Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám
1986. április 30., szerda o Miért van túlkínálat? T Ahol lehet, gépesítik a munkafolyamatokat Fotó: Szőke Margit ŰJ KELMÉK PÁPÁRÓL. Megváltoztatta termékszerkezetét a tarkán szőtt kelmék legnagyobb hazai gyártója, a Pápai Textilgyár. Termékeinek döntő többsége korábban puplinféleség, ingnek, pizsamának való anyag volt, most az évente előállított 21 millió négyzet- méternyi anyag feléből már a keresettebb és a legújabb divatirányzatnak megfelelő szabadidő-öltözékek készülhetnek. Elsődlegesen a fla- nellokat gyártják, ma már ezek teszik ki a termelés 40 százalékát. Az idei flanell- kollekcióban a legújabb divatirányzatnak megfelelően az élénk narancssárga, zöld, kék, az erős rózsaszín és a piros a domináló. Az azonos színárnyalatú anyagokat több mintával is legyártják, így a feldolgozók tetszés szerint variálhatják, kombinálhatják azokat. Az idén már 200' ezer négyzetméternyit gyártanak a Dover elnevezésű különleges kelméből, amely pamutból, dupla szövéssel készül, s kiváló kiegészítője lehet a farmerruházatoknak, de önálló öltözetnek, szoknyának, kosztümnek is ajánlják. GYÖGYNÖVÉXYGYŰJ- TÉS. Virágzik a kökény, s ezzel megkezdődött a gyógynövénygyűjtési szezon is Vas megyében. A kökényvirágról, amely a kedvezőtlen időjárás következtében a tavalyihoz képest most később nyílik, azt mondják a szakemberek, hogy teája enyhe hashajtó, vértisztító, vizelethajtó és magasvér- nyomás-csökkentő hatású. A termés főzetét bélhurut ellen fogyasztják. Vas megyében mintegy 130-féle gyógynövényt gyűjtenek, s tavaly már mintegy kétmillió forint értékű gyógynövényt vettek át a gyűjtőktől, több mázsa kökényvirágot, bodzavirágot, sárga aranyvesz- szőt, s más gyógynövényeket. Az idén ennél is nagyobb mennyiségű gyógynövény átvételére számítanak. SOPRONI RUHÁK KÜLFÖLDRE. Harminckét százalékkal túlteljesítette időarányos tőkés exporttervét az év eddig eltelt időszakában a Soproni Ruhagyár. A vállalat NSZK-beli és osztrák megrendelésre készít különféle fazonú női ruhákat bérmunkában. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a szállítmányok határidőre érkezzenek a külföldi partnerekhez, ami ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy megnyerjék a megrendelők bizalmát. Ezeknek a tényezőknek, továbbá a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásnak köszönhető, hogy a ruhagyár meg tudta tartani régebbi megrendelőit, sőt, újabbakkal bővítette kereskedelmi kapcsolatait. Üj piaca Belgium, ahová gyermeknadrágokat szállítanak. ÜJ ÜDÜLÖK. Fejlődik Hajdúszoboszló, a gyógyüdülőhelyen újabb beruházásokkal a korábbinál is nagyobb idegenforgalomra készülnek. Bővítették a vasutasüdülőt, korszerűsítették a kempinget, az idegenforgalmi hivatal pedig panziót nyitott a fürdő közelében. A Béke üdülővel szemben most épül a Medosz-üdülő, a vendégek a jövő esztendőben vehetik birtokukba. Ugyancsak jövőre készül el a Délibáb Szálló 18Ö új szobája. A Coophotel szervezésében a fürdő területén épül egy szintén 180 ágyas üdülőszövetkezeti ház — ez is 1987- re —, a benne lévő egymásfél szobás lakrész megvásárlói évente 28 napot pihenhetnek, gyógyulhatnak. A gyógyfürdő területén a város saját erőből, illetve társadalmi összefogással építi fel Hajdú-Bihar megye első fedett versenyuszodáját. NAGYTAKARÍTÁS A BA- LATON-PARTON. Több mint 3 ezer horgász vállalt társadalmi munkát az elmúlt napokban a Balaton környékén, járult hozzá a nádasok és a közvetlen partvidék rendbe tételéhez. A téli nádvágás után és a zsombékos területek „nagy- takarítását” követően partra. vetett hulladékot tonnaszám gyűjtötték össze az áprilisi hétvégeken. A balatoni horgászok a parti területeken, s a tihanyi belső tó mentén is fákat, díszcserjéket is telepítettek. A tavaszi takarítóakcióval nem fejezték be idei természetvédő munkájukat, egész évben rendben tartják a horgásztanyák, a stégek tájékát és a leggyakrabban igénybe vett közterületi partszakaszokat. Míívezetöképzés A művezető a vállalat érdekeit képviseli, ugyanakkor ő a dolgozók első számú érdekképviselője is. Hogy milyen fontos poszt az első számú termelésirányítói feladat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az évről évre megvalósuló termelési eredmények. A művezetők többsége jól érti a feladatát, ám elengedhetetlen a folytonos képzés, továbbképzés. Legutóbb 1974-ben szabályozták ezt országos hatáskörű intézkedésekkel. Ám igazából csak a vállalati önállóság növekedése, a Békéscsabai Konzervgyár ^esetében a tröszt megszűnése tette ismét nyilvánvalóvá, mennyire nélkülözhetetlen a művezetők rendszeres képzése. Különösen a békéscsabai gyárban igaz ez, ahol a tröszt megszűnése óta intenzív műszaki fejlesztés valósul meg, s ezzel együtt egy komoly termékszerkezet-váltás. A korábbi években társgyárakban kihelyezett vizsgákon bizonyították rátermettségüket a békéscsabán dolgozó művezetők. Az idén először az anyagyár vállalkozott a megszervezésre. Április 24-én húszán rugaszkodtak neki a vizsgáknak a termelés minden területéről- A mindennap használatos szakmai ismereteken túl politikai ismeretekből is feleltek, s a vezetési ismeretek alapfogalmai is tételekké fogalmazódtak. Ami a meglepő volt, hogy a középvezetők többsége bátran használta az idegen kifejezéseket: motiváció, Reagan-doktrína és az aszeptikus technológia fogalmakat. Az itt szerzett képesítés öt évre szól, akkor meg kell újítani. Addigra újabb kérdéscsoportokat állít össze a MÉM Mérnöktovábbképző Intézete. s a majdani legkorszerűbb vezetési ismeretekből álló kérdéscsoportokat az akkor aktuális politikai tételeket a Művelődésügyi Minisztérium. Az élelmiszer- iparban és a mezőgazdaságban 19 szakmában adnak ki művezetői oklevelet. : „Az építési igényeket napjainkban csaknem maxi- 1 málisan ki tudja elégíteni a j hazai építőanyag-ipar” — i hallottam a közelmúltban , egy tanácskozáson. „Azért, j mert csökkent a magánerős j lakásépítési kedv” — bökött 1 oldalba szomszédom. Mi ta- I gadás: mindkettő igaz. Tény l az is, hogy amit akar az j ember, azt a falazóanyagot j megyénkben megkapja. Vi* I szont az is igaz, hogy a ko- i rábbi 2200- családi házzal I szemben ennek valamivel j több mint a fele épül csak. Téglahegyek a gyárakban — Az elmúlt esztendőben 234 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot j gyártottunk. Az idei tervünk ennél 54 millióval kevesebb. Gyártjuk a legkorszerűbb •— az év elejétől életbe lépett hő- és hangszigetelési szabványnak megfelelő — Poroton, Thermo- ton és Thermopor téglaféle- I ségeket. Ezenkívül több gyá- j runkban készítünk olyan fa- I lazóanyagokat, amiket keresnek, így az Uniform, a B 30-as, a kettős méretű téglát és a korábban hiánycikknek számító válaszfal- téglát, no és természetesen a hagyományos és ugyancsak keresett kisméretű téglát, melyekből szintén túlkínálat I van — kezdi Bankó Mihály, I a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója. Közben megtudom azt is, I hogy az elmúlt esztendő végén több mint 10 milliós téglakészleteti tároltak. A tröszt által lebontott terv szerint gyártott mennyiséggel a készletek nőttek. Az j év első hónapjaiban már több mint 32 millióra duzzadt a készletük, néhány gyárban már-már mozdulni I sem tudtak a terméktől. S | ekkor úgy ' döntöttek: kedvezményes értékesítési akci- ; ót hirdetnek meg, minden | egyes téglát átlagosan 3 ) forinftal olcsóbban kínálnak. Ezzel az akcióval a j készletek egyharmadára csökkentek, s fizetőképes lett a vállalat. Csak zárójel- I ben jegyezzük meg, amit, j lehet, kevesen tudnak: min- j den egyes tégla árában 17 százalék az állami támogatás. Támogatás kérdőjelekkel S engedtessék meg egy i megjegyzés. Tudom, minden nézőpont kérdése, mert ha úgy nézem, ez kevés, ha úgy, akkor sok' is. Kevés azoknak, akik családi házat építenek, és minden egyes forintjuknak megvan a helye. Sok viszont ez a támogatás — legalábbis szerintem — azoknak, akik nem lakást, hanem mondjuk garázst, hétvégi házat, állatólat, vagy egyéb gazdasági épületet építenek. Szóval az utóbbiak a falazóanyaguknak a teljes árát — más megfogalmazásban az érték- arányos árat fizessék a tégláért. Mert el tudnám képzelni: akik lakást építenek, azoknak a kölcsönbe lehetne beépíteni az állami támogatás összegét. Szóval, pillanatnyilag a téglapiacon nem az értékarányos árak érvényesülnek. És még valami: bizonyára a gyárak közötti egészséges verseny inspirálná, fokozná azt, hogy mindenki ott vásárolja meg a falazóanyagát, ahol jó termékkel szolgálják ki, minél kevesebb áttétellel. Mert bizony a viszonteladók haszonkulcsai nyomán, no és nem utolsósorban az egyre növekvő fuvarköltségek mi- * att az építőanyagok órai általában is, de konkrétan a falazó- és tetőfedő anyagok esetében nőnek. Igaz, a vállalat gyárai iparkodnak e feszültséget csökkenteni: a vállalat saját értékesítésben az idén több mint 10 és fél millió téglát adott el. Meg merem kockáztatni azt a véleményemet is, hogy a kereskedelem az áru, pontosabban az építőanyagok terítésével irányíthatja a piacot. Hogy mindezt mire is alapozom ? Egyszerűen arra, a kereskedelemben részt vevők érdeke az, hogy minél drágább terméket forgalmazzanak, mert a haszon azon több, mint az olcsóbb árun. Vegyük csak például az annyira keresett csabai cserepet, más termékek iránti ellenpropaganda nélkül. A 253-as típusú natúr tetőfedő cserép ára darabonként 3 forint 70 fillér, s ezen van 39 százalékos állami támogatás. Az esztétikusabb 269- es típusú mázas cserepet darabonként 6,95-ért értékesítik, ugyanolyan állami támogatással. Az árakat tekintve következik a római betoncserép, egyenként 14 forint 70-ért, majd a hazai előállítású Bramac tetőfedő, darabonként 20 forintért, s végül az osztrák cserép 22 forintért. S ez csak a tetőfedő anyag... A költségeket csak fokozza a szükségesnél erősebb tetőszerkezet. A csabai cserép faanyaga négyzetméterenként 60 forint körül alakul, minden egyes négyzetméternyi kész cseréptető csabai cserépből 200 forint. A Bramac cserépből a tetőfedő anyag négyzetméterenként 220 forintba kerül. s ehhez jön a betoncserép alá — a nagy súly miatt — az erősebb faszerkezet, melynek költségei a szokásosnál 30 százalékkal magasabbak. Utazik az anyag A TCSV vezetői megnyugtattak: a vállalat továbbra is a jó minőségű és az olcsóbb tetőfedő anyagért száll versenybe. A fejlesztések is ez irányúak: egy év múlva már árusítják a hófogó, a szellőző és a szegélyzáró cserepet, mind színes, mind pedig natúr változatban. Még valami: most folyik a Csaba Il-ben a cserépgyári rekonstrukció. Elkészültével új termékkel, az úgynevezett holland típusú cseréppel kopogtatnak majd a piacon, ami a korábban gyártottakkal azonos árú lesz. Az új termék csupán a választék bővítését szolgálja majd, melyből évente 10 millió darabot szeretnének gyártani. Ezzel változik, pontosabban tovább nő a TCSV-nek a hazai cserépgyártásban elfoglalt szerepe. Napjainkban ugyanis a kerámiacserép 60 százalékát a megyeszékhelyen gyártják. Szóval, van és lesz is cserép, csak hát az elosztás ... Az építkezők sokszor jogosan kifogásolják a szállítási távolságokat, olykor azt, hogy a Dunántúlon vásárolják meg a csabai cserepet. Igaz az is, hogy a munkahelyek zöme „C” jne- netlevéllel segítik építkező dolgozóikat a fuvarban. De vajon mindez a népgazdaságnak megéri? Békés megye építőanyagiparát, az építőanyag-termelést illetően a kettősség jellemzi: a tégla- és cserépgyártásban országosan az élen áll, viszont más építőanyagféleségekből behozatalra szorul. A falazó- és tetőfedő anyagok kiszállítása a megyéből úgymond elvárás, ezzel szemben a kívülről érkező anyagok beszállítása nem megnyugtató. Szekeres András VIDin-KLUDI FÜRDÖSZ0BHSZAL0N Szeged, Kossuth L sugárút 9-13. Telefon: 24-240 Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Szegeden megnyitottuk fürdőszobaszalonunkat!. Szalonunkban komplett fürdőszoba-berendezések és szerelvényáruk bő választékával várjuk tisztelt vevőinket. Szolgáltatásaink:- szakmai tanácsadás- térítés ellenében házhoz szállítás- előjegyzés-felvétel .Várjuk megrendeléseiket! A mezőberényi téglagyárban is a legkorszerűbb falazóanya- got gyártják
