Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
1986. április 3., csütörtök Teszöv elnökségi ülés Légi határszemle A Pilátus másodpercek • alatt a magasba emelkedett. Bényei Gábor, a Békési Vízgazdálkodási Társulat igazgatója navigált. Katona Lajos, a gép pilótája 100—200 méter magasságban, 200 kilométeres sebességgel vitte a szakemberekből álló társaságot a megye északi részébe légi határszemlére. Az útvonal a békéscsabai repülőtérről: Gyula—Sarkad—Sarkad- kerésztúr—Méhkerék— Okány—Vésztő—Szeghalom —Körösladány—Békés. — Elégedett a látottakkal Lázár Lajos, a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz elnöke? — Ahol négy éve meliorál- tunk — 500 hektáron —, nem volt víz. Ennek a kontrollját adta a szomszédos gazdaság, ahol a táblákon foltokban áll a víz. Ebben az üzemben is elvégzik a nyáron a vízrendezést. A vegetáció késik 2-3 hetet. Ez segíthet abban, hogy a talaj beszívja a vizet, illetve a tócsák, vízfelületek felszáradjanak a naptól és a széltől; de a vízzel borított területeken a búza menthetetlenül kipusztult. Késik a tavaszi munka, ez a talaj szerkezetnek is káros. Nagy szükség van ezen a tájon a komplex vízrendezésre. de az altalaj lazítással együtt van igazán értelme. A melioráció folytatódik Békés megyében. A VI. ötéves tervben 60 ezer hektáron fejeződött be. A VII. ötéves tervben hasonló — évi 10—12 ezer hektáros — ütemben halad a munka. A szeghalmi nagyüzemben az elmúlt három évben — az örökös belvizes területen — 8,2 tonna hektáronkénti kukoricatermést takarítottak be. A Körösladányi Magyar— Vietnam Barátság Tsz-ben ugyancsak megtérül a belvízmentesítés. Sajnos, Vésztőn, Okányban, és a megye még sok üzemében komoly gondokat okoz a belvíz. Akik pedig dolgoznak a vízelvezető csövek elhelyezésén, a teljes terület vízrendezésén — a vízgazdálkodási társulások és a Szarvasi Állami Tangazdaság —, azok között kialakult egy egységes verseny, ki végez jobb munkát a mezőgazdasági i üzemeknek. Ez a téma szerepelt az áp- I rilis 1-én megtartott Teszöv I elnökségi ülésen. S ehhez társult a légi határszemle I Észak-Békésben. A Teszöv I elnöksége elé terjesztett írá- I sós beszámoló jó véleményt I formált az üzemek és a tár- I sulatok kapcsolatáról. Ennek I ellenére jó néhány kívánalmat fogalmazott meg a MÉM az Országos Vízügyi Hivatalhoz. Többek között azt, hogy a vízi társulatok haszna a tsz-ek bevételéből származik; hogy nem egységes az érdekeltségi alaphoz való hozzájárulás; nem megfelelően szabályozottak. I meghatározottak az üzemi. I az OVH- és a társulati fel- I adatok. Szükséges lenne áttekinteni a melioráció támogatási és adózási rend- I szerét is. A termelőszövet- I kezetek, mint a társulatok I alapító tagjai, több beleszó- I lást kérnek a napi — melio- I rációs — döntésekbe. A Teszöv elnökségének beszámolt az érdekvédelmi j szervezet titkára az elmúlt I évi gazdálkodásról. Ezután a I Teszöv elnöke, Kovács János f bejelentette, hogy április má- I sodik felére hívják össze a ! termelőszövetkezeti dolgo- I zók küldöttközgyűlését, ahol I megválasztják a tisztségvise- j löket. ó— a— A Dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben folyik a vízrendezés Fotó: Fazekas László I ERRŐL ÍRTUNK Legnagyobb nemzeti ünnepünk előtt. Orosházán a Vegyesipari Vállalat dolgozói szervezési nehézségek miatt felajánlásaikat jóval később tették meg, mint más üzemekben, de nagy lendülettel igyekeznek pótolni az elmulasztottakat. Az asztalosrészleg egy ajtót és négy ablakot határidő előtt elkészített. A festőrészleg három garnitúra konyhabútor festésénél 630 forint értékű anyagot takarított meg. A Háziipari Szövetkezet otthon dolgozó tagjai terven felül 31,458 forint értékű munkát vállaltak gépkötésben, kézikötésben, házi varrásban és fonásáruban. Ezt túlteljesítve, 173,954 forintra növelték. (Békés Megyei Népújság, 1955. április 2.) Tizenöt Skoda személyautó és öt Csepel teherautó érkezik megyénkbe. A személyszállításra sok panasz hangzott el eddig szerte a megyében, mert nem volt elegendő taxi, ami biztosította volna a személyek gyors és pontos elszállítását. Most, április első hetében változás történik, mert 15 új típusú Skoda személygépkocsit kap a 41-es Autóközlekedési Vállalat taxi részlege... Nehéziparunk termelésének állandó növekedését mutatja az, hogy egyre több tehergépkocsit küld a Csepel Autógyár. Az elmúlt hónapban 15 Csepel tehergépkocsi érkezett megyénkbe, most április 2-án és 3-án további 5 tehergépkocsit adnak át az Autóközlekedési Vállalat részére. (Békés Megyei Népújság, 1961. április 2.) Gazdagodik Gyopárosfürdő. Gyopárosfürdőt, a Dél- Alföld „gyöngyszemét” továbbfejleszti az Orosházi Városi Tanács. A várostól mintegy 4 kilométernyire levő fürdőhelyhez vezető Rákóczi utcában fénycsöves villanyvilágítást szerelnek az idén. A festői szépségű tóparti fürdőben naponta három és fél ezer strandolónak alkalmas, kétszáz kabinos, korszerű öltöző-vetkőző épült és mintegy félmillió forint költséggel megújították, kicserélték az elavult vízvezetéket. A. termálforrással táplált tó fürdőmedencének leválasztott részét az új évadra apró folyami kaviccsal bélelik ki. (Békés Megyei Népújság, 1961. április 8.) Kiváló Földművesszövetkezet lett az endrődi. Elmúlt évi munkájáért és a felszabadulásunk évfordulójára indított verseny eredményei alapján az endrődi földművesszövetkezet elnyerte a Kiváló Földművesszövetkezet címet. E megtisztelő cím elnyerése alkalmából ünnepi ülést tartott a földművesszövetkezet vezetősége és tagsága, ahol elismerő oklevelet kapott az önkiszolgáló fűszer csemege és a műszaki és edénybolt. (Békés Megyei Népújság, 1961. április 9.) Rugós szülöprések, hulladékaprítók - kertészkedöknek Megújította termékeinek túlnyomó részét a pusztaszabolcsi Salina Gépgyártó Vállalat, amely a hobbikertekhez és a háztáji gazdaságokhoz szükséges gyümölcskertészeti és szőlészeti eszközök legnagyobb hazai gyártója. Az idén már sorozatban készül az óránként 12—20 mázsa teljesítményű, teljesen zárt rendszerű, tökéletesített szőlőzúzó és -bogyózó berendezés. Egy csigarendszer beépítésével kiküszöbölték az eltömődést, megszüntették a feltorlódást, ezáltal egyenletesebb és gyorsabb lett a feldolgozás. ötletesen tervezték át a hagyományos szőlőprés <|ket. A nagyobbakat kettős működésű présfejjel látták el, így oda-vissza húzáskor egyaránt lehet feszíteni, s valamennyit rugós működésűvé alakították át. Ezzel a megoldással a préskar állandó húzogatása nélkül, 3-4 szakaszban tökéletesen ki lehet préselni a szőlőt. Kifejlesztették az FCM— FPM márkajelű gyümölcszúzó és -prés nagyobb változatát. Ebből tavaly 1000 darabot szállítottak az NSZK- ba és Angliába. A biokertészkedőknek segítenek a Robi kistraktorra szerelhető adapterrel, amely- lyel kukoricaszárat, gyümölcsfanyesedéket, és más kerti hulladékot egyaránt fel lehet aprítani komposztálás céljából. Leányka a Sárréten Mi tagadás: szépen gömbölyödik a leányka, ha úgy tetszik, többek leánykája. Egyre nagyobb az önállósága. Gyűlik a hozománya is. Ügy tűnik, a gyermekbetegségeken átesett, azokat kiheverte, s most már a „mama” nyomdokait követi. De még mielőtt továbbmennénk, hadd ábrándítsam ki azokat, akik valamiféle pajzán históriát vélnek felfedezni a bevezetőből. A leányka tisztességes neve: Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat Szeghalmi Leányvállalata. A mama a Békés Megyei ÁÉV, a papa pedig... szóval, ki tudja... Három esztendővel ezelőtt Békés megyében elsőként hozták létre e leányvállalatot, mint első ilyen jellegű gazdasági egységet. A régmúltra nem érdemes szót vesztegetni, a jövőről és a jelenről viszont van mit mondani. Nyereséges kezdet De még mielőtt továbbmennénk, csak egyetlen gondolatot: a leányvállalat lényege, hogy teljesen önálló, de az anyavállalat biztosítja részére mind az álló-, mind a forgóeszközöket, felelős a leányvállalat működéséért. A nyereségen osztoznak, veszteséges gazdálkodás esetén pedig döntenek arról, hogy tovább működhet-e a leányvállalat. Nos, az előző három év esetében csak nyereségről beszélhetünk. Az igazsághoz tartozik viszont az, hogy az anyavállalat az 1983-as esztendő nyereségének reá jutó részéről lemondott, mondván: hadd erősödjön a leányvállalat, korszerűsítse, egészítse ki kézi. és célgépparkját. Természetesen a leányka ezt az adományt el is fogadta, az elmúlt esztendő pedig igazolta: jól sáfárkodott az ajándék pénzzel. Tavaly 48 millió forintos termelési érték elérését tűzték célul, 3,8 millió forint nyereséggel. Ezzel szemben 60 millió forintos termelési értéket produkáltak, valamivel a tervezett nyereségszint fölött. A termelés 15,5 millió forinttal, a nyereség pedig csaknem 2,3 millió forinttal több, mint az 1984-es évé volt. Vagyis, fennállása óta nyereségesen prosperál az ÁÉV szeghalmi leányvállalata. — Jól megtaláltuk a számításunkat az ÁÉV-vel, jó partneri kapcsolat alakult ki közöttünk az elmúlt esztendő* során, s a jövő is biztató — kezdi Sándor Imre igazgató. Igen, egy nagy és egy kis vállalat életében rendkívül fontos az együttműködés, a jó kooperációs kapcsolat, amit a szó igazi, és nemes értelmében értelmez mindkét fél. A két vállalat Szeghalom térségében együtt jelenik meg a beruházási piacon, ami a versenytárgyalások során kimondva-kímon- datlanul esélyeiket növeli. Ez egyben e beruházásszegény időszakban megfelelő munkát is biztosít mindkét félnek, bármelyik is a generál- kivitelező, vagy annak az alvállalkozója. — Persze, ez a partneri kapcsolat a napi életre is igaz: szakemberek időszakos átengedésével is segítjük egymás munkáját. — magyarázza az igazgató, s máris mondja a példát: — Szigeteléshez nekünk nincsen szakemberünk, felszerelésünk, viszont a BÁÉV kiváló technológiával rendelkezik, jól felkészült és felszerelt, szakemberei kiváló minőségben, alvállalkozóként tisztességesen elvégzik ezeket a munkákat — s szólt még azokról a lehetőségekről, amik mindennapos tevékenységüket segítik: így például speciális gépeket, mixerkocsikat, betonszivattyúkat bérelnek tőlük, amiket nem kellett és nem kell sok pénzen megvásárolniuk. Vagyis: maguk mögött tudnak a Békés Megyei ÁÉV személyében egy biztos hátteret. Egyszóval: szerződnek és fizetnek, így tisztességes mindkét fél részéről az üzlet. Biztató jövő S a jövő? Biztató. Űjabb, s tegyük hozzá, mindkét félnek jelentős, első lépcsőként 15 millió forintos üzletet kötöttek. Az ÁÉV poligonüze- me néhány termékének gyártását átvette a leány- vállalat. Az ÁÉV ugyanis saját építéstechnológiát fejlesztett ki, s az ezekhez szükséges pilléreket, gerendákat gyártják Szeghalmon. Ez egyben azt is jelenti, hogy Békéscsabán enyhül a poligonüzem szűkös kapacitása, Szeghalmon viszont az előre gyártó soroknak javul a teljes körű kihasználása. — Ez nekünk többféle üzletet jelent: az ÁÉV részünkre terméket ad, amivel mi is építhetünk, az előre- gyártásban folyamatos munkalehetőséget kapunk állandó és ütemezett szállítás mellett, ami rendszeres árbevételhez juttatja leányvállalatunkat. A kész termék szállítását vasúton oldjuk meg, az anyavállalat iparvágányára érkezik az áru — hallom. S még valami: az elkövetkező években a sárréti városban több középület készül majd, amit, természetesen, szeretne a leányvállalat felvállalni. Az alapító okiratban az áll: az osztatlan nyereség 60 százaléka az alapító vállalatot illeti. Azóta viszont változott a rendelet. Ha az ÁÉV termelését vesszük figyelembe, akkor ez a nem nagy pénz, bizonyos fokon csü- pán jelképes összeg az alapításért, mindazokért a gépekért, eszközökért, amiket induláskor kapott a . leány- vállalat. S így, a gazdasági szabályozók változásával, egy paradox helyzet teremtődött: az új adó belépésével ameny- nyivel növekszik a leányvállalat nyeresége, annyival csökken az osztható nyereség, amiből a BÁÉV részesedik. flz üzlet - az üzlet Persze az üzlet az mindenütt üzlet, a fő szerep pedig a pénzé. A két'vállalatnál mindezt egy német közmondással summázzák: „A kis hal is jó hal” — vagyis, a kis nyereség is tiszta guruló forintokban jelenik meg. S továbbra is ebben akar partner maradni az ÁÉV. Legújabban pedig a számítástechnika elterjesztésében segít. A szeghalmi leányvállalat vásárolt egy Commodore 610-es számítógépet, s az esztendő második felében, természetesen az ÁÉV segítségével számítógéppel oldják meg a könyvelést, s 1987-től már áttérnek a teljes gépi adatfeldolgozásra. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alkalmazotti létszám növelése nélkül fokozhatják termelésüket. — Az első. évben féltünk, csetlettünk, botlottunk, de mielőtt hasra estünk, vagy leültünk volna, mindig ott volt egy segítő kéz. önállóak voltunk és vagyunk. Csupán elképzeléseinket egyeztetjük az ÁÉV-vel, negyedévenként pedig információt adunk az alapítónak, ami, úgy gondolom, természetes. Termelésünk, nyereségünk és ezzel együtt dolgozóink keresete évről évre nő. Csak két számadatot említek: 1983-ban 55 ezer 815 forint volt az egy dolgozóra jutó kereset, erre az évre 67 ezer 800 forint feletti összeggel számoltunk. Megszűnt a fluktuáció, létszámunk stabilizálódott, s számomra megnyugtató az, hogy sabil építőgárda van mögöttem. Mindez egyben bizonyítja azt: van erő a leányvállalat kollektívájában — mondotta búcsúzásul Sándor Imre igazgató. Szekeres András Sajtótájékoztató a mezőgazdasági gépesítési tanácskozásról A Magyar Agrártudományi Egyesületben tegnap sajtótájékoztatót tartottak az április 10—11-én, a Gödöllői Ag- rárudományi Egyetemen megrendezendő XXIII. mezőgazdasági gépesítési tanácskozásról. A MAE gépesítési társaságának képviselői elmondták, hogy a kétnapos rendezvény témája ezúttal a mezőgazdasági anyagmozgatás gépesítése és szervezése lesz. Hazánkban a mezőgazda- sági nagyüzemek évente átlagosan 230 millió tonna mezőgazdasági terményt és terméket szállítanak a feldolgozó üzemeknek és a fogyasztóknak. Ma ez még nagyon költséges, hiszen a becslések szerint a termelési érték harminc százalékát fordítják anyagmozgatásra. A költségeket növeli, hogy a mező- gazdaságban használatos 120 ezer tehergépkocsi és pótkocsi munkanapokon csak ötven százalékos kihasználtsággal üzemel. Ennek, mint elmondták, az az oka, hogy a nagyüzemekben a rakodást és a szállítást nem kielégítően szervezik meg. A gödöllői tanácskozás résztvevői azt vitatják meg, hogy milyen módszerek bevezetésével és elterjesztésével lehet csökkenteni az anyag- mozgatási költségeket. A rendezvényen csaknem harminc előadás hangzik el a gyakorlatban már jól bevált szállításszervezési eljárásokról. Több előadó foglalkozik a számítógépes anyagmozgatás megszervezésével. Hazánkban a 130 állami gazdaság 90 százaléka, az 1300 termelő- szövetkezet csaknem 35 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel. Több megyében, köztük Csongrád, Borsod és Pest számos nagyüzemében számító- gépes programokkal tervezik azt, hogy a gabona várakozás nélkül a legmegfelelőbb járműveken, folyamatosan jusson el a felvásárlóhoz. A számítógépek azt is nyilvántartják, hogy mennyi szabad hely van a silóban, és jelzik a telepen tartózkodó, és onnét kilépő járművek számát. A tanácskozáson több, a gyakorlatban hasznosított számítógépes programot ismertetnek, azzal a céllal, hogy ezeket a személyi számítógéppel rendelkező állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben szélesebb körben alkalmazzák. Emellett szabadtéri gépkiállítást is rendeznek, ahol a legújabb anyagmozgató gépeket mutatják be a szakembereknek.
