Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
o1986. május 21., szerda «imiHAi Mozis nyár ’86 A legkisebbek szünidei mozis ajándéka a Donald kacsa nyári kalandjai című színes amerikai rajzfilm-összeállítás 0 művészet munkásai Beszélgetés Símé Tiborral, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkárával A korábbi évekhez hasonlóan, ezen a nyáron is változatos nyári programmal várja a film barátait a Békés Megyei Moziüzemi Vállalat. Az országos bemutatót megelőzően két világsikert is láthatnak a békéscsabai és a gyulai nézők a kertmozik műsorában. Aldo Maccione és Andrea Ferreol a főszereplője a Mire megyek apámmal? című színes francia filmbohózatnak, amelyet Békéscsabán június 12- től, Gyulán pedig ezt követően, június 19-től mutatnak be. Phillipe Noiret rendezte a másik, ugyancsak francia nemzetiségű, de bűnügyi vígjátékot, amelynek címe: Zsaroló zsaruk. Ezt a filmet a Széchenyi ligetben július 3-tól, Gyulán július 10-től vetítik. Békéscsabán, Békésen, Szarvason, Orosházán és Mezőberényben kerül műsorra a Humor és erotika a filmvásznon című sorozatban nyolc, nyugati országokban készült film a nyári hónapokban, éjszakai előadásokon. A legfiatalabbaknak is van ajánlata a moziüzemi vállalatnak. Mesés délutánok címmel Gyulán, Szarvason, Békésen és OrosPedagógusok, népművelők között, amatőrművészettel és gyermekcsoportokkal foglalkozók körében gyakori a panasz, hogy nincs elegendő ötletadó, és szakmailag frissítő forrásanyag. A közművelődési munka értékét két körülmény határozza meg. A személyes adottságok, vagyis a népművelői kreativitás, illetve „reaktivitás”, a sugárzóképesség. Illetve, a korszerű szellemi jelenségekkel, a fejlődő-változó kultúra újdonságaival, aktuális problémáival való kapcsolat. Természetesen, a tájékozódás is egészen újfajta képességeket kíván ma, az információrobbanás korszakában. Nemcsak a globális áttekinthetés nehezedik, de a megfelelő információ, részismeret megtalálása, „lehívása” is. A Múzsák Közművelődési Kiadó, nevében is jegyzi elkötelezettségét, ugyanakkor, résztársadalmi igények és egy szélesedő rétegérdeklődés szolgálatába is szegődött. Egy kiadó, melynek saját nyomdája és terjesztési hálózata van! A közös igazgatású nyomda egyedülálló a hazai kiadók között. A bizományosi hálózatot is csak egy-két kiadó vezette be nálunk. A gyakorlat igazolja a modellt. Az utóbbi két év házán, meg a megyeszékhelyen is a gyerekeknek szóló alkotásokat vetítenek a napi műsor mellett. A Kismaszat című magyar játékfilm, a Kacor, a detektív című csehszlovák krimifilm után meglepetésként a Walt Dis- ney-életmű egyik hazánkban még nem ismert rajzfilmje, a Donald kacsa nyári kalandjai című is műsorra kerül. A sikamlósabb témák kedvelőinek ajánlják a Szerelem és erotika című másik sorozatot, amelynek négy filmjét a bucsai, a dévaványai, a medgyesegyházi, a mezőkovácsházi, a tótkomlósi, a gádorosi, a kondorosi, a dobozi, az eleki és az újkígyó- si érdeklődők láthatják. Többek között vetítik az Emlékszel Dolly Belire? című, az 1985. cannes-i fesztiválon nagydíjat nyert Emir Kusturica jugoszláv rendező filmjét is. A következő sorozat címe egyértelmű, s aligha lehet ráfogni, hogy mellébeszél: Nyári nagy kasszafilmek. Amolyan magyarázatként néhány cím a bemutatásra kerülő nyolcból: John Stewart főszereplésével A. Hitchcoch Hátsó ablak című amerikai, Spielberg rendezésében az Indiana Jones alatt a Múzsák bevételei a kétszeresükre nőttek. Egy további jellegzetesség, hogy saját raktáruk van, így tíz évre visszamenőleg bármelyik könyvük megvásárolható, vagy megrendelhető. Ez egyedi szolgáltatás nálunk. Azelőtt NPI-füzetek, azaz a Népművelési Propaganda Iroda jelzésével jelentették meg kiadványaikat, 1965 óta. Elsősorban az amatőr művészek öntevékeny művelőinek nyújtottak forrást, és segédanyagot. Később egyre több monográfiát jelentettek meg, közülük legnépszerűbb a filmbarátok kiskönyvtára sorozat lett. A Múzsák nevet 1984 januárjában vették át a népszerű, negyedévenként megjelenő képes művészeti és ismeretterjesztő magazintól. Azóta közösen viselik. A választás találó és kifejező, valóban, a kultúra legtágabb köreiből merítik tárgyukat a művek. Ügy tűnik — „nőmén est omen” — az új névvel némileg tovább „komolyodott” a kiadói profil. Jellemzésképpen, felszínesen tallózzunk bele az idei tájékoztató füzet könyvajánlatába, csupán az ismeretköröket sorolva. Művelődéselméleti és módszertani kérdéseket tárgyaló írások, feles a végzet temploma című amerikai, az M. A. S. H. rendezőjének, R. Altmannak Popeye című ugyancsak tengerentúli filmje, valamint Edith Piai és Marcel Cerdan legendás szerelmét megelevenítő Claude Lelouch rendezte francia alkotás, az Edith és Marcel című. A békéscsabai bemutató klubmozi az idén sem tart nyári szünetet. Az ifjúsági házban helyet kapott vetítőhely ezekben a remélhetően meleg hetekben két új sorozatot is indít. Steven Spielberg amerikai rendező alkotásait mutatja be a június 9-én, az 1971-ben készült Párbaj című amerikai filmmel induló sorozat. Ezt követően havi két alkalommal, hétfő esténként negyed 9-től mérések ismertetésével kezdődik a kínálat. A társadalmi és családi ünnepekre, a klubéletre és más közművelődési munkaterületekre felkészítő művek folytatják a sort, a könyvtári segédanyagokig. Bőséggel választhatnak gyermekek és felnőttek is a játékokat tartalmazó könyvekből. A művészeti és irodalmi kiadványok sorában Markó táncszínházától, a Lukács-vitán át, a Designlexikonig a legizgalmasabb és igen változatos tárgyú munkákat találjuk. Az utóbbi évek jelentős formai gazdagságot is hoztak, különösen a Fototéka és a reprodukciók sorozataira gondolva. Különösen nagy a várakozás a reprint-kiadványok körül (mint például az első, ma|yar fordítású Asneis-ki- adás utánnyomása). Talán a leggazdagabb a választék a színházi szakirodalomban, de egyre többet olvashatunk a vizuális kultúra más területeiről is. Újdonság például a Premier plan sorozat, amely új magyar filmek műhelyeibe, irodalmi és dokumentációs háttéranyagaiba nyújt bepillantást. Gazdagodik a hímzéskötés színes anyaga is. örvendetes az eredeti mesterségeket bemutató Kaptár és a Mesterségek sorozatok bővülése. Tetemes a zenei tárgyú kiadványok mellett a kórusművek tára, és hagyományosan színes választékú az amatőrművészeti anyag. Az iskolai színjátszók által gyakran keresett Színjátszó kiskönyvtár, immár 250 felett jegyzi megjelent sorszámait, de szép kollekcióból még négy filmet vetítenek az amerikai film híres-hírhedt „fenegyerekétől”. A másik sorozat címe az előzőre utal: Hollywoodi fenegyerekek. Június 16-án szintén negyed kilenctől lesz az első vetítés. Ekkor a korszak- alkotónak számító, 1970-ben forgatott Eper és vér című Stuart Hagmann-alkotást láthatják az érdeklődők. A sorozatban szerepel F. F. Coppola A keresztapa című monstrealkotásának mind a négy része is. Mind a két sorozat vetítéseit — a hagyomány szerint — csak előre váltott bérlettel lehet látogatni. A régi magyar filmek szerelmeseinek tűzik műsorra a Halálos tavasz, az Egy bolond százat csinál, a Nászút féláron és a Hippolit, a lakáj című alkotásokat, amelyek főszerepeit Karády Katalin, Jávor Pál, Latabár Kálmán és Kabos Gyula játsszák. S végül még egy sorozat, amely a Filmmúzeumi napok összefoglaló címet viseli. Júliusban és augusztusban Gyula, Békéscsaba, Szarvas, Orosháza és Békés közönsége ismerkedhet meg a Johnny Guitar című N. Ray által 1954-ben rendezett színes amerikai westernnel, Roman Polanski 1966-ban forgatott a Vámpírok bálja című színes amerikai horrorparódiájával, B. Bertolucci 1972-ben rendezett Az utolsó tangó Párizsban című amerikai—olasz—francia sikerfilmjével, valamint ugyancsak Marlon Brando, továbbá Anthony Quinn főszereplésével 1952-ben forgatott és Elia Kazan rendezte Viva Zapata! című amerikai wes- ternjével. válogathatnak a bábjátékosok és a táncosok is. A negyedévenként megjelenő Eseménynaptár jelentős évfordulókat dolgoz fel, nagy alapossággal. Mindez töredékes illusztráció csupán. Kérdés ezek- után, hogy az érdeklődők miképp juthatnak hozzá ehhez a sokszínű választékhoz a megyében? Egyelőre sajnos, nem tartozunk a legsűrűbben ellátott körzetek közé. A könyvterjesztő bizományosok a megyeszékhelyen, a nemzetiségi klubházban és a Jókai Színházban rendelkeznek nagyobb lerakattak Erről azonban elég kevesen tudnak. A megye könyvesboltjaiban csak szórványosan lehet hozzájutni a Mú- zsák-kiadványokhoz. Az idei könyvhétre megnyíló békéscsabai új Művelt Nép Könyvesboltban talán lesz külön helye a Múzsáknak és a gyulai könyvesboltban is terveznek Múzsák-tékát. Gyulán különben a nyári szezonban egy önálló pavilont nyitnak a Várfürdő bejáratánál. A Múzsák kiadó saját könyvesboltja Budapesten, a IX. kerületbeli Ráday utcában van. A megrendeléssel kapcsolatban a megyében az említett helyeken nyújtanak segítséget. A Múzsák-maga- zin előfizetésében, a tervek szerint a postai kézbesítők is rendelkezésre állnak. A kiadó terjesztési osztályához pedig közvetlenül is lehet fordulni az igényekkel. (Budapest, XIII. kerület. Kartács utca 24—26.) Az igényeseknek is...! Pleskonics András Művészet és szakszervezet? A köztudat elég nehezen tudja összeegyeztetni a kettőt, holott a művészet is emberi munka, mégpedig kemény. A művész is dolgozó ember, akár állásban van, akár úgynevezett szabadúszó. Ha munkahelye van (zenekari tag, zenetanár, népzenész, bűvész, színész stb.) magától értetődő, hogy épp olyan munkavállaló, mint akárki más; ha nincs munkahelye, csak munkája van (az alkotás), akkor is helyet foglal a társadalmi munkamegosztásban, mint bármelyik termelő ember — örömei, gondjai vannak, a társadalomból nem tudja magát kivonni, neki is nehezebb, ha másoknak az. A szakszervezetek az idén februárban tartották XXV. kongresszusukat; a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége pedig 1985. decemberében tartotta meg a saját kongresszusát, a tizediket. Erről a X. kongresszusról, s a művészek mai helyzetéről beszélgettünk Simó Tiborral, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkárával. — A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége mint szakszervezet miben különbözik a többitől, milyen sajátosságai vannak? — A mi szövetségünk az egyetlen a tizenkilenc ágazati szakszervezet közül, amely szövetségi rendszerben működik. Ez a forma 1957-ben alakult ki, előtte a többihez hasonló ágazati szakszervezet volt a Müdosz, a Művészeti Dolgozók Országos Szakszervezete. A miénk kis szakszervezet, tevékenységét tekintve nagyon sokrétű munkát fejt ki. Szervezeti felépítésében követi az ágazat, a művészetek tagolódását, s így konkrétan tud azok sajátos gondjaival és törekvéseivel foglalkozni, érdekeik érdekében szót emelni. Szövetségünk az artistaművészek, a filmművészek és filmalkalmazottak, a képzőművészek, iparművészek és művészeti dolgozók, a Magyar Rádió dolgozóinak, a színházi, a televíziós dolgozók, s a zeneművészek szakszervezetének egyesülése, így alkot egyetlen ágazati szakszervezetet. Előző, IX. kongresszusunkon emelkedett szakmai szakszervezeti rangra a televízió, és a rádió dolgozóinak szakszervezete. Ma hét szakmai szervezetet fogunk össze; egyetlen máshoz sem hasonlítható a miénk. S még egy sajátosság: több demokratikus fórumunk van, hiszen külön- külön mind a hétnek saját választott elnöksége van, s úgy érzékeljük, nagy aktivitás jellemzi őket. — Széles körű nemzetközi kapcsolataink vannak: tagja vagyunk a Zenészek Nemzetközi Szövetségének (alel- nöke magyar), a Színészek Nemzetközi Szövetségének (végrehajtó bizottságában magyar résztvevővel), s az Audiovizuális Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetségének. Autonóm szakszervezeti központok, nem szocialista és szocialista országok egyaránt tagjai. Segítik egymás megismerését, szakmai tapasztalataik cseréjét. Érdekvédelmi munkát is végeznek — e kapcsolatunk révén terjeszthettük ki az előadóművészi jogok érvényesülését Magyarországra. — A szerzői jog — folytatta Simó Tibor — évszázados, az előadói viszont egészen új, a modern technika hozta magával. Gondoljunk a rögzítés legfrissebb módozataira, a magnetofonszalagra, s a . magnetofon- és a videokazettára. A szerzők jogait régóta védik a törvények, az előadóművészek jogainak a védelme viszont aránylag új, különösen nálunk. Komoly egzisztenciális gondokat tudunk ezen a réven megoldani. Nem csinálunk belőle titkot: az üres magnó- és videokazetták „pótlékából” hoztuk létre az előadóművészek jogdíjalapját. Mintegy 20 millió forint gyűlt ősz-' sze, amelyből minden terület előadóművészei részesülnek. — A Magyarország egyik nemrégi számában azt olvastam, hogy színművészeink egyik fele a fővárosban él, másik fele pedig vidéken. Egyenlő mértékben, de egyenlő feltételek között. — Nem. A vidéken élő színművészeknek nehezebb az érvényesiüés útja. A filmgyártás, a szinkron, a rádió a fővárosban működik. Ezért örülünk, hogy például a televíziónak már jó néhány esztendeje körzeti stúdiói vannak, s újabbat is terveznek, mégpedig Miskolcon és Győrött. A helyi gazdák jó partnerek, de ha nyersen fogalmazunk, a színészek egyetlen érvényesülési módja az, ha Budapestre költöznek. S gond a budapesti lakhelyű színészek munkavállalása. Két lakást tartanak fenn, utaznak — ebben őket is segítenünk kellene. — Sok tehát az egzisztenciális gond. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének X. kongresszusa panaszkongresszus volt? — Főtitkári összefoglalómban föl is vetettem a kérdést: panasznapot tartottunk vagy nem. Akkor is elmondtam, hogy nem éreztem panasznapnak a kongresszust. Komoly gondokról esett ugyan szó, nem is kevésről, de nemcsak a bajokat mondták ki művészeink, hanem azt is megfogalmazták, mit akarnak tenni, célokat tűztek ki maguk elé. Nemcsak jogokat követeltek, felelősséget is vállaltak. Ám az bizonyos: nem sikerült a kongresszuson a bérek, a honoráriumok megnyugtató rendezéséről beszámolnunk, a művészeti beruházások, a korszerűsítések nem valósultak meg maradéktalanul. Tudomásul kell vennünk: azzal kell jobban gazdálkodnunk, amink van. A kultúrára szánt pénz kevesebb, mint amennyire szükség volna, ezért kérjük az állami költségvetés, a tanácsi támogatás emelését, a lakosság hozzájárulását. — Hogyan értsük a lakossági hozzájárulást? — Sokan úgy vélekednek, olyan időket élünk, amikor mindenért fizetni kell, például azért a töméntelen istal- mennyiségért, amit elfogyaszt, de a kultúráért miért fizessen: azt adja ingyen, vagy majdnem ingyen az állam. Ez a vélekedés tarthatatlan. A színházak, a hangversenyek helyára körül éppen most folyik a vita (szabadárassá tegyük-e vagy sem). Ma sokszor több szó esik gazdálkodási, mint művészeti kérdésekről. Mindenki keresi, hogyan lehet a bevételeket növelni, a kiadásokat faragni. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége a X. kongresszussal megújult: friss vezetőségek, elnökségek, tisztviselők kezdik meg munkájukat. Most a kongresszus határozatainak a konkretizálása, kibontása van napirenden. Simó Tibor főtitkár elmondta, hogy például a művészek élet- és munkakörülményeit évről évre pontosan megvizsgálják a kongresszus intencióinak megfelelően. S ezzel egyetérthetünk, szükség van rá, mert a művész is munkát végez, ő sem a társadalom fölött lebeg. Fehér László Karády Katalin, Somlay Artúr, Jávor Pál játssza a főszerepét a Halálos tavasz című, Zilahy Lajos regényéből 1939-ben forgatott, Kalmár László rendezte magyar filmnek (Mokép — MTl-íotó) <N. L.) MÚZSÁK KÖZMŰVELŐDÉSI KIADÓ fl közművelődésnek ajánlva
