Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

0 1986. május 24., szombat NÉPÚJSÁG lelszö — emlékeztetőül A megyei küldöttcsoport az elnökségből nézve közvet­lenül balra, a karzaton ül. Erre szokták azt mondani, hogy nem egy képernyős hely. A tévékamera csak té­vedésből fordul arra. De előnye is akad ennek a pozíció­nak: karnyújtásnyira van az elnökségtől. Vagyis nem kell találgatni, hogy reagálnak az ott ülők egy-egy hoz­zászólásra — leolvasható az arcukról. Aztán van még egy előnye ennek a bal oldali páholynak. A kongresszusi teremben levő három jelmondat egyikének — Megújuló ifjúsági mozgalom — cselekvő, politizáló KISZ! — első fele a küldötteink előtti mellvéden olvasható. így aztán néhány évtized múlva, ha nem emlékeznének rá ponto­san, miről is volt itt szó, csak elő kell venniük a róluk készült fényképet. Alján a kongresszust idéző szavak: Megújuló ifjúsági mozgalom. Elegáns ismertetőjel A nyitó nap első szünetében a legtöbb küldött a kong­resszusi hallban tárgyalta meg az addig hallottakat. Mondanom sem kell, nagy volt a nyüzsgés. Kíváncsi vol­tam kongresszusi küldötteink első benyomásaira, ezért keresésükre indultam, eredmény nélkül. Megpillantottam az egyik ismerős rendezőt és megkérdeztem tőle, nem ismeri-e véletlenül a Békés megyeieket? így válaszolt: — Dehogynem. — Nem láttad őket? — De láttam. Ott állnak a bal oldali lépcsőnél. — Nagyszerű memóriád van. — Nem olyan nagy dolog. Könnyű megjegyeznem őket, valamennyiüknek egyforma, elegáns, kék, rövid ujjú ingük van, hozzá illő sötétkék nyakkendővel. (Folytatás az 1. oldalról) a kérdésben. A küldöttgyű­lések tapasztalatai is meg­erősítették célunkat: olyan helyzetet kell teremteni, amely megfelelő nagyságú és idejű előtakarékossággal be­látható időn belül otthonhoz juttatja az arra rászorulókat. Ennek érdekében tárgyaltunk ma egy hónapja az OTP ve­zetőivel. Javasoltuk egy olyan betétforma kialakítá­sát, amely megőrzi reálérté­két, amelynél a kamat min­denkori felső határa eléri a lakásár emelkedésének mér­tékét. Azt is kezdeményez­tük : váljon általánossá, hogy a hosszú lejáratú kölcsönö­ket csak öt év türelmi idő után kezdjék törleszteni a fiatalok. A KISZ KB első titkára a továbbiakban rámutatott: a szocialista demokrácia kitel­jesítése nem csupán a fiatal nemzedékek, hanem a társa­dalom egészének is érdeke. — Ha a fiatalok a „minden­hez közöm van” érzésének lendületével vesznek részt közös céljaik valóra váltásá­ban, ötletgazdagságukkal, gyorsaságukkal sokat lendít­hetnek gazdasági, társadalmi gondjaink megoldásán. Ám, ha úgy érzik, a „fősodor­ból”, a nagy kérdésekből ki­rekesztik őket, elfordulnak, közömbössé válnak. Ennek romboló hatása egyértelmű. Ki kell fejleszteni és el kell sajátítani a demokra­tikus rend és fegyelem köte­lességérzetét. A kisebbségi vélemények tolerálását és a többségi akarat fegyelmezett elfogadását. Hámori Csaba ezután az MSZMP Központi Bizottsá­gának ifjúságpolitikai állás­foglalását idézve hangsúlyoz­ta: a Magyar Szocialista Munkáspárt épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elkötelezett­ségére. Az ifjúság önálló életre történő felkészítése az egész társadalom ügye. Az ifjúság sokfélesége tagoltabb ifjúsá­gi struktúrát kíván. A kívá­natos nagyobb társadalmi munkamegosztás csak lassan bontakozik ki. A társadalmi és tömeg­szervezetek önálló ifjúsági munkájától azt várjuk, hogy saját szervezeti kereteik kö­zött adjanak cselekvési le­hetőséget a különböző érdek­lődésű fiataloknak. Azt akar­juk, hogy összességében több figyelem és anyagi erő jus­son a fiatalok nevelésére, hogy az ifjúsági érdekek ér­vényesüljenek. Üdvözöljük a szakszervezetek elhatározá­sát az ifjúsági tagozatok lét­rehozásáról. Remélhetően a többi társadalmi és tömeg­szervezet is kialakítja ifjú­sági munkáját. Az ifjúság- politikai elvek állami meg­valósítását segítő lépésként szeptember elsején megala­kul az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. A KISZ a párt ifjúsági szervezeteként működő egy­séges politikai szövetség. Fennállásának csaknem 3 évtizede alatt mással nem helyettesíthető, nélkülözhe­tetlen feladatot látott el szo­cialista társadalmunk poli­tikai rendszerében. A szövet­ség kapocs a párt és az if­júság között. Közvetítője az MSZMP politikájának, ér­telmezi törekvéseit a fiata­lok körében, s egyben fel­tárja az ifjú nemzedékeire jellemző vonásokat, gondo­kat. Az elmúlt öt esztendőben gazdagabbá, színesebbé vál­tak politikai tömegrendezvé­nyeink is. A Forradalmi If­júsági Napok megyei, városi, fővárosi programjai, a Hő­sök terén tavaly bemutatott „Itt élned, halnod kell!” tör­ténelmi játék, a III. Magyar —Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál, a XII. VIT és annak hazai eseményei és békemozgalmi akcióink — nemcsak az ifjúság számára nyújtottak maradandó él­ményt. Eredményeinkről mégis ritkán értesült tagságunk, s a fiatalokat érintő intézke­dések alkalmával kevesek­nek. jutott eszébe a KISZ. Az elmúlt öt évben de- mokratikusabbá vált szövet­ségünk belső élete. Ezt mu­tatják a közvetlen választá­si, delegálási rendszer kiter­jesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasol­juk szervezeti szabályzatunk módosítását is. Arra törek­szünk, hogy a tagság mind szélesebb körű részvételével történjék minden döntéselő­készítés, s maga a döntésho­zatal is nagyobb nyilvános­ságot kapjon. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot tenni iskolákban, gyárakban, egye­temeken a fiatalokat érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyilvání­tunk minden országos fóru­mon, ahol csak nemzedéke­ink sorsa kerül szóba. Ehhez képzett, értő, tájékozott fia­talokra van szükség. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak tanításai a mához, a máról is szólnak. Nem csupán a megállapítá­sok igazsága, hanem a vizs­gálódás módszere, a nagy kérdések elemzése, is magá­val ragadó. Az elmúlt években gazda­sági egyensúlyunk helyreál­lítása érdekében tudatosan csökkentenünk kellett az el­osztható javak mennyiségét. Általában a társadalom egé­szét érintő gondokhoz kel­lett közelítenünk az ifjúság szemszögéből. Gyakorta jog­szabályok kusza hálójába gabalyodtunk, szélmalom­harcokat vívtunk. A kelleté­nél ritkábban éltünk a KISZ erkölcsi súlyával, poli­tikai erejével. A KISZ érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Ke­vesebb új jogszabályt fogunk szorgalmazni, de nagyobb súllyal képviseljük azt, ami igazán fontos. A megszülető szakszervezeti ifjúsági tago­zatokkal értelmes munka- megosztásra törekszünk, és politikai szövetségesi vi­szonyt akarunk kialakítani. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy a felnőtté válás nálunk természetellenesen lassú folyamat. — Többgyer­mekes családapák, rendezett egzisztenciával rendelkező harmincasok éppúgy fiatal" nak sorolódnak, mint a húsz­évesek. Ügy tűnik — s ez el­lentétes a politika, az ifjú­ságpolitika szándékaival —, hogy társadalmunk nem fo­gadja be, nem integrálja elég gyorsan — következésképpen nem is hasznosítja kellőkép­pen — az ifjúságban levő energiákat. Mindez visszahat a mi szövetségünkre is — 126 ezer 30 évesnél idősebb ta­gunk van. A leghevesebb vitákat a tagfelvételi korhatár kérdése váltotta ki. Itt-ott szándéka­inkat is megkérdőjelezték. Voltak, akik úgy értelmez­ték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idő­sebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ- nek szüksége van harmincon túliakra is. A szövetség szá­mára értékesek az idősebb nemzedék közéleti tapaszta­latai, a szervezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követel­ményt is támaszt: arra kény­szerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el: akar-e KISZ-tag lenni, vagy sem, yállalja-e követelményeinket, céljainkat, vagy sem. Á viták nyomán mégis úgy látjuk: indokolt esetben, az alapszervezet javaslatára le­hetőséget kell adni a belé­pésre a huszonhat éven fe­lülieknek is. A KISZ Köz­ponti Bizottsága azt javasol­ja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. A KISZ rétegpolitikájáról szólva Hámori Csaba leszö­gezte: — Szövetségünk politikai egységet hirdet, s egyben el­utasítja az egyformaságot. Céljaink közösek, minden ta­gunkra érvényesek, ám más és más módon kell azokat a különböző korosztályokban és rétegekben megvalósítani. Alapkövetelmény, hogy min­denki erejéhez mért^ mozgal­mi feladatot kapjon. Eddig is önálló programokat dol­goztunk ki a különböző ifjú­sági rétegek mozgósítására. A kezdeti lépéseket tehát megtettük, jelentős tartalé­kokkal azonban mégis itt számolhatunk. Ifjúsági szövetségünk tag­ságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára min­dig is döntő volt — s a jö­vőben is az lesz —, hogy mi­lyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, me­zőgazdaságban, szolgáltatás­ban. Továbbra is nélkülöz­hetetlen, hogy a KISZ részt vállaljon a termelés, a gaz­dálkodás programjaiban, ezért munkánkat, akcióinkat úgy kell szervezni, hogy vi­lágos, érthető, cselekvésre mozgósító feladatok álljanak a KISZ-tagság előtt. Szorgalmaztuk és elértük, hogy a KISZ-esek számára is alakuljanak ki a közösségi munkavállalás jogilag rende­zett formái. A KISZ-es vál­lalkozások bevétele kettős célt szolgál: egyrészt hozzá­járul a mozgalmi, közösségi célok megvalósításához, más­részt egyéni kereseti lehető­séget is biztosít. A jövőben is különös fi­gyelmet fordítunk az értel­miségi fiatalokra, hiszen pár­tunkkal együtt valljuk: e ré­teg jelentősége növekszik társadalmunkban. A KISZ- nek is tennie kell azért, hogy a pályakezdők képessé­geiket, felkészültségüket ki­próbálhassák," hogy bennünk az alkotókedv erősödjön, és vállalják a küzdelmet az újért, a jobbért, saját bol­dogulásukért. Az ifjúsági szövetséggel először a középiskolában ta­lálkozik a fiatalok zöme. A legfontosabb feladat tehát az alapok lerakásával kezdődik. Az oktatás és a mozgalom közös felelőssége segíteni tagjainkat abban, hogy reá­lis, árnyalt képet kapjanak társadalmunk fejlődéséről, megértsék céljainkat, eliga­zodjanak a mai magyar va­lóságban. A közösségi tevé­kenység élményét csak sok­színű, változatos, tartalmas diákélet adhatja meg. Tevé­kenységünk módszerein és formáin a legtöbbet itt kell változtatnunk. Napjainkban a tanulók többségének nem jelent sokat, hogy a KISZ tagjai. Ez a helyzet határo­zott döntéseket, gyors vál­tozást sürget. Az egyetemeken és a főis­kolák többségében az el­múlt években csökkent a KISZ tekintélye és befolyá­sa. Ebben a KISZ belső gondjai mellett a felsőokta­tás el-elakadó megújítása is közrejátszott. Épp az egyete­mi KISZ-szervezetek voltak azok, akik e folyamat gyor­sítását javasolták. Meggyőző­désünk, hogy az eddiginél korszerűbb felsőoktatásért kezdeményezett politikai küzdelmünket folytatnunk kell. A szövetség maradjon a jövőben is a hallgatók és a fiatal oktatók egyetlen poli­tikai ifjúsági szervezete. Vál­jon az ifjúsági mozgalom meghatározó, de ne egyetlen tényezőjévé. Mellette legyen más szerveződési lehetősége is az egyetemi, főiskolai if­júságnak. Szervezetileg önál­ló, önkormányzati elven fel­épülő szakmai, kulturális kö­rök, klubok, egyesületek kel­lenek. Célunk egyértelmű: meg kell nyernünk a leendő értelmiséget a szocializmus, a párt politikája számára. A fegyveres szolgálatot tel­jesítők legfontosabb feladata Ezután megkezdődött a vita. Elsőként Mihalics Ve­ronika, a KISZ Somogy Me­gyei Bizottságának első tit­kára kért szót. A politikai megújulás szükségességéről, a politikai hűségről beszélve kiemelte, hogy a fiatalság­nak nemcsak látnia, de éi> tenie, befogadnia és alakí­tania is kell a világot. Rusz- nák András, a MÁV záho­A MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁGOK VEZE­TŐINEK TALÁLKOZÓ­JA A tanácskozás szüne­tében, a kora délutáni órákban Hámori Csaba találkozott a megyei pártbizottságoknak a kongresszuson jelen lé­vő első titkáraival és munkatársaival. A kö­tetlen, elvtársi légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyet­tese, valamint Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tit­kára. A résztvevőket kö­szöntve Hámori Csaba hangsúlyozta: a megyei pártbizottságok jelentős támogatást nyújtottak a KISZ előtt álló felada­tok megoldásához. E ha­tékony segítségre a jö­vőben is számít az ifjú­sági szervezet. a szocialista haza védelme. A sorkatonai szolgálat a rend és a fegyelem hasznos isko­lája minden fiatal férfi szá­mára. A KISZ-közösségek nemcsak kulturális és sport­élményeket nyújthatnak tag­jaink számára. Ügy kell dol­goznunk, hogy az ifjúsági szövetség közéleti, cselekvési terepet is biztosítson; te­remtsen alkalmat az egymás iránt érzett felelősségérzet el­mélyítésére, honvédelmünk haladó hagyományainak megismerésére. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: , — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munká­hoz, mikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akara­tunk és képességeink által. Bizonyítanunk kell. hogy az emberiség történelmének leg­magasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Pong- rácz Antal, a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést a beterjesztett írásbeli jelentéshez. * * * A tanácskozás délelőtti szünetében Hámori Csaba találkozott a munkásmozga­lom jelenlévő veteránjaival, köztük a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének több vezetőjével és tagjával. nyi csomópontja üzemi KISZ-bizottságának titkára hangsúlyozta: a KISZ-ben arra kell törekedni, hogy a fiatalok minél inkább ve-, gyenek részt a döntések elő­készítésében és programjuk legyen a megvalósításra. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára a középis­kolai diákmozgalom megújí­tását szolgáló törekvésekről szólt. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a tizenéves ifjúság közösségekbe szerve­ződésének a kor szelleméhez igazodó formáit. Sokhegyi Brigitta, a bala­tonfüredi szívkórház ápoló­nője a kistelepüléseken élő fiatalok helyzetéről szólt. Kovács Sándor, a Bács-Kis- kun megyei Magyar—Szov­jet Barátság Mgtsz elnöke beszámolt munkahelyének, lakóhelyének a fiatalokat se­gítő kezdeményezéseiről. Kiss Péter, a KISZ Buda­pesti Bizottságának nemré­giben megválasztott első tit­kára beszámolt arról: a fő­városban fontos tényezőként tartják számon az ifjúsági mozgalmat, ugyanakkor nem hallgatta el azt sem, hogy a KISZ-nek a fiatalok éle­tében betöltött szerepe csök­ken. Dr. Pávó Imre, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem klinikai orvosa, a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának tagja hozzászó­lásában felhívta a figyelmet, hogy a párt ifjúságpolitikai (Folytatás a 3. oldalon) Taps és zavar Néhány másodpercnyi zavart okozott hozzászólásával a tolmácsok és a külföldi vendégek között Gerner Éva új­ságíró kollégánk, a tévé pécsi körzeti stúdiójának riporte­re. Német nemzetiségi lévén, az első mondatokat németül mondta. A szinkronfordítók magyar szavakra számítottak. Így aztán az angol, orosz, francia, spanyol és német tol­mácsok közül valószínőleg csak az utóbbi érthette mi is történt. Nagy volt a zűrzavar, legalábbis ezt lehetett le­mérni a fülhallgatók csendjéből. Küldöttcsoportunkkal szemben a jobb oldali karzaton a külföldi vendégek között egy tagbaszakadt néger meg is bökte arab szomszédját. Ar­cáról lerítt az értetlenség: most mi van, miért hallgatnak a tolmácsok. A feszültség másodperceken belül feloldódott: Éva magyarul folytatta. Pontosabban a nagy taps után, amit a küldöttektől a nemzetiségi anyanyelvén elmondott beköszöntőjéért kapott. Fortuna kegyei A kongresszus előestéjén — mint ahogyan tegnapi szá­munkban beszámoltunk róla — a küldöttek sportrendez­vényeken mérték össze fizikai felkészültségüket, ügyessé­güket a Budapest Sportcsarnokban. Ha hinni lehet a görög bölcseletben, hogy ép .testben ép lélek, akkor a Békés me­gyeiekkel ilyen szempontból is meg lehetünk elégedve. A végelszámoláskor a játékvezető bejelentette, hogy Békés megye csapata második lett. Jutalom gyanánt 250 darab borítékos sorsjegyet és egy Adidas-focit kapott csapatunk. Az egész társaság tűzbe jött a sorsjegyek felbontásakor, de Fortuna nem volt kegyes hozzánk. Az 1250 forint értékű borítékos sorsjegy mindössze 490 forint nyereményt ered­ményezett. A küldöttek ennek ellenére elhatározták, hogy ebből a pénzből is borítékost vesznek. Végül is a pénzt nem herdálhatják el, hiszen a veszteségünk a magyar spor­tolók olimpiai kiutazásához szolgál fedezetül... A résztvevők egy csoportja a kongresszuson Felszólalások a vitában

Next

/
Thumbnails
Contents