Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

NÉPÚJSÁG 1986. május 9,, péntek A Minisztertanács megtárgyalta Javuló munkavédelem Tavaly némileg tovább csökkent az üzemi balese­tek száma, s kevesebben kényszerültek betegállo­mányba foglalkozásukból eredő betegségek miatt is — állapította meg a kormány elé terjesztett, az 1985. évi munkavédelmi helyzetről szóló jelentésében az Orszá­gos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség. A vállalatok és a szövetkezetek javuló mun­kavédelmi tevékenységének eredményeként 1982 óta mind kevesebb dolgozó szen­ved balesetet munkavégzés közben. A munka biztonsá­gának javításában tavaly az állami építőipar és kereske­delmi vállalatok, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek értek el jelentősebb eredmé­nyeket. Az üzemi balesetek megelőzéséhez azonban a tapasztalatok szerint nem elegendő csak a gépek és a berendezések biztonságát növelni. Szigorítani kell a technológiai és munkavédel­mi előírások betartásának, az egyéni védőeszközök használatának ellenőrzését is, mert a balesetek többsé­ge még mindig emberi fi­gyelmetlenség, fegyelme­zetlenség miatt követke­zik be. A munkafegyelem erősítésének szükségességére hívja fel a figyelmet az a tény is, hogy az üzemi bal­esetek halálos áldozatainak egyharmada nagyobb meny- nyiségű alkoholt fogyasztott a balesetet megelőzően. Miközben tovább javult a munkahelyek biztonsága, egyre többen sérülnek meg munkába jövet és menet. Mivel előfordulhat, hogy ez a kedvezőtlen tendencia nemcsak a nagyobb forga­lomból és a mind több köz­lekedési szabálytalanságból, hanem időnként a munka­helyi statisztika „szépítésé­ből”, vagy a kedvezőbb tár­sadalombiztosítási ellátás ér­dekében az otthoni baleset közlekedésiként való feltün­tetéséből is adódik,- a jövő­ben körültekintőbben vizs­gálják ki az ilyen eseteket. 1985-ben az előző évhez képest több mint 16 száza­lékkal csökkent a bejelentett foglalkozási megbetegedések száma. A munkahelyi ártal­mak közül még mindig a magas zajszint a legjelentő­sebb, s változatlanul sokan kapnak bőrbetegségeket azoktól az anyagoktól, ame­lyekkel dolgoznak. A leg­több vállalatnál már meg­szervezték a dolgozók rend­szeres szűrővizsgálatát, amit azonban sok helyütt nagyobb gyakorisággal kell majd el­végezni. A munkavédelmi felügye­lőségeit vizsgálták az egyéni védőeszközök gyártását és használhatóságát is. Tapasz­talataik továbbra sem ked­vezőek, mert sok még a hi­ánycikk, s ami kapható, az sem mindig megfelelő minő­ségű. Változatlanul nincs elegendő jó minőségű hazai alapanyag az egyéni védő­eszközök gyártásához. Ezért az OMVF olyan szakosított vállalat létrehozását tervezi, amely ezeknek az óvó fel­szereléseknek fejlesztésével, gyártásával foglalkozik. Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a vállalatok mind több munkahelyet kor­szerűsítenek, jó néhány ré­gebbi üzemben romlanak a munka feltételei. A megfe­lelő karbantartás és felújí­tás hiányában egyre kevésbé kielégítő a régi gépek és berendezések műszaki álla­pota. A munkavédelmi fel­ügyelők ezeken a helyeken tüzetesebben vizsgálódtak: tavaly több mint 5500 eset­ben állíttattak le — a hiá­nyosságok megszüntetéséig — üzemeket, műhelyeket és különféle gépeket. A mun­kavédelmi felügyelőségek szakemberei 1985-ben a ko­rábbiaknál egyébként is több ellenőrzésit végeztek a szak- szervezetekkel együttműköd­ve. Vizsgálataik színhelyére rendszeresen visszatértek, s ellenőrizték, hogy a vállala­tok eleget tettek-e a koráb­ban feltárt hiányosságok megszüntetésére hozott ha­tározataik végrehajtásának. E tekintetben lényeges javu­lást tapasztaltak, de tavaly még így is az esetek több mint 6 százalékában késle-» kedtek a vállalatok a biz­tonság növelésére teendő in­tézkedésekkel. Sarlós István látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) A városnéző program a Wlassich-sétányon fejeződött be, ahol a vendég ízelítőt kapott a megyeszékhely jö­vőbeni arculatából. A Politikai Bizottság tag­jának útja a Lenin Tsz-be vezetett. Ott képviselőtársa, Hankó Mihály elnök, vala­mint Varga Imre, a párt- szervezet titkára és Terpitkó András, a Békéscsaba Baráti Kör szervező bizottságánk elnöke fogadta. Sarlós Ist­ván először tájékoztatót hallgatott meg a 3575 hek­táros gazdaság életéről. Han­kó Mihály a szövetkezet leg­fontosabb adatainak ismer­tetése után részletesen szólt a növénytermesztésben és ál­lattenyésztésben elért ered­ményekről és gondokról. Büszkén mondta, hogy szép a határ, nagy termést vár­nak a két főnövényből, a kukoricából és az őszi búzá­ból. Igaz, nagyon kell véde­ni a növényállományt, mert — ahogy az elnök említette — minden kikelt kukoricára egy barkó jut. Cukorrépából például hasonló okok — barkótámadás, kifagyás, gyökérrothadás — miatt 100 hektárt ki kellett szántani­uk. Az állattenyésztésben — ahol baromfival és sertéstar­tással foglalkoznak — hason­lóan jók az eredmények. Sertésből például évente 3500 hízót adnak le. Tavaly 325 tonna tőkehúst állítottak elő, az idei tervük pedig ezt jó­val meghaladja: 405 tonna. Gondok persze itt is akad­nak, elsősorban a kocakihe­lyezésnél, ahol a húsiparnál visszafogottságot lehet érez­ni. • A szövetkezetben — ahol egyébként 37 év az átlag­életkor és kedvező az isko­lázottság — magas színvo­nalú feldolgozó kisüzemeket hoztak létre. Az üzemlátoga­tás ezek egyikének, a szója- feldolgozónak a megtekinté­sével kezdődött. Az egyelőre még csak kísérleti jelleggel működő üzemben humán célra, tehát emberi fogyasz­tásra állítanak elő hőkezelé- ses eljárással szójaőrleményt. A magas fehérjetartalom mi­att értékes húspótló élelmi­A sportcsarnokban. A képen (balról jobbra) Hradisky Jozef, Vantara János, Borbola László, Sarlós István, Szabó Miklós Sarlós István és Hankó Mihály a Lenin Tsz szójaflzemében szerimport-kiváltó beruhá­zásban készül. A szójafeldol- gozó után a baromfitelepet nézte meg a vendég. A kor­szerű telepen 180 ezer tyú­kot tartanak egyéves rotáció­val, és évente 42—43 millió tojást állítanak elő, tojáson­ként 147—150 gramm takar­mányból. Egy tyúk évente 280 darab tojást ad. A vá­logatott és osztályozott tojá­sokat a szövetkezet maga ér­tékesíti a fővárosban és a megyében. Az üzemlátoga­tás a facsemeteiskola megte­kintésével és határszemlével fejeződött be. A szövetkezet székházába visszatérve Sarlós István el­ismeréssel szólt a látottak­ról és az olyan eredmények­ről, mint amilyenek egyiké­ről a határszemle közben Szabó Miklós tájékoztatta a vendéget: a megyében az előző évinél 5 ezer hektár­ral nagyobb a kukorica ve­tésterülete. Sarlós István Békés me­gyei látogatását befejezve a késő délutáni órákban uta­zott el a megyeszékhelyről. Árpásl Zoltán Nevezzük nevén a gyereket... Felmérés a családtervezésről A békéscsabai anyakönyvi hivatalban böngészni kezd­tem a ritka elnevezésű gyer­mekek után. Lapozgatom az anyakönyvi adatokat és azon gondolkodom, hogy minden kornak, sőt minden évnek megvannak a divatos ke­resztnevei, amelyeket vagy egy regény vagy egy jól si­került filmsorozat sugall a szülőknek. Alig találom az igazán szép magyar neveket: Emesét, Csabát, Zsoltot, Ál­most, Hajnalkát, Ibolyát, Gyöngyit- Van helyettük olasz, görög, német, latin és arab. Divatnevek. De a di­vat a nevekben is csak a körforgásra képes. Előbb- utóbb talán ismét visszatér­nek a fent említett magyar nevek... Felkerestem néhány szü­lőt, mi ihlette őket arra, hogy a nem mindennapos névvel anyakönyveztessék újszülöttjüket. HARALD Teraszos kiképzésű bérház a Körös-partján. A 4- eme­leten laknak Hrabovszkiék. — Keresek egy ’83-ban született Harald nevű „fia­talembert” — kezdem mon­dandómat a csengetésemre ajtót nyitó anyukának. — íme — mutat a lába előtt tébláboló ifjúra, akinek szőke tincsei úgy keretezik arcát, mint a mesekönyvek kisfiú hőseinek- Egy cseppet sincs meghatódva, úgy fo­gad, mintha mindennapos vendég lennék náluk. Kis kezével banáncsonkot nyújt felém. i — Nem túl sok Harald szaladgálhat Békéscsabán — nézek az anyukára... — Talán az országban sem — mondja büszkén. — Mr a név története? — Egészen egyszerű. Az első gyermekemmel voltam terhes, amikor a férjem ki­választotta jövendő fia ne­vét. Teljesen meg voltunk győződve arról, hogy fiú lesz- Lánynéven nem is gon­dolkodtunk. Mondanom sem kell, az elsőszülöttém lány lett. A családban volt már egy Richárd, ami nekem tet­szett. s hogy egy hasonlóan különleges legyen, így lett aztán a második, a fiú Ha­rald- (A Hariwald germán fejleménye a Harald. Jelen­tése: hadsereg+merész.) ULISSZESZ Kripta Ulisszesz éppen az ebédet majszolgatta, amikor betoppantam hozzájuk. Jöve­telem céljával eléggé meg­leptem a kis Ulisszesz anyu­káját. A ’84-ben született fi­úcska kis kezét a fényképe­zőgépem után nyújtja, már egyáltalán nem érdekli az ebéd. ő még nem produkálja magát csacsogással, túl kicsi hozzá, de ő sem ijed meg az idegentől. r~i Ketten, Diána és Ulisszesz A feltett kérdésemre az anyuka olyan magabiztosan válaszol, mintha „készült” volna .. •, pedig igazán nem tudhatta, hogy gyermekének neve miatt felkeresik. — Miután a férjem veze­tékneve tudomásunk szerint görög eredetű, ezért szinte egyértelmű volt, hogy a szü­letendő gyermekünk kereszt­neve is görögös lesz. Mi ki­vételesen kislányt vártunk, aki Melissza lett volna- Az az igazság, hogy fiúnévben a Nikosz vagy a Leonidász jobban tetszett, de ezeket nem anyakönyvezték. így lett aztán Ulisszesz ... (Az Ulisszesz latin megfelelője a görög Odüsszeusznak.) DIÁNA Rédei Diána pár perccel azelőtt ébredt, ahogy érkez­tem. Félve néz az idegenre- Két csöpp karját nyújtja anyukája felé, aztán hozzá­bújik, érezve, a legbiztonsá­gosabb helyen ott van. Azért fél szemmel rám-rám néz, vajon mit akarhatok tőle. Fokozatosan megnyugszik, s bár a fotózásnál eltörik a mécses, de pár kattanás után a szép Diána már el is mo­solyogja magát, nem tagad­va meg „nemét”. — Nem mindennapos név a férjem vezetékneve sem. Ezért kellett azon gondol­kodni, hogy a keresztnév is különleges legyen- Forgattam az utónév naptárat, és így akadtam rá a Diánára. Hát így történt... (Diána az ókori rómaiaknál az erdők és a vadászat istennője.) Jegyzettömbömbe felje­gyeztem még Soma, Anada, Nabil, Milda, Alinka, Bian­ka, Vivien, Anissa, Cintia ne­veket, mint különlegessége­ket- De ma már igazán nincs új a nap alatt még az anyakönyvezhető nevek kö­zött sem... azt hiszem a kü­lönleges nevek is mind „fog­laltak” már.. ■ Kép, szöveg: Béla Vall A Központi Statisztikai Hivatal — közösen az Egész­ségügyi Minisztériummal — májusban és júniusban or­szágos reprezentatív adatfel­vételt végez a családterve­zéssel, születésszabályozás­sal kapcsolatban. A védőnők mintegy tíz­ezer 15—39 év közötti nőt keresnek fel, közülük négy­ezren — akik 1982-ben, il­letve 1983-ban kötöttek há­zasságot — már részt vesz­nek abban a vizsgálatsoro­zatban, amely életútjukat csaknem* 15 éve kíséri figye­lemmel. További 6000 nőt családi állapotától függetle­nül keresnek fel és kérdez­nek meg otthonukban az adatfelvételt végző védőnők. A felmérés alapvető célja, hogy megvizsgálják: a leg­utóbbi népesedéspolitikai in­tézkedések hatására hogyan alakultak a nők családterve­zési elképzelései, hány gyer­meket kívánnak szülni, s hogyan élnek a születéssza­bályozási lehetőségekkel. Az idén végzett gyógysze­részek többsége már elhe­lyezkedett — tájékoztatta dr. Harangi György, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője az MTI munka­társát. A 133 pályázó gyógy­szerész közül 118-an találtak megfelelő munkahelyet, a vállalatok, gyógyszertári központok 315 állást hirdet­tek meg. Az iparban 29-en helyezkedtek el. A kérdőíves vizsgálat meg­kísérli feltárni, hogy a kü­lönféle ösztönző intézkedések hoztak-e eredményt a csa­ládtervezésben. A fiatal há­zasoknál mindezt a család- alapítás körülményeivel, a lakáshelyzet alakulásával, a házasságok stabilitását be­folyásoló tényezőkkel össz­hangban vizsgálják. Mivel a házasodási kedv az utóbbi időben visszaesett, s növeke­dett a házasságon kívüli szü­lések aránya, a hajadon és elvált nők házasságkötési, illetve újraházasodási szán­dékait, valamint házasságon kívüli együttélési indítékait, gyakorlatát is tudakolják a védőnők. Az adatfelvétel eredmé­nyeit a szakemberek a hosszú távú népesedéspoliti­kai határozat végrehajtásá­ról szóló, s eredményeinek első két évét értékelő mi­nisztertanácsi előterjesztés­hez kívánják felhasználni. 1981-ben 3688 gyógysze­rész dolgozott a gyógyszer- tárakban, 1985-ben 3814. A patikusok száma tehát körül­belül 3 százalékkal emelke­dett, a gyógyszertári forga­lom viszont 50 százalékkal növekedett. Az egészségügyi tárca a tervidőszak végére növelni kívánja a képzésben részt­vevők számát. Gyógyszerészállások

Next

/
Thumbnails
Contents