Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM A megyei pártbizottság vezetői a Körös Volánnál Tegnap, szerdán Békéscsa­bán a Körös Volánhoz lá­togattak el a megyei pártbi­zottság vezetői. Szabó Mik­lóst, a megyei pártbizottság első titkárát az egész napos programra elkísérte Csatári Béla és dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titká­rai. A vendégeket a válla­latnál Vándor Pál igazgató és Povázsai Gyula, az üze­mi pártbizottság titkára fo­gadta. Vándor Pál igazgató szá­molt be a Körös Volán- tevé­kenységéről. Többek között elmondotta, hogy az 1953-ban alakult vállalat dinamikusan fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Míg 33 évvel ez­előtt mindössze 12 autóbu­szuk volt, addig napjainkban 278 korszerű autóbuszuk fut az utakon. A továbbiakban az igazgató arról beszélt, hogy a tröszti szervezet megszűnése óta, nagy önál­lóságot élvezve folytatják sokrétű tevékenységüket. Az idén várhatóan mintegy 5,5 (Folytatás a 3. oldalon) A HNF OT településpolitikai bizottságának ülése A településfejlesztési tár­sadalmi munka irányelvei­nek továbbfejlesztéséről ta­nácskozott szerdán a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa településfejlesztési bi­zottsága a HNF székházában- Legutóbb 1982-ben szabá­lyozták a települések fej­lesztéséért végzett munka irányelveit, de napjainkra az élet túlhaladta az előíráso­kat: megváltoztak a gazda­sági körülmények, a külön­böző szak-, segéd- és gépi munkák árai, a tervezői, ki­vitelezési díjak, s bevezették a településfejlesztési hozzá­járulást is. A bizottság ülé­sén most vitára bocsátották az új elképzeléseket, ez a vita nyitányát jelenti az or­szágszerte meginduló társa­dalmi eszmecserének arról, hogy a jövőben hogyan ér­tékeljék a településfejleszté­si társadalmi munkát. Ion Stanescu, a hazánkban tartózkodó román turisztikai miniszter szerdán, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségén saj­tótájékoztatót tartott a szom­szédos ország idegenforgal­máról és az idei turisztikai szezonban várható kedvező változásokról­Elmondta, hogy Romániá­ban 1965 után indult fejlő­désnek az idegenforgalom. Az akkori alig több mint 100 ezerről 350 ezerre nőtt a tu­ristákat fogadó helyek szá­ma. Az elmúlt évben már 5 milliónál is több külföldi lá­togató kereste fel Romániát, közülük 900 ezren érkeztek Magyarországról. Jó ütem­ben fejlődtek az elmúlt években a hagyományos üdülőkörzetek, s számos új idegenforgalmi központ is Az értekezleten — ame­lyen 18 megye képviselői is részt vettek — elmondták például, hogy szerencsésebb lenne inkább a vállalatokra és a szocialista brigádokra bízni azt, hogy hányszor szerveznek közösségi célokra kommunista műszakokat: ezek számát az eddigi irány­elvek ugyanis évi kettő-há­romban jelölték meg. Szá­mos vita és véleménykü­lönbség forrása az egy főre eső munka kiszámítása is. Az új javaslat eredetileg ab­ból indult ki, hogy az aktív keresőképes lakosság számá­hoz viszonyítsanak, ám ezt többen is elutasították, mondván; helyesebb, ha a Központi Statisztikai Hivatal népességnyilvántartási ada­tait veszik alapul. Javasol­ták azt is, hogy kezeljék kü­lön a fizikai munkát, illetve a különböző pénzbeni hozzá­járulásokat. A legtöbb vita kiépült, elsősorban a Feke­te-tenger partján és a hegy­vidékeken. A mostani ötéves tervidőszakban az egyik leg­fontosabb cél a turisztikai infrastruktúra korszerűsítése a legjelentősebb idegenfor­galmi útvonalak mentén, fő­ként a tengerparton. Mind nagyobb figyelmet fordítanak arra» hogy a kül­földről érkező turisták kel­lemesen érezzék magukat. A tervek szerint több sportpá­lyát építenek, vízisportköz­pontokat létesítenek, bővítik a téli sportok, a lovaglás, a természetjárás lehetőségeit. A román miniszter beszélt arról is, hogy intézkedéseket tettek az eddigi sok panasz­ra okot adó nyári határfor­galmi kényelmetlenségek megszüntetésére. A csúcsidő- szakban növelik a kezelő­akörül bontakozott ki, hogy milyen összeggel számolják a segéd-, a szak- és a gépi munkák díját, amelyek vé­gül is döntően meghatároz­zák az elvégzett munka ér­tékét. Több elképzelés is el­hangzott ezzel összefüggés­ben, végül a bizottság úgy foglalt állást, hogy a segéd­munkáért számításba vett óradíj 60, a szakmunkáé pe­dig 90 forint legyen. A megyeszékhelynél figye­lembe kellene venni azt is, hogy a városok önmagukhoz képest mennyit fejlődtek az előző időszakhoz képest: a lehetőségek ugyanis koránt­sem azonosak — hangzott el a vitában. A tapasztalatokat a következő napokban ösz- szegzik, s ezt követően meg­kezdődnek a tájértekezletek. A tervek szerint idén már az új irányelvek szerint ér­tékelik a településfejlesztési társadalmi munkát. kiszolgáló személyzet létszá­mát, s ahol lehet, újabb át- menősávokat alakítanak ki. Az utazási irodák szervezé­sében utazó autós turisták kék színű kártyát kapnak, aminek segítségével gyorsab­ban juthatnak át a határon. Információs szolgálatot szer­veznek a határállomásokon, s ott arra is lehetőség nyí­lik majd, hogy szállást fog­laljanak a külföldről érkező vendégek. Az autós turisták térképet is kapnak, amely feltünteti az üzemanyagtöltő­állomások címét és nyitva tartási idejét- A miniszter elmondta, hogy magyarországi tárgya­lásainak eredményéről emlé­keztetőt írnak alá, “amely előirányozza a két ország tu­risztikai együttműködésének további fejlesztését. Gyermek­segélyalap Felosztották a Magyar Út­törők Szövetsége november­ben meghirdetett „Gyerme­kek a gyermekekért” elneve­zésű szolidaritási mozgalmá­nak alapjára eddig befolyt összegeket. Az összegyűlt pénzt a magyarországi hát­rányos helyzetű gyerekek, illetve a világ különböző ré­szein, a tragédiák, háborúk sújtotta vidékeken élő kicsi­nyek megsegítésére fordítják. A szolidaritási akció szám­lájára eddig mintegy 1 mil­lió 200 ezer forint érkezett. A többi között ide utalták át a Budapest Sportcsarnok­ban megrendezett „Gyerme­kek a gyermekekért” koncert bevételeit, a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalattal kö­zösen kiadott „Három kí­vánság” című kislemez jog­díjait, valamint a különféle gyermekközösségek munká­jából származó, illetve a mozgalom emblémájával el­látott termékekből befolyt pénzeket. Az alap kezelésével meg­bízott társadalmi bizottság most első ízben döntött a rendelkezésre álló összeg fel­osztásáról. 40 ezer forintot juttattak a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola gyakorló­óvodájának. A pénzt 48 be­szédhibás, értelmi fogyaté­kos beteg gyermek családi nyaralásának támogatására használják fel. Félmillió fo­rintot fordítanak az éhezés sújtotta Etiópiából érkező gyerekek magyarországi tá­borozására. A gyerekek ha­zájukba visszatérve maguk­kal viszik a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a Magyar Szolidaritási Bi­zottság segélyét is. Az alap — a MÉH támogatásával — másfél millió forintot utalt át a kommunikációképtelen gyerekek számára készülő, az úgynevezett bliss nyelvet tartalmazó különleges jel­könyv nyomdai költségeinek fedezésére. Tájékoztató Románia idegenforgalmáról Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együtt­működési Bizottság magyar tagozatának elnöke 1986. áp­rilis 6—9. között Jugoszláviá­ban tárgyalásokat folytatott dr. Nedeljko Mandiccsal, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács (kormány) tag­jával, a bizottság jugoszláv társelnökével. Megvizsgálták a kormányfők 1985. decembe­ri találkozójából adódó, vala­mint a bizottság legutóbbi ülésszakán rögzített felada­tok teljesítését, és meghatá­rozták a gazdasági együtt­működés fejlesztését szolgáló időszerű teendőket. A magyar pénzügyminisz­ter látogatást tett Crna Gora Szocialista Köztársaságban, a köztársasági végrehajtó ta­nács meghívására. Szívé­lyes, baráti megbeszélést folytatott Radivoje Brajo- viccsal, a köztársasági kor­mány elnökével, amelyen át­tekintették a Crna Gora-i és a magyar vállalatok közvet­len együttműködésének fej­lesztési lehetőségeit. Talál­kozott Milenko Sztefanovics- csal, a köztársaság külkap- csolataiért felelős miniszter­rel, valamint Velimir Slji- vancsanin köztársasági pénz­ügyminiszterrel. Hetényi István szerda este hazaérkezett Budapestre. Hazai vállalatok és az UNIDO Domingo L. Siazon, az ENSZ iparfejlesztési szerve­zete, az UNIDO vezérigaz­gatója Bartha Ferenc mi­niszterhelyettesnek, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Titkársága vezetőjének, az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének meghí­vására április 6. és 9. között látogatást tett Magyarorszá­gon. Vendéglátójával megbe­szélést folytatott az UNIDO tevékenységéről, hazánk és a szervezet együttműködésé­nek továbbfejlesztéséről. Részt vett az UNIDO Ma­gyar Nemzeti Bizottsága ülé­sén. Domingo L. Siazont fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, Ka­rolyi László ipari miniszter, Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Találko­zott Lőrincze Péterrel, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara főtitkárával. Az UNIDO ve­zérigazgatója több üzemet és intézményt is felkeresett. Domingo L. Siazon szer­dán elutazott Magyarország­ról. Elutazása előtt tájékoztat­ta az újságírókat magyar- országi tárgyalásairól és a szervezet törekvéseiről. El­mondotta: az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szerve­zete január elsejétől az ENSZ központjától független sza­kosított szervezetté vált. Mint mondotta, Magyar- ország igen eredményesen vesz részt a szervezet mun­kájában. Az UNIDO 450 szakembere között öt ma­gyar is dolgozik. A magyar vállalatok az elmúlt években több mint 60 szakértői meg­bízást kaptak az UNIDO-tól. Ezek a megbízások nemcsak a szellemi exportot segítik elő; a programokhoz magyar berendezéseket, különböző gépeket is szállítottak. Az eddigi legnagyobb megbízást a Vegyterv kapta. A válla­lat Iránban vegyipari üzemet épített fel, mintegy 3 millió dollár értékben. II Fiat vezérigazgatójának magyarországi tárgyalásai A Fiat magyarországi iro­dájának megnyitása alkal­mából április 7. és 9. között látogatást tett Budapesten Francesco Gallo, a Fiat-cso- pórt nemzetközi ügyekért fe­lelős vezérigazgatója, aki a Fiat-csoporthoz tartozó vál­lalatok képviselőinek dele­gációját vezette. Francesco Gallót fogadta Kapolyi László ipari minisz­ter. Török István külkeres­kedelmi államtitkár, Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes és Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. Találko­zott Demcsák Sándorral, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatójával. A delegáció tagjai magyar partnereikkel üzleti tárgya­lásokat folytattak. Országos verseny szakmunkástanulóknak Hogy milyen jelentős mér­tékben befolyásolja a szak­munkástanulók szakmaszere­tetének alakulását a jó vagy a rossz példa, arról ismét meggyőződhettem a tegnapi országos versenyen. Drahó Zoltánt, a békéscsa­bai 611. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet har­madéves versenyzőjét fag­gattam pályaválasztásáról: — Gyomaendrődi vagyok. Amikor vezették a házunkba a vizet, segítettem a mester­nek, megtetszett a munkája. Elégedett volt velem és nyá­ri szünetben dolgozhattam nála. Ezért jelentkeztem víz­vezeték- és készülékszerelő­tanulónak. Jól érzem magam az iskolában és a gyakorlati (Folytatás a 3. oldalon) A kőművestanulók versenyfeladat megoldása közben Fotó: Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents