Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-23 / 120. szám
1986. május 23., péntek o fl Skála-Coop vállalkozásai Tíz éve, hogy nyilvánosság elé lépett a Skála-Coop, amely mára Magyarország legnagyobb kereskedelmi szervezetévé fejlődött, és amely a kereskedőházi jogosítvány birtokában ezután még jelentősebb szerepet kíván játszani a lakosság áruellátásában, kiterjesztve hatását a megyék szövetkezeti szaküzleteire és a fogyasztási cikkek termeltetésére. Mielőtt a vásárlókat közvetlenül érintő tervezett lépéseit ismertetnénk, érdemes egy röpke‘pillantást vetni a már megtett útra, mert az jól mutatja, hogy milyen dinamikus fejlődést produkálhat egy korszerűen vezetett cég. 1976-ban "csupán egyetlen budapesti áruházat jelentett a Skála név, de már a következő évben törekszik a kereskedőházi jellegre: 1976-ban megvásárolja az Unitas gazdasági társaság tőketöbbségét, és átveszi annak irányítását. Az Unitas ugyanis nem csupán értékesítéssel, hanem termeléssel is foglalkozik: kötőipari fonalakat dolgoz fel, újrahasznosít textilipari hulladékokat, és a készárut saját bolthálózatában forgalmazza. 68 áruház A Skála-Obop tulajdonképpen csak 1979-ben jön létre, amikor a Skála egyesül a szövetkezeti nagykereskedelemmel, a Szöváruval; ennek a lépésnek a velejárója a Skála-Coop név felvétele. Ugyanebben az esztendőben a cég 38 szövetkezeti áruház integrálásával létrehozza azt az áruházi láncot, amely a további rohamos fejlődés eredményeként ma már 68 szövetkezeti áruházat tömörít. A következő, az 1980-as évben a Skála-Coop a nagykereskedelmi területi raktárak szerelését kezdi meg, majd 1981-ben — tőketársak bevonásával — megalapítja az S Modellt. A butik jellegű, exkluzív ruházati cikkeLapunk május 6-i számában „Visszaesett a kisállattenyésztési kedv” címmel megjelent cikkre levelet küldött Varga K. János, a Békéscsaba és Vidéke Áfész nyúltenyésztő szakcsoportjának elnöke. Idézünk a levélből: „Teljesen valós a Mészöv illetékesének nyilatkozata. Különösen a húsnyúl- és a húsgalambtermelésre vonatkozóan. Külön szeretnék foglalkozni a húsnyúl- termeléssel, mert ennek problémáival naponta találkozom. A cikk az okot a jövedelmezőség csökkenésében határozza meg. Sokkal több akadályozója van azonban a húsnyúl előállításának. Labdáznak a nyúlhústermelők- kel. Üj felvásárlógazdaságok jelentek meg a piacon, amikor az Áfész megköti a szerződést velük, kezdődik a visszatáncolás. ígérnek ingyen oltóanyagot, kedvezményes áron tenyészállatokat, de ezek leszállítása nem történik meg. Tavaly is az 550 igényelt tenyészállatból csak 120-at kaptunk meg. Volt olyan, aki még tavaly írattot tenyészanyagot, a mai napig sem kapta meg. Sőt, már nem is kell neki, mivel nem lehet az embereket félrevezetni. Pedig milyen jó volna a tagság növelése, hiszen a húsnyúltermelésnél a kertben található takarmányokat lehet felhasználni, ami másképp veszendőbe megy. A nyári szünetben a gyerekeket hasznos tevékenységre lehetne szoktatni, bevezetni a nyúltartás rejtelmeibe. Szaporodna a nyúlhúsexport, javítva ezzel az ország devizahelyzetét. két árusító S Modell üzletek nemcsak Budapest, hanem több megyeszékhely árukínálatát is színesítik. Ezt követi a Skála Prizma Barkács- és Szabadidő Áruház megnyitása; a speciális profil — 1982-ben — szintén az újdonság erejével hat. A kulisszák mögötti, a vásárlók számára nem látható, de fontos lépés, hogy még ebben az évben kiépül az országos önkiszolgáló nagykereskedelmi bázisraktár-háló- zat, és a Skála-Coop átvesz két működő, önálló nagykereskedelmi vállalatot. És ugyanakkor egy újabb ipari tevékenységbe fog; építőipari vállalkozásba társul. A Ská- la-Bau lakó- és középületek építésére, műemlékek felújítására, gépsorok szerelésére vállalkozik; fennállása alatt nemcsak itthon, hanem az NSZK-ban, Ausztriában, Irakban és Algériában is közreműködik különféle objektumok kivitelezésében. A Kiskunhalasi Kötöttáru- gyárat 1983-ban vette meg a Skála-Coop, és abból Tex- coop néven kötőipari és kereskedelmi leányvállalatot alapított. A Texcoop évi 2 millió darab kötöttárut állít elő, nagyrészt exportra, főként szovjet és amerikai megrendelésre. Szintén 1983- ban hozza létre első vegyesvállalatát, a Skála-Lueschert, amely svájci tőke közreműködésével játékautomaták üzemeltetésére és bérbe adására specializálódott. Ugyanebben az esztendőben, 1983- ban a Skála-Coop megkapja az önálló külkereskedelmi jogot áruházi árucserére, aminek eredményével — a külföldi, főként szövetkezeti áruházak áruival — ma is sűrűn találkozik a vásárló a hazai Skála áruházakban. Sok lábon áll Még eseménydúsabb a cég életében az 1984-es év, amikor megnyitja az ország első autós diszkont áruházát, a A felvásárlóvállalat, gazdaság, szóba se áll velünk, mondván, hogy ő az Áfész- szel kötötte meg a szerződést. Nem veszik figyelembe, hogy a nyúlhúst a kistermelő állítja elő. Április óta nem kapunk nyúltápot a megyében. Eddig a kondorosi keverőtői hoztunk kétféle tápot. A megyében gyártott használhatatlan. Nem ellenőrzik a tartalmát. Hogy tagjaink szerződési kötelezettségüknek eleget tegyenek, egészen Vas- kútról hoznak tápot. Ki fogja megfizetni a 8 ezer forintos fuvardíjat? Nemcsak megyénkben nincs meg a kisállattenyésztők, húsnyúl- termelők képviselete, de országos viszonylatban sem. A Magyar Házinyúl Országos Egyesület munkája jórészt abból áll, hogy kiállításokat rendez és minél több 94—96 pontot elért nyulat bíráljon el. Mit test annak érdekében, hogy a húsnyúltermelé- si problémákon segítsen? A húsnyúltenyésztők terméséből szaporodnak az exporttonnák, ezért fizetik az országnak a dollárokat és nem hiszem, hogy ezt a kiállítási nyulakkal pótolni lehetne. Szakcsoportunknál is megmutatkozik az utóbbi időszak visszaesése. Míg 1981- ben 59 ezer kilogramm nyúlhúst termelt 190 tagunk, addig tavaly csak 46 ezer kilogrammot állított elő a tagság. Tudjuk, hogy mi nyúlhústermelők nem tudunk olyan nagy számokkal dicsekedni. mint a májlibások, méhészek, de a felelősök mindig csak akkor igyekeznek a nyúltenyésztök hóna alá nyúlni, amikor a fuldok- lás jelei mutatkoznak. így Skála Strádát Tatabánya közelében; a Skála Metró Áruházát a budapesti Marx téren; kibocsájtja az első lakossági Skála-kötvényt; létrehozza az Ezertechnik Gazdasági Társaságot barkács- gépek, szerszámok nagykereskedelmi értékesítésére; reklám-propaganda főosztálya „full service” ügynökségi jogot szerez, azaz reklámszolgáltatásait külső cégeknek is felajánlhatja; a Skála-Coop két további vegyesvállalatot hoz létre. A két új vegyesvállalatj a Fotex és a Seltron. A Fotex amerikai—magyar kft., amely egyebek között a filmek gyors előhívására, másolására vállalkozik, három üzlete éjjel-nappal az amatőr fotózok rendelkezésére áll. A Seltron magyar—osztrák—holland tőkével működő, bécsi székhelyű vegyesvállalat, amely egyfelől a Philips termékeinek magyar- országi forgalmazását segíti elő, másfelől alkatrészjellegű termékek magyarországi gyártását és forgalmazását szolgálja. Tavaly a sörgyártásba is bekapcsolódott a Skála-Coop: létrehozta a MBH—Skála Bajor—Magyar Sörfőzde Előállító és Forgalmazó Kft-t és megnyitotta a Kaltenberg Bajor Királyi Sörözőt Budapesten. Ugyanakkor részvények vásárlása révén társtulajdonosává vált a Novotrade Ht-nek és az Általános Vállalkozási Bank Rt-nek, majd átveszi a Budapesti Zöldért Vállalat vagyonát és irányítását. Szintén tavaly nyerte el a kereskedőházi jogosítványt. Ennek birtokában főként ipari termelő és külkereskedelmi tevékenységét szándékszik fejleszteni. Mint látható, a Skála- Coop olyan szervezetté vált, amely a közismert kiskereskedelmi tevékenység mellett jelentős nagykereskedelmi van ez a húsgalamb-tenyésztéssel is. Tenyészanyag-után- pótlás nincs. A nyúlhúster- melőknek, galambhús-terme- lőknek ígéreteket tesznek, de azok megvalósítása elmarad. Így a termelési kedv is lelohad!” * * * Igaza van levélírónknak, sajnos, már évek óta tart az úgynevezett „nyúlháború”. Üjabb és újabb felvásárlók jelennek meg a piacon, akik magasabb árral, jobb takarmányellátással és még ki tudja mi-mindennel kecsegtetik a kistermelőket. A végeredmény azonban szinte minden esetben azonos. A kezdeti fellángolás után visz- szaesés jelentkezik, s magára marad a kistermelő. A szerződéses fegyelem erősítésére nagy szükség lenne, de sajnos különböző kibúvókat keresnek és találnak a felvásárlók. Bár az idén is emelkedtek a felvásárlási árak, ennek ellenére még mindig nem kielégítő az anyagi érdekeltség. Itt van például a nyúlket- recek ára. Egy váz nélküli, négyférőhelyes ketrec 4 ezer fórint körüli áron kapható, s ez az ár szinte évről évre emelkedik. Miért nem lehet olcsóbb anyagból, jobb minőségű ketreceket előállítani? Amíg a különböző ipari eredetű termékek ára jelentősen nő, addig a nyúl árát csak alig emelik. A most felsorolt gojjdokon kívül a kistermelőkfnég bizonyára sokat tudnának^ felemlíteni. Egy azonban bizonyos: ideje lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba! Olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amelyben mindkét fél, felvásárló és a termelő is jól járna. Mert ne feledjük, a nyálért kapott devizára továbbra is szüksége van az országnak. V. L. funkciót is ellát, önállóan cserél árut külföldi áruházakkal, szerepet szerzett magának a kötöttárugyártásban, a hulladékhasznosításban, a fonalfeldolgozásban, az építőiparban. a sörgyártásban, a fotószolgáltatásban, a játékautomaták bérbeadásában, a software-kéreskede- lemben, a nemzetközi kereskedelemben, sőt, a bankszakmában is. Ha van magyar vállalat, amelyről el-, mondható, hogy sok lábon áll, úgy mindenekelőtt *a Skála-Coop az. Kereskedőházi jogosítvány Méreteire jellemző, hogy árbevétele meghaladja a 25,6 milliárd forintot, tagvállalatainak árbevétele pedig a 188 milliárdot. Dolgozóinak létszáma megközelíti a nyolcezret, az egy alkalmazottra jutó nyeresége pedig a 105 ezer forintot. A vállalati eszközök értéke 11.6 milliárd forint, saját vagyona 2,6 milliárd. Múlt évi eredménye 829 millió volt. Bár a Skála-Coop tevékenysége igen szerteágazó, és élvén a kereskedőházi jogosítvánnyal, a jövőben főként ipari és külkereskedelmi aktivitását kívánja fokozni, a hazai lakosságot közvetlenül érintő kiskereskedelmi profilját is fejleszti. Amíg 1979- ben szövetkezeti áruházakat integrált, úgy most arra készül, hogy hasonló integrációba vonjon szövetkezeti szaküzleteket — műszaki, ruházati és élelmiszerboltokat —, miáltal ezek a kiskereskedelmi egységek közös reklámmal léphetnek a vásárlók elé, és árubeszerzési lehetőségeik is javulnak, vagyis kínálatuk is vonzóbbá válhat. Hogy pontosan hány szövetkezeti szaküzlet, ABC- áruház csatlakozik az integrációhoz,- arról még most folynak a tárgyalások, de az bizonyosnak látszik, hogy az integráció országos méretű lesz. Gál Zsuzsa Kedvezményes gépbérlet mezőgazdasági üzemeknek Üj szolgáltatást vezet be június 1-től az Agrotek: a mezőgazdasági üzemek kedvező feltételekkel bérelhetnek a vállalattól kombájnokat, továbbá magajáró szecskázógépeket. A termékből mintegy négyszáz, szocialista országokból vásárolt gépet vehetnek igénybe. Nagyrészük már a vállalat raktáraiban várja az érdeklődőket, más részük az év második felében érkezik meg külföldről. A bérbevétel három, négy vagy öt évre szól. A szerződés első évében fizetési haladékot kaphatnak a mező- gazdasági nagyüzemek. Az Agrotek, illetve a megyei Agroker-vállalatok gondoskodnak a szervizről és a garanciális javításról is. Erre és általában a bérbeadással kapcsolatos szolgáltatások zökkenőmentes lebonyolítására, szervezésére hamarosan gazdasági társaságot alakít az Agrotek. A bérleti szerződés lejárta után a bérlőnek módja nyílik majd a gép megvásárlására, méghozzá előnyös feltétélekkel. A kedvezményes akció 1986. december 31-ig lesz érvényben. A gépbérlet lényegében a termelés feltételeinek javítását, többi között a gabonaprogram sikeres megvalósítását szolgálja. Főként azoknak a gazdaságoknak nyílik lehetőségük a műszaki színvonal emelésére, amelyek kedvezőtlen adottságaik következtében kevésbé eredményesen gazdálkodnak, s hiányoznak az anyagi eszközeik az új gépek vásárlásához. Visszhang: a nyúltenvesztésről Az okok rendkívül összetettek Képek a tavaszi BNV-ről Immár hagyomány, hogy a beruházási javak vásárán is sok olyan terméket mutatnak be, amelyekkel az őszi fogyasztási cikkek vásárán is találkozunk. Ezekből mutatunk meg mai képösszeállításunkban néhányat. Mindig nagy figyelem kíséri a majdan hazánkban is forgalomba kerülő új személygépkocsikat. Ez alkalommal a legújabb Lada aratott közönségsikert. Jó formája, szép kivitele méltán hívja fel a figyelmet a szovjet formatervezők munkájára Egyelőre amerikai exportra készül a Yugo márkanevet viselő autógyár legújabb Zastava autója... ... amelyik így néz ki belülről I Egy hazai újdonság: a 386-os Ikarus... Fotó: Lóayal László És egy kis ízelítő a régiségekből. A Mercedes ma is a régi...
