Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-16 / 114. szám
o 1986. május 16., péntek Helyeslés és elutasítás Gale professzor sajtóértekezlete Moszkvában Robert Gale amerikai professzor sajtótájékoztatót tartott a csernobili szerencsétlenség sugárfertőzött betegeinek állapo„Egykét egyszerű dolog” Mihail Gorbacsov továbbra is kész a csúcstalálkozóra Mihail Gorbacsov csütörtökön megerősítette: továbbra is kész csúcstalálkozóra Reagan elnökkel, de ehhez „egy-két egyszerű dologra” van szükség. Az SZKP KB főtitkára csütörtökön Moszkvában fogadta Armand Hammer amerikai üzletembert és dr. Robert Gale orvost, hogy köszönetét mondjon nekik együttérzésükért, s a csernobili atomerőműben történt baleset sérültjeinek nyújtott gyors segítségért. Ekkor vetette fel Armand Hammer az újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozó kérdését Mihail Gorbacsov válaszában megerősítette, hogy elvben kész az újabb találkozóra Reagan elnökkel. A csúcs- értekezlet megtartásához azonban két egyszerű dologra van szükség: készség arra, hogy a találkozó legalább egy-két, az egész világot nyugtalanító kérdésben kézzelfogható eredményt hozzon, s meg kell teremteni a találkozóhoz szükséges politikai légkört. Ami az elsőt illeti, a találkozót — bár Washingtonban ezt szeretnék — nem lehet amerikai forgatókönyv alapján megtartani. Nem kerülhet rá sor kizárólag a szovjet elképzeléseknek megfelelően sem. Olyan közös platformot kell keresni, amely konkrét eredmény elérésére irányul. Ami pedig a politikai légkört illeti, azt csak még tovább rontotta a csernobili baleset kapcsán Washington által indított rosszindulatú szovjetellenes kampány — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A találkozón az SZKP KB főtitkára szólt arról is, hogy ezekben a napokban sok amerikai közéleti személyiség, egyszerű állampolgár küldött őszinte együttérzésről tanúskodó levelet Moszkvába. Gorbacsov kijelentette: Armad Hammer és Robert Gale példát mutatott abból, milyenek lehetnének a szovjet és az amerikai nép kapcsolatai, ha ehhez megvolna a kellő politikai bölcsesség és akarat mindkét ország vezetőiben. A hivatalos Washingtonnak. e nehéz napokban tanúsított magatartása azonban mélységes csalódást keltett. Az Egyesült Államok vezetői a Szovjetunió politikájának lejáratására, békekezdeményezései őszinteségének megkérdőjelezésére próbálja felhasználni a történteket. Szovjet javaslat — amerikai elutasítás A Szovjetunió a közepes hatótávolságú rakéták számának csökkentésével kapcsolatos szerződéstervezetet terjesztett elő csütörtökön Genf ben, a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon — közölte Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője. Bár a két fél között megállapodás van arra, hogy a tárgyalások tartalmát bizalmasan kezelik, a Fehér Ház szóvivője nemcsak erről tájékoztatott, de rögtön közzétette Washington negatív álláspontját is. A washingtoni kormány egyelőre „nem lát új elemet” ezekben a szovjet javaslatokban — fejtette ki. Speakes szerint „az első benyomás az, hogy elsősorban az eddig már előterjesztett szovjet javaslatok rendszerbe foglalásáról” van szó. A gzóviő azonban hangsúlyozta. hogy egyelőre még nem volt idő a szovjet tervezet áttekintésére, és azt gondosan tanulmányozni fogják. Élénk érdeklődés a közvéleményben, messzemenő helyeslés a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a fegyverkezési hajsza lefékezéséért küzdő pártok és csoportok soraiban, ám hivatalos elutasítás a legérintettebb fél, az amerikai kormány részéről. Így lehetne összegezni azokat a reagálásokat, amelyek Mihail Gorbacsov széles körű figyelemmel kísért televíziós beszédét az elmúlt 24 órában követték. Mint ismeretes, az SZIfP főtitkára nemcsak a csernobili szerencsétlenséggel közvetlenül összefüggő események összegzésére, a tanulságok levonására vállalkozott, hanem felhasználta az alkalmat. hogy kifejtse országa véleményét a nukleárist biztonság, s ezzel szoros összefüggésben az atomkísérletek kérdéséről is. Az ugyanis minden józanul gondolkozó ember számára világos kell (kellene) hogy legyen: ha egy véletlen baleset, egy hatásaiban A NATO álláspontjának módosulása nélkül továbbra sincs remény a haladásra a bécsi haderőcsökentési fórumon. Az osztrák fővárosban csütörtökön kezdődött meg a 12 éve folyó tárgyalások 39. fordulója. Az ülésen André Wieland, az NDK nagykövete hangoztatta: Mihail Gorbacsov áprilisi, berlini javaslatai azzal kapcsolatban, hogy lényegesen csökentsék a szárazföldi csapatokat, a harcászati légierőt és a nukleáris fegyverzetet az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben, új lendületet adhatnak a tárA tüntető osztrák parasztok, akik az elmúlt hetekben ismételten akadályozták a nemzetközi forgalmat, elsősorban az osztrák—magyar határon, a késedelmen, a bosszúságon kívül jelentős anyagi károkat is okoztak a szállítóknak, és — főként a magyar — idegenforgalomnak. Akcióik Ausztriában sem rokonszenvesek, mivel követeléseik nagy része mögött olyan anyagi szempontok állnak, amelyeket a közvélemény nem méltányol. Az akciók szervezői elsősorban burgenlandi szőlősgazdák, akik főként a tavalyi, új bortörvény előírásait sérelmezik. A törvényt azt követően hozták, hogy világraszóló botrányban kiderült : tonnaszám pancsolták mérgező glikollal a borokat — főként Burgenlandban. Több nagy ottani cég csődbe ment, 27 millió liter elkobzott bor, azaz sok gazda tőkéje azóta is hatósági zár alatt van. Ugyanakkor az új törvény többek között előírja az adott területen termelhető bor mennyiségét és miszerencsére viszonylag korlátozott erőművi meghibásodás ilyen fájdalmas következményekkel járt, mennyire veszélyes lenne egy bármilyen kismérvű, ám katonai jellegű atomkatasztrófa. Ezért szögezte le határozottan a szovjet pártvezető, hogy a műszaki indítványokon túlmenően (ezek elsősorban a nemzetközi nukleáris együttműködés bővítésére, a kiterjedt hibajelzés és megelőzés javítására irányulnak), mindenekelőtt a nukleáris kísérletek teljes betiltása az elsődlegesi cél. Gorbacsov amellett, hogy bejelentette, országa három hónappal újra meghosszabbítja a korábban vállalt, egyoldalú nukleáris moratóriumot, azt is megismételte: kész haladéktalanul találkozni az amerikai elnökkel bármelyik európai fővárosban vagy Hirosimában, és megállapodást kötni az atomrobbantások betiltáságyalásoknak — mindenesetre csak akkor, ha a Nyugat reális álláspontra helyezkedik s felhagy azzal az állításaival, hogy a VSZ fölényre törekszik a hagyományos fegyverzet terén. Az a tény, hogy a NATO nyersen és maradéktalanul elutasította a VSZ februári szerződés- tervezetét, csalódást okozott és újabb holtpontot eredményezett a tárgyalásokon, mutatott rá a szocialista országok képviselője. Bizonyos körök számára a jelek szerint már az is sok volt, hogy az év elején — a genfi találkozó szellemében — kinőségét, a kén- és a cukor- tartalmat, de főleg a szigorú ellenőrzést: minden palackot hatósági, számozott bilétával kell lezárni, hogy követhető legyen, honnan származik a bor. A gazdák azzal utasítják el a rendelkezést, hogy a bilétaragasz- tó gépekre csak a,nagyüzemeknek van pénzük, kézzel ez óriási többletmunka, stb. A valóságban persze a minden üveg borra kiterjedő kontroll megakadályozza a pancsolást, a fekete eladásokat — ezzel csökkentve a gazdák, növelve az adóhivatal bevételét. A tüntetések nyomása alatt, politikailag kényes választási időszakban folyó tárgyalásokon, a kormány néhány kérdésben engedett, a „biléta” a szigorú állami kontroll esetében azonban ragaszkodik a törvényhez — így a harc időtartama bizonytalan. Az akciók fő szervezői fiatal, a politikai színkép szélső jobboldalán elhelyezkedő gazdák, akik így nemcsak a szocialistákkal, hanem a lönösen kiábrándító az a gyorsaság, amellyel a Fehér Ház a moszkvai javaslatokat ismét elutasította. „Nem látunk új elemet az indítványokban” — nyilatkozott Reagan elnök szóvivője, megismételve azt az állás- foglalást isi, hogy az atomkísérletek leállítása „nem áll az Egyesült Államok érdekében”. A washingtoni merevség szembetűnően eltér attól a kedvező fogadtatástól, amely egyes amerikai rétegekben és jó néhány külföldi kormánynál Gorbacsov javaslatai után megfigyelhető. Kérdéses most, hogy mennyire tekinthető véglegesnek az amerikai „nem”. Nem kevesen vannak az Egyesült Államokban is, akik egyre nyíltabban hangoztatják: ki kellene használni a kínálkozó lehetőséget, s elindulni azon az úton, amelynek végcélja az atomfegyverek felszámolása lenne. Márpedig a hivatalos megfogalmazások szerint ez lenne állítólag Washingtonnak is a távlati célkitűzése. Csakhogy az első lépés megtétele nélkül egyetlen úton sem lehet végigmenni... bontakoztak egy megállapodás körvonalai. A NATO azonban továbbra sem akar hallani a fegyverzet csökkentéséről, ugyanakkor elfogadhatatlan ellenőrzési rendszabályokat szorgalmaz. A szocialista országok kitartanak javaslatuk mellett, amely szerint nemzeti eszközökkel, bizonyos katonai tevékenységek előzetes bejelentésével, információcserével, valamint szükség esetén helyszíni kontrollal megfelelően ellenőrizhető a tervezett megállapodás végrehajtása, mondotta az NDK nagykövete. Michael Shenstone kanadai nagykövet újfent az ellenőrzés kérdését állította a középpontba: a NATO szerint a VSZ javaslatai semmi „javulást” nem jelentenek a korábbiakhoz képest — amelyeket a Nyugat ugyancsak visszautasított. parasztságot hagyományosan képviselő • ellenzéki polgári néppárttal is szemben állnak. Ausztriában — akárcsak világszerte — koncentrálódik a mezőgazdaság: tíz év alatt megszűnt minden második 2—10 hektár közötti gazdaság. A most tüntetők általában módos gazdák, amint azt a határzáraknál felvonultatott traktoraik is mutatják, de — elvileg — sokkal többet is kereshetnének. Ausztriában azonban az elmúlt évtizedben is rendre túltermelés volt nemcsak borból, de húsból, gabonából is — amikor az olcsóbb import, főleg a szocialista országokból, amúgy is lefelé szorítja az árakat. Ilyen piaci helyzetben a lehetőleg alacsony fogyasztói árakban érdekelt lakosság természetesen nem lelkesedik azért, hogy a — maguk szempontjából nem alaptalanul — panaszkodó parasztok jövedelmét az állami költségvetési támogatások, adókedvezmények gyarapítsák — amint azt a tüntetők igénylik. Heltai András A csernobili atomerőműben történt baleset legfőbb tanulsága orvosi szempontból, hogy a nagy nukleáris katasztrófák orvosi szempontból kezelhetetlenek. Ez elsősorban a nukleáris háborúra vonatkozik, amelynek esetén az orvosok sajnos tehetetlenek lennének. A kisebb, véletlen balesetek sérültjeinek kezelése még hatékony lehet nemzetközi tudományos összefogással — jelentette ki a csütörtökön Moszkvában tartott sajtóértekezleten Robert Gale, a kaliforniai egyetem professzora, a nemzetközi szervátültetési adatbank csontvelőátültetési szakértője. Gale professzor azért tartózkodik a Szovjetunióban, hogy segítséget nyújtson szovjet kollégáinak a szerencsétlenség sérültjeinek kezelésében. A neves csontvelősebész kérésére a Szovjetunióba érkezett még a kaliforniai Tarasaki professzor, aki a csontvelőosztályozás szakértője, Champlin professzor Los Angelesből, aki az átültetést követő utókezelés specialistája és az izraeli Reisner professzor, aki a szükséges laboratóriumi berendezések szakértője. Munkájukat konzultációkkal, a megfelelő berendezések kiválasztásával és a Szovjetunióba küldésével még számos kiváló orvos segíti és 15 külföldi vagy nemzetközi szervezet is részt vesz a sérültek minél hatékonyabb ellátásának megszervezésében. A sajtóértekezleten Gale professzor mellett részt vett Andrej Vorobjov professzor, a szovjet Központi Orvostovábbképző Intézet hematológiai tanszékének vezetője, a szovjet orvoscsoport irányítója és Armand Hammer neves amerikai üzletember és társadalmi személyiség, a sérülteknek nyújtott amerikai segítség megszervezője. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi * Köztársaság (JSZSZK) Elnöksége csütörtökön Belgrádban megtartott ülésén — a politikai és társadalmi tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásoknak megfelelően — a következő egyéves időszakra Szinan Haszanit, Koszovo Autonom Tartomány küldöttét választotta meg elnökévé, miután eddigi elnöke, Radovan Vlajkovics (Vajdaság Autonom Tartomány) egyéves megbízatási ideje lejárt. A JSZSZK alelnöke ezzel egyidejűleg Lazar Mojszov, a Macedón Szocialista Köztársaság delegátusa lett. A JSZSZK Elnöksége államfői testület. Nyolc tagját 5 évi megbízatási időre az ország hat köztársasága és két autonom tartományának képviselőházai választják meg, ilymódon biztosítva, hogy közvetlenül és egyenjo- gúan vegyenek részt az államfői tisztség ellátásában. Az államelnökség tagja a JKSZ KB Elnökségének mindenkori elnöke is. Gale professzor hangsúlyozta, hogy a szovjet orvos- csoport munkáját kiválónak tartja, véleménye szerint a lehető legjobb kezelésben részesítették a betegeket. Már megérkezte előtt is végeztek csontvelőátültetéseket, szintén kiváló eredménnyel. Mint mondotta, ma 299-en vannak kórházban. Az elvégzett vizsgálatok során 35 személy állapotát tartották súlyosnak. Közülük heten haltak meg. A 28 életben- maradott közül 19 esetében végeztek el csontvelőátültetést. A további kilenc személynek vagy nincs szüksége átültetésre, vagy átültetéssel sem menthető meg. Ez azt jelenti, hogy sajnos lesznek még további áldozatok. Vorobjov professzor beszámolt arról, hogy az egyik sérült hátán erős sugárzás okozta foltot fedeztek fel, teste többi részét viszont nem érte veszélyes sugáradag. Általában jellemző, hogy az emberek időérzéke ilyenkor nem működik megbízhatóan, nem tudják elmondani, hol, mennyi ideig, milyen testtartásban voltak kitéve a sugárzásnak. Megbízhatatlanok a náluk lévő műszerek is (ha elöl viseli, de háttal állt, a másik oldalát érte a sugárzás stb., akkor orvosi szempontból nem kielégítők a műszer adatai). Mint Andrej Vorobjov elmondta, a legnagyobb sugáradag a tűzoltókat és a kezelőpultnál ülőket érte. Mindkét csoport tagjai tudták, hogy mire vállalkoznak, mégis vállalták a hősies küzdelmet. Vorobjov professzor elmondta, a 299 személy között egyetlen olyan pripjatyi, méginkább csernobili lakos sincs, aki a szerencsétlenség pillanatában nem tartózkodott az erőműben vagy a reaktor közvetlen közelében. Szinan Haszani, a jugoszláv államelnökség új elnöke 1922-ben született. Albán nemzetiségű. 1941-től részt vett a jugoszláv antifasiszta népfelszabadító háborúban. 1942 óta a JKSZ tagja. Főként irodalmi tevékenységéről ismert, ő a jugoszláviai albán nemzetiség legtekintélyesebb prózaírója. * * * Belgrádban csütörtökön megtartotta alakuló ülését az újonnan megválasztott jugoszláv nemzetgyűlés. Az ülésen a szövetségi parlament új elnökévé egy évre Ivó Vrandecsics horvátországi képviselőt választották meg. Ivó Vrandecsics, a nemzet- gyűlés elnöke 59 éves. Eddig a „Jadranbrod” hajógyár igazgatója volt. A Branko Mikulics elnökletével megalakuló új jugoszláv kormány ma mutatkozik be a parlamentben, miután a Milka Planinc vezette kormány négyéves megbízatási ideje május 15-én lejárt. ról. Mindennek fényében küHaderöcsökkentés Újabb forduló Bécsben Miért tüntetnek az osztrák parasztok? Uj jugoszláv államelnök
