Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

1986. április 26., szombat o Békés megye ifjúkommunistáinak képviselői ma és holnap tart­ják a megyei KISZ-küldöttgyűlést. A megyei KISZ-bizottság be­számolóját az alábbiakban kivonatosan közöljük. Az elmúlt fél évtizedben megyénk gazdasága az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött. A VI. ötéves terv­ben rögzített célkitűzéseink — a mezőgazdaságot sújtó ked­vezőtlen időjárás és az ipar szerkezeti problémái ellenére — alapvetően teljesültek. A feladatok megoldásából megyénk ifjúsága a képzettsé­gének és jelentőségének megfelelően vette ki részét. A KISZ az elmúlt öt évben is eredményesen mozgósította tagságát a célkitűzések megvalósítására. Az ifjúságpolitikai munka Békés megyei feladatai a párt­értekezleten és a megyei pártbizottság tavaly júliusi fel­adattervében fogalmazódtak meg. A megyei pártbizottság munkánkat minősítve megállapította: „A fiatalság döntő többsége tiszteletet érdemlő módon helytáll a munkában, vagy szorgalmasan tanulva készül az életre. Érzékenyek az újra, kezdeményezőek, elfogadják pártunk politikai törek­véseit, célkitűzéseit, ugyanakkor kritikusabbak is az idősebb nemzedéknél.” A határozatok kiemelt feladatként fogalmazták meg: a fokozottabb törődést a pályakezdőkkel, a fiatalok lakáshoz jutását, az iskolai és munkahelyi demokrácia fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek javítását, az egészséges életmódra nevelést, a családalapító fiatalok érdekeinek képviseletét, valamint a gyermek- és ifjúságvé­delmi munka színvonalának javítását. A megyei pártbizott­ság több felelősséget, pontosabb munkamegosztást vár el az állami, társadalmi szerveinktől is ifjúságunk nevelésében. ÉPÍTSÜNK A FIATALOK ELKÖTELEZETT MAGATARTÁSÁRA, TENNI AKARÁSÁRA, DINAMIZMUSÁRA A KISZ-szervezetek sajátos munkaformákkal, mozgalmi eszközökkel járultak hozzá a vállalati tervek kialakításá­hoz, megvalósításához. A KISZ-szervezetek fontosnak tar­tották a termelékenység előtérbe állítását, a munkafegye­lem és szervezettség javítását, illetve a teljesítményekkel arányos bérezés széles körű elterjesztését. Tevékeny szere­pet vállaltak a munkahelyi demokratizmus szélesítésében, segítették és ösztönözték a fiatalok vezetővé válását. Mozgalmi munkánk az iparban és a szolgáltatásban dol­gozó fiatalok körében: Megyénkben az iparban emelkedett a munka termelé­kenysége, mérséklődtek az anyag- és energiaráfordítások. Felerősödtek a jobb minőségű termékek előállítását, a munka- és technológiai fegyelem javítását szorgalmazó tö­rekvések. Kedvezőtlen viszont, hogy üzemeink több mint egyharmadának nem megyénkben található a székhelye, va­lamint az is, hogy az aktív keresők közel egyharmada in­gázik. Megyénk egynéhány térségében egyáltalán nincs ipa­ri munkahely. A szocialista versenymozgalomnak változatlanul jelentős tényezője a brigádmozgalom, s az abban dolgozó fiatalság. Az ifjúsági brigádokkal KISZ-szervezeteink többsége tar­talmas munkakapcsolatot alakított ki. Sajnos, az ifjúsági brigádok száma, létszáma csökkent. Dolgozóink nagy lét­számmal csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási mun­kaversenyhez. A műszaki, technikai fejlődést, az anyag- és energiataka­rékosságot szolgáló újítómozgalom lendülete csökkent. Csak­úgy, mint a fiatal újítók száma. Ugyancsak kedvezőtlen ten­dencia tapasztalható az Alkotó Ifjúság pályázaton részt ve­vőknél is. A KISZ-szervezeteknél elterjedt munkaforma a védnök- ségi mozgalom.-A védnökségek igazodnak a helyi igények­hez, az alapellátás javításához, a rekonstrukciókhoz, a ter­mékszerkezet átalakításához, a technológiai korszerűsítés­hez. A XII. VIT sikeres megrendezéséhez több mint félmil­lió forinttal járultunk hozzá. Megvalósítottuk az 1976-os küldöttértekezleten vállalt védnökségi felajánlásunkat. Fel­építettük a szanazugi úttörőtábort, ami már megkezdte mű­ködését. Létrehozásában jelentős segítséget kaptunk a me­gyei tanácstól, a KISZ KB-tól, a gazdasági egységektől és KISZ-szervezetektől. Általánossá vált, hogy fiataljaink az önálló életkezdéshez szükséges ' anyagi javak megszerzésére főmunkaidőn túl további munkát vállalnak. Ennek negatív hatásai elsősorban a családi és közösségi életet érintik. Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok körében vég­zett tevékenységünk: — A megye mezőgazdasága az országos átlagot meghala­dóan évente közel 4 százalékkal növelte termelését, teljesí­tette az öt évre előirányzott célkitűzéseket. Az ágazatban dolgozó fiatalok munkájának jelentősége nagyobb a lét- számarányuknál. Jövedelmük emelkedett az utóbbi évek­ben. Növekvő szakképzettségük, politikai aktivitásuk, a köz­életben betöltött szerepük főként a kisebb településeken meghatározó jelentőségű. Mozgalmi munkánkban arra töre­kedtünk, hogy megtaláljuk a csatlakozási pontokat a társ­szerveink által meghirdetett gazdasági munkaformákhoz. Az elért eredmények mellett csökkent a szocialista es ifjúsági brigádmozgalomban részt vevők száma. A KISZ KB réteghatározata eredményeként az élelmiszer- gazdaságban kialakuló új munkaformákhoz a KlSZ-szerve- zetek öntevékenyen, alkotó módon csatlakoztak. Érdemi fel­lendülés figyelhető meg a tevékenységükben. Az ágazatban meghirdetett szakmai, politikai és munkavédelmi vetélke­dők illeszkedtek az ifjúsági munkaversenyhez. A jövőben a helyi tennivalók és adottságok alaposabb számba vételével és határozottabb kezdeményezéssel még nagyobb erők mozgósítására van szükség. Az értelmiségi fiatalok mozgalmi munkája: — Megyénkben az országos átlaghoz viszonyítva alacsony a diplomások aránya. A fiatal értelmiségiek között igen nagy a különbség, helyüket és problémáikat összevetve. Át­lagkeresetük növekedése jelentősen elmarad az idősebbeké­től. Az utóbbi években a kedvezőbb jövedelmi viszonyok, a lakáshoz jutás jobb feltételei, valamint a vezetővé válás jobb lehetőségeinek köszönhetően jelentősebb előrelépés a mezőgazdaságban dolgozó fiatal értelmiségiek körében volt. Értelmiségi fiataljaink eredményesen dolgoztak célkitűzé­seink megvalósításában. Tenniakarásukat jól példázták a közelmúltban megrendezett szakmai, ágazati tanácskozások. Az 1984-ben megalakított Értelmiségi Fiatalok Tanácsa fl KISZ Békés Megyei Bizottságának kiildöttgyíílési beszámoléja sokrétű tevékenységet folytat. A FAT-ok és az FMKT-k létrehozása elősegítette a mezőgazdasági és ipari értelmiség sajátos problémáival való foglalkozást. Munkájuk megyei szinten is érezhető szakmai segítséget jelent. A pedagógus KISZ-alapszervezetek megfelelően segítették a tanulói KISZ- szervezetek és úttörőcsapatok, rajok munkáját. Törekvéseink a tanulóifjúság körében: — Az elmúlt években az iskolarendszer és az intézmé­nyek társadalmi környezete sokat változott. Bevezették az ötnapos tanulmányi hetet, módosult az érettségi, felvételi és szakmunkásvizsgák rendszere, változott a szakmunkástanu­lók és szakközépiskolások ösztöndíj-felosztásának módja, emelkedett az ösztöndíjak nagysága, és megkezdődött a technikusképzés. Javultak az oktatás tárgyi feltételei, de még így is sok a korszerűtlen, hiányos felszerelésű iskola, tanterem. A tanulók többsége fogékonyabbá vált a politika iránt, az esetenként meglévő passzivitás, közömbösség mel­lett is érzékenyebben reagálnak környezetükre, s igényes válaszokat várnak a feltett kérdéseikre. A tizenéves határo­zat növelte a mozgalmi munka színvonalát. Azonban az alapszervezetek tevékenysége sokszor még formális, nem nyújtanak vonzó programokat tagjaiknak. A diákok önálló­ságának, öntevékenységének kibontakoztatásában továbbra is meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Többségük segíti mozgalmi célkitűzéseink megvalósítását, de egy ré­szük csak az oktatási feladatokra koncentrál, így háttérbe szorul az iskola nevelő szerepe. Erősödött a területi KISZ- bizottságok felelőssége és tenniakarása a diákokért. Meg­alakult, és működik megyei szinten, illetve városaink közül Békéscsabán, Orosházán és Gyulán a rétegtanács. A diákok legfontosabb feladata változatlanul a tanulás. A KISZ sajátos, mozgalmi eszközeivel, az iskolai munkát ki­egészítve igyekezett ebben a tanulók segítségére lenni. 1984-ben a hangsúly a képességek szerinti differenciált fog­lalkoztatásra terelődött. A megyei akciók, mozgalmak ösz- szességében sikeresek voltak. Az őszi közhasznú munkákban a diákok becsülettel helyt álltak. Gondok a tartós üzemi kapcsolattal nem rendelkező iskoláknál adódtak, ami elsősorban a rossz munkafeltéte­lekben és az alacsony kereseti lehetőségekben mutatkozott meg. A munkára nevelés hatékony színterei voltak az épí­tőtáborok. Az 1983-ban bevezetett ösztönzőrendszer jelen­tős pénzügyi segítséget ad az iskolai KISZ-bizottságoknak. ERŐSÍTSÜK POLITIKAI EGYSÉGÜNKET, AZ IFJÚSÁGI RÉTEGEK ÉRDEKEINEK, SAJÁTOSSÁGAINAK NAGYOBB MÉRVŰ ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL Ifjúsági szövetségünk a politikai intézményrendszer ré­szeként az ifjúság sajátos érdekeinek feltárásával, képvise­letével és védelmével járult hozzá az egyéni és társadalmi érdek közötti összhang megteremtéséhez. Érdekvédelmi munkánk politikai tekintélyünk növelésének alapja. A be­számolási időszakban javult a KISZ-szervezetek érdekkép­viseleti munkájának feltételrendszere, amelyet nem köve­tett ezzel párhuzamos színvonalemelkedés. Az ifjúsági par­lamentek betöltötték funkciójukat, az elfogadott dokumen­tumok többsége alkalfnas volt az ifjúsági törvény helyi ér­vényesítésére. Az elfogadott intézkedési tervek végrehajtás sának ellenőrzésére — az állami vezetés elsődleges felelőssé­ge mellett — a jövőben a KISZ-szervezeteinknek is foko­zott figyelmet kell fordítaniuk. A diákparlamentek megtar­tását több esetben célként fogták fel, nem eszközként. A diákok érdekeit, a KISZ-vezetők képességük és felkészült­ségük szerint a helyi lehetőségeket figyelembe véve igye­keztek képviselni. A jogilag biztosított képviseleti rend azonban nem mindig jár tartalmi képviselettel, és ehhez ak iskolai pártszervezetektől sem kapták meg mindig a megf felelő segítséget. A diákság nagy része ma még nem tevé­keny résztvevője, inkább csak passzív neveltje a nevelőkö­zösségnek, illetve tétlen befogadója az iskola érték- és nor­marendjének. A kollégiumi diáktanácsoknál kedvezőbb a helyzet. A családalapító fiatalok legfeszítőbb gondja a lakáskérdés. A fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz jut­tatására hozott kormányprogram rájuk irányította a taná­csok figyelmét. Ennek ellenére csökkent a lakáshoz jutás esélye, ami különösen igaz a bérlakásokra jogosultak eseté­ben. A jelenlegi feltételek a fiatalok nagymértékű eladóso­dását eredményezik. A helyi kezdeményezésekkel együtt is elenyészően kevés az olcsó lakásépítési forma Békés me­gyében. Szervezeteink is kezdeményezőek voltak a pályakezdők fogadásában, segítették beilleszkedésüket. A kezdő értelmi­ségiek egy része munkahelyén nem a végzettségének meg­felelő színvonalú munkát kap. Emelkedtek a kezdő bérek, de egyes szakmákban és foglalkozásoknál még ma is sok az indokolatlan különbség. Hangsúlyozottan foglalkoztunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalokkal is, akiknek száma a társadalmi egyenlőtlenség következtében nőtt a megyében. Érdekképviseleti tevékenységünk nyilvánossága lassan fej­lődött. Munkánk hatékonyságát hátráltatta, hogy nem sike­rült kiépíteni olyan információs rendszert, ami valós ada­tokkal segíthette volna elemző, értékfeltáró munkánkat. ERŐSÍTSÜK A FIATALOK TUDATÁNAK SZOCIALISTA VONÁSAIT Megyénkben az életkörülményekből adódó nehézségek el­lenére kiegyensúlyozott, nyugodt politikai hangulat ural­kodik, és ebben érdemi szerepe van az ifjúsági szervezetek­be folyó ideológiai nevelő munkának. Az elmúlt öt év jelen­tős változásokat hozott ilyen irányú munkánk külső és bel­ső feltételeiben. A nemzetközi helyzet változása, illetve gazdasági, társa­dalmi helyzetünk kérdései új válaszokat követeltek, és meg­nőtt a hatékony válaszadás igénye. A KISZ KB 1981. február 24-i határozata a politikai kép­zés időszerű feladataira, a propaganda és vezetőképzés rendszerének továbbfejlesztésére valamennyi elemében me­gyei gyakorlattá vált. Ez az alapszervezetek és az irányítás szintjein a nagyobb önállóság adta lehetőségekben, a felme­rült problémákra való gyorsabb, igényesebb válaszadásban nyilvánult meg. Megyénkben a vezetőképzés megfelelt a vele szemben támasztott elvárásoknak. Céljaink megvalósí­tásában aktív szerepet vállalt a politikai képzési központ. A legjelentősebb változások a tömegpolitikai munkánkban voltak. Egyszerűsödött politikai információs rendszerünk, megyei szinten koordináltabbá vált, de minőségének javí­tásában még jelentős feladataink vannak. Továbbra sem lehetünk elégedettek belső tájékoztató munkánkkal. Külső tájékoztatásunk kielégítően fejlődött a Békés Megyei Nép­újsággal, de nem lehetünk elégedettek a központi ifjúsági lapokban megjelenő megyei információk arányával és szá­mával. Az ifjúsági vitakörök számaránya jelentősen csök­kent, a megváltozott igényekhez csak a jól működő vitakö­rök tudtak alkalmazkodni. Továbbra sem kielégítő a fog­lalkozások elméleti összefüggéseket feltáró jellege. Az ifjú­sági fórumok jelentős eredményeket mondhatnak maguké­nak. Propagandistáink jelentős része pártmegbízatásként magas színvonalon végezte munkáját. Politikai tömegren­dezvényeink fegyelme, színvonala javult. Előreléptünk a többéves hagyománnyal rendelkező rétegrendezvényeink megszervezésében. Vezetőképzésünk hozzájárult az aktuális feladatok megoldásához. Üj elemként jelent meg munkánk­ban a környező megyékkel közösen lebonyolított reszortos képzés és módszertani együttműködés. Előreléptünk a mozgalmi hagyományok ápolásában. Ez a munkánk a fiata­lok nemzeti önismeretének, önbecsülésének, történelmi tu­datának jelentős formálója. Az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Nemzetközi tevékenységünkben to­vább erősítettük testvérkapcsolatunkat a Penza, illetve az Arad megyei fiatalokkal, ifjúkommunistákkal. A MŰVELŐDÉS, A SPORT, A SZÓRAKOZÁS SZOLGÁLJA A FIATALOK TELJESEBB EMBERI ÉLETÉT Mozgalmi munkánkban szükség van vonzó közművelődési, a fiatalok kulturált szórakozását biztosító munkaformákra. KISZ-szervezeteink sikeres rendezvényeket szerveztek, ame­lyek elismerést váltottak ki a tagságban. Továbbra is nép­szerűek a jelentős hagyományokkal bíró amatőr művészeti mozgalmak. A klubmozgalom helyzete tükrözi a társadalmi változásokat. A legjobb közösségeket a munkahelyeken és lakóterületeken működő , klubokban találtuk. Középiskolá­inkban kevés a jó diákklub. Az Erkel-diákünnepeken az elmúlt időszakban emelkedett a bemutatott produkciók színvonala, ami jelezte a diákművészeti mozgalomban rejlő lehetőségeket. Továbbra is közkedvelt szórakozási és műve­lődési forma a mozi-, a színház- és a múzeum-látogatás. (A közművelődési intézmények látogatóinak közel háromne­gyede fiatal.) A fiatalok szórakoztatásában szerepet vállal néhány vendéglátó egységünk, a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy közművelődési funkciók összeegyeztethetők a gazdaságossági szempontokkal. A közművelődési szakembe­rek és a mozgalmi vezetők együttműködése fejlődött, de még sok a kihasználatlan lehetőség. HAZÁNK VÉDELME KÖZÖS ÜGYÜNK ÉS FELELŐSSÉGÜNK Jelentős feladatunk a fiatalok honvédelmi nevelése és felkészítése a haza védelmére, önálló munkaformákkal, ak­ciókkal igyekeztünk eleget tenni ez irányú feladatainknak. Képzési rendszerünkbe alapszervezeti szinten is beépültek a honvédelmi nevelő munka célkitűzései. A fiatalok több­sége megértette, hogy honvédelmünk fejlesztése szocialista építőmunkánk biztosítását szolgálja és a béke megvédését. A honvédelmi nevelés közvetlen munkaformája az Ifjú Gárda, amelynek munkája változatlanul népszerű volt, kü­lönösen a középiskolások körében. 1982-ben az IG orszá­gos szakalegységi összetett versenyben megyénk első helye­zést ért el. FEJLŐDJÖN SZÖVETSÉGÜNK POLITIKAI JELLEGE Az előző küldöttgyűlés óra taglétszámunk nőtt, szerve­zettségünk emelkedett. A tagfelvételünk folyamatossá vált, a szervezettségben azonban rendelkezünk még tartalékok­kal. A beszámolási időszakban tovább erősödött a megyei és területi bizottságok irányító munkája. A direkt módszerek- helyett a meggyőzés, az alternatív ajánlások játszottak sze­repet. A testületek betöltötték irányító szerepüket a tervező munkában, de az alsóbb szintű bizottságok, alapszervezetek közvetlen segítésére, ellenőrzésére még mindig kevés figyel­met fordítottak. A megyei KISZ-bizottság irányító, érdek­feltáró munkája jelentősen javult. A megtárgyalt testületi anyagok színvonala emelkedett, a hozott határozatok meg­alapozottak voltak. A szervezeti élet demokratizmusát erősí­tő döntések a mozgalmi munkában már érezhetően jelen voltak, de még nem épültek be eléggé a gyakorlatunkba. Az aktívagárda hozzájárult a színvonalas munkához. Veze­tőink többségének személyes munkája, példamutatása a szervezet egész tagságára és tevékenységére kedvezően ha­tott. Megnövekedett az alapszervezetek önállósága, erősödött a demokratizmus, de nem javult a taggyűlések színvonala, lazult a szervezeti fegyelem. A KISZ-szervezetek pártirá­nyításának szervezeti keretei biztosítottak voltak. Az irá­nyító pártszervezetek jól segítették az ifjúsági szövetség munkáját. A KISZ-szervezetek felelősséggel vettek részt a párttaggá nevelésben, ajánló munkában, a felvett KlSZ-ta- gok döntő többségének egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt. A párttaggá nevelő, ajánló munkában fokozódó kezde­ményezésre van szükség, hiszen a fiatalok aránya a párttag­ságon belül 9,5 százalékos, ami rosszabb az országos átlag­nál. Szervezeteinknek a párttagsággal járó követelményeket a jövőben sokszínűbben kell megismertetni, a párttaggá ne­velés feladatát tudatosabban kell megoldani. FOLYTATÓDJÉK A GYERMEKKÖZPONTÜBB ŰTTÖRŐMUNKA SEGÍTÉSE, A GYERMEKKOROSZTÁLY IRÁNTI FIGYELEM NÖVELÉSE Az úttörőszövetség a KISZ irányításával jó színvonalon végezte munkáját. Erősödött a KISZ- és úttörőprogramok összehangolása, bővült a közös megmozdulások száma. Az úttörőrendezvények jobban igazodtak a gyermekek életko­rához, igényeihez, fejlődött az úttörőélet demokratizmüsa. Szembetűnően javultak a megye táborozási lehetőségei. Az ifjúvezetők száma csökkent. Célunk, hogy a KISZ politikai irányítása javuljon, szervezeteink legyenek kezdeménye­zőbbek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents