Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint ' XIX ÉVFOLYAM, 125. SZÄM Befejeződtek a magyar—román tárgyalások Magyar—osztrák szerződések A most aláírt három ma­gánjogi szerződés a bős­nagymarosi vízlépcsőrend­szer építésében való osztrák közreműködés, az ellentéte­lezést szolgáló magyar villa- mosenergia-szállítás és a két ország villamosenergia­rendszere közötti összekötte­tés kiépítésének közös fel­adatait határozza meg. A három szerződés egy­aránt előnyös Magyarország­nak és Ausztriának is. Az építési költség, az áram ára és a kamatláb mindkét or­szágnak megfelelő. A meg­állapodások számunkra azért is kedvezőek, mert hosszú időszakra tehermentesítik az ország költségvetését. A Csehszlovákiával közösen lé­tesítendő bős-nagymaros víz­lépcsővel a vízjárástól füg­gően átlagosan évente 1840 millió kilowattóra áramhoz jut az ország, jóval többhöz, mint amennyit a törlesztés­re kell fordítania. A létesít­mény bőségesen kifizeti ön­magát. A vízlépcsőrendszer­ből már 1996 előtt áramot kap az ország, s ez ebben az időszakban teljes egészében a hazai villamosenergia-ellá­tást szolgálja. A létesítmény sok évtizeden keresztül ener­giaellátásunk fontos bázisa marad. Természetesen az osztrák partnereknek is előnyös az együttműködés. A magyar áramszállítások révén ké­sőbbre halasztják egy 200 megawattos széntüzelésű erőműblokk építését. Auszt­riának kedvező az is, hogy a nagymarosi munkálatok ré­vén jobban foglalkoztathatja erőműépítőit és gépgyártóit, s csökkentheti a munkanél­küliséget. A két ország mind jobban bővülő gazdasági kapcsolataiban kiemelkedő jelentőségű a most megkö­tött szerződések nyomán megvalósuló széles körű együttműködés, amely meg­győzően mutatja azt is, hogy mindkét ország a hosszú időre szóló békés kapcsola­tokra, a jószomszédi viszony további erősítésére törek­szik. A Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Norbert Steger alkancellár által egyidejűleg aláírt ok­mány újra ezt fogalmazza meg. Maróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására május 26 —28-a között hivatalos ba­ráti látogatást tett hazánk­ban Gheorghe Oprea, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhe­lyettese. Maróthy László és Gheor­ghe Oprea a tárgyalásokon tájékoztatták egymást orszá­gaik társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a soron követ­kező feladatokról. Az 1977. évi legfelsőbb szintű talál­kozó szellemében mindkét fél kész a politikai, gazdasá­gi, kulturális, idegenforgal­mi és egyéb kapcsolatok fej­lesztésére. Megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlőd­tek, azonban elmaradnak a gazdasági adottságokhoz és a szomszédságból következő le­hetőségekhez képest. A miniszterelnök-helyette­sek rámutattak arra hogy további intézkedések szüksé­gesek a kormányfők 1985. áp­rilisi találkozóján elfogadott határozatok eredményes tel­jesítéséhez. A megbeszélése­ken szorgalmazták az áru­csere-forgalom bővítését, en­nek érdekében célul tűzték ki az 1986. évi külkereske­delmi szerződések mielőbbi megkötését, és az 1987. évi áruszállítások előkészítését. Nagy fontosságot tulajdoní­tottak a harmadik piacokon való közös fellépésnek. Egyetértettek abban, hogy bővíteni kell a termelési kooperációt és a gyártássza­kosítást. Megállapodtak ab­ban, hogy meggyorsítják többek között a növényvédő szerek, a gyógyszerek, a szer­számgépek munkamegosztás­ban való termelésére és szál­lítására az egyezmények ki­dolgozását. A tárgyalásokról a miniszterelnök-helyettesek emlékeztetőt írtak alá. Gheorghe Opreát fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. A román vendég találko­zott Kapolyi László ipari és Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszterrel. Megtekintet­te a Budapesti Nemzetközi Vásárt és látogatást tett a Videotonban. Gheorghe Oprea szerdán elutazott hazánkból. Hz árellenőrzések tapasztalatai Magyar kereskedelmi képviselet Moszkvában Megnyílik Moszkvában a Magyar Népköztársaság Ke­reskedelmi Képviselete. Ezt rögzítette az a magyar— szovjet kormányközi megál­lapodás, amelyet szerdán ír­tak alá a szovjet fővárosban. Az okmányt Veress Péter magyar és Borisz Arisztov szovjet külkereskedelmi mi­niszter látta el kézjegyével. Veress Péter a KGST kül­kereskedelmi állami bizott­ságának 73. ülése alkalmából tartózkodik Moszkvában. Borisz Arisztov kijelentet­te, hogy a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet megnyitása újabb lépés a kölcsönösén előnyös kétolda­lú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Veress Péter külkereske­delmi miniszter hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió Ma­gyarország legnagyobb ke­reskedelmi partnere. A moszkvai Magyar Kereske­delmi Képviselet megnyitása tovább bővíti a magyar— szovjet együttműködés for­máit. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmi és gazdasági együttműködés kérdéseivel eddig a moszkvai magyar nagykövetség tanácsosi hiva­tala foglalkozott. Az Országos Anyag- és Ár­hivatalban elemezték és ösz- szegezték az 1985. évi árel­lenőrzések és piacfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatait. Az ellenőrzések során általában az elmúlt két-három év gaz­dálkodását is vizsgálták a szakemberek, különös tekin­tettel arra, hogy az árellen­őrző szervezet munkája ta­valy új feladatokkal, a piac­felügyeleti ellenőrzésekkel bővült. A korábbi évekhez képest nőtt az átfogó ellen­őrzések száma, és a célvizs­gálatok aránya is, amelyek az áremelési törekvések in­dokoltságát bírálták el. Az árhivatalban megálla­pították, hogy a vállalati gyakorlat csak bizonyos ké­séssel igazodott az árrend­szerben bekövetkezett válto­zásokhoz, és a jogszabályok­ban megfogalmazott új köve­telményekhez. Az ellenőrzési apparátus sem tudott min­den esetben megfelelni a megváltozott követelmények­nek. A vállalatoknál és szövet­kezeteknél tavaly több mint 4100 ár- és piacfelügyeleti ellenőrzést tartottak, további 1700 vizsgálat volt a válla­lati gazdasági munkaközös­ségeknél, csaknem 46 000 pe­dig a magánszektorba tarto­zó kisvállalatoknál. Huszon­háromezer vizsgálatot végez­tek a szövetkezeti szakcso­portoknál, a mezőgazdasági üzemek vidéki telephelyein. A Patex óvónői lencsevégen Fotó: Gál Edit Békedíjas női szocialista brigádok Tegnap megyénk két szo­cialista brigádja részesült az Orgzágos Béketanács által adományozott Béke Emlék­lap elismerésben. A Pamut­textilművek békéscsabai gyára óvodájának óvónői és a szarvasi Szirén Szövetke­zet Április 4. szocialista bri­gádja. Különböző a munká­juk, közös azonban a békéről vallott felfogásuk, s mindkét brigádban nők dolgoznak. A kitüntetést családias ün­nepségeken nyújtotta át a Magyar Nők Országos Taná­csa elnöki irodájának veze­tője, dr. Pivarnyik Jánosné; délelőtt Békéscsabán, délután pedig Szarvason. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskoznak a főkertészek Évente általában két al­kalommal találkoznak ha­zánk megyéinek főkertészei. Békéscsaba most először ad otthont e kétnapos tanács­kozásnak, amely tegnap dél­előtt a megyei tanács épüle­tében kezdődött meg. A meghívott 19 megye fő­kertészei mellett részt vet­tek a tapasztalatcserén a MÉM kertészeti osztályának munkatársai, a MÉM keres­kedelmi és piacfelügyeleti főosztályának, valamint terv­gazdálkodási osztályának képviselői is. A házigazdák nevében Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának helyettes ve­zetője és Szabó András, me­gyei főkertész köszöntötte a résztvevőket, majd adott tá­jékoztatást a Viharsarok mezőgazdasági helyzetéről. Ezután Zsitvai Attila, a MÉM kertészeti osztályának vezetője beszélt a legújabb termelési és gazdálkodási feladatokról, elképzelések­ről, majd a különböző me­gyék kertészei szóltak ta­pasztalataikról, gondjaikról. A oroblémákra és a kérdé­sekre a jelenlevő szakembe­rek, a termesztésben érde­kelt kutatók és vállalatok képviselői válaszoltak. A program folytatásaként tegnap délután a vendégek ellátogattak Gyulára és az Üjkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetbe. A ta­pasztalatcsere ma délelőtt a Békéscsabai Lenin Tsz-ben és a Kondorosi Egyesült Tsz-ben folytatódik. H. E. 0 körzeti orvosi ellátás fejlesztése fiy&rr1 ** p#i- immm a •r fÄ ,4 i Wm pl r' m 1 Skki t' § JrV Jllfl PjL A Csepeli Szerszámgépgyár állította ki a precíziós ötpalettás gyártócellát, amelyet BNV- nagydíjjaJ tüntettek ki (MTl-fotó. Varga László felvétele — KS) Textilipari termékek minősége A hazai textil- és textil- ruházati ipar termékeinek minőségéről, s a minőség ja­vításának lehetőségeiről ren­dezett tanácskozást szerdán az illetékes vállalatok veze­tőinek részvételével a Textil­ipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület. A szakemberek megállapí­tották: az utóbbi években valamelyest javult a textil­ipari termékek minősége: bő­vült a választék, s a diffe­renciálódó igényeknek meg­felelően mind az olcsóbb, mind az igényesebb termé­kekből javult az iparág kí­nálata. A fejlődés azonban lassúbb a kívánatosnál, el­sősorban az elavult géppark, a munkaerőhiány és a nem mindig kielégítő alapanyag­ellátás miatt, ám sok eset­ben a technológiai fegyelem be nem tartása és a nem megfelelő szervezettség hat hátrányosan az előállított gyártmányok minőségére. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének Elnöksége szer­dán tartott ülésén megvitat­ta f körzeti egészségügyi szolgálat továbbfej le’sztésé­nek elveit. Miként az Egész­ségügyi Minisztérium előter­jesztéséből kitűnt többek kö­zött: az alapellátás szerveze­ti kiépítettsége lehetővé, a lakosság egészségi állapotá­nak javítása pedig szüksé­gessé teszi a hatékonyabb és egységes szűrési, gondo­zási rendszer megvalósítá­sát. A szűrővizsgálati rend­szereknek többféle modell­jét próbálták ki az utóbbi években. Két eljárás tűnik megfelelőnek: a körzeti or­vosnál megjelenő beteg ala- I pos vizsgálata során vég­zett szűrés, és a tüdőszűrés­hez kapcsolódó, többfázisú szűrés. Fontos cél az is, hogy az alapellátás „befejezett ellá­tás” legyen. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha adott a szakkonzílium lehetősége és a körzeti orvos rendelkezik az ellátáshoz szükséges tár­gyi feltételekkel. Az alapellátás része az üzem-egészségügyi és a kör­zeti gyermekorvosi szolgálat is. Ezek tevékenységét külön előírások jól szabályozzák, viszont indokolatlan párhu­zamosságok alakultak ki, a beteg érdekét szolgáló in­formációcsere sem valósul meg kellő mértékben. Ma már reális a lehetősége an­nak, hogy a körzeti orvosi állásokat megfelelő szakmai gyakorlattal és szakképesí­téssel rendelkező orvosok töltsék be. Elengedhetetlen követelmény a körzeti orvo­sok egységes szakmai irányí­tása is. Az eddigi gyakorlat, miszerint a felnőtt körzeti orvosi ellátás szakmai irá­nyítását a belgyógyászati osztályok végezték, nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket. A fő cél, hogy — a települési viszonyokat figye­lembe véve — a körzeti or­vos körzete lakosságának háziorvosi jellegű ellátást, gondozást is nyújtson. Az ülésen elmondták: e fejlesztési elveket figyelem­be véve módosítják a körze­ti egészségügyi szolgálat szervezeti és működési sza­bályzatát, amelyet 1969-ben adtak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents