Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-28 / 124. szám
NÉPÚJSÁG 1986. május 28., szerda Június 1-től vasúti menetrendváltozás Elhunyt Karsai Elek Életének 64. évében elhunyt dr. Karsai Elek, a Szakszervezetek Központi Levéltárának vezetője, címzetes egyetemi docens, történész. Végakarata szerint szűk családi körben, szülőfalujában temetik el. SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA, SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LEVÉLTÁRA A vidéki kiskereskedő tehetséges gyermeke a gimnázium elvégzése után filozófiát tanult, amiből doktorátust is szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A felszabadulással egyidö- ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, szervezte az árván marádt gyermekek élelmezését. 1955-től rendszeresen előadott történelmi tárgyat az egyetemen, elkezdte népszerű rádió-előadásait. Itt szerezte élete első nagy jelentőségű sikerélményeit, többször nívódíjjal jutalmazták munkásságát, egyszer SZOT-díjat kapott. Kutatásait soha, egy percre sem hagyta abba. Tudományos publikációit felsorolni nehéz lenne, de a jelentősebbek, amelyek könyvalakban is megjelentek, még sokáig forrásai a történelem tanításának. A „Vádirat a nácizmus ellen”, „A berchtesgaD BHV-röl jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) ható a BNV-n, az SZKI kiállításán, az A pavilon 111— 112-es standján és az 1-es számú tárgyalóban. A Magyar Távirati Irodával együttműködve sikerült egy Proper 16-os számítógépet alkalmassá tenni arra, hogy közvetlenül vegye és tárolja az MTI telex-adásait. A hírek a számítógép segítségével képernyőn szerkeszthetők, és a végleges változat sornyomtatóval, papírra is dent sasfészektől a berlini bunkerig", „A budai Sándor palotában történt”, a „Számjeltávirat valamennyi királyi követségnek”, a „Szálasi naplója” című művei mind megannyi hozzájárulás a történelmi valóság feltárásához. Közérthető, hiteles és népszerű tolmácsolója volt századunk történelmének. Az elmúlt több mint tíz évben megalapozta a magyar szakszervezeti mozgalom nagy értékű levéltári anyagainak gyűjtését és feldolgozásának feltételrendszerét. Ebben is kimagaslót, maradandót alkotott. Tudományos munkássága, egész elkötelezett életútja elismeréséül az Elnöki Tanács legutóbb a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Karsai Elek beírta nevét a magyar történelemkutatásba. írható. Elektronikus szöveg- szerkesztő esetében a rögzített anyag közvetlenül feldolgozható. A berendezés folyamatosan működik a BNV-n, az SZKI tárgyalójában. Ez az első olyan szocialista országban gyártott számítógép, amely erre alkalmas. A számítógép csekély átalakítással a postai vonalon érkező telexet is fogadni tudja, illetve telex-adásra is használható. A Proper 16 azonnal kapható forintért. A MÁV új menetrendje 1986. június 1-én, vasárnap 0 órától 1987. május 30. 24 óráig lesz érvényben. A nemzetközi vasúti összeköttetések közül a megyét érintően említést érdemel, hogy a menetrendváltozástól szeptember közepéig Ne- sebar néven naponta új gyorsvonat közlekedik Bur- gasba és Várnába. A Pannónia mentesítő vonatpár az eddigi egy alkalom helyett június 1-től hetente kétszer közlekedik. A belföldi vonatoknál több változás található. A Csaba express az eddiginél kedvezőbb időben, 6 órakor indul Békéscsabáról. Ugyanakkor megszűnik a Békéscsabáról eddig 8 óra 50 perckor induló Budapesti gyorsvonat. A Budapest Keleti pályaudvarról 20.40-kor induló és ellenirányból (Gyomaend- rődről 4.45-kor induló) Budapestre 7.33-kor érkező távolsági személyvonatpár megrövidített útvonalon csak Budapest—Gyomaend- rőd között közlekedik. Békéscsaba és Szolnok, valamint a főváros kedvezőbb összeköttetése érdekében Békéscsabáról 5 óra 05 perces indulással új távolsági személyvonat közlekedik Budapestig. Békéscsaba és Orosháza között az eddig munkanapokon közlekedő, Békéscsabáról 10 óra 15, illetve Orosházáról 14.22-kor induló vonatok naponta közlekednek. A reggeli órákban Orosházán a szegedi, illetve békéscsabai gyorsvonatoktól csatlakozást biztosítanak Mezőhegyes felé. Az új személyvonat Orosházáról 7.30-kor indul, és Mezőhegyesre 8.20- kor érkezik. Kisebb menetrendi változtatásokkal kedvezőbb csatlakozási lehetőségeket alakítottak ki a Vésztő—Szeghalom —Püspökladány vonalon. Budapest—Békéscsaba között pedig több hétvégi vonatot kihasználatlanság miatt nem indítanak. A Szolnok—Békéscsaba vonalszakaszon történt pályafelújítások miatt a MÁV felemelte a vonatok sebességét. Az építési munkák ezután is folytatódnak, s ezt figyelembe vették a menetrend szerkesztésénél. A menetrendi változásokat bővebben a MÁV Hivatalos Menetrendkönyve tartalmazza, amelyet 60, a nemzetközi menetrendet pedig 10 forintos áron lehet megvásárolni. Ismét kiadták a területi menetrendeket, köztük a Dél-keletit (ez vonatkozik a Szegedi Vasútigazgatóság területére) 20 ezer példányban 15 forintos áron. A menetrendek már kaphatók a vasútállomásokon. A MÁV kéri az utazóközönséget, hogy a pénztárak előtti sorbaállás elkerüléséért váltsák meg elővételben menet- és helyjegyeiket. Belföldi forgalomban ezeket keletbélyegzés nélkül is megvásárolhatják, s azt az utazás megkezdése előtt soron kívül érvényesítik a kapusok, az információban dolgozók, kisebb állomásokon a jegypénztárak. A MÁV kéri az utasokat, hogy őrizzék meg a pályaudvarok, vonatok tisztaságát és akadályozzák meg a rongálásokat. Pályázati felhívás A Hazafias Népfront olvasótábori munkacsoportja pályázatot hirdet olyan elméleti és módszertani pályamunkák készítésére, amelyek személyes olvasótábori tapasztalatok alapján elemzik az olvasótábori alapelvek, koncepciók és azok gyakorlati megvalósulásának viszonyát. Jelentkezését várjuk mindazon olvasótábort járt kiscsoportvezetőknek, táborvezetőknek, táborozóknak, akik elképzeléseik, tapasztalataik, sikereik és kudarcaik közrebocsátásával vállalkoznak az olvasótábori munka elméleti és módszertani gazdagítására, megújítására. A dolgozatnak három tartalmi követelménye van: az előzetes, de mindenkor a már lezajlott táborra vonatkozó koncepciók rövid ismertetése és részletes indoklása. Milyen változtatásokat igényelt az előzetes koncepció a tábori munka során és miért? A koncepció gyakorlati megvalósítása a program(ok) szerkezete, belső tartalmi összefüggései, a táborélet „folyamatábrájának” állomásai, az egyes programok kapcsolódásának tervezett és tényleges hatásai. Az események és dokumentumok elemzése, érteltnezése, a tábor és (vagy) a kiscsoport (ok) hatásmechanizmusának értékelése, a tábor rövid summája, „palackpostája”. A tartalmi követelmények — szerkezeti elemek — fel- dolgozási sorrendje tetszőleges. A pályamunkákat illetően sem terjedelmi, sem műfaji megkötés nincs: lehet tanulmány, esszé, dokumentumelemzés, vallomás, bármilyen rendhagyó feldolgozás stb. Az I., II. és III. díjakat elnyert pályázók 5000, 3000, illetve 1000 forint pénzjutalomban részesülnek. A díjazott és a kiemelkedő pályamunkák szerzői között a bírálóbizottság 15 ezer forint értékű könyvutalványt és 15 ezer forint értékben könyvjutalmat oszt ki a Könyvértékesítő Vállalat ajándékaként. A nyilvános megjelentetésre alkalmas pályamunkákat — a szokásos szerzői díjazással — folyamatosan közli az Olvasó Nép című folyóirat. A pályázat nem jeligés! Kérjük, hogy a szerző(k) nevének feltüntetése mellett a pályázó(k) jelöljé(k) meg az elemzés alapját jelentő olvasótábor időpontját és helyszínét is. A pályamunkák beérkezési határideje: 1986. október 31. A bírálóbizottság 1986. december 1-én hirdet eredményt. Ekkor adják át a díjakat is. Jó táborozást és eredményes munkát kíván a Hazafias Népfront olvasótábori munkacsoportja (Cím: Budapest 1360, pf. 6.) Lesz-e tiszta, egészséges ivóvizünk? Az ivóvízellátást és a környezetvédelmet ma már nemcsak a városokban, hanem a falvakban sem lehet szétválasztani egymástól. A hosszú távra szóló komplex programok nélkülözhetetlenek, és most már az a kérdés: mikor kerül sor teljes megvalósításukra? Ez volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet a HNF megyei környezetvédelmi munkabizottsága és a megyei tanács természetvédelmi és környezetvédelmi bizottsága hökösházán tartott. Nem véletlenül esett a választás erre a településre, ugyanis e községben és Kevermes határában „gőzerővel” folyik az új víznyerő bázisok létrehozása. Hidrológiai védőterület Emlékeztetőül érdemes megemlíteni a III- országos környezetvédelmi kongresz- szust, amelynek Gyula város adott otthont az elmúlt évben. A rendezvény jelentőségét az a tény is aláhúzta, hogy a Hazafias Népfront VIII. kongresszusán az országos tanács jelentése is megemlítette. Bebizonyosodott, hogy „a környezetvédelem a társadalmi közgondolkodás szerves részévé vált”. A szemléletváltozás kedvező fordulatának tudomásul vétele azonban még kevés, bár az elmúlt évtizedekhez képest már ez is lényeges előrelépés. Ugyanakkor nagy hiba lenne a „le- blokkolás”, amire nem adhat felmentést a szűkös anyagi lehetőségekre és ter- meléscentrikusságra való hivatkozás. De térjünk vissza a Lö" kösházán tartott értekezletre, amelynek egyetlen fő témája Békés megye regionális ivóvízellátására vonatkozó környezetvédelmi teendők megtárgyalása volt. Az elhangzott tájékoztatókon kívül Komlódi Elek, a HNF munkabizottságának elnöke adta meg a vita alaphangulatát. Mint mondotta: a Maros-hordalékkúpot természeti kincsnek kell tekinteni, amelynek megvédése új feladatok elé állítja a szakembereket, s ugyanakkor megnőtt a felelősség ebben a kérdésben. Nos, ezek után lássuk: milyen veszélyforrásokra lehet számítani? Erre az elhangzott tájékoztatók és hozzászólások irányították rá a figyelmet. A most készülő ke- vermesi vízbázisnak lesz a legnagyobb teljesítménye a meglévőkhöz képest, éspedig 25-25 ezer köbméter/nap. Itt és a környező községek talajviszonyait alapul véve, bizonyos felszíni szennyezőforrásokat kell tekintetbe venni, mert a homok és a kavics a nem kívánatos anyagokat, vegyületeket könnyen átereszti. (Battonya környékén ezt a folyamatot a vízzáró rétegek megakadályozzák.) Az úgynevezett hidrológiai védőterületek nem érhetik el a települések határát. Az is előírás, hogy ezeken a helyeken nem szabad tárolni vegyszert és műtrágyát. A tervezők igyekeztek meghatározni az optimális körülményeket, ám mégis a határterületen van a tsz sertéstelepe, ahol nem megfelelő a híg trágya elhelyezése. Az ellenőrzés is szükséges Nem kis veszélyt jelentenek a szakszerűtlenül betemetett ásott kutak, közku- tak és a szennyvízgödrök az ivóvíz minőségére.- Szerencsére ezeket már számba vették; kitisztításuk, cément- réteggel való lefedésük, elzárásuk már megkezdődött. A vízvédelem hatékonyabbá tételének érdekében sokat tehet a lakosság is. Például — s ezt többen javasolták — ne fordulhasson elő az, hogy a már használaton kívül lévő kutakba belevezetik a szennyvizet. Igen ám, de „itt van a kutya elásva”! Ugyanis akkor hová vezessék? Hiszen sok faluban nincs szennyvízcsatorna. A mai költségeket alapul véve, erre nem is lesz kilátás a közeljövőben. Hasonló gondokkal küszködnek az egyes állattartó telepek. Van például olyan hely, ahol bányagödrökben derítik a trágyalevet. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy Békés megyében megszűnt két sertéstartó telep, mert Olyan magas volt a kiszabott bírság összege. Azonban ez az út sem járható, mert mi lesz a hústermeléssel?! A szennyvízcsatornák kiépítése határozott központi intézkedések és anyagi támogatás nélkül Lökösháza és Kevermes határában lesz Békés megye legnagyobb kapacitású víznyerő bázisa aligha valósulhat meg. A szippantásos módszer sem oldja meg mindenütt a gondokat véglegesen. (Bár — amint hallottuk — a Békés megyei szennyvizek 20 százalékát elszállítás után szétöntözik.) Ami az ivóvizet illeti, a negyven kútból álló, több milliárd forint értékű regionális vízbázison kiépül az észlelő- és figyelőhálózat, amelynek kettős célja van: egyrészt folyamatosan ellenőrizni a vízmennyiséget, másrészt a minőséget. Ne legyen az, ami például Medgyesbo- dzás térségében bekövetkezett. Miután működni kezdtek a szivattyúk, eltűnt a víz a községben és a környező településeken. Különben az ott lévő vízmű napi kapacitása jócskán meghaladja a tízezer köbmétert. Tájékoztatás és közérzet . Az elmúlt tíz esztendő alatt nem emlékszem olyan környezetvédelmi tanácskozásra, amelyen ne adott volna kellő nyomatékot valaki a jogos felháborodásának. Most a legutóbbi értekezlet sem volt mentes, egy-két jó szándékú türelmetlenségről tanúskodó megnyilatkozástól. Igazat kell adni például annak a hozzászólónak, aki hangsúlyozta: neki, mint állampolgárnak, joga van ahhoz, hogy saját lakhelyén is egészséges vizet igyon. Az álhumánus és áldemokratikus intézkedés bűnnek számít vízügyben. Egy kis kitérővel hadd utaljak itt a gondolat megalapozottságára. lnzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsának osztály- vezetője az egyik cikkében azt nehezményezte, hogy a környezetvédelem demokratizálásában indokolatlanul lassú az előrehaladás. Nem egyszer előfordult, hogy az államigazgatási, ágazati és vállalati szervek a lakosság véleményének előzetes kikérése nélkül cselekedtek, és hiányos volt az utólagos tájékoztatás. Példa erre a dorogi hulladékégető mű építésével és a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos elkésett informálás, ami azután kedvezőtlenül befolyásolta a közhangulatot. Visszakanyarodva az említett tanácskozás témájához, belátható, csakugyan nélkülözhetetlen a komplex megoldás, amely egyfelől a Maros-hordalékkúp vízkészletének szigorú védelmét, az esetleges szennyező források megszüntetését; másfelől a gazdaságos és takarékos víz- gazdálkodás követelményeit is magába foglalja. Mert ha érvényt lehet szerezni a termőföld védelmét szolgáló rendeletnek, törvénynek, akkor az élethez nélkülözhetetlen víz tisztaságát is meg kell őrizni. Kép, szöveg: Bukovtnszky István A DÉL-ALFÖLDI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT felvételre keres: — gépírót, — bérelszámolót, — SZTK-ügyintézőt, — gépírni tudó általános adminisztrátort, — gépészeti műszaki rajzolót. Jelentkezni lehet: Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Cím: Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
