Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

1986. április 1., kedd Visszhang „Mert tudd meg: e szóban: haza...” A lap március 15-i számában „Tudjátok-e mi a haza?” címmel megjelent cikkhez szeretnék hozzászólni. Valóban sok oldalról lehet megfogni a haza fogalmát. Mi, kevésbé fiata­lok már tapasztalásból is tudjuk a haza fogalmát, hiszen kö­zülünk milyen sokan — saját akaratukból vagy kényszerből is — idegenbe szakadtak és ennek ellenére továbbra is or­szágunkat tartják hazájuknak. Micsoda erő sugárzik ki e kis földdarabból, hogy évtizedek után is szívesen jönnek haza! Annak idején Kölcsey Ferenc „Parainesis Kölcsey Kálmán­hoz” című művéből tanultuk meg, diákként a haza fogalmát ekként: „Mert tudd meg: e szóban: haza, foglaltatik az em­beri szeretet és óhajtás tárgyainak egész öszvessége... ház, hol az élet első örömeit ízleléd; föld, melynek gyümölcse fel­táplált; szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, rokonaid s polgártársaid: egytől egyig csak egészítő részei annak.” Ügy gondolom, ha a föld minden országának minden ál­lampolgára szereti saját hazáját, akkor megbecsüli a másik ország állampolgárát is, és tiszteli benne az ő hazáját is. Így szerzünk egymásnak megbecsülést, és segítjük a békét. Jó lenne, ha a mai fiatalok is elgondolkodnának Kölcsey Pa- rainesisén. Kovács József, Békéscsaba Szerkesztői üzenetek Gál Elekné, Békéscsaba: Kérjük, hogy levélben rész­letesebben írja le panaszát, vagy keresse fel személyesen szerkesztőségünket, mert ab­ból a néhány sorból, amit küldött, nem derül ki, hogy mi a problémája. * * * Szőke János, Gyula: Kö­szönjük, hogy tájékoztatta lapunkat a fejleményekről. Miként ön, mi is lezártnak tekintjük most már az ügyet, reméljük, az illetékesek le­vonták a megfelelő követ­keztetéseket. * * * Hőgyes Sándor, Békéscsa­ba: Javasoljuk, hogy szemé­lyesen keressék fel az OTP Békés Megyei Igazgatóságát, ahol részletes útbaigazítást, tanácsot kapnak. * * * Gyarmati Béla, Csorvás; Kincses Istvánné, Kardoskút: A kérdéses témákról tájéko­zódunk, s a válaszokat a Szerkesztői üzenetekben tesz- szük majd közzé. * * * Lipták Jánosné, Békéscsa­ba; Alb Mihályné, Magyar- dombegyház és többeknek: Kérjük türelmüket, pana. szukát továbbítottuk az ille­tékeseknek. Szorult helyzetben Nem tréfa, nem trükk — ez egy vadonatúj vasaló, amelyet egy békéscsabai olvasónk vásárolt. Megvette, kifizette, haza­vitte, bekapcsolta — és elámult, mert a sima vasalótalp egyszer csak ilyen lett. Fotó: Gál Edit Iskolai gondok Sarkadkeresztúron összevont szülői értekez­let volt a közelmúltban a sarkadkeresztúri általános iskolában. Krisztován Sán­dor, az iskola igazgatója többek között elmondta, hogy az 1985—86-os tanév­ben nincsenek könnyű hely­zetben. Sok a napközis gye­rek, egy napközis csoport át­laglétszáma 39 tanuló. Kevés a pedagógus is, 21 helyett 17-en dolgoznak. Elmondta azt is az igazgató, hogy ko­moly eredmény: tavaly el­készült a központi fűtés. Ter­vezik egy új tanterem épí­tését. Sajnos nincs tornate­rem, így télen a testnevelési órákat tornaszobában tart­ják, ahol a 7. osztály már nem fér el. Ami a távlati el­képzeléseket illeti: szeretnék korszerűsíteni az oktatást. Ezután a szülők mondták el a véleményüket. Egysége­sen úgy vélekedtek, hogy le­gyen elég pedagógus, az a legfontosabb. Mielőbb jó lenne megoldani a pedagó­gus szolgálati lakás gondját is. Végezetül említést érde­mel, hogy a szülők és az is­kola kapcsolata igen jó. Drozdlk József tudósító, Sarkadkeresztúr n címzett: a Démász Március i8-án délelőtt bejelen­tést tettem a Démásznál, segít­ségüket kértem, mivel laká­sunkban a villanyboylemél hi­ba merült tel. Még aznap este 7 órakor megjelentek a Démász szakemberei és készséggel, gyor­san végezték munkájukat. Di­cséret illeti őket a gyors Intéz­kedésért. Tímár Gábor Békéscsaba, Orosházi u. 122. Szakadó esőben vártak az emberek március 21-én, pénteken este a 17-es busz­ra Békéscsabán a posta előtt. A busz befordult, né­hány embert lefröcskölve — úgy látszik, a sofőr siet va­lahová. De hová, és miért, hiszen a menetidő az mun­kaidő?! Én rohanok, éppen elérem — előttem még van­nak, de a csengő már ber­reg' Épp felrakom a lábam, egyik felem még kint van, de az ajtó már csukódik is. A busz elindul. Menet köz­ben az ajtó újból nyitódik és csukódik, de még mindig az ajtó között vagyok. Egy nő sikít, a másik vörösödik, a harmadik pedig mosolyog — én meg szorulok, mint valami prés között. Már a sarkon járunk, amikor va­lahogy sikerül kiszabadul­nom az ajtó fogságából. Hát tényleg sietett a buszsofőr! Nem számít, hogy nyitva az ajtó, kilóg az utas, a lényeg az, hogy a busz megy, a so­főr halad. Számon kérve a történteket, a buszvezető csak ennyit válaszolt: „Más­kor időben kell felszállni!” Csak az nem mindegy, ki szabja meg ezt az időt. Szikora János Békéscsaba (Olvasónk panaszos leve­lét a szóban forgó autóbusz rendszámával együtt továb­bítjuk az illetékeseknek.) így váratlan kiadás sohasem kellemes... ...de a mentesíti &># e gondtól! Waterloo — medvékkel Mindig csodálattal tölt el egy-egy híradás a roham­léptekkel fejlődő • elektronika területéről. Örömmel közöl­hetem, hogy mi sem szé­gyenkezhetünk- Tízemeletes házunkban, az IKV által ki­küldött antennaszerelőnek sikerült előállítani egy új­donságot: az ikerképes tele­víziót. Azóta nem kell fel­ugrálni a kényelmes fotel­ból, hogy átkapcsoljunk az 1-es műsorról a 2-re, hiszen együtt élvezhetjük mindkét adás képét az 1-esen. Leg­utóbb például harsány de­rűre adott okot családom körében a „Pármai kolostor” waterloo-i csatajelenete, ahol a legádázabb harc közepette békés alaszkai medvék tűn­tek fel a képernyőn. Köze­leg a labdarúgó VB ideje. Talán azt is sikerülne még elérni, hogy a két magyar műsorra rávarázsolják a ro­mán és a jugoszláv tévé mű­sorát is, így egyszerre három meccset is nézhetnénk — ami egy előfizetési díjért nem mindenkinek adatik me^' Lovas Imre Békéscsaba, Gábor A. u. 15. Utóirat: Elnézést, hogy a borítékot külön ragasztóval zártam le, de másképpen lehetetlen. Ez a boríték már magában is csoda, ugyanis nem ragadó ragasztóval van ellátva. A Kövizig kivitelezésében iszaptalanítják a gyulai vár mel­letti csónakázótavat A szezonra ígérik a felújított tó átadá­sát, amelynek költsége eléri a 2 millió forintot Fotó: Béla Ottó Ingyenes jogi tanácsadás Orosházán Békés megye több városá­ban már működik a HNF szervezésében az ingyenes jogi tanácsadó szolgálat. Most Orosházán döntöttek úgy, hogy a Hazafias Nép­front városi bizottságának szervezésében bevezetik az ingyenes jogi tanácsadást. A legelső ingyenes jogi ta­nácsadásra április 10-én, csütörtökön délután 2 órától 5 óráig kerül sor a helyi ügyvédi munkaközösség munkatársainak segítségével. A továbbiakban minden hó­nap második hetének csütör­töki napján 14-től 17 óráig tartják meg az ingyenes jó­gi tanácsadást. A helyszín: Orosháza, Ady Endre utca 9. I. emelet, HNF-iroda. Elsősegélynyújtó tanfolyam Sokat olvasok a lapban a vöröskeresztes munkáról. Ügy vélem, a ml megmozdulásunk Is megér néhány sort. Községünk­ben január—februárban szervez­tünk egy elsősegélynyújtó tan­folyamot, főleg gépjárműveze­tőknek, illetve háziasszonyoknak. Dr. Plkó Eszter vezetésével 18 órában ismerkedtek a tudni­valókkal a hallgatók, majd száztizén tettek sikeres vizsgát. Tóth Ferencné Vörösk ereszt-titká r, Füzesgyarmat Döntött a Legfelsőbb Bíróság A vevövédelemröl A vevővédelemről hangzott el fontosi állásfoglalás a Leg­felsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet tizenkét havi jótállással, félmillió forintért, forrasztógépet vásárolt. Alig két hónap alatt a gépet négyszer kellett javítani, és alkatrészeket cserélni. Ezért a tsz az eladó vállalat ellen 40 ezer forint, hibás átadási kötbér fizetéséért pert indí­tott. Az alperes egyebek kö­zött azzal védekezett, hogy a gépet a szövetkezetben nem rendeltetésszerűen használ­ták, sőt, mivel értéknövelő javítást végzett, viszontkere- setében 22 ezer forint megfi­zetését követelte. Az Igaz­ságügyi Műszaki Szakértő Intézet véleménye szerint a hibák kivétel nélkül konst­rukciós és gyártási jellegűek voltak. Ennek alapján a Leg­felsőbb Bíróság az eladó vál­lalatot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása sze­rint bebizonyosodott, hogy a jótállással fokozott felelős­séget vállaló eladó hibás gé­pet szállított. Amikor a ja­vításokat végezte, és alkatré­szeket cserélt, rendellenes használatra nem hivatkozott, csak a perben állt elő ezzel. Szerződésszegése miatt hibás átadási kötbért kell fizetnie. A javításokat jótállási köte­lezettsége folytán végezte, ezért az így felmerült költ­ségeit a tsz-ére nem háríthat­ja át, tehát viszontkeresetét el kellett utasítani. Lezuhant az állványról Nagyon súlyos baleset tör­tént egy építkezésnél. A kő­művesek állványzaton zsalu­zást végeztek, amikor egyi­kük alól a deszka kicsúszott, és a szerencsétlen ember há­rom méter magasból lezu­hant. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaké­pessége hetven százalékát el­vesztette. A munkaügyi bíróság a vállalatot százezer forint anyagi kártérítés, 1900 forint havi járadék, 300 forint havi ápolási díj, és 100 ezer forint nem vagyoni kár fizetésére kötelezte. A vállalat felleb­bezésére a megyei bíróság a nem vagyoni kár összegét 50 ezer forintra csökkentette. E döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, és a munka­ügyi bíróságnak 100 ezer fo­rint nem vagyoni kár fizeté­sére kötelező ítéletét hagyta helyben. A határozat indoklása sze­rint a kőműves a sérülése kö­vetkeztében cipőjét sem tudja felhúzni, még a tisztálkodás­nál is segítségre szorul. Rossz időjárás esetén egyedül nem közlekedhet. Bal karja zsib­bad, keze megdagadt, fogni nem tud vele. Hosszabb ideig sem feküdni, sem ülni nem tud. Hangulata depressziós. Mindezekből megállapítható: nemcsak testi hátrány érte, de pszichikailag is károso­dott. Ezzel az állapotával a munkaügyi bíróság által megítélt 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítése áll arányban. A kezességvállalás módja A kezességvállalás mód­járól hangzott el iránymuta­tóul szolgáló állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezettel kap­csolatban álló és baromfine- velést- folytató magántenyész­tők támogatására, az OTP megyei igazgatósága nagyobb összegű kölcsönt folyósított. A tenyésztők közül azonban visszafizetési kötelezettsé­güknek többen nem tettek eleget, ezért az igazgatóság a tsz ellen 176 ezer forint meg­fizetéséért pert indított. A szövetkezet azzal védekezett: az illetőkért nem vállalt ke­zességet. A megyei bíróság a tsz-t a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Fel­lebbezésére a Legfelsőbb Bí­róság ezt a döntést megvál­toztatta, és az OTP keresetét elutasította. — A nem alakszerű, vagy éppen szóbeli kezességválla­lás sok bizonytalanságot okoz — hangzik az ítélet in­dokolása. — Ennek kiküszö­bölésére a polgári törvény- könyv úgy rendelkezik, hogy kezességet csak írásban lehet kikötni. A sizerződésből egy­értelműen ki kell tűnnie a kezességvállalásnak, vagyis annak, hogy ha a kötelezett nem fizet, helyette maga tel­jesít. Ebben az ügyben nincs ilyen szerződés, tehát nincs bizonyíték arra, hogy a tsiz kezességi kötelezettséget vál­lalt volna. Az OTP és a szö­vetkezet között létesült ugyan egy úgynevezett, ,elvi meg­állapodás”, ez 'azonban a konkrét vállalást nem pótol­ja. Az OTP, mint egyebek közt kölcsönök folyósításával is foglalkozó gazdasági szer­vezet, nagy körültekintéssel látja el feladatát. A megyei igazgatóságnak, vagy a fi­óknak is így kellett volna el­járnia, és minden tenyésztő­nek folyósított kölcsönnél megfelelő kezesről gondos­kodni. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents