Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

1986. május 14., szerda o Nyugdíjasok, automaták, fullánkok... Duzzogh Lagomér körzeti hangulatfelelőst dőltében állítom meg* és vidámságomat palástolva a hóna alá nyúlok, hogy kissé felegye­nesedjen. Közben kérdezem, ami éppen kikívánkozik belőlem: — Ha már te is így imbolyogsz, mit szóljanak azok, akik a kor követelményeivel nem tudnak lépést tartani, és nem jönnek ki a nyugdíjukból, kis fizetésükből? — Éppen ez az! — feleli láthatóan. — Emiatt fáj úgy a fejem, mintha legalább hat lenne belőle. — És mitől van ez? — teszem fel a negyven forintos kérdést, mert általában jó információkat kapok tőle, ha ösztönzően faggatom. — Tudod te is, a felsőség is mondja: a nyugdíjasokat segíteni kell. — Persze, hogy tudom. Az Isten is segíti őket. Na és? — Múltkoriban sírva jött hozzám Mosó Jánosné, aki éltes férjé­vel együtt már hat éve nyugdíjas ... — Megesik az ilyesmi. Szép dolog, hogy ilyen kitartóan élnek egy­más mellett, aztán az asszony elkezd sírni.. . Csak nem valami fiatal nő van a . . . háttérben? — Hallgass végig, mert ez már a negyedik kérdésed volt. Szóval folytatom. Hat éve gyűjtöttek együtt egy automata mosógépre (perr sze ebbe besegítettek a gyerekek is), hogy szegény asszony mun­kája megkönnyüljön. A végén együtt volt a 16100 forint. Ennyibe kerül ugyanis egy Thermál Energomat. Csak egy vidéki városban lehetett kapni. El is mentek érte. Kifizették és hazavitték. Ügy örültek neki, mint Mester Ákos, amikor újra a képernyŐTie kerül­hetett ... — Na és? Mi ebben a pláne? — feledkeztem meg magamról, hogy ez már a 720 forintos kérdés. —Várj. Hazavitték, és elkezdték az üzemszerű működtetését. De a félműszaknál meg bedöglött a masina. Hívták az illetékes szerelőt. Megvizsgálta, és azt mondta: sajnos ezt nem lehet megjavítani. Gyártási hibás. Vagy cseréltessék ki, vagy kérjék vissza a pénzt. — Mit tettek? — most már láttam, akár mi lesz a történet vége, nekem megér egy misét, mert a körzeti hangulatfelelős, aki a nyug­díjasok gondjaival foglalkozik területén, nem hiába dülöngélt. — Visszavitték. Majdnem kidobta őket a kiszolgáló, olyan hangon beszélt a két idős emberrel. Majdhogynem azt mondta: vigyenek he­lyette villanyborotvát, az jól működik . .. Biztosan mondta volna a férfi: a feleségem nem borotválkozik, és neki vettük a gépet, de szinte szóhoz sem jutott. A durva hangról, amiben részük volt, nem beszélek tovább. Lényeg, hogy a végén visszaadták a pénzt. — Akkor minden rendbe jött a végén, nem? — Ahogy te gondolod. Fél óráig vártak, hogy jöjjön ki valaki a boltból a rossz masináért, hiszen maguk nem tudták becipelni. — Vitték volna el, a pénzzel együtt! — kockáztatom meg a tör­vénytelenségre bujtást. — Ugyan! ök még a régmúltban születtek, ilyesmi eszükbe sem Jutott. Meg aztán a Trabanttal alig tudták visszacipelni a masinát. — Ne mondj már ilyet. A Trabant a világ leghosszabb kocsija. Füsttel együtt kilenc méter — próbáltam viccelődni. — A témát nem lehet elkvaterkázni! — felelte dühösen. — A vé­gén kikönyörögték, hogy valaki, fiatalabbak, vigyék be az üzletbe az automata mosógépet. — Ügy látszik, nemcsak a mosógép, hanem az eladók is automa­ták ebben a boltban — vonultam vissza. — Lehet benne valami. De hát, mondd. Hogyan öntsek én lelket nyugdíjasaimba, ha mások így tesznek velük! Miért van az, hogy ha egyeseket megcsíp a darázs, kiszedik fullánkját és másokba döfik? Erre már nem volt mit felelni. Egyébként az eset megtörtént. A bolt címét szívesen megadjuk az érdeklődőknek, különösen a fel­ügyeletet gyakorló Univerzál Vállalat illetékeseinek. Varga Dezső KGST szállítási tanácskozás GILISZTAFARM, SZÁN- TÓFÖLDI HUMUSZKlSÉR- LETEK TISZALÖKÖN. Gi-^ Iisztafárm létesült a közel­múltban a Tiszalöki Állami Gazdaságban a gilisztahu­musz előállítására alakult or­szágos társulás, a* Cocon- Coop közreműködésével. A gazdaságban már régóta ké­szítenek komposztot a közeli Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban évente képződő öt-hatezer tonnányi mákgubóhulladékból. A vizs­gálatok szerint a’ vegyes mű­trágyák hatóanyagával azo­nos beltartalmi értékű kom­poszt nagyobb tételű tőkés exportját azonban eddig akadályozta, hogy minősége nem volt egyenletes. Ezen se­gítenek most a földi gilisz­ták, amelyek naponta saját testsúlyuknak megfelelő bár­milyen szerves hulladékanya­got elfogyasztva, mindig azo­nos minőségű, összetételű hu­muszt „termelnek”- Ennek a gilisztahumusznak a kilón­kénti ára a tőkés piacon je­lenleg három kiló búzáéval azonos. A giliszták alkalma­zásának további előnye, hogy ezáltal jelentősen lerö­vidítik a komposztálás idejét. Egyidejűleg megkezdték Tiszalökön a gilisztahumusz- szai végzett nagyüzemi szán­tóföldi kísérleteket is. A na­pokban a- kukorica vetésekor 12 kísérleti parcellára, ösz- szesen hat hektárra szórtak ki eilisztahumuszt. Arra szá­mítanak. hogy a számottevő beruházás nélkül, olcsón elő­állítható és a meglevő gé­pekkel kiszórható gilisztahu­musz helyettesítheti a nitro­gén-. kálium- és foszfortar­talmú műtrágyákat, s meg­oldhatja az elsavanvodott ta­lajok problémáját. KAMILLASZÜRET. Meg­kezdődött a kamilla szedése Csongrádban. A gyűjtők spe­ciális munkaeszközzel, úgy­nevezett szedőfésűvel szüre­telik a virágokat. A vadon termő gyógynövény legna­gyobb termőhelye Csongrád megyében a Cserebökényi puszta, de mindenütt van­nak kisebb-nagyobb foltok­ban kamillamezők, amelye­ket a gyűjtők feltérképeznek maguknak. Azonban mások­nak nem árulják el a helyét. Több aszályos esztendő után, az idén jobb termésre szá­mítanak, mivel a mély fek­vésű szikes területeket ta­vasszal hetekig borították a felgyülemlett csapadékvizek, s ezeket a sziktalajok hosz- szú ideig tárolják­KÖZSÉGVÉDŐ EGYESÜ­LET BÓLYBAN. Az ország első községvédő és -szépítő egyesületét hozták létre a Baranya megyei Bolyban. A városvédő és városszépítő egyesületekhez hasonlóan, ac bólyi lokálpatrióták is ac te­lepülés múltjának feltárását, hagyományainak ápolását, értékeinek megőrzését és fej­lesztésének segítését tűzték célul maguk elé. A Hazafias Népfront helyi bizottságának keretében működik az egye­sület, s munkájában építész, mezőgazdász, erdész, kertész, képzőművész, tanácsi dolgo­zó vállalt részt, köztük nyug­díjas szakemberek. A tanács partnernek tekinti a község­védő egyesületet. Bútorelemgyár épül Szi­getváron. Az exportárualap­bővítő beruházásba fogott a Mecseki Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság: a külföldön is keresett rusztikus bútorokhoz felhasználható, lakkozott homloklapokat, ajtókat és be­téteket előállító bútorelem­gyár építését kezdte meg Szigetvárott. A 60 millió fo­rintból. tíz hónap alatt el­készülő üzem — a tervek szerint — már a jövő év eleiétől dolgozik. Minthogy a bútorelemek iránt élénkül a kereslet, és a megkezdett beruházás gyorsan megvaló­sul. a mecseki erdőgazdaság einverte a külkereskedelmi, ’'alamint a* Mezőgazdasági és Éleimezésügyi Minisztérium .10 millió forintos hiteltámo­gatását. Ez most úiabb len- tiilletet adott a saiát kivite­lezésű építkezésnek. A KGST-országok szállí­tási vállalatai igazgatóinak tanácskozása kezdődött teg­nap Siófokon, a 43. Sz. Épí­tőipari Vállalat üdülőjében. Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam és — megfigyelőként — Jugoszlá­via szállítmányozási szakem­berei a most 30. alkalommal megrendezett szokásos évi Különleges, kézzel festett porcelánfajansz készítménye­ket előállító manufaktúrát hozott létre a pécsi Zsolnay Porcelángyár. A már ko­rábban is ezzel foglalkozó részlegeket összevonták, és egy helyre telepítették, azokba az üzemcsarnokokba, amelyekben korábban mű­szaki porcelánokat készítet­tek. A közelmúltban átköl­tözött végleges helyére a festő- és aranyozóműhely is, és ezzel befejeződött a gyár alapítójáról elnevezett Zsol- nay-gyáregység létrehozása. A kényes terméket most jó­val kevesebbet kell szállíta­ni, mert a gyártási mozzana­tok közelebb kerültek egy­máshoz, az új festőműhely az égetőkemencék szomszéd­ságában van, így a selejt is számottevően csökken­hető­A korszerű, mikroprocesz- szorral vezérelt égetőke­mencék üzembe helyezésével a Zsolnay gyár tavaly meg­kétszerezte a kézzel festett porcelánfajansz termékek gyártását. Az idén még na­gyobb mennyiséget, több megbeszélésükön egyebek között a fejlődő országok ha­sonló cégeivel folytatott együttműködésről, a világ különböző országaiba irá­nyuló szállításokkal kapcso­latos tennivalókról, valamint a szocialista országokon be­lüli vízi, légi, vasúti és köz­úti fuvarozás gazdaságosabb megszervezéséről hoznak el­vi döntéseket. mint százmillió forint értékű díszes mokkáskészletet, bon- boniert, tányért, tálat és dísztárgyat állítanak elő jó­részt külföldi — amerikai, ausztráliai, jugoszláviai, ka­nadai, kuvaiti, NSZK-beli és svájci — megrendelésre. E márkás porcelánok különle­ges értékét a kézzel festett, jellegzetes virágszir<tm-motí- vumok adják, amelyeket nem közönséges porcelánfesték­kel, hanem magas hőfokon kiégő mázzal visznek rá a vajszínű alapozóval fedett fajanszra. Így azon nagy keménységű, kopásálló és eredeti színét évszázadokig megőrző díszes, fénylő be­vonat keletkezik. A kemen­ce erős tüzéről „scharf feuer”-nek nevezett eljárás­sal készülő pécsi porcelánok a legszigorúbb egészségügyi követelményeket is kielégí­tik, mivel nem tartalmaznak ólommázat. A Zsolnay gyár­egységben már megkezdték annak az eljárásnak a kikí­sérletezését, amellyel a ha­gyományos színskála alap­színeinek finomabb tónusait is alkalmazhatják. Kézi festésű Zsolnay-porcelánok ■V I» sas** s­-*•%*?* m----------­■ « — TJSÄ >«i*«-».,-«%*«* ■^mm^m^*^11^^^'i^áZ^,l^»^w <ML... ^NaZ^—-—r^e^r^«»fe>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents