Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

NÉPÚJSÁG 1986. május 6., kedd A békegyűlés előadója Bocskai Mihályné volt Fotó: Szűke Margit A tanács a lakosság javaslatait várja Lakó- és pihenőövezetek Békéscsabán Békegyíílés Békéscsabán Tegnap délután békegyű­lést rendezett Békéscsabán a Hazafias Népfront IV. ke­rületi bizottsága. A gyűlésen megjelent Banadicsné Lo- ránd Ibolya, a HNF városi bizottságának titkára. A zsúfolásig megtelt kerü­leti pártházban Bocskai Mi­hályné, az Országos Béketa­nács tagja tartott előadást. Szólt arról, hogy a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok béke javaslatai miképp szolgálják a biztonságot, a leszerelést, és az országok, a népek kölcsönös bizalmán alapuló együttműködést. Majd a nemzetközi biztonság katonai, politikai, gazdasági tényezőiről beszélt. — Hiszünk abban, hogy bolygónk a béke világa le­het. Tetteinkkel, szavaink­Bővíti az üdülőszövetke­zeti tevékenységet és kor­szerűbb szolgáltatási formá­kat is bevezet a fogyasztási szövetkezetek újonnan ala­kult közös vállalata, a Coophotels. A vállalat az idén a fővárosban új szö­vetkezeti társas üdülő épí­tését kezdi meg több vidéki létesítmény mellett. A Coophotels elődje — amely eddig gazdasági tár­saságként működött — két évvel ezelőtt alakult meg, s eddig hat helyen hozott lét­re üdülőszövetkezetet. Egy régi budapesti házban lévő Flórián a kéményseprők védőszentje volt valamikor, s ennek hagyományaként mindig május 4-én hívja össze nyugdíjasait a tüze­léstechnikai vállalat. A szo­kás eddig a „napirendre” is vonatkozott: találkozás Bé­késcsabán, gazdasági és szakszervezeti tájékoztatás, majd ebéd. Előtte, utána és közben a megye minden sarkából összejött, rég látott szaktársak örvendeznek egy­másnak. Most egy kicsit másképp alakult a program. A „hiva­talos” rész után busszal át­ment az egész társaság Bé­késre. hogy még ebéd előtt megtekintse a körzeti szék­házban berendezett szakmai múzeumot. Ez a figyelmes­ség — a tényleges megnyitó előtti házi bemutató — a régi, ma már nyugdíjas ké­ményseprőknek szólt, akik számos értékes tárggyal já­rultak hozzá a múzeum lét­rehozásához, de az egészet együtt még nem látták. Az út rövid, a várakozás nagy, s természetest hogy folyik a viccelődés, vidám­ság. — Tudjátok mi a különb­ség a régi és mostani hely­zetünk között? — kérdi és mindjárt felel is rá Sinka Pál. a szarvasi körzet volt művezetője —: akkor baba­kocsit vett ajándékba a vál­lalat, most meg nyugdíj asi- találkozót tartunk. Akkor I940-es kevermesi kémény­seprőnaptár kai, érzéseinkkel őrizzük a békét — mondta előadása végén Bocskai Mihályné. Ezután egy zenés-verses műsort tekintettek meg a gyűlés résztvevői, majd mindannyian aláírták az üdülőszövetkezettel együtt a bükfürdői, a zalakarosi, a gyulai, a hévízi és a hajdú- szoboszlói szövetkezetek ösz- szesen 572 lakosztállyal ren­delkeznek, ezekben összesen 2300 férőhely van. Az idén két helyen — Agárdon és Zalakaroson — adnak át újabb épületekben 84 üdülő­lakrészt, s így 180-nal gya­rapítják a hálózat férőhelye­it. A Coophotels újabb szö­vetkezetek szervezését kez­di meg; egy-egy létesítmény építésére szervezik a tagsá­got Gyulára, Hajdúszoboszló­fiatalok voltunk, most meg ...... hiszen tudjátok... D e nincs idő elérzékenyül­ni, csak kacagni, mert már a színhelyen vagyunk, a Ki­váló Körzet címet elnyert békési kirendeltség folyosó­ján és egyik szobájában. A látvány lenyűgöző szakma­beli és kívülálló sízámára egyaránt. A rengeteg tárgyi emlék elrendezése ízléses és szakszerű, szép munkát vég­zett Kiss László nyugdíjas levéltáros és Durkó László művezető. Sorban áramlanak az igazi szakértők, a volt kémény­seprők, s kritikus szemmel meg-megállnak. Nézik a száz évvel ezelőttről induló sza­bályrendeletek sorát, a két nyelvű és egyéb régi, színes kéményseprőnaptárt, a majdnem évszázados szám­lát, az ipartestületi és egye­sületi dokumentumokat, könyveket, tanonc-, segéd-és mesterleveleket, melyek ösz- szességéből jól végig követ­hető a szakma sorsa az álla­mosításig. Utána már az 1949-ben alakult vállalat éle­te, a szerszámok és a ruhá­zat kiállítása következik. Egy ódon szarvasbőr ké­ményseprőruha a kevermesi származású Reich-fivérek ajándéka többek közt. Az édesapjuké volt. Három fia lépett a nyomdokába — Zol­tán, Rudolf és János —, s mindhárom itt van a talál­Országos Béketanács „őriz­zük a békét!” felhívását. A következő hetekben a megyeszékhely több kerüle­tében és a megye más tele­pülésein is rendeznek béke­gyűléseket. ra és Zalakarosra. Egerben hamarosan megalakítják a Minaret üdülőszövetkezetet, Budapesten a Várban lerak­ják az első modern üdülő­szövetkezeti létesítmény alapjait. Zalakaroson és Bükfürdőn az idén, csatla­kozva a meglévő üdülőkhöz, szolgáltatóházat, vendéglőt és sportlétesítményeket ad­nak át. A Coophotels Üdülőszövet­kezeti és Idegenforgalmi Szövetkezeti Közös Vállalat teljes körű idegenforgalmi szolgáltatást nyújt, az üdü­lő- és garázssizövet kezetek szervezésén, fenntartásán kí­vül idegenforgalmi vendég­látást, kül- és belföldi utaz­tatást is vállal. közön, a vállalattól mentek nyugdíjba. De János már a papucsra pillant. — Ez is kellett? — kér­dem. — E nélkül ki sem léphet­tünk — felel, még hóban, fagyban sem, méghozzá me­zítláb: a házban lerúgtuk, s könnyen megmásztuk a ké­ményt. A fölszereléshez tar­tozott a létra, a seprő, a kétféle kefe, s derékszíjon a kaparóvasak és kéménykul­csok. Mások is többen együtt néznek egy-egy tablót, be­szélgetnek róla, s úgy men­nek tovább a másikhoz. Las­san, komótosan, nem baj, hogy telik az idő. Annál job­ban esik az ebéd a Nagyház pincéjében... Vass Márta Kereskedők Áruháza, Gyula, Zrínyi M. tér 1/B, AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ középiskolai végzettséggel rendelkező, gépelni tudó ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés az áruház vezetőjénél. A „lakó- és pihenőövezet” fogalmát, érdekes módon, egy közlekedés-rendészeti jogszabály tette közismertté. A KRESZ 1984. évi módosí­tása után vált lehetővé az úgynevezett lakó- és pihe­nőövezetek kialakítása. Az új KRESZ azért rendelkezett a lakó- és pihenőövezetekről, mert a régi közlekedési sza­bályok szerint már nem le­hetett kielégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit. A KRESZ rendelkezéseiben a lakó- és pihenőövezetek ki­alakításának több feltétele van. Ezek közül a legfonto­sabbak: a kijelölt övezetben nincs jelentősebb kereske­delmi egység, építkezés. Az ott élők gépjárműveinek megfelelő számú parkoló áll rendelkezésre, a területre nagy súlyú tehergépkocsik nem mehetnek be. Az itt közlekedők maximálisan 20 kilométer/órás sebességgel haladhatnak. A gyalogosokra fokozottan kell ügyelniük. A gyalogosok a teljes útfelüle­tet szabadon használhatják, járművel várakozni csak az erre kijelölt helyeken szabad. A rendelkezések végül is azt a célt szolgálják, hogy ezek­ben a városrészekben a mi­nimálisra csökkenjen a zaj, a levegő portartalma, a la­kosság a lehető legnyugod­tabb körülmények között él­hesse hétköznapjait. * * * A KRESZ-jogszabály meg­jelenése után a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osz­tálya felkérte a kertészeti vállalatot, hogy vizsgálja meg a lakó- és pihenőöveze­tek kialakításának lehetősé­geit. Az alapos felmérés után kiderült, hogy a megyeszék­helyen három nagyobb terü­letegységen lehet lakó- és pihenőövezetet kialakítani. A Lencsési lakótelep mintegy 80 százalékán, az Achim L. András lakótelep teljes egé­szén, illetve a Kulich Gyula lakótelepen a Kisszik és a Tolnai utca térségben. De hogyan is lesz egy át­lagos lakóterületből pihenő- és lakóövezet? A válasz első megközelítésben nagyon egy­szerűnek látszik: közlekedési táblák kihelyezésével, az ide vonatkozó KRESZ-szabályok érvénybe lépnek. Békéscsa­A közelmúltban a szeg­halmi népi ellenőrzési bi­zottság arra keresett vá­laszt, hogy a városban és környékén miként tudnak eleget tenni a gyermekin­tézmények az óvodások és az iskolások korszerűbb ét­keztetési követelményeinek. A statisztikai adatok sze­rint a tanulók létszáma az utóbbi években emelkedett. A vizsgálat során a népi el­lenőrök megállapították, hogy ezt a növekedést sem Szeghalmon, sem Füzesgyar­maton nem tudta követni a konyhák kapacitása. Szeghalmon a gondot úgy igyekeztek áthidalni, hogy mind az iskolai, mind az óvodai konyhák az engedé­lyezett adagszámon felül főztek, illetve egyéb szerve­zett étkeztetés keretében történt a gyermekek ellátá­sa az áfész 1. számú ven­déglőjében. Itt viszont a kapacitás nincs kihasználva. Ugyanis 300 tanulót tudná­nak ellátni, de jelenleg csak 150-en veszik igénybe a szolgáltatást. Ennek az az oka, állapították meg a népi ellenőrök, hogy a gyerekek nem kedvelik ezt a szolgál­tatási formát. Füzesgyarma­ton a konyha nem bővíthe­tő, ezért az igénylők egy részét nem tudják napközi­be felvenni. Nincs viszont kihasználva az iskolai kony­ha Biharugrán és Körösla- dányban, mivel nincs rá kellő igény. A napközis gye­rekek étkeztetése otthon tör­ténik. A menzások aránya elenyésző. Az általános is­bán a három említett terüle­ten ez év második felében sor került a táblák kihelye­zésére ! Természetesen ezzel a felsorolt városrészek még nem lesznek valóságos lakó- és pihenőövezetek. Ahhoz, hogy betöltsék funkciójukat, további intézkedésekre van szükség. Bánfi Ádám, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak közterületi csoportveze­tője mondja a következőket: — A neheze csak ezután jön. Először is az ott élők­nek be kell tartani a közle­kedési szabályokat. Ez már csak azért is fontos, hogy ne kelljen úgynevezett sebes­ségcsökkentő küszöböket, vagy forgalmi akadályokat kihelyezni. Másrészt, az öve­zetekben garantálni kell a tényleges pihenés egyéb, já­rulékos feltételeit is! Átta­nulmányoztuk a külföldi szakirodalmat, és arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy az ottani tapasztalatokat nem minden esetben ültethetjük át. De nálunk is a lakó- és pihenőövezeteknek az a má­sik legfontosabb feltétele, hogy a lakosság igényeit is­merve, alakítsuk ki őket. Pontosan tudnunk kell, hogy például a Lencsési lakótele­pen a nyugdíjasok hová he­lyeznék el a pihenő-, beszél­getőhelyeket, hova szeretné­nek padokat. Vagy azt, hogy a gyerekek milyen és mek­kora játszótereket akarnak, hogyan képzelik a parkosí­tást, stb. A lakosság vélemé­nyének megismerésére a kö­zelmúltban a népfronttal kö­zösen már szerveztünk fóru­mokat. A Lencsési lakótelep lakosságát a Szabó Pál Téri Általános Iskolába, az Áchim L. András lakótelep és a Kulich-lakótelep lakóit pedig a III. kerületi párt­házba hívtuk beszélgetésre. Ezeken a beszélgetéseken részt vettek a közlekedés- biztonsági tanács, a kertésze­ti vállalat és a tanács kép­viselői, szakemberei is. Áz első tájékoztatáson túl már a lakossági észrevételeket is összegezhettük, illetve az itt szerzett információk alapján kiegészítettük a korábban el­készült szakmai tervet. * * * A fórumokon kiderült — teljesen érthető módon —, kólái konyhák közül az en­gedélyezett kapacitást két helyen lépték túl, mégpedig Szeghalmon, ahol 650 adag helyett mintegy 1200 adagot készítenek. Füzesgyarmaton a megengedettnél 70 adaggal többet állítanak elő. Az en­gedélyezett adagszámnál kevesebbet készít a vésztői konyha, ahol ezer adag he­lyett 850-et, a biharugrai pe­dig 80 helyett 60-at állít elő. A körösladányi konyhánál az engedélyezett adagszámot nem lépik túl. Jellemző, hogy az általános iskolai konyhák nem főznek külön az iskolások és külön az óvodások részére. Így az életkori sajátosságokat nem tudják kellően figyelembe venni sem minőség, sem mennyiség tekintetében. Szeghalmon ugyan van kü­lön óvodai napközis konyha, s itt tekintettel is vannak ezekre a sajátosságokra, ám itt az okoz gondot, hogy a konyha kicsi. Eredetileg százhúsz adag elkészítésére épült. 1981-ben a bővítés után 650 adagot engedélyez­tek. Napjainkban ezt is túl­lépik. A népi ellenőrök megvizs­gálták az étkeztetés körül­ményeit is. Elégedetten álla­pították meg, hogy a leg­több helyen az étkeztetés le­bonyolítása megfelelő, s a körülmények is kulturáltak. Kivételt képez a szeghalmi iskola ebédlője. Ott a zsú­foltság okoz gondot. Sokkal több rendellenességgel ta­lálkoztak a nyersanyagok tárolásánál. A tárolóhelyisé­hogy a lakosság túlnyomó többsége kedvezően fogadta a lakó- és pihenőövezetek kialakításának tervét. A konkrét javaslatok is arra ösztönöztek, hogy ezek a te­rületek minél hamarabb ténylegesen betölthessék funkciójukat. Javasolták pél­dául, hogy a Szabó Pál térre vezető út mellett építsenek járdát, mert a forgalomvál­tozás miatt a gyalogosok másként nem tudnak közle­kedni. A Tolnai utcaiak szorgalmazták egy parkoló építését, mert sokan a sze­mélygépkocsijukkal már nem tudnak parkolni. Volt, aki azt kérte, hogy a kis­gyermekeknek kijelölt terü­letekről táblákkal tiltsák ki a kutyákat. Kérték, hogy fa­ültetéssel, növénytelepítéssel erősítsék ezen városrészek ,.pihenőpark” jellegét. Ezek csak az első észrevé­telek voltak, még nem tük­rözik a majdani övezetek teljes lakosságának az elkép­zelését. A városi tanács mű­szaki osztálya ezért a lakó­bizottsági tagokhoz, és ta­nácstagokhoz fordult, hogy igyekezzenek mind szélesebb körben megismerni a lakos­sági igényeket. Tapasztalatok szerint a fórumok erre meg­felelő lehetőséget adnak. A közvéleménykutatás sem ké­sett még el, mert a konkrét munkák majd 1987. tavaszán kezdődnek. A tanácsnak a lakó- és pihenőövezetek ki­jelölése 1986-ban több mint 300 ezer forintba kerül. Jö­vőre a parképítések, fásítá­sok, játszóterek, parkolók, stb. kialakításakor ennél lé­nyegesen nagyobb ráfordítás­ra lesz szükség. A fenti jó híreknek örül­hetünk. Persze, örömünk csak akkor lenne teljes, ha a város legnagyobb része la­kó- és pihenőövezet lenne. A Közlekedési Minisztérium irányelveiben megszabott szigorú feltételeknek azon­ban Békéscsabán csak az említett három helyen van erre lehetőség. A negyedik lakó- és pihenőövezet — minden valószínűség szerint — a Millenniumi lakótelep lesz. Ezt már úgy építik (!), hogy elkészülte után megfe­leljen az előírásoknak. Lovász Sándor gek legtöbb helyen kívánni­valót hagynak maguk után. Különösen a téli raktározás gond. A múlt évben több mázsa burgonya megfagyott. A nyersanyagok szavatossági és fogyaszthatósági idejének lejártát rendszeresen el­lenőrzik. Az étel kiszállítá­sánál viszont az edények leplombálása és szállítólevél­lel való ellátása sehol sincs megoldva. Az ételminták megőrzése sem mindenhol szabályos. Az iskolaorvosi te­vékenységet körzeti orvosok végzik, megbízás alapján. A konyhák viszont nem kérnek tőlük segítséget, s az étren­deket sem írják alá. A rend­tartás szerint egyébként nem az orvos, hanem a védőnő kötelessége az étrend össze­állítása, figyelemmel kíséré­se az óvodákban és az is­kolákban. Az ételek mennyi­ségével és minőségével nincs is nagyobb gond. Annál in­kább a választékkal. Az ét­rendek összeállításánál nem kap elég hangsúlyt a friss gyümölcs, a zöldség, a tej­termék, a sajtok, az ivóle- vek, sütemények és a rakott készítmények. A szeghalmi népi ellen­őrök a tapasztalatokat ösz- szegezve megállapították, hogy az ellátás a gyermek- intézményekben mennyiségi­leg kielégítő, viszont a vál­tozatosság és a korszerű táplálkozás vonatkozásában elég sok a tennivaló. Hatá­rozati javaslattal éppen ezekre a tennivalókra hív­ták fel a figyelmet. (Serédi) Megalakult a Coophotels Kéményseprők, ha emlékeznek... A Reich-fivérek (Fotó: Fazekas László) Gyermekélelmezés Szeghalmon

Next

/
Thumbnails
Contents