Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
IgHiUkfM Ár és haszon 1986. április 10., csütörtök . o Lesz az idén elég paprika? Nagyüzemben termeszteni zöldségeket? Kimondani, hogy nem éri meg — dőreség volna. Az azonban elgondolkodtató, ahol ráfizetnek a termesztésére, szabad-e? Megfontolják jól ezt a nagyüzemi vezetők. Az azonban tény, hogy fogy az üzemi kertésizetek száma. Mindez azt sugallja, hogy valami baj van a jövedelmezőség körül. Csak azért alakult ez ki, mert nem elégséges az ár? Vagy a technológiák sem költségkímélők? Azt tapasztaltuk, hogy van ebben is, abban is igazság. Ám az állítások igazolására kevesek a feltevések. Mi is inkább a tavalyi tapasztalatokat igyekszünk feltárni. Ebben Rajki Béla, Mohácsy Mátyási-díjas kertész a segítőtársunk, aki — munkatársaival együtt — az 1985. évi OMÉK-on a szabadföldi paprikatermesztésért első helyezést, aranyérmet kapott. A zöldségtermesztésben szerzett szakmai tudását ő a Nagyszénási Október 6. Tsz-ben kamatoztatja, s boldogan adja át a kollégáinak, az érdeklődőknek — ha akadnak ilyenek. Nyereséges kertészet Az elmúlt esztendők — 83, 84 — aszályos évek voltak, s 1985-re a felhalmozott csapadékhiány 150 milliméter volt Nagyszénás térségében. Kora tavasszal kitelepítették az öntözőcsöveket, s várták, lesz-e eső, de ha nem, úgy az öntözőberendezéseket hívják segítségül, hogy a magok megeredjenek. Hektáronként 250—300 ezres tőállományt gondoznak. Akkor az ágazatvezető a következőképpen értékelte a kertészetet: — Ez a kertészet még nem volt veszteséges. Általában 20, de volt már olyan az eltelt kilenc szezonban, hogy 50 százalékkal túlteljesítettük a paprika nyereségtervét. — Mi ennek a titka, hiszen azt hallottam, éppen az önök főkertészétől, hogy hovatovább az egyszerű újratermelésre nem termelnek elég nyereséget a kertészetek ilyen — 1984-ben 6,90 Ft/kg — felvásárlási árak mellett. Nagyszénáson más törvények uralkodnak? — Vannak törvények. A meglevő területre csak any- nyi kultúrát szabad telepíteni, aminek az igényeit tökéletesen kielégíthetjük. Nagyszénáson 30 hektár paprikánál sohasem volt több, mert ehhez van elegendő munkaerő és erő, hogy minden munkát jó minőségben, időben elvégezhessünk. Más üzemekben én azt láttam, hogy nem tartják ezeket a tényezőket fontosnak. Pedig számokkal — évi termésátlagokkal — bizonyítható, hogy a gondos, precíz munkának megvan a gyümölcse a megtermett paprikatonnákban. A kutatás haszna — S az — a kivételes helyzet — mit hoz a konyhára, hogy a zöldségtermesztési kutatóintézet kísérleti parcelláinak egy része Nagyszénáson van? — Hamarabb termeszthetünk egy-egy fajtát, gyorsabban bevonhatjuk az árutermelésbe. De éppen megjött a fehérözön atyja, Zatykó Lajos, kérdezze őt a kutatásról. — Mennyi idő alatt jut el egy-egy fajta a termelőkhöz, és milyen gyorsi a termelésig vezető út? — A fehérözön 1978—79- ben a tenyészkertben és Nagyszénáson is jól vizsgázott. És épen az itt szervezett országos bemutatók hatására egyik évről a másikra kiszorította a termelésből a ceceit, és ma meghatározó, közel 80—90 százalékos a fehérözön termesztési aránya Magyarországon. — A kutatás és a termelés ilyen élő kapcsolatát ritkán tapasztalni. Milyen haszna van ennek a kutató szempontjából? — Kölcsönös a tapasztalat- szerzés, -átadási, és a legfontosabb, hogy nem érezheti sohasem azt a kutató; kihoztam egy új fajtát, csak mondják, hogy jó. Ebben a helyzetben egy-egy termesztési évről a másikra megméretik a kutató és a kihozott fajták. — ... s a gyakorlati szakember hogyan kamatoztatja mindezt? — Nekem is van két új fajtám — közli közvetlenül első benyomásait Rajki Béla. — Azonkívül 7 ezer törzset gondozunk itt Nagyszénáson, a kertészeti dolgozókkal. Rajki Béla naponta indul határszemlére, figyeli az egyes állományok fejlődését, ellenőrzi a kiadott kutatási munkát, és meghatározza a termelési feladatokat. Meggyőződésből mondja: — Aki ezt nem így csinálja, a termelésben ne várjon eredményt. Kezdődik az árvita Nagyszénáson pedig kitűnő eredményekről számolnak be évről évre. A termelésbe vont táblákon jó évben hektáronként 40 tonna terem, a gyenge évben 21. Ebben a nagyüzemben kilencedik éve vezetik a termelési statisztikát, miszerint az évi átlagtermés 31 tonna, míg az országos átlag 41 tonna hektáronként. — A tizedik év Rajki Béla statisztikája szerint rossz év lesz. Mi mindent közöl ez a szakemberrel ? — Azt, hogy a nehezen induló 1985. évben a 41 tonnás átlagtermés után 1986-ban, mondhatnám azt, hogy rossz év lesz, és 50 százalékos paprikatermésre számítunk. ... És kezdődik az árvita, ahogyan ez 1985-ben is lezajlott. Az előrejelzések szerint a kis hozamú 1986-os évben aligha elégítheti ki az üzemeket a nyolc forintos ár. Ezért ugyanis a Dunakeszi— vecsési Ferihegy Tsz, vagy a Nagykőrösi Konzervgyár már 1985-ben is 9—10 forintot fizetett. — Mi dönti el, hogy kinek adja el az árut a nagyszénási kertészet? — Szükségünk van a konzervgyári fogadókészségre, de a megértésükre is. Tavaly leszállítottuk a szerződéses mennyiséget, s már az idei szerződéseket is megtárgyaltuk, aláírtuk. A gyár azt nem érti, hogy a kézimunkaerőre alapozott ágazatban a rossz évek elvisznek minden nyereséget, s ha nem ad legalább egy forinttal többet az áruért, nem lesz elég alapanyaga. Egyelőre nem kényszerültek még rá, hogy jobban megbecsüljék, megfizesi- sék a jó minőségű árut. Ám a termelési tendencia az, hogy nem növekszik a papri- katermő-terület, s mindinkább kiszorul a nagyüzemi termesztésből is. A tetemes költségeket egyre kevésbé bírja el az ágazat, magas az általános költség, ami ezt a terméket is terheli. A feldolgozás hasonlóan izgalmas téma. Egy-egy évben a Békéscsabai Konzervgyár 70 ezer tonna áruból gyárt termékeket. A zöldségfélék 59 ezer tonnájából 8 százalékkal részesedik a paprika. Kereskedelmi etika? — Annak ellenére, hogy a részesedési aránya kicsi a mi termékszerkezetünkben, fontos termékünk a paprika — szögezi le rögtön Kardos Er- nőné, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója. S ebben a térségben jó hagyománya van a zöldségnövények, a paprika termesztésének. Magas szintű a szakértelem, ezért jó hozamokat érnek el az üzemek, s többnyire teljesítik is szerződéses kötelezettségeiket. De ne higgye, hogy magunk elégedettek vagyunk az árakkal, csakhogy rugalmas árpolitikát nem lehet egyik évről a másikra kialakítani. Az azonban a legfontosabb elveink egyike, hogy az ár olyan legyen, ami kifejezi a termék árát, a benne megtestesülő szellemi tőkét, megfelelő nyereséget hoz a termelőnek, és természetesen nekünk is. S ami azért még mindenképpen ide tartozik, olyan legyen az ár, ami megtartja a zöldségtermelő üzemeket nekünk. Botyánszki Mihály, a gyár igazgatóhelyettese sarkosan fogalmazott a manapság kialakult szerződéses fegyelemről. — Szerződtünk egy áron. Ezt a szövetkezet egyoldalúan megemelte. Annak ismerete nélkül, hogy tudná, mit fizet az ő termékéből feldolgozott áruért a hazai, a szocialista, vagy a tőkés partner. S ami a hazai szerződéses fegyelmet illeti, ha kevés a termék, követeli a magas árat, jogi forma ide, vagy oda, eladja annak, aki többet ad, mint amit mi fizetni tudunk érte. Ám, gondolom azt is elhiszi nekünk, ha sok a termék, a termelő sem enged az árából. Ez ma a kialakult — sajnos, már konvencionálissá érett — kereskedelmi etika. S a konzervgyári szakemberek megítélése abban tökéletesen megegyezik, hogy egy évet nem szabad kiragadni. Meggyőző érv az is, miszerint a feldolgozott termék eladási árában nem tükröződik a kézi munkával gondozott paprika értéke, de a feldolgozás során a kézi tisztítás sem. Nem tűnik lehetetlennek azonban az a kérés, hogy kiugró évben — az olcsón vásárolt, de a feldolgozás után jól eladott termék bevételéből — térítsen vissza a termelőknek az alapanyag révén szerzett haszonból a feldolgozó üzem, ha az akkora. De éppen a feldolgozó ipar nyereségtermelő képes^ sége olyan, hogy ez ma még csaknem meddő kívánság. Van-e a jelen népgazdasági helyzetben olyan megoldás, amiért hittel és töretlen lelkesedéssel termesztik a zöldségeket az üzemek? Az érveket, s az ellene szóló, hasonlóan meggyőzőeket latolgatva mind tudjuk, hogy a közmegegyezés sok tényezőn múlik. Még ilyeneken is, hogy ne sújtsa az öntözés az üzemeket, hanem serkentse az ezzel elérhető többlettermés előállítására. Az sem lehet közömbös, hogy a kölcsönös egymásra mutogatás érdekeltségteremtéssé formálódjon. S ha megkockáztathatjuk: lépjen fel a termelő és a feldolgozó közösen az irányító tárcánál a negatív ösztönzők kiiktatásáért. Érdemes volna újra bemutatókat szervezni Nagyszénáson, hogy Békés megyében ne lehessen igaz: az átlagtermés paprikából 14 tonna hektáronként! Ne heverjen parlagon a termelésben jól hasznosítható szellemi tőke! Számadó Julianna ERRŐL ÍRTUNK... Dromásilott takarmány ÖNTÖK A JAVÁBÓL. Akár esik, akár fúj, bármilyen is az idő odakint, az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjében mindig tavaszias az idő. Olykor, amikor megindul a csapolás, szinte kánikula van. Diszisták, fiatal öntők, formázok dolgoznak itt. Vidám daluktól hangos az öntöde környéke ... Ám ezek az öntők nemcsak dalolni tudnak. Kezük nyomán több öntvény, gépalkatrész készül. Nem akárhogy dolgoznak. Bizonyítja ezt az is. hogy április 4-re tett vállalásukat becsülettel teljesítették. Százszázalékos tervszerűség mellett 130 százalékos teljesítést értek el. Csökkent a selejt is. Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat b.-pesti központjától elnyerték az első díjat, a 3000 forintot. A munka ünnepét, május 1-ét, ismét újabb eredményekkel akarják köszönteni. (Viharsarok Népe, 1955. április 10.) A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT. Nem éppen az első között. emlegetik a Mezőkovácsházi Gépállomás traktorosait a tavaszi terv teljesítésében. Pedig a 29 erőgép kint pöfög körzetük határában, a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák földjén. A lemaradás onnan ered, hogy ősszel csaknem minden talpalatnyi földet felszántottak a 12 közös gazdaságban. Csak itt-ott maradt, néhány hold a vize- nyősebb részeken tavaszra. Ezzel is végeztek már. Soksok holdat szántottak fel az egyénileg dolgozó parasztoknak is ősszel és az idei tavaszon. Az elmúlt dekádban 150 holdon forgatták meg a földet egyéni parcellákon ... A traktorosok minden alkalmat megragadnak és harcolnak tervük teljesítéséért, hogy a következő értékeléskor már jobb helyezést érjenek el a megye gépállomásai között. (Viharsarok Népe, 1955. április 10.) EGY ÖRÖMMEL ELVESZTETT „ÜRRAKÉTÁS FOGADÁS”. Már néhány napja hallatszott az a hír, hogy ember indui el a világűrbe. Mintegy öt nappal ezelőtt a Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben erről beszélgetett Gálik András, a szövetkezet alelnöke Frankó János főagronómus- sal. A főmezőgazdász, aki három hónappal ezelőtt a Szovjetunióban járt tanulmányúton, úgy vélte: már csak napok kérdése, hogy a Szovjetunió emberrel lőjön ki űrhajót a világűrbe. Az alelnök kétkedett a főmezőgazdász szavaiban, kissé elhamarkodottnak tartotta állítását. A vitát végül is egy liter bor fogadásával zárták le. Szerdán reggel azonban nagy volt a meglepetés. A munkába igyekvő Andó Pálné, a tsz elnökének felesége hozta először a hírt a tsz-irodába: szovjet űrhajós indult a világűrbe, bemondta a rádió ... Csodálatosképpen egyáltalán nem szomorkodott a fogadást elvesztő Gálik András alelnök sem: — Ez az első elvesztett fogadás, amelyet nem sajnálok — mondotta... (Békés Megyei Népújság, 1961. április 13.) Ikarus — negyedév Az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári gyárában az év elejétől március végéig több mint 3200 jármű gördült le a futószalagokról, s ezzel a vállalat teljesítette negyedéves tervprogramját. Hazai partnereiknek, a BKV-nak és a Volánnak 144 autóbuszt szállítottak. A főváros tömegközlekedését javító buszokra újfajta sebességváltókat szereltek. A járműgyár január óta több mint 2500 autóbuszt adott át szocialista megrendelőinek, elsősorban a szovjet, NDK-beli, lengyel és a bolgár közlekedési vállalatoknak, amelyek az Ikarus hagyományosan legnagyobb vásárlói. A Kubában és Irakban létesített összeszerelőüzemekbe folytatták a buszegységek szállítását. Felfutóban levő, ígéretes piacuk Kína, ahová az év végéig 500— 600 buszt szállítanak, jórészt az IK—256 távolsági típusból. Az első 100 jármű már úton van a távoli ország felé. Az Ikarus az elmúlt hónapokban néhány speciális autóbuszt is kifejlesztett. Ezeket a .második negyedévben szerelik össze, s adják át ghánai és malaysiai megrendelőknek. A vállalat új, 300-as távolsági autóbuszcsaládja iránt is élénk a külföldiek érdeklődése. A kocsikat még nem készítik sorozatban; egy svéd cég megrendelésére az idén húszat adnak át, mégpedig luxus- kivitelben. A távolsági típusból jelentős angliai exportra is lehetőség kínálkozik. A jobb kormányos mintaautóbusz májusban készül el, s ha a próbák sikeresek lesznek, indulhat a kivitel. A harmadik negyedévtől buszelemeket szállítanak Kanadába az Ikarus-járművek ottani összeszereléséhez. A Gabona Tröszt vállalatai újabb program megvalósításához kezdtek a takarmányok minőségének javítására. A programot az tette szükségessé, hogy a kistermelőknél nevelt sertések gyakran étvágytalanok és ezért az indokoltnál hosszabb idő alatt érik el a kívánt súlyt. A vizsgálatok szerint az állatok étvágyával egyebek között azért van baj, mert nehezen tűrik a takarmányok receptjeinek eléggé gyakori változtatását. Mivel azonban a receptmódosításokra szükség van — a rendelkezésre álló takarmányalapanyagok készletének változásai miatt is —, megoldást kellett találni az ebből fakadó hátrányok megszüntetésére. A Gabona Tröszt kijelölt üzemeiben fölkészültek az aromásított takarmányok forgalmazására. Évente 700— 800 ezer tonna tápot adnak majd el a kistermelőknek az állatok számára étvágygerjesztő ízesítéssel. Az egész országban árusítják majd e terméket a takarmánybolthálózatban. Az aromásítás a tápok árát nem érinti.^. Néhány helyen próbaként már megkezdték az értékesítést, s az aromásított takarmányok a hónap utolsó napjaiban kerülnek nagyobb tételekben az üzletekbe. Gyertyaiizem Megkezdték a Mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat gyertyagyártó üzemének fejlesztését. Külföldi tapasztalatok felhasználásával saját fejlesztésű és kivitelezésű berendezéseket állítanak munkába, a gyártó alapgépet pedig az NSZK-ból vásárolják. Az új berendezéseket az év végéig folyamatosan helyezik üzembe. A tízmillió forintos fejlesztéssel alapvetően megváltozik a technológia : míg jelenleg a szilárd halmazállapotú, úgynevezett táblás parafint munkálják meg — amelynek felolvasztásához Jelentős értékű energiát használnak fel —, az új gépek üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra, hogy folyékony pa- rafinnal dolgozhassanak, amely melegitőkocsikban érkezik majd az alapanyaggyártótól. A Békéscsabai Május I. Termelőszövetkezetben kombinált gépsorral köménymag alá készítik elő a talajt és egyben a vegyszeres gyomirtást is elvégzik Fotó: Fazekas László
