Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

1986. május 15., csütörtök

o

Egy eladó — kél vevő

Az irattár évtizedes dokumentumokat őriz

Fotó: Fazekai László

Ősi hivatal — mai feladatok

Magyarország egyik legrégibb hivatala — jogelődjeit tekintve — a földhivatal. Évszázadokkal ezelőtt a nemesi vármegyékben, az országban a nagybirtokos főurak, főpapok tartották kezükben a hatalmat. Olykor a királyokkal is szembekerülő nagybirtokos arisztokrácia hatalmának ellensúlyozására már a XIII. század végétől kezdve a királyok egyes megerősödött településeket kivettek a földesúri joghatóság alól, közvetlen maguk alá rendelték e szabad királyi városokat. E városokban a szabad polgárok árutermelést folytattak, kereskedtek, szabadon rendelkeztek tulajdonukkal. Ekkor vetődött fel a tulajdoni viszonyok valamiféle nyilvántartása is.

Ebben az időben találkozunk először a telekkönyv első nyomaival. A soproni levéltár több olyan okiratot' őriz, amelyből a telekkönyv létezésére lehet következtetni. Az egyik ilyen íráson 1361-es keltezés szerepel, mely igazolja, hogy az egyik polgárnak Sopron városában háza, szőleje és földje van.

* * *

Az évszázadok során a te- lekkönyvezés rendje, rendszere, módja változott, ám mindig megállapítható: hazánkban az ingatlanokra vonatkozó nyilvántartások a mai telekkönyv előzményeinek tekinthetők.

— A telekkönyvezés történelmi múltját tekintve az 1800-as évek legelejétől vált hazánkban általánossá — zárja le a régmúlt történelmi áttekintését Simon Ernő, a Békéscsabai Földhivatal vezetője, s máris a jelenlegi, az 1973-tól élő szervezetüket vázolja.

Több átszervezést ért meg a földhivatal: 1967-ben az Állami Földmérést és Térképészeti Hivatalt vonták össze a járási tanácsok mezőgazdasági osztályához tartozó földrendezési csoportokkal, majd hat év múltán ezeket egyesítették, a járás- bíróságoknál működő telekkönyvi hatóságokkal. A földhivatal napjainkban egyaránt szolgáltató és hatóság. Feladatát tekintve széles körű. Egyik tevékenységük az ingatlanok tulajdonjogának és nagyságának nyilvántartása, a művelési ágak, a föld minőségi osztályának nyomon követése. Most van kialakulóban az új földminőségi nyilvántartás, vagyis a termőhelyi értékszám nyilvántartásba vétele, ami tartalmazza a talajok fizikai minőségi jellemzőit, a köz- gazdasági tényezőket.

* * *

A Békéscsabai Földhivatal ódon épülete szerényen húzódik meg a Hunyadi téren. Naponta 40—50 ügyfél fordul meg itt. Az elmúlt esztendőben mintegy 20 ezer ügyirattal foglalkoztak, melyből 14 ezer 904 volt a beadvány. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyében levő földhivatalok ügyfélforgalmából 26 százalékban részesült.

A parányi szobában csak egyesével férnek el az ügyfelek. Türelmesen várnak, olykor egy órát is. A helyiség berendezésének egy része a századfordulót idézi, de megtalálható korunk technikája is. A bejárattól balra a megyeszékhely és a 12 városkörnyéki településének az ingatlannal rendelkezők névjegyzéke pihen. Szemben a fémszekrényekben pedig a települések ingatlanait nyilvántartó tulajdonosi lapok aktái sorakoznak. A munkát egy másológép gyorsítja. Bottá Mihály előadó sohasem unatkozik.

— Amíg a forgalom kicsit alább hagy, a szomszédos irattárban bóklászom. Itt az 1931-től keltezett okmányokat tárolják, szinte napjainkig. A korábbi papírok már a levéltárba kerültek.

A régi okmányok megsárgultak, szélük beszakadozott, valamennyit vastag por borítja. Némelyiket 25—30 éve ki sem nyitották, nem háborgatták. Találomra emelek fel egy-egy iratköteget, bele-belelapozgatva. Az aktákból a változások is nyomon követhetők. Csak érdekességként egy 1931-es keltezésű beadvány megszólításából: „Tekintetes Királyi Járásbíróság!” 1945-ben a következőképpen változott: „Tisztelt Járásbíróság!” Két évtizede: „Tisztelt Városi

Bíróság, mint Telekkönyvi Hatóság!” Napjainkban:

„Tisztelt Földhivatal!”

* * *

Szusszanásnyi szünethez jut Bottá Mihály, aki idestova négy esztendeje az ingatlan-nyilvántartás ügyintézője.

— Egy-egy helyszínrajzi számból már tudom, hogy a városrész melyik szögletéről van szó. Gyakran előfordul az is, hogy csak a címet mondják be, s katalógus nélkül tudom, hol keressem a kérdéses nyilvántartási lapot. Szóval, az ember itt amolyan két lábon járó „telefonkönyv” — neveti el magát.

A mondatot jóformán be se fejezi, máris kopogtatnak. Középkorú férfi, Kondorosról érkezett: szülei tanyáját négyen örökölték a hozzá tartozó földdel, amit most a helyi tsz-szel el akarnak cserélni. Az ügyintézéshez kellenek a tulajdonosi lapok másolatai.

Az érkező fiatalasszony békéscsabai lakásának minőségi cseréjéhez a szükséges okmányokat gyűjti össze. Egy idős férfi a megyeszékhely központjában garázs után érdeklődik. A tervezők is gyakori vendégek a hivatalnál: térképmásolatokért,

tulajdonosi lapokért jönnek, éppen úgy, mint az ügyvédek, akik tulajdonvitákkal

kapcsolatos peres anyagokhoz gyűjtenek dokumentumokat. Mások adás-vételek kapcsán érdeklődnek. A Kö- vizig ügyintézője anyaggödör céljára művelésből való időleges kivonással kapcsolatos teendőit intézi.

* * *

A mindennapos ügyek mellett érdekességek is előfordulnak. Ilyen az egyik tsz esete, amit maga az elnök intéz. Történt ugyanis, hogy 1960-ban üres, vízállásos területre építettek egy darálót, amit megvásároltak. A közös gazdaság akkori vezetői viszont nem adták be az okiratokat telek- könyvezésre. Időközben az eladó meghalt, s most az örökösök jelentkeztek, igényt tartanak a területre. De a hivatalos papírnak egyelőre nincs nyoma .. . Ha az írás előkerül, akkor elbirtoklással, ha viszont nem, akkor pénzbeni megváltással, vagy kisajátítással kerül a tsz birtokába.

— Gyakori a szabálytalan adás-vételi szerződés is, ami hasonló gondok forrása. Saját maga részére mindenki készíthet szerződést, de azok többségében hiányosak. Igaz, ez így költségkímélő, de ha okiratszerű kiegészítésre visszaadjuk, akkor már többe kerül, mintha ügyvéd készítette volna a szerződést — magyarázza a hivatal vezetője.

* * *

Beszélgetésünk során kiderül: tulajdonjog csak akkor keletkezik, amikor az ingatlant telekkönyvezték, vagyis amikor a vásárlónak nevére írják, s nem pedig akkor, amikor kifizette a vételárat. Voltak is ebből bonyodalmak. Űjabb érdekességként mesélték el: a közelmúltban egy ingatlant két személynek adtak el. Végül is azé lett, aki másodikként vásárolta meg, de ő jegyeztette be először. Persze, van más furcsa esetük is. Az illető nern adta el az ingatlanát, azért pénzt sem vett fel. Valaki a nevét az adásvételi szerződésre hamisította. A benyújtott szerződés alapján telekkönyvezték az ingatlant. Az ilyen és hasonló esetekben bíróság dönt arról, hogy az adás-vétel semmis vagy valós.

A lakossági földmérés is a földhivatal hatáskörébe tartozik. Ide tartoznak a térképek vezetése, a telek- megosztás, épületek feltüntetése, erdő és gyümölcsös telepítése. Hogy mennyire pontosak ezek a térképek? A korábban említett, 1931- beb készült köröstarcsai térkép még ölben készült, az tized, vagyis megközelítőleg 20 centiméter pontosságú. A napjainkban készült és a városokban kötelező 1:1000 méretarányú térkép adatai és a valóság között az eltérésnek 10 centiméteren belül kell lennie.

Szekeres András

Értesítjük fogyasztóinkat, hogy Orosháza területén karbantartási munkák miatt

1986. május 25-ig

nyomascsökkenés,

az emeleti lakásokban esetenként VÍZHIÁNY VÄRHATÖ.

Szíves megértésüket kérjük.

Békés Megyei Víz- és Csatornamű

Vállalat

Orosházi üzemmérnöksége

ÜiíílOi "

hum,,,

PARASZTMÜVELÖDÉSI TELEPET LÉTESÍT END- RÖDÖN A 48-AS BIZOTTSÁG. Endrőd a múltban is mindenkor igyekezett saját parasztjai közül a lehetőségek szerint minél több vezetőt kitermelni, és a parasztságot, ha nem is a földesúr, de legalább a tudatlanság járma alól felszabadítani. A község régebben 20 hold földet adományozott ingyen egy népfőiskola mintakertészete részére. A népfőiskola építkezése annak idején meg is indult, de mielőtt befejeződhetett volna, kitört a háború. A félig kész épület sejtetni engedi a tágas, nagy termeket, ahol majd paraszt ifjak tanulják a modern gazdálkodás ezerféle csínját-bínját.

(Viharsarok, 1947. május 15., csütörtök.)

A VASÚT FELKÉSZÜLT A NYÁRI SZÁLLÍTÁSOKRA. Az országos áruszállítási terv a MÁV számára 115 millió tonna áru elszállítását írja elő. Ebből a hatalmas programból — körülbelül egyheted arányban — a szegedi MÁV igazgatósága felügyelete alá tartozó vonalak és állomások dolgozói is kiveszik részüket. 1966 első negyedévében az átlagos utazási sebesség 6,3 százalékkal nőtt, míg — országosan — kevéssé sikerült teljesíteni a kocsiforduló idők csökkentését. Az igazgatóság területén a feladott árukat — mintegy 13 százalékban — irányvonatokkal továbbítják. A békéscsabai állomáson feladott tégla- és cserépküldeményeknek például mintegy 15 —20 százalékát fuvarozzák irány vonatokkal.

(Békés Megyei Népújság, 1966. május 15., vasárnap.)

MEGKEZDŐDÖTT A

ZÖLDBORSÓ- ÉS FÖLDI- EPERSZÜRET MEGYÉNKBEN. Megkezdődött megyénkben a zöldborsó- és földieperszüret. Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy május közepén zöldborsót, illatos földiepret szüreteljenek ezen a tájon. Az Üjkígyósi Aranykalász Tsz-ben érett be elsőnek a gyümölcs.

(Békés Megyei Népújság, 1966. május 15., vasárnap.)

KATTOGÓ GÉPEK — EXPORTKELMÉK. Megyénk ipari üzemei közül a Békéscsabai Kötöttárugyár egyike azoknak, ahol az exporttermelés jelentős tevékenységgé vált. Ezt igazolja az is, hogy 5-6 évvel ezelőtt a gyár összes termeléséből az exportra kerülő mennyiség alig érte el a 10 százalékot, ugyanakkor ebben az évben a gyár már termékeinek egy- harmadát exportálja. Tavaly 278 tonnányi terméket szállított külföldre a kötöttáru- gyár. Ezt az eredményt ebben az évben 12 százalékkal túlteljesítik. A gyár világ- színvonalon is versenyképes termékei eljutnak Nyugat- Európába, Kelet-Ázsiába, Afrikába és Dél-Amerikába is.

(Békés Megyei Népújság, 1966. május 15., vasárnap.)

Békési siker

Feri, a kis növényvédös

Május 12-én, hétfőn az érettségi első napján a déli harangszó után néhány perccel megkönnyebbülten lép ki az ajtón Molnár Ferenc, a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző negyedikes diákja.

— Hát, ezen is túl vagyok — kezdi a beszélgetést, majd így folytatja: — három témából lehetett választani. Én úgy döntöttem, hogy egy regényelemzést készítek. Ügy érzem, jól sikerült a feladat megoldása.

Molnár Ferenc a közelmúltban kapott értesítést arról, hogy az országos szakmai tanulmányi versenyen első helyezést ért el növény- védelemből.

— Az iskolai fordulóban — amelyen tízen indultunk — a paradicsom károsítóiról kellett elkészíteni a dolgozatot. Emellett még egy téma, a kertészeti kultúrák növény- védelmi előrejelzésének elkészítése szerepelt a feladatok között. Tanáraim értékelték az elkészített munkát és úgy ítélték meg, hogy két társaméval együtt felküldik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba. A dolgozatom alapján meghívást kaptam az országos szakmai tanulmányi verseny döntőjére, amelyet március 28-án Tatán rendeztek meg. Tizenhat társammal együtt gyűrkőztünk neki a feladatnak. Bár mezőgazdasági szakközépiskolába járok, ismét kertészeti téma került terítékre. Még szerencse, hogy Sass tanárnő igen magas követelményeket támaszt e tárgyból. így aztán számomra viszonylag köny- nyű volt a szőlő károsítóiról és az ellenük való integrált védekezésről írni.

Feri számára ezt követően izgalommal telt hetek következtek, várta a döntést. Május 4-én értesült arról a szakközépiskola vezetése, hogy diákjuk az első helyet szerezte meg a versenyben. Mindez azt jelenti, hogy az érvényes előírások értelmében szakirányú felsőfokú tanintézetben felvételi nélkül folytathatja tanulmányait, s a szakmai tárgyból nem kell érettségit tennie.

— Kitől ragadt rád a növények szeretete, mivel foglalkoznak a szüleid?

— Kevermesi vagyok, s a helyi általános iskolában sokat segítettek tanáraim. A nagymamámmal mindig szívesen töltöttem el az időt a kiskertben. így tőle kaptam az első indíttatást. Sok örömet jelent, ha szép érett terméseket tudok betakarítani a kertből, a munkám eredményeképpen. Édesapám a helyi termelőszövetkezetben dolgozik állattenyésztőként, míg édesanyám a Mezőko- vácsháza és Vidéke Áfész felvásárlója. Az általános iskola elvégzése után jelentkeztem a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskolába, ahova elsőre felvettek.

— A szakközépiskolában kik voltak azok, akik leginkább megszerettették veled a szakmát, kitől tanultál a legtöbbet?

— A növénytermeszt és című tantárgyat elsőben Nagy Györgyné tanárnő tanította, aki nagy tapasztalatával végleg beoltott a szakma szerete- tével. A következő három évben Hégely László tanár úr oktatta ezt a tantárgyat. Tőle — mivel korábban hosszabb időt töltött el a gyakorlatban — az üzemekben jelentkező gyakorlati tapasztalatokról kaptunk hasznos információt. Érdekes előadásai, számos kis története még közelebb vitt a témához.

Molnár Ferenc nemcsak a növénytermesztésben és növényvédelemben emelkedett ki társai közül, hanem valamennyi tantárgyat magas színvonalon sajátította el. Mindezt bizonyítja, hogy „csak” harmadikos korában lett jeles, míg a többi esztendőben kitűnő eredménynyel zárta a tanévet. Jelentkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karára, ahova 60 pontot visz és az országos verseny első helyéért szintén • a maximális pontot kapja.

— A szakmára szánt idő mellett mivel töltőd szívesen szabad idődet?

— Nagyon kedvelem az izgalmas bűnügyi regényeket. A változatos történetek kellemes kikapcsolódást jelentenek.

Feri még azt is elmondta, hogy a békési szakközépiskola alapozta meg a szakma iránti elhivatottságát, sokat segítettek a pedagógusok, különösen osztályfőnöke, Besz- terczey Andrásáé. A távolabbi jövőjéről szólva elmondotta, a gyakorlatban kíván dolgozni, lehetőleg a lakóhelyéhez közel. A Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző harmadik éve érettségiztet, s máris szép sikert mondhat a magáénak. Az ősztől pedig megkezdődik az ötéves technikusképzés, amely további előrelépésre ad lehetőséget az intézménynek, az itt tanulóknak. Verasztó Lajos

Fotó: Szőke Margit

Madárijesztő Fotó: Fazekas László