Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

1986. április 29., kedd o Munkában az aszfaltkeverő Elegendő anyag várja a felhasználást A jó idő — remélhetőleg végleges — beköszöntével a KÉV — Közúti Építő Válla­lat — békéscsabai aszfalt­keverője is elindult a na­pokban. A hódmezővásár­helyi központú vállalat négy főépítésvezetőségének — az orosházinak, a szentesinek, a szegedinek és a békéscsa­bainak — a működési terü­lete főként Csongrád és Bé­kés megyére terjed ki, de vállalnak munkát Bács-Kis- kun és Szolnok megyében is. Évente mintegy 500 mil­lió forint termelést produ­kál a vállalat. A 140 dolgozót számláló békéscsabai főépítésvezető­ség idei programjában 150 millió forint termelési érték elérése szerepel. A tároló­helyeken kőzúzalék hegyek magasodnak, a keverő kör­nyékét bitumenszag járja át, ez is jelzi: megkezdődött a szezon. Teherautók gyors egymásutánban szállítják be­építéshez a forró fekete ke­veréket. — Munkánk zömét az út- korszerűtés fogalmába tar­tozó és ahhoz kapcsolódó feladatok, kisebb mértékben a magasépítés, valamint egyéb létesítmények kivite­lezése adja. Profilbővítéssel igyekszünk alkalmazkodni a piaci igényekhez — kezdi Sziklai György főépítésveze­tő, akitől megtudjuk: az el­múlt esztendőben mintegy 110 kisebb-nagyobb megren­delésnek tettek eleget. Erre az évre eddig több mint fél­száz munka vár rájuk. Hogy mik is ezek? Többségében útkorszerűsítés és felületja­vítás. A nagyobb feladatok közé tartozik a 44-es főúton a Fiala csárda és a megye- székhely, valamint a Veszély csárda és Gyula közötti sza­kaszán a kopóréteg elkészí­tése. Hasonló feladat vár az útépítőkre Békéscsabán a Jókai és Petőfi utca teljes hosszában. Bélmegyertől a dobozi elágazásig erősítéssel két rétegű aszfaltburkolatot kap az említett útszakasz. Újkígyóson 8 milliós meg­rendelést kaptak. Békéscsa­bán, Gyulán és Békésen a tanácsi utak felületének ja­vítására 4-4 millió forintot fordítanak. Jelentős teendő­jük Köröstarcsánál a 11 éve átadott Kettős-Körös híd teljes aszfaltcseréje. Gyulán a határátkelőn vár még fel­adat a KÉV-re. A Közúti Építő Vállalat­nak egyik nagy megrendelő­je az OKGT. Részükre Szeg­halmon, Füzesgyarmaton, Telekgerendáson és környé­kén építenek utat. Sarkadon az átkelési szakasz erősítése előreláthatólag 6-7 millió fo­rintot igényel. Az év dere­kán megkezdik Bélmegyer és Békés között a meglevő üzemi út korszerűsítését, s az elképzelések szerint maj­dani bővítésére is ez évben sor kerülhet, a tervek sze­rint két ütemben. E beruhá­zás meghaladja a 30 millió forintot. A téli holtszezonban a csa­bai aszfaltkeverőt korszerű­sítették. Több millió forintos költséggel az olajtüzelésű berendezéseket földgázfűté­sűre állították át, ezzel is számottevő költséget, ponto­sabban fűtőolajat takaríta­nak meg. Tavaly 70 ezer ton­na aszfaltot készítettek, min­den egyes tonna aszfalt gyár­tásához tíz liter fűtőolajat használtak fel. S ekkor még nem szóltunk az egyéb be­rendezések fűtéséről, üze­meltetéséről ... Az aszfalt­keverő telep évente mintegy 10 ezer tonna fűtőolajat fo­gyasztott. A beruházás, mely­nek premierje e napokban folyik, nem egészen három esztendő alatt megtérül, ez­zel együtt nemcsak egysze­rűbbé, hanem — energiafel­használás szempontjából — olcsóbbá teszik az üzemelte­tést, az aszfaltgyártást. — szekeres — Mindent gépek végeznek a keverőben Fotó: Szőke Margit NIGÉRIA — MEZÖGAZ- DASÄG- Beruházásokat sür­getett Nigéria mezőgazdasá­gában a'z ország illetékes minisztere. Mint elmondta, komoly fejlesztés előtt áll Nigéria agrárgazdasága, mi­vel kukoricából, rizsből és étolajból növelni kell az or­szág termelését, ugyanis ezek importját a jelenlegi vezetés leállította. A minisz­ter arról is beszélt, hogy az országban egyes esetekben a mezőgazdasági túltermelés okoz gondokat. Túlságosan bő volt a legutóbbi termés egyes gabonafélékből, mani- ókából. A farmerek eladási gondokkal küszködnek. Ha az állam nem lép közbe, akkor visszaeshet a jövőben a termelési kedv. LÍBIA — FIAT. Nem vál­tozik a líbiaiaknak a Fiat cég tőkéjében meglévő ré­szesedése — ez tűnt ki az olasz autógyár szóvivőjének legfrissebb nyilatkozatából. Korábban olyan híresztelé­sek terjedtek el, hogy a Fiat visszaszerzi a líbiai tőke­részt, amely 14 százalékos. Ezeknek a Fiat egyik illeté­kesének nyilatkozata szolgál­tatott alapot, melyben arról szólt, hogy a Fiat képes lenne a lépésre. A líbiai tő­kerészes — egy beruházási társaság — azonban megerő­sítette, hogy nincs szándé­kukban eladni Fiat-részvé­nyeiket, mint ahogy erről korábban felelős líbiai ve­zetők is ugyanígy nyilatkoz­tak- A Fiat képviselője kö­zölte: akkor lehet szó a lí­biai rész visszavásárlásáról, ha a líbiaiak át akarják ad­ni azt. HONGKONG — GATT. Hongkong teljes jogú tagjá­vá vált az Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT). A távol-keleti brit gyarmat, amelyet eddig Nagy-Britan- nia küldöttsége képviselt a GATT-nál, a'z egyezmény 91. önálló aláírója. Hongkong a független GATT-státust an­nak nyomán nyerhette el, hogy a brit és a kínai kor­mány ehhez írásbeli bele­egyezését adta. Hongkong ezentúl évi 900 ezer svájci frankos hozzájárulást fizet be a GATT kasszájába'. JAL — BOEING. A JAL japán légitársaság az eddi­ginél jóval tüzetesebben vizsgálja meg a Boeingtól rendelt gépeket, miután ki­derült: az amerikai cég ha­nyagul végezte el annak a Jumbónak a javítását, amely aztán később a történelem eddigi legsúlyosabb, 520 em­beréletet követelő légika­tasztrófája során lezuhant. A gép még 1978-ban, egy rosszul sikerült leszállás után megsérült, s most ma­ga a Boeing Co. ismerte el, hogy a javításokat nem megfelelő módon végezték- A JAL 60 millió dollárért kíván beszerezni új, a szigo­rúbb ellenőrzéshez szüksé­ges berendezéseket. USA — FÜLÖP-SZIGE- TEK. Az amerikai kormány­zat az ez évre elhatározott támogatáson felül további 150 millió dollárt javasol a Fülöp-szigetek megsegítésére. A jelentések szerint a kong­resszus meg fogja ajánlani a pótlólagos segítséget. Az összegből 100 millió dollár gazdasági, 50 millió pedig katonai célokat szolgál. Eb­ben az évben így összesen mintegy 500 millió dollár ga'zdasági és 100 millió dol­lár értékű katonai támoga­tásban részesíti Washington Corazon Aquino kormányát. A segítség nagyobb része adomány, azaz nem növeli Manila súlyos adósságterheit. Fejlődtek megyénk fogyasztási szövetkezetei Meszöv-küldöttközgyülés Mezőberényben (Folytatás az 1. oldalról) A gazdálkodásról szólva a Mészöv elnöke elmondotta, hogy az áfészek a tervidő­szakban — a gazdasági szabályozók szigorítása és a növekvő elvonások ellenére — megőrizték a korábbi ha­tékonysági mutatóikat. Az 1985. évi árbevétel és nyere­ség tekintetében az ötödik helyet foglalják el az ország 20 területi szövetsége kö­zött. A gazdálkodási ered­mény kedvező alakulásához hozzájárult, hogy erősödött a közgazdasági szemlélet, az új üzemelési és vállalkozási formákat széleskörűen el­terjesztették, csökkent a lét­szám, javult a termelékeny­ség, takarékoskodtak az igazgatási és az egyéb költ­ségekkel. Az is jellemző, hogy a dolgozók 65 százalé­ka a 391 szerződéses és a 155 jövedelemérdekeltségű üzletben dolgozik, ahol fo­kozták az érdekeltséget. A javuló munka tette lehetővé, hogy a szövetkezetek tud­tak újítani és a tervidőszak során tartósan gyenge, illet­ve alaphiányos áfész nem volt a megyében. A VI. öt­éves tervben összesen 1 milliárd 400 millió forint nyereséget értek el, amely­ből 734 millió forintot fi­zettek be a társadalmi közös alapokba. A takarékázövetkezetek az eddigi 30 éves működésük alatt a legnagyobb fejlődést érték el a VI. ötéves terv­ben. Ehhez hozzájárult, hogy a Szövosz IX. kongresszu­sán hozott határozatok után kedvező jogszabályok láttak napvilágot. A legtöbben él­tek is az új lehetőségekkel. Bővült a takarékszövetkeze­tek működési területe, kiren­deltségek nyíltak a városok­ban és a megyeszékhelyen is. A betétállomány 87 szá­zalékkal nőtt, amely a terv­időszak végén több mint 100 millió forinttal meghaladta a 2 milliárd forintot. Nagy szerepe volt ebben az új be­tétforma bevezetésének és alkalmazásának. Tovább bő­vült a pénzügyi szolgáltatá­sok köre, fejlődött az együttműködés a különböző gazdálkodó szervezetekkel. A kölcsönök a kétszeresére emelkedtek. A hosszú lejá­ratú építési kölcsön beveze­tése megyénkben viszont ké­sett. A megbízásos pénzügyi tevékenységből származó be­vétel 5 év alatt több mint a négyszeresére emelkedett. A teljesítmények növekedé­se a bevételek kedvező ala­kulása és az eredményesebb gazdálkodás hatására nőtt a takarékszövetkezetek nyere­sége is. Az 1985. évi nyere­Csatári Béla elismeréssel szólt a szövetkezetek tevé­kenységéről Ocskó Imre a Szövosz el­nökségének megbízásából szólalt fel Fotó: Szőke Margit ség 7 és félszerese az 1980. évinek. A lakásszövetkezetek me­gyénkben ma már több mint 8 ezer lakás kezeléséről gondoskodnak, mintegy 3 ezerrel többről, mint az V. ötéves terv végén. A KISZ- szel együttműködve sikeres lakásépítési akció indult Bé­késcsabán a fiatalok lakás­gondjainak enyhítésére. Az eltelt öt esztendő jelentős fejlesztése volt az ágazatnak a gyulai szövetkezeti üdülő­építési program megkezdése és részbeni megvalósítása. Az első ütemben 92 üdülő­egység épült fel, amelyet még további két ütemben 184 üdülőegység felépítése követ. Az elért eredmények mellett azonban szólni kell a gondokról, amelyek hátrál­tatják a lakásszövetkezetek fejlődését. Ilyenek a pénz­ügyi és hitelpolitikai felté­telekben beállott változások, a magas anyag-, fuvar- és munkadíj költségei, az épí­tési anyagok hiánya. Gondot okoz, hogy a szövetkezetek még nincsenek megfelelően felkészülve a karbantartások és a felújítások tervszerű megvalósítására. Ezután Barna Sándor, a felügyelő bizottság és Sebes­tyén Sándorné, a nőbizott­ság elnöke számolt be a tes­tület munkájáról, majd hoz­zászólások következtek. Szo- kai János (Sarkad) a me­gyei szövetség segítségét kérte a szállítókkal szembe­ni jogok érvényesítésében. Pataki Ferenc (Kondoros) az ellenőrzési és jogi iroda korszerűsödő, segítőkész munkájáról mondta el a vé­leményét és a számítástech­nika elterjesztését szorgal­mazta a kereskedelemben. Godár Mihály (Orosháza) a szövetkezet gazdálkodását elemezte, Pocsai László (Bé­kés) a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága és az áfészek, valamint á Mészöv kapcsolatáról szólt. Hámori Jánosné (Szeghalom) a takarékszövetkezetek új lehetőségeiről, Serb József (Gyula) a helyi lakás- és üdülőszövetkezet munkájá­ról beszélt. Ocskó Imre a tagsági kapcsolatok erősíté­sét sürgette, mert csak ez lehet az alapja az előrelé­pésnek, a versenyképesség fokozásának. Azt is szóvá tette, hogy sok szövetkezet­ben a tagsági érdekeltségi alapokba befolyt pénzt nem közvetlenül a tagok kapják meg. Bakos János (Békés­csaba) a 25 éves lakásszö­vetkezeti mozgalom eredmé­nyeit, gondjait ecsetelte. Csatári Béla a megyei pártbizottság véleményét tol­mácsolta, amikor megyénk fogyasztási, takarék- és la­kásszövetkezeteinek ötéves tevékenységét eredményes­nek értékelte. Bár a kiske­reskedelmi forgalomból való részesedésük csökkent, mégis 67 településen veszik ki a részüket az alapellátás­ból. Figyelemre méltó, hogy az exportra szánt termékek 10 százalékát az áfészek ad­ják és 20 ezer kistermelővel vannak kapcsolatban. A jö­vőben mindent meg kell tenni azért — mondotta —, hogy megyénk . gazdasága felzárkózzon az országos színvonalhoz, javuljon a la­kosság életkörülménye. Nagy figyelmet szükséges fordíta­ni az úgynevezett gazdasá­gilag elmaradott térségekre, amely 17 kisebb-nagyobb te­lepülést jelent. A vitában elhangzottakat Tanai Ferenc foglalta össze, majd megválasztották a megyei szövetség testületéit. A Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségé­nek elnöke ismét Tanai Fe­renc lett. s. S. Sajtótájékoztató az MTH 1986. évi közgyűléséről A Magyar Tudományos Akadémia 1986. évi közgyű­lésének programját ismer­tette az újságírókkal Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke hétfőn az Akadémia elnöki tanács­termében tartott sajtótájé­koztatón. Elmondotta: a közgyűlé­sen, amelyet május 8—9-én rendeznek meg, a tudomá­nyos előadásokon és a vi­tán kívül tiszteleti tagokat választanak, továbbá átad­ják az akadémiai aranyér­met, az akadémiai díjakat és első ízben nyújtják át az akadémiai újságírói díjat. A közgyűlés első tanácskozási napján Berend T. Ivánnak, az MTA elnökének megnyi­tója után A hazai ipar pi­acképessége és a hazai szel­lemi élet címmel Csibi Sándor akadémikus és Er­dős Tibor, a közgazdaságtu­domány doktora vitaindító előadást tart. A korábbi vi­taindítókhoz viszonyítva újí­tás, hogy a kérdés két kü­lönböző oldalát, azaz a kuta­tás. és a közgazdaság kapcso­latát egy-egy szakember ön­álló referátumban világítja meg­A közgyűlés második nap­ján az írásban megkapott el­nöki, illetve főtitkári beszá­molóhoz szólnak hozzá az akadémikusok. Ugyancsak ezen a napon számol be az Akadémia elnöksége több je­lentős tudományos kérdés­ről, kialakított állásfoglalá­sáról. valamint az elmúlt közgyűlésen hozott határoza­tok megvalósulásáról. A köz­gyűlés másnapján szó lesz még a kutatóintézetek hely­zetéről, a kutatóhálózat fej­lesztésével kapcsolatos el­képzelésekről is. Az Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a jövőben a létszámarányossal szemben a szelektív támogatást szorgal­mazza az Akadémia. Az egyének és kollektívák pá­lyázatok útján juthatnak a kutatásaikhoz szükséges anyagi és technikai eszkö­zökhöz. A pályázatokban meg kell jelölni, hogy a nemzetközi tudományos élet­ben milyen közleményeket publikáltak a kutatók, te­hát nem a címeknek és a rangoknak lesz döntő szere­pük a támogatás odaítélésé­nél, hanem az elért tudomá­nyos eredményeknek. Az Or­szágos Tudományos Kutatási Alapból finanszírozott pályá­zatokat több lépcsőben bírál­ják el, ezzel a módszerrel is igyekeznek gátat vetni min­denféle ügyeskedésnek. Az OTKA iránti érdeklődést jellemzi, hogy a kiosztható összeg háromszorosára ér­keztek be pályázatok. Az Alaphoz kapcsolódó témák nem borítják fel a kutató- intézetek eddigi tervét — hangzott el a tájékoztatón — hanem ráirányítják a szakemberek figyelmét a legfontosabb kérdésekre, te­rületekre. Az MTA 146- közgyűlésé­hez kapcsolódó osztálygyűlé­sek május 5-én kezdődnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents