Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Losonczi Pál szerdai programja Finnországban II Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Tes­tületének soron következő ülését — az előzetes megállapo­dásnak megfelelően — 1986. júniusának első felében Buda­pesten tartják. (MTI) Pál Lénárd eszmecseréje a nemzetiségi szövetségek vezetőivel A hivatalos baráti látoga­táson Finnországban tartóz­kodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán dél­előtt megtekintette a Kesko Oy cég hakkilai üzemegysé­gét. Itt Erkki Mansukoski vezérigazgató fogadta és tá­jékoztatta az úgynevezett K- Szövetkezeti Csoport tevé­kenységéről. Elmondta, hogy a nagyke­reskedelmi és importőr vál­lalathoz négyezer kereske­delmi egység tartozik. A szö­vetkezeti csoport behálózza az egész országot. A Kesko Oy cég a leányvállalatokkal együtt nyolcezer dolgozót foglalkoztat és az ország má­sodik legnagyobb kereskedel­mi vállalata. A tájékoztatót követően a magyar államfőnek bemutat­ták a kávépörkölőüzemet, majd az Elnöki Tanács el­nöke és kíséretének tagjai látogatást tettek a központi raktárban, és a mezőgaz­dasági gépek kiállítását te­kintették meg. Innen a parlament épüle­tébe vezetett az Elnöki Ta­nács elnökének útja. Itt Erkki Pystynen, a finn par­lament elnöke fogadta és tájékoztatta a 200 tagú egy­kamarás törvényhozó testület működéséről. A parlament­ben, amely hetenként kétszer tart teljes ülést, a finn mel­lett a svéd is munkanyelv. A képviselőket négy évre választják, legközelebb 1987. márciusában tartanak orszá­gos választásokat. A két or­szág parlamentjei között rendszeres kapcsolat alakult ki. A múlt esztendőben Erkki Pystynen vezetésével finn parlamenti küldöttség járt Magyarországon. Losonczi Pál megköszönte a tájékoztatást és kifejezte óhaját, hogy tovább erősöd­jék a két parlament kapcso­lata. Az emeleti márvány­csarnokban az Elnöki Ta­nács elnöke találkozott a parlament elnökhelyettesei­vel és a képviselőcsoportok vezetőivel, majd beírta nevét a vendégkönyvbe. Losonczi Pál szerdán Hel­sinkiben ellátogatott az 1980- ban létesült magyar intézet székházába, mely otthont ad a helsinki magyar nagykö­vetség tudományos és kultu­rális központjának, valamint a 36 éves múltra visszatekin­tő finn—magyar társaság­nak. Losonczi Pál az épület nagytermében találkozott a társaság képviselőivel. Heikki Koski, a finn—ma­gyar társaság elnöke tájé­koztatójában elmondta, hogy a társaság megalakítását a finn munkásmozgalom és a baloldali erők kezdeményez­ték. A társaság ma már a (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára tegnap látogatást tett a hazai nemzetiségi szövetségek bu­dapesti székházában, ahol kötetlen, baráti eszmecserét folytatott a magyarországi délszlávok, németek, romá­nok és szlovákok demokra­tikus szövetségeinek elnökei­vel és főtitkáraival. Tájékoztatót hallgatott meg a nemzetiségek szerve­zeti, közművelődési tevé­kenységéről, a nemzetiségi oktatás sajátos feladatairól és gondjairól, a magyar és a nemzetiségi lakosság együttműködésének tapasz­talatairól. A nemzetiségi ve­zetők hangsúlyozták, hogy közös hazánk különböző nemzetiségei érzékelik az MSZMP, az állami és társa­dalmi szervek tudatos törek­vését, hogy az állampolgári jogegyenlőség mellett a nemzetiségi létükkel össze­függő lehetőségeik is mind­inkább kiteljesednek. Ki­emelték, hogy a nemzetiségi szövetségek testületéi aktív, kezdeményező szerepet tölte­nek be a települések, a me­gyék és az ország közéleté­ben. Válaszában Pál Lénárd át­adta az MSZMP vezető tes­tületéinek üdvözletét és jó­kívánságait. Hangoztatta, hogy a párt a lenini nemze­tiségi politika elvi alapján áll és dolgozik, gyakorlata nem függ a nemzetiségi la­kosság létszámától, és nincs alárendelve konjukturális, taktikai változásoknak. A Magyar Népköztársaság­ban élő, dolgozó nemzetisé­gekkel kapcsolatban megol­datlan alapkérdések nincse­nek. A nemzetiségi szövetsé­gek felelősséggel képviselik a nemzetiségek sajátos érde­keit, eredményesen betöltik társadalmi szerepüket. Befejezésül eredményes munkát kívánt a nemzetiségi szövetségek vezetőinek, ak­tivistáinak a kongresszusai­kon meghatározott feladata­ik sikeres végrehajtásához. Megkezdődött az országos oktatáspolitikai tanácskozás Az oktatási törvény végrehajtásával összefüggő felada­tokról, aktuális oktatás- és ifjúságpolitikai kérdésekről tartottak tanácskozást tegnap az Országos Széchényi Könyvtárban. A Művelődési Minisztérium által rendezett értekezleten — amelyen jelen volt Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese — a megyei, valamint a fővárosi tanácsok és tömegszervezetek illetékes vezetői, továbbá a megyei pedagógiai intézetek igazgatói vettek részt. A plenáris ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter szólt a közoktatás fejlesztési programjával és a szeptem­ber 1-én életbe lépő oktatá­si törvénnyel kapcsolatos teendőkről. Mint mondta, az elmúlt tanévben vitára bo­csátott dokumentumok alap­ján a nevelőtestületek véle­ményt nyilvánítottak a vég­rehajtási elképzelések min­den lényeges kérdéséről, s ezek a pedagógusok többsé­gének egyetértésével talál­koztak. Kitért a vitában megfo­galmazódott aggodalmakra is. Az iskolák önállóságára vonatkozó kritikai megjegy­zésekhez fűzve hangsúlyoz­ta: a pedagógustársadalom nagyobb szakmai önállósá­gát, öntevékenységét első­sorban a képzés és a to­vábbképzés megjavításával, a színvonalas szaktanácsadás kibontakoztatásával kell se­gíteni, s lehetőséget adni a pedagógusoknak a nagyobb önállóság által is megköve­telt szakmai ismeretek, kész­ségek megszerzéséhez. Sokan kétkedve Ítélték meg az el­vek és törekvések megvaló­sításának lehetőségeit is. Ezzel kapcsolatban a minisz­ter kiemelte: a következő évtizedekben a közoktatási rendszer fejlesztésének kö­zépponti eleme a ma ta­pasztalható hiányok fokoza­tos felszámolása, a tartalmi korszerűsítéshez szükséges anyagi intézmény- és sze­mélyi feltételek biztosítása. Szólt a Minisztertanács ál­tal nemrégiben elfogadott, a VII. ötéves tervre szóló köz­oktatási társadalmi-gazdasá­gi programról, s ismertette az ennek megvalósítását szol­gáló tanterembővítési, vala­mint a pedagógusellátottság javítását szolgáló lehetősé­geket. A közoktatás irányításá­ban várható változásokról szólva kiemelte: ezek célja az irányítás színvonalának emelése és a hatékonysági növelése. A területi és helyi irányításnak tiszteletben kell tartania az iskolák önállósá­gát, s szükséges, hogy fo­lyamatos ellenőrzésük első­sorban az iskolák munkájá­nak eredményeire és ne az egyes pedagógiai mozzana­tokra terjedjen ki. A most megalakuló iskolatanácsok fontos szerepet játszhatnak az iskolai demokratizmus fej­lesztésében, a társadalmi nyilvánosság intézményesíté­sében. Az illetékes szakmi­nisztériumoknak a korábbi­nál nagyobb szerepe pedig egyebek között lehetőséget ad a szakmai képzés minő­ségének, javítására, eredmé­nyeinek ellenőrzésére. A kü­lönböző irányítási feladato­kat a végrehajtási rendele­tek pontosan szabályozzák majd. A tartalmi korszerűsítés kérdésével kapcsolatban a miniszter szólt az e tanév­ben megindult ötéves tech­nikusképzés további intéz­ményi és tárgyi feladatairól, a két tannyelvű gimnáziu­mok létrehozásának egyre sürgetőbb társadalmi igé­nyéről, s arról, hogy a szá­mítástechnikai ismeretek ok­tatását a VII. ötéves terv so­rán az egész közoktatásra ki­terjesztik. Áttekintette a tan­tervi és tankönyvi korrekci­ós munka eddigi állomásait és jövő évi tennivalóit is. Köpeczi Béla hangsúlyoz­ta: a szeptember elsején élet­be lépő oktatási törvény ren­deletéinek megismertetéséhez és feldolgozásához, az egysé­ges szemlélet kialakításához nagy feladat hárul a megyei irányító szervekre, de ügyel­ni kell arra is, hogy a jog­szabályok bevezetése ne te­relje el a figyelmet az isko­lai munka tartalmi tenniva­lóiról. Az ifjúságpolitikai munka aktuális kérdéseiről Kovács Jenő, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese szólt. Mint mondta, az oktatás- és ifjúságpolitika, illetve a meg­újuló diákmozgalom törek­vései sok tekintetben azono­sak. A cél az, hogy az isko­lákban kialakuljon a diákok öntevékenységre épülő sok­oldalú aktivitása, s a de­mokratikus önkormányzati formák keretei között az if­júság elsajátíthassa azokat a képességeket és készségeket, amelyek lehetővé teszik a későbbi, felelősségteljes köz­életi tevékenységüket. Az ifjúsági munkának az eddigieknél nagyobb anyagi és személyi támogatást kell kapnia a különböző állami, társadalmi és tömegszerveze­tek részéről is. A mozgalom megújulása, politikai, tartal­mi, szervezeti változása csak körültekintően, fokozatosan, a feltételek megvalósulásával együtt mehet végbe, ám a jövőben mindenhol meg kell indulnia a helyi sajátossá­gokat, s az oktatáspolitika céljait figyelembe vevő ön­álló cselekvési programok ki­dolgozásának — mondotta az előadó. A részvevők ezután szek­cióüléseken vitatták meg az elhangzottakat, s cserélték ki gondolataikat a további fel­adatokról. Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyitotta meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt. (Képösszeállításunk a 3. oldalon.) Megnyílt a tavaszi BNV Harminc ország, köztük hazánk, továbbá Nyugat- Berlin több mint kétezer ki­állítójának részvételével teg­nap délelőtt a kőbányai vá­sárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 83. Budapes­ti Nemzetközi Vásárt, a be­ruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a Nemzetközi Vásárok Szövet­ségének emblémája és a részt vevő országok nemzeti lobogói diszítették. A verő­fényes napsütésben a főtéren gyülekeztek a megnyitó ün­nepség vendégei: Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnö­ke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, az Elnö­ki Tanács és a kormány több tagja; jelen voltak kül­földi vendégek is: Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter, Giovanni Prandini olasz külkereskedelmi államtitkár, Jon Carling svéd ipari mi­nisztériumi államtitkár, Konsztantin Kozmov bolgár és Vlagyimir Voroncov szov­jet külkereskedelmi minisz­terhelyettes, Ivata Kazuo, a Toshiba cég volt elnöke, a Japán—Magyar Gazdasági Klub elnöke. Jelen volt a diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja, ott voltak a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. fejlett nem szocialista or­szágok cégei — legnagyobb területen az osztrák és Né­met Szövetségi Köztársaság­beli partnereink — jelenlé­tükkel tanúsítják, hogy a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok kibontakoztatá­sa kölcsönös érdekünk. Ebben a szellemben üd­vözöltük nemrég Budapesten a magas szintű belga gazda­sági delegációt. A bizalom és érdeklődés jelének tartottuk azt is, hogy az Élelmiszer­kereskedők Nemzetközi Szö­vetsége az eredetileg elhatá­rozott időpontban Budapes­ten tartotta meg összejöve­telét az atomerőműben bekö­vetkezett szerencsétlenség után. Felfogásunk szerint eze­ket a találkozásokat a tény­leges érdektől vezérelt józan ész sugallja, ez felel meg korunk igazi igényeinek. Valljuk és szívesen vállal­juk 4- mondotta többek kö­zött —, hogy bonyolult, el­lentmondásos nemzetközi helyzetben a gazdasági érintkezéseknek, az egymás­rautaltságból fakadó kapcso­lat erősítésének a politikai feszültséget csillapító, jóté­kony hatása van. De mi el­sősorban nem ezért akarjuk bővíteni külgazdasági kap­csolatainkat, hanem azért, hogy gazdaságunk egészséges fejlődésének feltételeit kül­gazdasági oldalról is megte­remtsük. Szükségünk van a nemzetközi munkamegosz­tásból eredő előnyökre, töb­bek közt a kiállítások útján megszerezhető információk­ra, egyáltalán saját terméke­ink megméretésére. örvendetes, hogy ma már alig fordul elő olyan magyar termék, amelyiknek a kiál­lítás a végcélja és nem köz­beeső-bemutató állomása a hazai és külföldi érvényesü­lés felé vivő úton — mon­dotta, majd megnyitotta a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. A vendégek ezután sétát tettek a vásárvárosban. Veress Péter beszéde A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség résztve­vőit, majd így folytatta: — A Budapesti Nemzetkö­zi Vásár a beruházási javak egyre rangosabb bemutatója. Ez a kiállítás VII. ötéves tervünk első esztendejének kiemelkedően fontos gazda­sági rendezvénye. Azt akar­juk, hogy megfelelően tük­rözze a magyar népgazdaság műszaki fejlődésének meg­gyorsítása, szerkezeti átala­kítása, a munka termelé­kenységének fokozása érde­kében tátt erőfeszítéseinket. Ezek fort-tos előfeltételei an­nak, hogy párhuzamosan eleget tudjunk tenni a gaz­daság dinamikusabb növe­kedési, a belső ellátási és a külső egyensúly-javítási kö­vetelményeknek . Budapesten ekkora terüle­ten beruházási szakvásárt még nem rendeztünk. A nö­vekvő hazai és külföldi ér­deklődést bizonyítja, hogy a kiállítók által elfoglalt terü­let 5 százalékkal haladja meg a tavalyit, mintegy százhat­vannal többen kínálják ter­méküket, mint egy esztendő­vel korábban. Mindössze két nyugati cég mondta le rész­vételét, de voltak, akik rög­tön készséggel a helyükre léptek. A külföldi partner­cégek egyre jobban felfede­zik Budapestet, mint nemzet­közi vásárközpontot. Az ösz- szes kiállítási területnek je­lenleg 37 százalékán külföl­di árukkal ismerkedhet meg az érdeklődő szakember, a vásári látogató. A nem szo­cialista országokból érkező cégek közel 25 ezer négyzet- méter területen állítanak ki, ez 23 százalékkal nagyobb a tavalyinál. örülünk annak, hogy leg­nagyobb kiállítóink változat­lanul színvonalas, szines be­mutatóval tisztelik meg ren­dezvényünket. A szocialista országok jelenléte, mint ed­dig, most is szemléletesen fejezi ki a KGST-együttmű­ködés eredményeit, a továb­bi fejlesztés lehetőségeit. A

Next

/
Thumbnails
Contents