha kérik és mindössze 30 másodpercre. Az aj­tót azonban sohasem zárja be kulccsal, nehogy megismét­lődjön az az eset, amikor egy turistacsoport négy órát töl­tött rács mögött, míg megérkezett a lakatos. A zárak, az ajtók rozsdásak, s „dobhártyaborzoló” csikorgásukat olyan nagyszerűen visszhangozzák a folyosók, hogy aláfestő zörejként még a Csillagok háborúja című filmben is sze­repet kaptak. Alcatraz múltja a múlt század derekáig nyúlik vissza. 1850-ben építették az első barakkot, amely hamarosan katonai erőddé nőtte ki magát. 1865-ben, a polgárháború után több tucat háborús bűnöst börtönöztek be itt, ám az első „civil" rabokat csak az 1906-os San Francisco-i földrengés hozta meg, amikor 200 elítéltet a szárazföldről ideiglenesen a szigetre helyeztek. A cellák összesen 336 rabnak adhattak „otthont" egyidejűleg, ám az átlag csak 260 fő volt. Alcatrazt sohasem töltötték meg teljesen bör­töntöltelékek. A szigetbörtön drága hely volt. Évente több millió dol­lárba került a fenntartás. Még a vizet is a szárazföldről kellett szállítani, és külön áramfejlesztőkre volt szükség. Nem sokkal azelőtt, hogy Robert F. Kennedy igazságügy­miniszter 1963-ban „lecsukatta” a börtönt, az egyik hon­atya találóan jegyezte meg: az államkassza olcsóbban megúszná, ha Alcatraz lakóit az elegáns New York-i Wal­dorf-Astoria hotelben szállásolnák el. A rabok biztos nem tiltakoztak volna, mert maguk között csak „hellcatraznak” (pokolcatraznak) hívták fellegvárukat, és többször meg­próbálkoztak a szökéssel. Ám Alcatraz történetében mind­össze három rab tűnt el nyomtalanul. Máig sem tudni, hogy ki tudtak-e úszni a csontfagyasztó tengerből a kon­tinensre. Az alcatrazi börtönnaplóban sohasem jegyeztek fel sikeres szökést. A TISZAI VEGYI KOMBINAT LAKOSSÁGI ÉS KÖZÜLETI ELLÁTÁST SZOLGÁLÓ műanyag termékeiből A GYULAI ÁFÉSSZEL KÖZÖSEN május 15—16-án vásárlással egybekötött árubemutatót rendez Gyulán a vas-műszaki boltban, valamint Kétegyházán és Eleken.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents