Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

1986. május 23,, péntek o- nktss*1•' II R « ? *SjM i A napokban ült össze Bé­késcsabán a Békés Megyei Idegenforgalmi Szakbizott­ság, hogy az 1986. évi mun­katervét megtárgyalja. En­nek kapcsán a közép- és hosszú távú idegenforgalmi tervekről is szó esett. Fel­mérések és komplex áttekin­tés szükséges a legelőnyö­sebb tervek kidolgozásához. Ebbe a munkába a megyei idegenforgalmi szakemberek mellett külső szakértőket is be kell vonni — így foglalt állást a Békés Megyei Ide­genforgalmi Hivatal vezetője, Mézes Jánosné. A VII. öt­éves terv fejlesztéseit a szak- bizottság következő értekez­letén ismertetik. Az ülésen értékelték a gyu­lai Thermál Camping beru­házásának jelenlegi helyze­tét. A Békés Megyei Idegen- forgalmi Hivatal, a Gyulai Víz- és Csatornamű Vállalat és a gyulai Áfész által közö­sen létrehozott gazdasági tár­saság 34 millió forintot ru­házott be a SZOT-szálló szomszédságában épülő kem­ping létesítésébe. Húsz modern fürdőszobás motelház (80 személyes), 160 sátorhely és 16 bővíthető la­kókocsihely várja a vendé­geket június elejétől. A kivi­telezők június 25-re vállalták a teljes átadást, de a hónap elejétől már fokozatosan használatba veszik a létesít­ményeket. A szakbizottsági ülés vé­gén az 1,3 millió forintos idegenforgalmi alap odaítélé­séről tájékoztatták a jelenle­vőket. Sikeresnek ítélt pá­lyázataik alapján Gyula ka­pott 1 millió forintot a vá­rosi infrastrukturális fejlesz­tésekre, illetve Gyomaendrőd a további — 300 ezer forin­tos — összeget, az Erzsébet- ligeti higiénés létesítményei felújítására. p. a. Felvételeink a gyulai kemping építkezésén készültek Fotó: Fazekas László Tanácsülésekről jelentjük Orosháza Zömmel a város jövőjéről volt szó az Orosházi Városi Tanács május 22-i, tegnap délutáni ülésén, melyet Mi­hály András tanácselnök ve­zetésével tartottak a városi tanács nagytermében. Az egyik fő napirend: Orosháza távlati fejlesztési program- javaslata az 1986—2000-ig terjedő időszakra. A napi­rendet Sándor Antal tanács­elnökhelyettes előterjeszté­sében vitatta meg a testület, majd a következő határozat született: szeptemberben is­mét visszatérnek e megha­tározó jelentőségű program­ra, amely a város fejlődésé­nek irányát és feladatait szabja meg az ezredforduló­ig­Tanácsrendeletet alkotott ezután a testület a nem la­kás céljára szolgáló építmé­nyek adójának megállapítá­sáról. Ezután került sor a városközpont mikrorendezé- si tervpályázat nyertes pá­lyaműveinek ismertetésére. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, Békés Megye Tanácsa és Orosháza Város Tanácsa 1985-ben hir­detett meghívásos és titkos tervpályázatot Orosháza vá­rosközpontja rehabilitáció­jának előkészítésére. A pá­lyázatot azzal a céllal adták közre, hogy a városközpont­ban levő rossz állagú épü­letek sorsát, építészeti érté­két meghatározza, és az esetleges szanálással a je­lenleg hiányzó funkciók he­lyét biztosítsa. A beküldött pályaművek közül négyet díjaztak, s ezek közül ket­tőt a tanácsülésen bemutat­tak a testületnek. A pálya- műveket a közeljövőben a lakosság körében társadalmi vitára bocsátják. A tanácsülésen a bejelen­tések között foglalkozott a testület a vízhiánnyal, amely Szentetornyát és a Rákóczi úti lakásokat érinti. T. L Tótkomlós Rendkívüli tanácsülést tartottak tegnap délután Tótkomlóson. A nagyközség tanácstagjai megvitatták, majd elfogadták István Mi­hály, a Haladás Tsz elnök- helyettesének — a község­ben működő gazdálkodó szervek dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről szóló — beszámolóját, mely jól tükrözte az elmúlt ötéves tervidőszakban elért ered­ményeket. Ezután Kajos István, a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára vette át a szót. Tájékoztatta a ta­nács tagjait arról, hogy Le- hoczki István tanácselnök korkedvezményes nyugdíjaz­tatását kérte és ez év május 15-i hatállyal lemondott a mintegy 2 évtizedes elnöki tisztségéről. A tanácsülés a lemondással egyetértett, majd Lehoczki István meg­köszönte mindazok munká­ját, akik a 19 esztendőn át e felelősségteljes közéleti te­vékenységében segítségére voltak. Karasz Györgyné, a nagy­községi pártbizottság titkára tett javaslatot az új, megbí­zott ügyvezető elnök szemé­lyére. Csontos Pál — aki egyébként tótkomlósi szüle­tésű — eddigi életútjával, közösségi munkájával érde­melte ki a bizalmat. A je­lenlevő 31 tanácstag egyhan­gúlag választotta meg Cson­tos Pált — a legközelebbi időközi választásokig — a tanács ügyvezető elnökének. Fazekas Imre, a megyei tanács személyzeti és okta­tási osztályának vezetője át­adta a leköszönő tanácsel­nöknek a megyei tanács el­nöke által adományozott törzsgárdajelvényt és a ju­bileumi jutalmat, majd Ka­rasz Györgyné nyújtotta át a nagyközség általános fej­lesztéséért járó emlékplakett arany fokozatát. A tanácsülés bejelenté­sekkel ért véget. H. E. Ma megkezdi munkáját a KISZ XI. kongresszusa Fokozott várakozás a fiatalság körében Ma, május 23-án Budapesten megkezdi háromnapos munkáját a Kommunista If­júsági Szövetség XI. kongresszusa. A KISZ Központi Bizottsága előzetes vitado­kumentumai a mozgalmi munka megújí­tását tűzték ki célul. A Békés tnegyei KISZ-tagok is aktívan kapcsolódtak ’ bele a vitába, mondták el véleményüket az egyes kérdésekről. A helyi és területi kül­döttgyűléseiken áttekintették az elmúlt időszakban végzett munkájukat, és ezt fi­gyelembe véve meghatározták a következő évek feladatait. A kongresszus előtt Albel Andort, az MSZMP Békés Megyei Bizott­ságának munkatársát, ifjúsági felelőst, Ko­zák Ferencet, a KISZ Békés Megyei Bi­zottságának titkárát, Soós Lajost, a Gyulai Húskombinát csontozó szakmunkását, a húskombináti KISZ-bizottság tagját és Subasicz Évát, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium iskolai KISZ-bizottságának titkárát arra kértük, hogy — a teljesség igénye nélkül — foglalják össze azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek, vé­leményük szerint meghatározóak lesznek a következő évek KISZ-munkájában, illet­ve beszéljenek arról, mit várnak a KISZ XI. kongresszusától. ALBEL ANDOR: A me­gyei pártbizottság az ifjú­ságpolitikával kapcsolatos helyi teendőket a párt ifjú­ságpolitikai határozatának szellemében fogalmazta meg. Fontosnak tartom, hogy a megyei pártbizottság állás- foglalása, a KISZ-szel szem­ben támasztott elvárások a korábbinál lényegesen konk­rétabbak, gyakorlatiasabbak. A megyei pártbizottság által irányított területi bizottsá­goknak az elvek konkrét fel­adatokat, cselekvéseket je­lentenek. Ma már nem le­het felülről várni a külön­böző, részletező feladatmeg­határozásokat, ezért a helyi pártszervezeteknek az ifjú­ságpolitikai céljaink megva­lósításában nagyobb felelős­sége lesz. Az eddigi gyakorlatunkban sokszor egyenlőségjelet tet­tünk az egész ifjúságot érin­tő kérdések és a KISZ kö­ze, ami a társadalmi mun­kamegosztást szűkítette. Rá­adásul sok mindent a KISZ- en kértünk számon, így nem kifejezetten KISZ-problémák is KISZ-es mundért kaptak. Erősítenünk kell a KISZ mozgalmi-politikai jellegét. Meggyőződésem, hogy a KISZ-nek tág cselekvési le­hetősége van az egészséges életmód népszerűsítésében, a szabad idő mainál haszno­sabb eltöltésében. Ugyancsak fontos, hogy a rátermett KISZ-tagok hamarabb kap­janak bizonyítási lehetőséget más mozgalmakban, szerve­zetekben, egyesületekben, bő­vüljön a közéleti szereplésük lehetősége. Amikor a me­gyei pártbizottság a szakszer­vezetnek, a népfrontnak, a tudományos egyesületeknek, mozgalmi szerveknek megha­tározta az ifjúsággal kapcso­latos feladatait, akkor fel­hívtuk a figyelmet erre. Végül arról, hogy mit vá­rok a mostani kongresszus­tól. A kongresszusi felkészü­lés során az alapszervezetek­ben fokozott aktivitás ala­kult ki. Emiatt a XI. kong­resszus felelőssége talán meghaladja az előző kong­resszusok felelősségét. A meghirdetett megújulási tö­rekvések elvárásokat ébresz­tettek a tagságban, ugyanak­kor a KISZ-tagok elkötelez­ték magukat egy fokozot­tabb cselekvésre. Én olyan határozatokat várok, ami ki­elégíti a KISZ-tagság széles rétegeinek az igényeit, és a valóságos helyzetből kiindul­va progresszív cselekvésre ad lehetőséget hazánk ifjúsá­gának. KOZAK FERENC: A kong­resszusi felkészülés során a megyei KlSZ-küldöttgyűlé- sen megfogalmazódott: a KISZ-tagság az eddigieknél erőteljesebben szeretne be­kapcsolódni saját környezete formálásába, alakításába, a munkahelyi, iskolai, lakóhe­lyi feladatok kijelölésébe és természetesen a végrehajtá­sába. Ezen belül a gazdasági építőmunkát emelném ki. Azt hiszem, hogy a követke­ző évek legfontosabb kérdé­se az lesz, hogy miként ta­láljuk meg azokat a terüle­teket, amelyekben a KISZ a saját erejéből, eszközeivel képes eredményeket felmu­tatni. Békés megye fejlődési ütemének meggyorsítása nem KISZ-feladat, de a KISZ- esek, a fiatalok sokat tehet­nek ezért. A másik nagyon fontos kérdés az élet- és munkafeltételek javítása. A KISZ különösen a kisebb te­lepüléseken tehet sokat moz­galmi eszközeivel a falvak népességmegtartó erejének javításáért. Szorgalmaznunk kell a nagyobb létszámú kö­zépiskolás korosztályok ok­tatási feltételeinek megte­remtését, javítását. Kiemel­ném a környezet és termé­szetvédelmi feladatainkat is. Békés megye célul tűzte ki, hogy környezetvédelmi min­tamegye lesz. Javítanunk kell szerveze­tünk politikai jellegét, az ed­digieknél magasabb követel­ményeket kell támasztanunk a tagságunkkal, illetve a be­lépni szándékozókkal szem­ben. El kell érni, hogy csak azok legyenek KISZ-tagok, akik valóban vállalják a cél­jaikat és közreműködnek a végrehajtásban. Elsősorban tanulói területen vannak ilyen irányú tennivalóink. A párt által meghirdetett de­mokratizmus szélesítéséhez mi úgy járulhatunk hozzá, ha a KISZ-szervezetek saját maguk keresik meg felada­taikat, helyüket a végrehaj­tásban. Természetesen a na­gyobb önállósághoz az irá­nyító szinteknek meg kell adni a támogatást, a segít­séget. A KISZ XI. kongresszusá­tól személy szerint nagyon sokat várok. Az a megtisz­teltetés ért, hogy kongresz- szusi küldött lehetek. Remé­lem olyan munkát végzünk, ami a fiatalságra összponto­sítja az egész társadalom fi­gyelmét. Ha így lesz, akkor lendületet adhatunk saját és más társadalmi, tömegszer­vezetek önálló ifjúságpoliti­kájához. Ezzel a fiatalok több lehetőséget kapnak a közélethez képességeik, tu­dásuk bizonyítására. SOÓS LAJOS: Amikor az elkövetkezendő időszak leg­fontosabb KISZ-teendőiről vitatkoztunk, akkor éh is azon az állásponton voltam, hogy a fő figyelmet a gaz­dasági munkára kell össz­pontosítanunk. Egyetértek a hatékonyság hangsúlyozásá­val, de legalább ilyen fon­tosnak tartom a minőséget is. Nekünk itt a húskombi­nátban elsősorban jól kell dolgoznunk. Mondok egy példát. Van, aki egy lapoc­kát úgy csontoz le, hogy le­faragja a rajtá levő hús fe­lét, más pedig úgy, hogy meghagyja rajta azt, ami kell, tehát jól. El kellen ér­jük, hogy a jól dolgozóknak nagyobb becsülete legyen. Ez KISZ-feladat is. Nekünk, KISZ-tagoknak részünk le­het a minőségi munka be- tsületének javításában. Ná­lunk bevezették a szakmun­káspótlékot, de az összeg ál­landó, nem követi hónapról hónapra' a valódi minőségi munkát. A KISZ-vezetők ott dolgoznak az üzemben, is­merik a KISZ-tagok munká­ját, elképzelhetőnek tartom, hogy a hónap végén, a pót­lékok megállapításakor ők is értékelik a KISZ-tagok tel­jesítményeit, és jelzik észre­vételeiket az illetékes veze­tőnek. Előre kell lépnünk az ér­dekképviseletben. és a mi KISZ-szervezetünkre is igaz, hogy növelni kell a tömeg­befolyást. Egyetértek azzal, hogy ennek érdekében az eddigieknél nagyobb köve­telményeket állítsunk a tag­sággal szemben. De nem szeretném, ha átesnénk a ló túlsó oldalára és túlzott kö­vetelményeket támaszta­nánk. Inkább arra kell tö­rekednünk, hogy vonzó, a fiatalságot érdeklő progra­mokat állítsunk össze, ami­vel nemcsak a KlSZ-tago- kat mozgósíthatjuk. Javítani szeretnénk az eszmei-politi­kai nevelő munkánkat, erő­síteni a tagság politikai fel- készültségét, a párttaggá- nevelő munkánkat. A KISZ XI. kongresszusá­tól valóban sokat várnak a KISZ-tagok, így én is. Re­mélem, hogy megfogalma­zódnak azok a problémák, gondok és eredmények, ame­lyek napjaink fiatalságára jellemzőek. De legalább ilyen fontos, hogy olyan határoza­tokat hozzanak, amelyek se­gítik az alapszervezetek munkáját, megfelelő tám­pontot adnak a konkrét he­lyi, üzemi KlSZ-feladatok- hoz. SUBASICZ ÉVA: — Las­san egy éve, a kongresszusra készülve beszélünk a KISZ megújulási törekvéseiről. Az az érzésem, hogy mozgal­munk problémáit már min­den oldalról feltártuk, de mégsem jutottunk közelebb a megoldáshoz. Nem sikerült a kongresszusig a középisko­lásokra vonatkozó, gyakor­latban megvalósítható, átfo­gó terveket, célkitűzéseket magunk elé állítani. Ezek után nagyon nehéz arról be­szélni, hogy melyek lesznek a következő időszakban a legfontosabb feladataink. Előttem ma még nem vilá­gos, hogyan lehet a KISZ- nek a középiskolákban úgy megújulni, hogy az a tag­ságnak és a társadalmi kö­vetelményeknek megfeleljen. De néhány dolog valószínű­leg meghatározó lesz. így például a KISZ befo­lyását csak akkor bővíthet­jük, ha az alapszervezetek programtervezete a tagság valós igényeit tükrözi, ha minden KISZ-tagunk konk­rét, a közösség szempontjá­ból hasznos, önként vállal feladatokat kap. Ez feltéte­lezi azt is, hogy egyre keve­sebb lesz az olyan — álta­lunk 24 forintosnak nevezett — KISZ-tag, aki mozgalmi munkáját a tagdíj befizeté­sével megoldottnak tekinti. A politikai képzések rend­szerét napjaink fiatalságá­hoz, érdeklődéséhez, igényei­hez kell igazítani. A presz­tízsét vesztett politikai vita­körök helyett más módozato­kat kell találnunk. Szerin­tem felhasználhatjuk a fil­meket, a videót, a zenét, az újságcikkeket, tanulmányo­kat stb. Fontos, hogy tagsá­gunk politikai nézeteinek formálását ne korlátozzuk ciklusokra és ne határozzuk meg, hogy havonta mikor, melyik órában kell a KISZ- tagság világnézetét fejlesz­teni. Kiemelném még moz­galmunk közösségteremtő és -formáló erejének erősítését. Egyre több iskolatársamat látom magam körül, akik ön­magukba fordulnak és kö­zömbösek társaik iránt. Ezen a kedvezőtlen tendencián fordítanunk kell. A fentiekből is következik, hogy a kongresszuson első­sorban középiskolás társaim felszólalásait várom a legna­gyobb érdeklődéssel. Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents