Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

1986. április 7., hétfő . £\C1 árral szemben Hatósági árellenőrzések Telefoninterjú a városvédő és -szépítő egyesületekről Tél végi felvétel: a versenylóistálló Mezőhegyesen Fotó: Fazekas László A Minisztertanács Taná­csi Hivatala és az Országos Árhivatal egységes állásfog­lalása alapján a Békés Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága 1984 nyarán létre­hozta az egységes árhatósági csoportot. A megyei tanács osztályainak korábban is volt hatósági árellenőrzési jogköre, de ezt a munkát megyei szinten nem koordi­nálták kellően. Nemegyszer az ágazati érdekek felülke­rekedtek az árellenőrzési ér­dekekkel szemben. Az árha­tósági csoport hatásköre Bé­kés megyében 234 gazdálko­dó egységre terjedt ki. (Tu­lajdonképpen valamennyi gazdasági egységre, a minisz­tériumi vállalatok kivételé­vel.) Az árhatósági csoport­ban tízen dolgoznak, a ta­nács ipari osztályának kere­tében. Puskás Ernő osztály­vezető-helyettest, csoportve­zetőt az árhatósági csoport elmúlt éves munkájáról kér­deztük. — Tavaly a hatáskörünk­be tartozó gazdálkodó egysé­geknél munkaterv szerint, illetve a lakossági bejelenté­sek és más szervezetek jel­zései alapján a magánszek­torba sorolt vállalkozóknál összesen 168 vizsgálatot vé­geztünk. Vizsgálatainkból 69 volt átfogó jellegű. Jelentős eredménynek .ártom, hogy például egy- ?y termelőszö­vetkezetnél lvégeztük a tel­jes tevéker ségi kör — me- zőgazdasá , ipari, építőipari stb. — v' gálatát. — Hogyan foglalhatnánk össze az árhatósági vizsgála­tok általánosítható tapaszta­latait? — 1985. január elsejétől je­lentős árjogszabályi válto­zások léptek életbe, amelyek nagyobb önállóságot biztosí­tottak a gazdálkodóknak és vállalkozóknak az árkialakí­tásban, az árak alkalmazásá­ban. A jogszabály adta lehe­tőségek azonban nem jártak mindig együtt a termelőegy­ségek nagyobb felelősségér­zetével, a korábbinál jobb, belső szabályozottságra való törekvéssel. Sok esetben nem tartották be az alapvető jog­szabályok egyes tételeit, a vállalatok árpolitikája nem követte a kormány antiinf­lációs politikáját. Az árhatósági csoport az árszabályok súlyosabb meg­sértése miatt tavaly közel másfél millió forint jogtalan árbevétel visszafizetését ír­ta elő. (Feltűnő, hogy ebből az összegből mintegy fél­millió forintot tett ki a me­gye különböző településein a gázbekötésekkel kapcsolatos jogtalan számlázás, árkiala­kítás.) Az árcsoport 44 eset­ben hozott különböző intéz­kedést, 25-ször — több száz embert érintett — kezdemé­nyezték a vevők kártalanítá­sát. öt esetben indítványoz­tak szabálysértési eljárást a helyi tanácsoknál az illetékes vezetők ellen. A Kiszövnél pedig prémiummegvonáso­kat, csökkentéseket kezde­ményeztek. Az árelőírások megszegőit 14-szer figyel­meztették. Gazdasági bírságot 1985-ben nem indítottak. A viszonylag enyhe szank­ciók — a méltányos elbírá­lási elv alkalmazásán kívül — azzal is magyarázhatók, hogy a feltárt hiányosságok egy része nem a szándékos­ság, hanem a szakszerűtlen munka következménye. Az árhatósági csoport ezért a hibák feltárásán kívül szere­pet vállalt a propagandában és felvilágosításban is. Ezt a célt szolgálták többek kö­zött a mezőgazdasági és ipa­ri szövetkezetek pénzügyi szakembereinek tartott ága­zati konzultációk. Az elmúlt év árellenőrzési tapasztala­taiból és az 1986-os nép- gazdasági célkitűzésekből te­vődnek össze az árhatósági csoport ez évi teendői. Pus­kás Ernő ezekről mondja a következőt: — Árellenőrzési munkán­kat eddig is jól segítette a különböző társellenőrző szer­vekkel — PM Ellenőrzési Igazgatóság, népi ellenőrzési bizottságok — kialakított jó munkakapcsolat. A jövőben szeretnénk egymás munká­ját hatékonyabban támogat­ni a különböző információ- és tapasztalatcserékkel, jel­zésekkel. Tovább szélesít­jük az ellenőrzések társa­dalmi bázisát az SZMT tár­sadalmi ellenőrzéseivel. Cso­portunk szakmai irányítása mellett a városok, városi jo­gú nagyközségek, és a köz­vetlen megyei irányítású nagyközségek, mint helyi ár­hatóságok tavaly csaknem 2 ezer árvizsgálatot tartottak az egyéni vállalkozóknál és a szocialista szervezetek háló­zati egységeinél. Árellenőr­zéseikkel azonban még nem lehetünk teljesen elégedettek. Ahhoz, hogy feladataikat eredményesebben, színvona­lasabban lássák el, hatéko­nyabb megyei szintű szakmai irányítást kell megvalósítani. 1986-ban is elsősorban ar­ra törekszünk, hogy segítsük a kormány gazdasági célki­tűzéseinek megvalósítását. Ezen belül a termelői és fo­gyasztói ármozgások terv szerinti alakulását. Nekünk alapvetően az árellenőrzés eszközeivel kell elősegíteni az éves terv teljesítését. Lovász Sándor Egyre többen vannak, akik szívükön viselik a magyar műemlékek sorsát, akik épí­tészeti örökségeink megóvá­sán fáradoznak. E társadal­mi szervezetek, műemléki al­bizottságok, városvédő és városszépítő egyesületek, ta­nácsok, tanintézetek, tömeg- tájékoztató szervek, vala­mint tervező- és kivitelező vállalatok munkájának ösz- szehangolását az Országos Műemléki Felügyelőség vég­zi. Dr. Román András osz­tályvezetőt telefonon keres­tük fel a minap, hogy meg­kérdezzük, van-e olyan szö­vetség, mely a műemlékvé­delmi albizottságok, a város­védő és -szépítő egyesületek, valamint a műemlékvédelem hivatásos szakembereit fog­ja össze? — Nem célunk ily módon intézményesíteni a mozgal­mat, hiszen az eredményes­sé« kulcsa éppen a sokszínű­ségben van: a helyi adott­ságoknak, lehetőségeknek megfelelően törekedjenek la­kóhelyük szépítésére, megle­vő értékeik megóvására, gya­rapítására. Kapcsolatunk — különösen a Pest megyei — műemlékvédelmi albizottsá­gokkal jónak mondhatók ... Gyorsan hozzáteszem, most Veszprém megyében van alakulóban hasonló közös­ség ... — A városszépitö egyesü­letekkel is sikerült együtt­működniük? — Velük nem olyan ál­landó a kapcsolatunk, bár ezt is javulónak ítélhetjük. Számuk — örvendetesen — egyre nő, így létrejött már Budapesten, Esztergomban, Székesfehérváron és sorol­hatnám még tovább, hány helyen. — Békés megye milyen he­lyet foglal el e mozgalom­ban? — Helyi kezdeményezé­sekre való törekvésben jó példa a kétévenként Békés­ben megrendezésre kerülő népi építészeti tanácskozás, melyet legutóbb Mezőhegye­sen tartottak. S ha már e nagyközségről beszélek, a kombinát az elvárhatónál messze többet tesz a nagy­község építészeti emlékeinek megőrzéséért. — Ez már egy másik, az „Egy üzem — egy műemlék" mozgalom jó példájaként is felhozható... — Valóban. Az elmúlt év tavaszán az Ikarusz székes- fehérvári gyára volt e moz­galom zászlóbontója. Népi építészeti együttesük megőr­zéséhez ott helyben, már 9 üzem társult. Azóta sokan csatlakoztak hozzájuk, így az Üszögpusztai Állami Gazda­ság, mely a mezőhegyesihez hasonlóan saját kezelésben levő épületeit őrzi meg az utókor számára az elvárha­tónál jóval nagyobb gonddal és lelkesedéssel. Pest megyé­ben Ürömöt hoznám fel jó példának. A községi tanács kezdeményezésére egy egész sor helyi szerv csatlakozott egy görögkeleti sírkápolna megmentését célzó vállalko­záshoz. — Feladat a jövőben? — Még szorosabbá tenni kapcsolatainkat e mozgalom képviselőivel, s tovább szé­lesíteni, akár a sajtón ke­resztül is, e népszerű, élet­képes társaságokat. N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents