Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

1986. április 26., szombat NÉPÚJSÁG &ímR’ " * ______________ í BMfi wjm HP RP m Rokonok Van, akinek a rokonok szóról Móricz Zsigmond nagyszerű korrajzot (és lélekraj- zot) festő regénye jut eszébe. Másoknak egy mondás: „Az ember a barátait meg­válogathatja, a rokonait nem”. A kettő nem független egymástól, és nem is mond ellent egymásnak. Minde­nekelőtt azzal kell kezdenem, hogy tisz­telet a kivételnek, sőt ennél több is, hi­szen az ember sok rokonát őszintén sze­reti, szívesen elfogadja, szívesen vannak egymás társaságában, s ha valamelyik rá­szorul, a másik szívesen segít neki. A ro­konság lehet igen jó, az életet megszépítő kapcsolat. De csupán ezért nem lenne érdemes tol­lat fogni. Van egy igencsak élő, rossz jelenség. Nem szeretjük a kivételezést, a soronkí­vüliséget? Megvetjük azt, aki összekötte­téseire hivatkozik, vagy éppen azok révén próbál meg előnyt szerezni magának? Megvetjük, amíg... Amíg nekünk nincs szükségünk vala­mire. Van egy jelenség: megvetjük X-et vagy Z-t, amíg protekcióért folyamodik, de ha nekünk kell... Vagy van egy rokonom. Gyerekkora óta, vagy talán soha nem is láttam, no, hát ak­kor telefon, levél, vagy személyes megke­resés. A legjobb szemrehányással kezdeni: Ügy-e nem is sejted, hogy ki vagyok? Bá­csikád (nénikéd, húgocskád, unokasógor­nőd, és így tovább). Ugye meg sem isme­red a szegény rokont? Jlát alig mertelek zavarni, de tudod, a fiam egyetemre ké­szül (a variáció itt is sokféle), igaz, nem a legjobb tanuló, de hát valamit csinálnia kell, neked igazán csak egy szavadba ke­rül. És a rokon, aki valóban csak sejti, ki­nek a kije is az, aki felkereste, most kezd­je magyarázni, hogy bár ő valóban (újság­író, tanácsi előadó, minisztériumi osztály- vezető vagy akár miniszter), de a saját gyereke is csak háromszori próbálkozás után jutott be az egyetemre, sőt a kisebbik be sem jutott, mert nem is akart? A nagy­nak pedig nem segíthetett, mert nem volt meg az elegendő pontszáma két éven át, csák harmadszorra sikerült. Magyarázza? Nem magyarázza, mert a felbukkant szemrehányó rokon úgysem hiszi el. Mondja, hogy ilyesmire nem vállalko­zik? Ha ezt mondja, akkor jön a szemrehá­nyás, hogy már elfelejtette „honnan jött”, hogy ezt igazán nem várta tőle a bácsiká- ja. Sóhajt és azt mondja, jól van, majd megpróbálom elintézni. Nem tesz semmit, a gyereket pedig vagy felveszik, vagy nem. Ha felveszik, akkor a rokon jó hírét kel­ti, és másokat is hozzá irányít különböző ügyes-bajos dolgokkal. Mert csúnya dolog, egyenesen megvetendő a protekció, de hát más az, ha valakinek valakije van... Ha nem veszik fel a gyereket, akkor pedig átkozódik, hogy az ő rokona‘meg­ígérte, és nem intézte el. És nem küld új pácienseket. És talán ez a jobbik eset. Sőt: biztosan ez a jobbik eset. (sm) Zöldborsós ételek Még mindik tart a mire­lit zöldborsó árengedménye, és lassan itt lesz az új ter­més is, ezért kezdetnek az étrendet változatossá tevő borsós ételekkel kezdem sa­ját, jól bevált receptjeim egyik-másikának ismerteté­sét. ZÖLDBORSÓ LEVES Egy diónyi vöröshagymát igen apró kockákra vágunk és hasonló nagyságú zsíron halvány sárgára pirítunk, majd egy fél csomag mirelit borsót teszünk hozzá, és egy pár percig a zsíron párol­juk. Aztán egy csapós ka­nál lisztet — tehát egy pú- pozatlan levesevő kanállal — szórunk rá, átkeverjük párszor és egy liter vízzel vagy maradék húslevessel felöntjük. ízlés szerint sóz­zuk, csipet cukrot is adunk hozzá és forraljuk. Mikor a borsó félkemény, apró ga­luskákat szaggatunk bele, s ha az is megfőtt, egy ki­sebb csokor zöldpetrezsely­met — nagyon finomra vág­va — keverünk bele, s utá­na azonnal elzárjuk a gázt. ZÖLDBORSÓ FŐZELÉK Valamivel több vöröshagy­mát és zsírt használunk hoz- zán, mint a leveshez, de ha­sonlóképpen, majd egy egész csomag mirelit borsót pá­rolunk át a hagymával, az­tán egy púpos kanál liszttel megkeverjük, s egy kevés hideg vízzel óvatosan kever- getve fölengedjük. Ha sűrű, még öntünk hozzá, és sóval, kevés cukorral ízesítjük. Amikor a borsó puha, az étel kész, jöhet bele a fi­nomra vágott zöldpetrezse­lyem. Sült húsokhoz, rán­tott csirkéhez is nagyon fi­nom, de még az egyszerű bundás kenyérrel is. BORSÓS CSIRKE Egy kilósnáil nagyobb, de másfélnél kisebb csirkét szétbontunk, s feldarabo­lunk úgy, hogy a mellét há­rom, a combját két darabra vágjuk, és a csontos részek is kisebbek legyenek. Ha az aprólékból nem készítünk ragulevest, az is hozzájön. Az egészet használat előtt egy-két órával besózzuk, s félre tesszük. Közepesnél ki­sebb vöröshagymát apróra kockázunk, forró zsíron meghervasztjuk, s rátesszük a húst. Kevergetve kissé át­sütjük, majd kevés meleg - -vízzel felöntve pároljuk. Mi­kor félpuha, hozzáadjuk az egész doboz zöldborsót, s egy pici vízzel tovább főz­zük, de meg is kóstolhatjuk, kell-e még hozzá só, meg a kevés cukrot is bele tesszük. Egy kanál lisztet vízzel óva­tosan, mint a palacsinta­tésztát, elkavarunk, hozzá­öntjük, s jól átforraljuk ve­le az ételt, aztán beleadjuk a finomra vágott zöldpetre­zselymet. BORSÓKÖRET A zsíron meghervasztott hagymához tesszük a felvá­gott zöldpetrezselymet és egy fél csomag zöldborsót. Az előbbiek szerint ízesít­jük, s kevés vízzel készre pároljuk. Sült húsokhoz a sült burgonya kiegészítője­ként igen finom. A zöldborsóhoz sohasem használok piros paprikát, csak borsot, de a gyerekek­re vagy gyenge gyomrúakra tekintettel azt sem főzöm bele, hanem az asztalnál mindenki a kedve szerinti mennyiséget szórja a maga adagjába. Vass Márta II pókhálós molyok ellen Egyes almás- és szilvás­kertekben egy érdekes kárte­vőre figyeltek fel a kertba­rátok. Egyesek amerikai fe­hér szövőlepkének vélték, mások számára teljesen is­meretlen volt. Tapasztalt, idős kertészek számára vi­szont nem okozott problémát ez a letűnt, de újra felbuk­kanó károsító. Kiderült, hogy a pókhálós molyokról van szó. A pókhálós alma­moly az almán, a pókhálós szilvamoly viszont a szilván, a kökényen és a galagonyán károsít. A két faj lepkéi nagyon hasonlítanak egymásra. Elülső szárnypárjuk fehér színű, s fekete pontokkal tarkított, hátsó szárnypárjuk viszont szürkés színezetű. Csukott szárnyakkal kb. 10 —12 mm hosszúságúak. A lepkék június végén, jú­liusban rajzanak. Tojásaikat a vesszőkre helyezik lapos ovális csomókban, melyet sa­játos váladékkal vonnak be. A lárvák 6—8 nap alatt kelnek ki, de a „tojásle­pényt” nem hagyják el, ha­nem ott maradnak, s ott telelnek át. Tavasszal, április végén, május elején elhagyják rej­tekhelyüket, és megkezdik károsításukat. A hajtások csúcsi részén pókhálóra em­lékeztető szövedéket készíte­nek, s annak védelmében rágják a leveleket. A kifejlett hernyók a 16 —18 mm hosszúságot is elér­hetik. Sárgásszürkék, hátu­kon két sorba rendeződve fe­kete pontokat viselnek. Jel­legzetes tulajdonságuk, hogy nem másznak szét, mint idős korukban az amerikai fehér szövőlepke lárvái, hanem csoportosan károsítanak, szinte társas életmódot él­nek. KERT, HflZTfiil Június hónapban kezdenek bábozódni. Bábozódásuk a hernyófészekben történik. A finom „pókhálóban” mindkét végén elkeskenyedő — orsó szerű — gubót készítenek. A pókhálós almamoly gubói szorosan, szinte katonás rend­ben, egymáson párhuzamo­san fekszenek. A pókhálós szilvamoly gubói viszont rendezetlenül, szinte szétszór­tan lógnak a szövedékben. A lepkék ellen — a 10— 12 napos bábidőszak letelte után — hatékonyan lehet vé­dekezni a 0,1 százalékos Uni- fosz 50 EC-vel. Az ember, illetve meleg- vérűek számára kevésbé ve­szélyes piretroidokkal, 0,05 százalékos Chinetrinnel vagy a 0,05 százalékos Decis 2,5 EC-vel szintén sikeresen le­het felvenni a harcot a kár­tevők ellen. Dr. Széles Csaba II rosthiányos táplálkozás következményei A vastagbél, tápcsator­nánk egy ré­sze, igen ér­zékeny a táplálékfé­leségek össze­tételére. A vastagbél működési za­varai, egyes betegségei újabban nagyobb számban találhatók, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A panaszt is okozó bél­renyheség (obstipatico), a bél­fal izomzatának szakaszos gyengeségéből adódó öb- löcskék képződése (diverti- culumok), a polipok és az egyre nagyobb számban elő­forduló vastagbélrák a gya­korló orvosokat egyre inkább foglalkoztatják. Nem túl régi az a felisme­rés, miszerint a jó módban élő és finomított élelmisze­rekkel táplálkozó, keveset mozgó, a természetes élet­módtól elszakadt városi em­ber életrendjéből hiányzik a nélkülözhetetlen növényi, részben emészthetetlen rost­anyagok az iparilag előállí­tott kész és félkész élelmi készítményekben nincsenek jelen, illetve olyan kis meny- nyiségben, amely nem ele­gendő. A házi konyhai étel- készítés szokásai sokban át­alakultak a kereskedelemben található alapanyagok miatt. Elégtelen a friss zöldség fo­gyasztása. Mindennapi ke­nyerünk az utóbbi évtizedek­ben kialakult ízlés és kíná­lat során biológiai érték mérésében nem állja meg a helyét. Nagyon magas a ka­lória- és ebben a keményítő­tartalom játszik szerepet. A jólét jeleként a fehér ke­nyér kerül asztalunkra és ma kell rádöbbenni arra, hogy az ínség, a búza hiá­nya természetesen adta a szükséget, hogy a kenyeret és a búza egyéb hozamait a korparész felhasználásával lehet gyarapítani. Több évti­zeddel ezelőtt senki sem tudta, hogy a barna, korpás kenyér egészségesebb, mint a nulláslisztből készült. Nincs megfelelő érdeklődés rostanyag. Az elsősorban még a rostdús egyéb gabona­félékből készíthető termékek iránt (árpa, zab, köles és mások), alig ismeri a lakos­ság a szójabab sokirányú felhasználásának lehetőségét az étrend bővítésére, a kuko­rica sokféle biológiai össze­tevőjére nem is kell utalni. Az egészséges, nem vagy alig emészthető táplálékros­tot a búzakorpa mellett a káposztafélék képviselhetik. A vastagbél egészséges mű­ködéséhez feltétlen követel­mény a ballaszt, a belet töl­tő tartalom, mely egészséges mozgásához ingert szolgál­tat. A rendszeres munka a bél részéről fontos. Ha nincs a táplálékban elég bélmoz­gató rostanyag, beáll- a bél­renyheség, sokszor a hashaj­tók ártalmas arzenálja is csődöt mond egy idő után. Jelentkeznek az aranyeres panaszok, a végbélvérzés. Az egészséges táplálkozás, ezen belül a rostdús étkezés sokféle panaszt és bajt meg­előzhet. Dr. Libor János belgyógyász főorvos A bemutatott modellek a kazakos, tunikás megoldá­sok, az optikailag karcsúsító hosszanti tűzések — ügyesen rejtik, illetve kendőzik fö­lösleges kilóinkat. 1. A levendulakék Chanel- fazonú bükié kosztümöt fe­kete fonatszerű díszítés teszi előnyössé. A magas kézelőjű fehér-fekete pettyes selyem­blúz gallérja masnira kötött. 2. A hétnyolcados kazakos felsőrész szoknyához, nad­rághoz egyaránt illik. A rö­vid kimonó ujja mandzset­tában végződik, a kivágást és az oldalhasítékot kétso­Teltkarcsúak ros érdekes tűzés díszíti. A vékony övét laza csomóra kötjük­3. Sötétkék jerseyből varrt pantallós együttes háromne­gyedes ujjakkal. A hegyes és mély kivágást, valamint a magas oldalhasítékot fehér négysoros tressz-zsinór hang­súlyozza. Jól illik hozzá a kihajtott gallérú, fiatalos, ró­zsaszín-fehér kockás blúz. 4. Vékonyabb, puha szö­vetből készült a fazonos, be­vágott zsebű tunika. A hosz- szanti gomboláspánt és a függőleges tűzés a zseben jól karcsúsít. Alája pulóver, blúz egyaránt viselhető. Bányai Katalin A Magyar Posta az Évfordulók, események ’86. sorozat darabja­ként „Budavári sikló” elnevezés­sel 2 Ft névérté­kű bélyeget bo­csát forgalomba. A bélyeg Dudás László grafikus­művész terve alapján 2 422 300 fogazott és 6 800 fogazatlan pél­dányban, száz bélyeget tartal­mazó ívekben, több színű of­szetnyomással az Állami Nyom­dában- készült. A május 22. és június 1. kö­zött Chicagóban megrendezésre kerülő AMERIPEX Bélyeg-világ­kiállítás köszöntésére „AMERI­PEX ’86. Bélyeg-világkiállítás” elnevezéssel 20 Ft össznévértékü számozott bélyegblokkot is for­galomba bocsát a posta. A blokkon belül két darab 5 Ft- os és egy darab 10 Ft-os név­értékű bélyeg található. A blokk Zombory Éva grafikus- művész terve alapján 245 300 fo­gazott és 5 800 fogazatlan pél­dányban több színű ofszetnyo­mással ugyancsak az Állami Nyomdában készült. Mindkét kiadványt a posta április 30-án bocsátja ki. Megfigyeléseim az akváriumról Első teendőm, hogy cse­kély tudásomat a szakiroda- lom segítségével bővítsem, a még ismeretlen halfajokat tanulmányozzam, a velük kapcsolatos földrajzi, ké­miai és fizikai ismereteket is. Hosszas olvasgatás után a választásom az aranyhalra (Carassius auratus auratus) esett. Kalandos története is lenyűgözött. Néhány fontosnak tartott ismeretet rögzítek róluk: több mint ezeréves, szinte a legidősebb olyan háziállata az embernek, amelyet kedv­telésből tartott, tenyésztett, nemesített. Őshazája Kína, erre nevéből is következtet­hetünk. Ott még ma is a pia­con árulják. Az egzotikus formákért a hal testsúlyának tíz-húszszorosát is kifizették hajdan — színaranyban. Sok mese és legenda kering az „aranyhal”-ról. Alig akad olyan, aki tudja, hogy őse az ezüstkárász (Carassius aura- tus gibelio) volt. Akkor mi­ért hívják aranyhalnak? Mint már említettem, hogy a becses példányok árát arany­ban mérték és számolták: nos, innen a nevük! A „Mennyei Birodalom”-ból a ÉLÖSER0K csodás hal híre hamar elju­tott a titokzatos Indiába és onnan a hosszú és rejtelmes úton Jáva, Fülöp-szigetek, Szent Ilona szigete, majd Af­rika partjai érintésével 1611- ben Portugáliába került. A XVIII. század közepén már a francia XV. Lajos udvarából tudósítanak erről a halról. A halat tehát már kivá­lasztottam. Vízigénye nem túl bonyolult, igen szélsősé­ges körülmények között is megél, úgymint 4—5 Celsius- foktól 23—24 Celsius-fokig. Ideális számára a 22—24 Cel- sius-fok, ebben érzi jól ma­gát. Ha a víz hőmérséklete csökken, ellenállóképessége a különböző betegségek ellen meggyengül, így a hal köny- nyen elhullik. Amint említettem, a bioló­giai egyensúly fenntartásá­hoz növényre is szükség van. Tudom azt, hogy igen falánk hal, így szinte mindent meg­csipked, megeszik: a növé­nyeket is. Ezért szálas növé­nyekre van szükség, olyanra, amely erős levélzetű, tartós és nazai környezetből be is szerezhető. Ilyen az óriás va- liznéria (Vallisneria gigan- tea), az egyik legrégebben medencében tartott vízinövé­nyünk. Igénytelen, világos helyen (indával) jól szaporo­dó. Őshazája Űj-Guinea és a Fülöp-szigetek. A másik faj a széles levelű nyílfű (Sagittaria platypylla). Rizómájából rövid talajszinti indákat fejleszt; nem igé­nyes a talajra, de a fényt kedveli. Már a növényeim is megvannak, gondolatban már a medence berendezése kö­vetkezik. Hogyanját a min­denkori adott hely hatá­rozza meg és nem utolsósor­ban a vásárolni szándéko­zott halak száma is. (Folytatjuk) Juhász Gertrud gimnáziumi tanuló * * * SÜGÉRKIÁLLlTAS. A Matoe Sügérbarátok Klubja április 26. és május 4. között a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmahá­zában közel száz fajt bemutató sügérkiállítást rendez. A bemu­tató keretében ma, szombaton délelőtt U órakor az állatkerti barlangmoziban Achim Br.ühl- mayer NDK-beli akvarista Egy óra a sügérekkel címmel tart előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents