Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
1986. április 12., szombat o IZHUUKTitö Miért csökkent tavaly a mezőgazdaság termelése? Beszélgetés dr. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Befejeződtek a zárszámadások a mezőgazdasági nagyüzemekben, és az élelmiszer- ipari vállalatok is értékelték múlt évi gazdálkodásukat. A kép eltér a megszokottól: egyaránt csökkent a termelés és a nyereség, növekedett viszont a veszteséges gazdaságok száma. Milyen helyzetben van a magyar agrárgazdaság? Erről beszélgettünk dr. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel. — Az előzetes adatok szerint hat százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelés az előző évihez képest. Mi az oka, és a magyarázata e szokatlan jelenségnek? — Az tény, hogy csökkent a termelés, de az már nem biztos, hogy hat százalékkal. A végleges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal várhatóan április végén teszi közzé, s addig csak az említett előzetes felmérések, és a zárszámadások, mérlegek számai alapján értékelhetjük a múlt évet. A szövetkezetek, vállalatok mérleg- beszámolói szerint a nagyüzemek bruttó termelésének értéke folyó áron 1,1 százalékkal meghaladja az 1984. évit. Ezen belül az alaptevékenység termelése egy százalékkal elmarad az előző évitől, a kiegészítő tevékenységé viszont 5 százalékkal felülmúlja azt. A folyó áron való értékelés persze, sántít egy kicsit, hiszen tavaly is mintegy 3.5—4,0 százalékos volt az értékesítési árak emelkedése, s ez független a gazdaságok teljesítményétől. Vitathatatlan, hogy tíz év óta 1985 az első esztendő, amikor a mezőgazdaság teljesítménye nem haladta meg az előző évit. Az okok egy része közismert. Sokan tudják, tapasztalták, hogy tavaly az évszázad legnagyobb fagykára érte a szőlőket, s az átlagosnak alig fele szőlő termett. Az aszály és a gombafertőzés a gabonákban is pusztított, így ezek termelése és jövedelme is elmaradt a várakozástól. Azt megszoktuk, hogy a növénytermelés veszteségeit az állattenyésztés eredményei kiegyenlítik, de a múlt évben ez is elmaradt. Egymillióval csökkent a sertések száma, s a korábbinál kevesebb szarvasmarhát és birkát tartottak a gazdaságok. — Csökkent a mezőgazda- sági nagyüzemek nyeresége is. Magyarázható ez a termelés mérséklődésével? — A mezőgazdaságra vonatkozó közgazdasági szabályozásból következett, hogy változatlan termelési szerkezet és mennyiség mellett mintegy 2—2,5 milliárd forintos nyereségcsökkenésre lehetett számítani. Ezt a termelés bővítésével, illetve a hatékonyság javításával kellett volna ellensúlyozni. Miután a termelés is csökkent, szinte törvényszerű a nyereség megcsappanása. Érdekes jelenség viszont, hogy a termelés közvetlen költségei kisebb mértékben nőttek, mint a korábbi években, vagyis a hatékonyság javult. Az általános költségek viszont oly mértékben emelkedtek, hogy az összes költség növekedése meghaladta a termelési érték és az árbevétel emelkedésének ütemét. — Az előzetes értékelésből kiderül az is, hogy a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban ellentétesek a gazdálkodás eredményességére utaló változások. — A mezőgazdasági nagyüzemek nyeresége félmilli- árd forinttal csökkent 1984- hez képest. Ezen belül az állami gazdaságoké 5,3 százalékkal emelkedett, a termelőszövetkezeteké viszont 4,6 százalékkal csökkent. Oka, hogy a közös gazdaságokban a növénytermelés nagyobb arányú, mint az államiakban, s tavaly abban az ágazatban jelentős volt a kár; másfelől az állami gazdaságokban az állattenyésztés színvonala magasabb. így a kedvezőtlen változások is kevésbé érintették őket, mint a termelőszövetkezeteket. összességében 1,4 milliárd forint a nagyüzemek vesztesége, s ennek döntő hányada a termelőszövetkezeteket érinti. Mindössze hat állami gazdaság lett veszteséges, a termelőszövetkezetek közül viszont 142. Még nincs végleges adat, de várhatóan 55—60 termelőszövetkezetet kell szanálni, veszteségük meghaladja az egy- milliárd forintot. A többiek saját forrásaikból tudják rendezni veszteségüket. — A statisztika nagyon kíméletes a veszteséges gazdaságokat illetően. Ennél jóval több nagyüzem van rossz helyzetben még akkor is, ha a mérlegben ez nem mutatkozik meg. — Valóban nagyobb azoknak a gazdaságoknak a köre, amelyekben a gazdálkodás jövedelme változó, egyik évben szerény nyereséget könyvelnek el, a másikban már veszteségesek. Ez különösen egyes térségekben igaz, az idén például a Borsod megyei gazdaságok 25 százaléka veszteséges, s az ösz- szes veszteségnek a 31 százaléka az övék. Az országban három olyan termelőszövetkezet is van, amelyik a VI. ötéves tervidőszak minden évében veszteséges volt. A MÉM a Pénzügyminisztériummal közösen több gazdaság helyzetét is felülvizsgálja, s ennek ismeretében javaslatokat tesznek a szakemberek a termelési szerkezet módosítására. Esetenként le» hetőség van a tartozások átütemezésére is. A nehéz helyzetben levő gazdaságokat segítik az úgynevezett térségi programok, amelyek az idén már Borsodban és Szabolcsban indulnak. Anyagilag is támogatjuk ezen térségeket, de természetesen egy év alatt látványos változásra nem lehet számítani. — A mezőgazdasági termelés mérséklődése nyilvánvalóan éreztette hatását az élelmiszeriparban is. Milyen volt az ágazat teljesítménye? — Az élelmiszeripar termelési értéke változatlan és folyó áron egyaránt elmaradt az előző évitől. A legjelentősebb csökkenés — 10 százalékot is meghaladó — a húsiparban következett be. Ez érthető is, hiszen a kisebb állatállomány miatt csökkent a feldolgozás. Az élelmiszeripar másik nagy vesztesége a világpiaci árcsökkenés. öt év alatt egy- milliárd dollár az árveszteség. s ennek kétharmada a húsipart érinti. Helyzetét a közeljövőben kormánybizottság vizsgálja, s az ottani döntéstől függ, milyen további intézkedések lesznek az ágazatot illetően. A változások azonban már ettől függetlenül is megkezdődtek, az idén 1,2 milliárd forintot fordíthatnak gépek vásárlására a világbanki hitelekből. Az ugyancsak független kormánybizottság döntésétől, hogy a húsiparban szükség van a takarékosabb költséggazdálkodásra, a vállalati önállóság növelésére, az alapanyag-teremlés biztonságosabbá tételére, és a piacképesebb termékek gyártását szolgáló intézkedésekre. A húsipar megújítása ugyanis elengedhetetlen a hazai ellátás miatt is, de a mezőgazdasági export jelentős részét is ez az ágazat adja. — Köszönöm a válaszokat. V. Farkas József I Kombinált gépösszeállítás készíti elő a talajt a Battonyai Petőfi Tsz-ben Fotó: Fazekas László 8 lévé képernyfijérfil ismerjük Kinek kutat a Kopint? Magyar műszerek szovjet termonukleáris berendezéshez A tévé képernyőjén, újságokban és kiadványokon sokan látják emblémájukon a földgolyót körülölelő feliratot: Konjunktúra- és Piackutató Intézet. És sokan vannak, akik nem tudják pontosan, mit is jelent ez a név, nem ismerik közelebbről az intézet tevékenységét, nem tudják, hányán dolgoznak Budapesten, a Dorottya utcai „bázison”, és kik segítik munkájukat. A legfontosabb kérdés persze az, hogy kik látják hasznát az intézet tevékenységének, és mennyire eredményes ez a munkálkodás. A választ kezdjük azzal, hogy az intézet az 1986-os évtől vállalati formában működik, a Külkereskedelmi Minisztérium államigazgatási felügyelete alatt. Mondhatjuk, hogy legszebb ifjúkorát éli, hiszen huszonharmadik „életévében” van: 1964. január elsején alakult, elődje a Kereskedelmi Kamara piackutató főosztálya volt. Jelenleg a Kopintnak 130 alkalmazottja van, akik sok hazai és külföldi szakemberrel dolgoznak együtt. A közös feladat: a magyar külkereskedelem tevékenységével összefüggő népgazdasági, világgazdasági és nemzetközi kutatások végzése, valamint külpiaci információk biztosítása — a felső irányító szervek és az érdekelt vállalatok számára. Bz államnak és a nagyvállalatoknak A gyakorlatban tehát két fő területre koncentrálódik az intézet tevékenysége: az alkalmazott tudományos külgazdasági kutatásokra, és a külkereskedelmi információs szolgálatra. A világgazdasági kutató főosztály nevében jelzi feladatának színterét, az ágazati kutató főosztály a magyar gazdasággal és külkereskedelemmel kapcsolatos gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozik. Az árupiaci osztály egyes termékcsoportok lehetőségeit vizsgálja, így például a mezőgazdasági, a vegyipari termékekét. Szerteágazó a marketingfőosztály és az információs főosztály tevékenysége is. Harmincöt külkereskedelmi kirendeltséggel áll szervezett partneri kapcsolatban a Konjunktúra- és Piackutató Intézet. Több nemzetközi szervezet tagja. Export-import jogosítványuk széles körű lehetőséget biztosít a feladatuk elvégzéséhez szükséges információk vásárlására, illetve értékesítésére. összetetten kutatja az intézet a külgazdaságra ható tényezőket. Fontosak például konfunktúrajelentései, amelyek tartalmazzák az általános piaci irányzatokat, valamint az adott időszak speciális feltételváltozásait is. E vizsgálódások közé tartozik például a nemzetközi pénzpiac elemzése. A magyar külgazdasági politika és a népgazdaság tervkoncepcióinak kialakításával kapcsolatos munkában kiemelkedő helyet foglal el nemzetközi piaci pozíciónk megítélése; a nemzetközi versenyképesség megállapítását szolgáló analízisek hasznosítása; és az információkból levont következtetések a magyar gazdaságfejlesztés és külgazdasági politika célszerű alakításához. A kisebbeknek és a szövetkezeteknek Az intézet bonyolult tevékenységéről eddig elmondottak azt a látszatot kelthetik, hogy csak a gazdaságirányítást, a kereskedelmi és ipari nagyvállalatokat szolgálják, ám a Kopint célja az, hogy ezeken a hagyományos partnereken kívül mind szélesebb körben dolgozzanak a kis- és középvállalatoknak, valamint a szövetkezeteknek is, előmozdítva világpiaci tájékozottságukat. Az intézet marketingfőosztálya a vállalatok egyedi igényeinek rendelkezésére áll, például vállalja fejlesztési hitelkérelmek alátámasztását piaci oldalról. Ma már a magyar bankok is megkövetelik, hogy a hitelkérelmek piacelemzést is tartalmazzanak, a gyakran emlegetett Világbank pedig mélyreható piactanulmányt igényel. A marketingfőosztály közvetlenül a vállalatok számára készít a Világbanktól kért hitelek alátámasztására tanulmányokat. Az exportáló nagyobb magyar vállalatok harmada-fe- le fordul a Kopinthoz információkért. Felmérést készítettek például a Hungária Műanyagfeldolgozó-gyárnak arról, hogy világviszonylatban milyen piaca lenne a műanyag tejespalackoknak. Van-e igény a műanyag zöldség-gyümölcs rekeszekre, amelynek a bevezetése a magyar export fogadtatását is befolyásolná. De a külföldi .vállalatok is igénybe veszik az intézet információit. Például az egyik legnagyobb külföldi gyógyszeripari vállalat, amelynek világszerte vannak irodái, rendszeres tájékoztatást vásárol a magyar gyógyszeripar helyzetéről, terveiről, gyártmányairól. Csökkenti a kockázatot Feltétlenül beszélnünk kell még az intézet kiadványairól, amelyek a népgazdaság bármely területén dolgozó, s a külső piacok helyzetében eligazodni törekvők számára nyújtanak segítséget. Például naponta megjelenő „24 óra a világgazdaságban”, vagy az Exportlehetőségek című kéthetenkénti összeállítás. A Kopint új, angol, német és magyar nyelven megjelenő folyóirata, a „Kereskedelmi partner Magyarország” 45 fejlett tőkés és fejlődő ország gazdasági szakembereit tájékoztatja. És nem beszéltünk még az intézet nyilvános külkereskedelmi szak- könyvtáráról, amelyben 800- féle, rendszeresen megjelenő statisztikai kiadvány, folyóirat, heti- és napilap, valamint 17 ezer könyv szolgál szakirodalmi bázisul a kutató- és információs tevékenységhez, de a vállalatok számára is hozzáférhető a könyvtár állománya és szolgáltatásai. Tehát egy olyan szolgáltatóvállalat a Konjunktúra- és Piackutató Intézet, amely az egész világot „behálózó” információs rendszer távlati és napi friss adatai alapján teljesíti a rábízott feladatokot. Viszonylag szolid áron nyújtja szolgáltatásait; a vállalatoknak mindenképpen megéri, hogy a Kopinthoz forduljanak, mert az intézet tevékenysége révén csökken a nagy költséggel járó fejlesztések kockázata. Imre Erzsébet A Központi Fizikai Kutató Intézetben kifejlesztettek egyes plazmadiagnosztikai műszereket, amelyeket a KGST-együttműködés keretében hazánk szállít a Szovjetunióban épülő termonukleáris fúziós berendezéshez. A világ negyedik nagyméretű készülékét a tervek szerint 1987-ben adják át a moszkvai Kurcsatov Intézetben. Több országban folytatnak kísérleteket a szabályozott termonukleáris fúziós energiatermelés megalapozására. A szakértő^ becslése szerint az első iparszerűen működő fúziós reaktor üzembehelyezése csupán a jövő század húszas éveiben várható. Addig a tudósoknak számos bonyolult műszaki problémát kell megoldaniuk. A termonukleáris fúzió során a legkönnyebb elemek atommagjai nehezebb atommaggá olvadnak össze és ezáltal energia szabadul fel. Óriási, csaknem 100 millió fokos hőmérsékletre kell felhevíteni az anyagot ahhoz, hogy a részecskék mozgási energiája legyőzze a taszító elektromos erőket és egymás közelébe érve összeolvadjanak. Emellett a plazma sűrűségének is elég nagynak kell lenni, azért hogy a magreakció megfelelő gyakorisággal menjen végbe és ez a folyamat fennmaradjon. A rendkívüli feltételeket kívánó fúzió csak nagy méretű reaktorokban képzelhető el- Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában és Japánban. már elkészült egy- egy ilyen berendezés, és azokkal megkezdték a kísérleteket. A Szovjetunióban létesülő készülékhez kapcsolódó diagnosztikai műszerek egy részét a Szovjetunión kívüli KGST-országokban tervezik és gyártják. A Központi Fizikai Kutató Intézet szakemberei két, a csúcstechnológia körébe tartozó műszert fejlesztettek, illetve fejlesztenek ki. Az egyik a plazma sugárzását méri a röntgenhullámok tartományában, és e sugárzás erősségének a hullámhossztól függő eloszlása alapján a plazma ösz- szetételét és hőmérsékletét határozza meg. A több érzékelőből álló műszer egyes rézsegységeit a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, más részegységeit pedig a KFKI- ban tervezték és készítették. A röntegenérzékelőket a KFKI-ban szerelik össze és az idén hét darabot szállítanak Moszkvába. A magyar szakemberek megkezdték a másik műszer, a kettős távoli infravörös lézerforrás kifejlesztését, amely a plazma sűrűségmérésére alkalmas úgynevezett interferométerhez szükséges. A KFKI számítástechnikai eszközöket és programokat is küld a berendezéshez. A világ negyedik legnagyobb méretű termonukleáris fúziós berendezésével a tervek szerint a jövő év végén a Szovjetunióban megkezdik a kísérleteket. A T— 15 tokárnak elnevezésű készüléken más KGST-orszá- gok kutatói is végeznek majd különböző méréseket. Hazánkban a Központi Fizikai Kutató Intézetbe telepített szovjet gyártmányú kis méretű tokamakkal a plazma különféle rezgéseit és a benne lévő szennyeződések mozgását tanulmányozzák. A tapasztalatok alapján fejlesztették ki a magyar szakemberek a plazmadiagnosztikai műszereket.
