Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

•1986. április 3., csütörtök jg'HiUMtd Magyar—osztrák pártközi megbeszélések Megkezdte munkáját a BKP XIII. kongresszusa Németh Károly, az MSZMP KB főtitkárhelyettese, vala­mint Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára találko­zott a szabadságát hazánk­ban töltő Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Párt­ja elnökével. Az elvtársi légkörű meg­beszéléseken véleményt cse­réltek a világhelyzet és a A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge szerdán ünnepséget ren­dezett hazánk felszabadulá­sának 41. évfordulója tiszte­letére a Barátság Házában. Schwarcz József, az MSZBT ügyvezető elnökségének tag­ja ünnepi beszédében fel­idézte a több mint négy év­tizeddel ezelőtti eseménye­ket, majd Apró Antal, a tár­saság elnöke kitüntetéseket nyújtott át a magyar—szov­jet barátság elmélyítése ér­dekében kiemelkedő munkát végzett aktivistáknak. Közü­lük ketten kormánykitünte­tésben részesültek; harmin­HARKÁNYBAN a bolgár hősök emlékművénél helyez­ték el a hála és a megemlé­kezés virágait. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa nevében Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja, Markó ja Imre igazságügyminiszter és Ba- rity Miklós külügyminiszter­helyettes koszorúzta meg a bolgár hősök katonai teme­tőjében álló emlékoszlopot. A Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetsége ré­széről Georgi Pangelov ideiglenes ügyvivő, Gano Ivanov vezérőrnagy katonai és légügyi attasé helyezte el a megemlékezés és a kegye­let virágait. BEREMENDEN a hazánk felszabadításért elesett jugo­szláv hősök emlékművénél rendeztek koszorúzási ün­nepséget. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa nevében Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja. Markója Imre igazságügyminiszter és Ba- rity Miklós külügyminiszter­helyettes koszorúzta meg a jugoszláv hősök temetőjében álló emlékművet. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége ré­széről Milován Zidar nagy­követ és Mariján Mozsgon ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. SOLYMÁRON, a katonai temetőben a második világ­háború magyarországi fel­szabadító harcaiban elesett ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emléke előtt tiszte­legtek. A nemzeti himnu­szok elhangzása után a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Spa- kali József, a Miniszterta­nács tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Bényi József külügymi­niszter-helyettes helyezte el a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán. A Lengyel Népköztársaság nagykövetsége nevében Jer­zy Zielinski nagykövet, Hen­ryk Bosak tanácsos, a kon­zuli osztály vezetője és Wla- dyslaw Jura vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé ko­nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kér­déseiről. Megelégedéssel szól­tak a két párt közötti kap­csolatok fejlődéséről. Az osztrák vendég tájé­koztatást kapott Magyaror­szág belpolitikai helyzetének időszerű kérdéseiről, vala­mint főbb külpolitikai törek­véseiről. can kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, s 19 kollektívát aranykoszorús plakettel tüntettek ki. Az ünnepségen jelen volt Lakatos Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője. Ott voltak a párt-, az állami és a társadalmi szervek, valamint a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének képviselői. Jelen volt Nyikolaj Szilcsenko vezérez­redes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői főparancsnokának magyarországi képviselője is. szorúzott. A Francia Köztár­saság nagykövetsége képvise­letében Hubert Dubois nagy­követ, valamint Alain Lam- balle alezredes, fegyveres erők-attasé, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság nagykövetsége ré­széről Peter William Unwin nagykövet, Alan Cowie alez­redes, véderő- és katonai attasé, valamint John David Davis repülő alezredes, lég­ügyi attasé helyezett el ko­szorút. Kanada nagykövetsé­ge nevében Robert Lawton Elliott nagykövet, Ausztrália nagykövetsége részéről Da­vid John Evans ideiglenes ügyvivő, Üj-Zéland nagykö­vetsége képviseletében Va­nessa Donaghy alkonzul ko­szorúzott. BUDAÖRSI ÜTI KATO­NAI TEMETŐ. Az amerikai himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a Miniszter- tanács nevében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Szakali József, a Mi­nisztertanács tagja, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, valamint Bé­nyi József külügyminiszter­helyettes helyezte el a ke­gyelet és a megemlékezés vi­rágait. Az Amerikai Egye­sült Államok követségének koszorúját Keith Smith ta­nácsos, ideiglenes ügyvivő, Glenn Alva Bailey ezredes, véderő- és katonai attasé, valamint William May ezre­des, légügyi attasé helyezte el. HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN. a román és a magyar him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Bognár Rezső aka­démikus, az Elnöki Tanács tagja, Medve László egész­ségügyi miniszter és Eszter­gályos Ferenc külügyminisz­ter-helyettes koszorúzott. A Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetsége nevében Pavel Pla- tona ideiglenes ügyvivő, loan Todericiu ezredes, ka­tonai és légügyi attasé, a Honvédelmi Minisztérium nevében Szabó Egon vezér­őrnagy, a Magyar Néphadse­reg politikai főcsoportfőnö­kének helyettese és Majoros László mérnök-ezredes, Deb­recen helyőrségparancsnoka helyezett el koszorút. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) februári és 1986 januári tel­jes ülésén kidolgozták a tu­dományos-műszaki politika új koncepcióját, kijelölték az ennek megvalósításához szükséges eszközöket. Ezen a kongresszuson a gazdasági fejlődési ütem gyorsításának, a még nagyobb dinamizmus biztosításának, az intenzív növekedés valamennyi té­nyezője maximális kiaknázá­sénak a feladatát tűzzük ma­gunk elé. Ez lehetővé teszi országunk számára a gyor­sabb fejlődést, azt, hogy szo­rosan együtt haladjon a leg­fejlettebb szocialista orszá­gokkal, még aktívabban vej gyen részt a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásban, teljesebb mértékben biztosít­hassuk a nép szükségletei­nek kielégítését — hangsú­lyozta Todor Zsivkov. A tudomány jelentőségét aláhúzva megállapította, hogy az ma már döntően járul hoz­zá a szocialista Bulgária gaz­dasági, társadalmi-politikai fejlődéséhez. „Mindezzel együtt az új helyzetben vilá­gosan meg kell érteni: elen­gedhetetlen a minőségi for­dulat gondolkodásunkban, a tudomány társadalmi szere­péről vallott nézeteinkben. Ha nem valósítjuk meg a tervezett változtatásokat, ha nem teremtjük meg a felté­teleket a hazai és külföldi tudományos eredmények gyors és tömeges elterjeszté­séhez, akkor veszélyes ellent­mondás keletkezik, szakadék a realitások és szándékaink között” — emelte ki a BKP KB főtitkára. Minden erőfeszítés és bizo­nyos sikerek ellenére a bol­gár tudomány jelentős mér­tékben elszakadt a gyakor­lattól, és még nem vált uni­verzális termelőerővé — ál­lapította meg Todor Zsiv­kov. Ezzel összefüggésben egye­bek között szólt arról, hogy nincs összekötő kapocs a Bolgár Tudományos Akadé­mia és a gyakorlat között. Todor Zsivkov kiemelte: „Itt, a kongresszuson ismét hangsúlyozni szeretném, ha nem teremtünk kellő feltéte­leket ahhoz, hogy a gazdál­kodó szervezetek, valamint a megfelelő tudományos lánc­szemek valóban önigazgató szervezetekként működje­nek, akkor ez súlyos csa­pást mér gazdasági és tár­sadalmi-politikai stratégi­ánkra.” Todor Zsivkov komoly fel­adatnak nevezte a népgazda­ság irányítási rendszerének korszerűsítését. Az irányítás­ban dolgozók munkájában elsőrendű politikai fontossá­gú kérdéssé vált a magas szakmai felkészültség. Állan­dóan korszerűsíteni kell a vezetési stílust és módszere­ket, az irányításban is el kell terjeszteni a számítógé­pek alkalmazását. „Gazdasá-' gunknak nincs szüksége a szépítésekre. Nem elhallgat­ni kell a gyengeségeket és a fogyatékosságokat, és nem leplezni kell az azokat ki­váltó okokat, hanem meg kell oldani, fel kell számolni azo­kat, mindenütt növelni kell az egész gazdaság hatékony­ságát. Ez a feladatunk” — mondotta Todor Zsivkov. Todor Zsivkov ezután szo­ciálpolitikai kérdésekről be­szélt. A bolgár párt tudatá­ban van annak — mondot­ta egyebek között —, hogy a társadalmi egyenlőség szo­cialista formája az egyenlő­ségnek nem a legmagasabb rendű formája, ez felel azon­ban meg a termelőerők és a termelékenység jelenlegi fej­lettségi fokának. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára szerdán délután fogadta Maróthy Lászlót, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­ját, a magyar delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón kölcsö­nös megelégedéssel ál­lapították meg, hogy pártjaink, országaink és népeink sokoldalú kap­csolatai töretlenül fej­lődnek. Hangsúlyozták, hogy az együttműködés további bővítése mindkét félnek érdeke. El kell ismerni, hogy éle­tünk némely jelensége társa­dalmi torzulásra vall. Ezek mélységesen sértik a társa­dalmi igazságosságról és egyenlőségről alkotott elkép­zeléseket, gyengítik eszméink erejét és vonzását” — mon­dotta Todor Zsivkov, hang­súlyozva, hogy a társadalmi deformálódások elleni küz­delem nem kampány, nem egyszeri akció. Ezután Todor Zsivkov ar­ról beszélt, hogy a végrehaj­tandó fordulat meghatározó mértékben függ a párt egy­ségétől és harcképességétől, vezető szerepének színvona­lától. A jövőben nő az alap­szervezetek szerepe és fele­lőssége. Todor Zsivkov síkraszállt a bolgár párt munkás jelle­gének további erősítéséért. Állást foglalt a marxista— leninista ideológia, a társa­dalomtudományok fejleszté­se mellett, rámutatva, hogy a jelenleginél nagyobb sze­repet szánnak mind a tömeg- tájékoztató eszközöknek, mind a közvélemény és az egyes emberek véleménye ki­fejezésre juttatásának. Röviden nemzetközi kér­déseket is érintett Todor Zsivkov. Hangsúlyozta, hogy az imperialista államok meg­próbálnak közös frontot lét­rehozni a szocializmus el­len, a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalmak, a haladás erői ellen. Le­küzdhetetlen akadályként áll azonban előttük a Varsói Szerződés Szervezete, min­denekelőtt a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági, tudományos és katonai po­tenciáljával. A Bolgár Nép- köztársaság ezt a jövőben is saját ereje növelésével fog­ja támogatni. Todor Zsivkov a béke és a háború kérdését a kérdé­sek kérdésének nevezte és hangsúlyozta: az SZKP XXVII. kongresszusán elfo­gadott békeprogram annak távlatát nyitotta meg az em­beriség előtt, hogy a nuk­leáris tél és a „csillaghábo­rú” szörnyűségeit kiiktatva lépjen be a XXI. századba. A BKP KB főtitkára a bol­gár kommunisták és az egész bolgár ngp nevében mara­déktalan támogatásáról biz­tosította a szovjet békekez­deményezéseket, ideértve Mihail Gorbacsovnak az atomkísérletek beszüntetésé­re tett felhívását. A szónok a továbbiakban kifejtette, hogy a Bolgár Népköztársaság a jövőben is mindent elkövet a testvéri szocialista országok egysé­gének és összeforrottságának erősítéséért, tevékenyen részt vesz a KGST- programok si­kerre vitelében, folytatja a Szovjetunióval való sokolda­lú együttműködést és a hoz­zá való közeledés politiká­ját. Az internacionalizmus el­veihez híven a BKP nagy jelentőséget tulajdonít min­den szocialista országhoz fű­ződő viszonya fejlesztéséhez, és el akarja mélyíteni kap­csolatait az egész nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalommal, melynek maga is része. Megkülönböztetett figyel­met fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatokra. Politikája el­vi, konstruktív és realista, a jövőben is arra irányul, hogy a jószomszédság és az együttműködés uralkodjék a két- és a többoldalú kap­csolatokban. Munkálkodni fog azoknak kezdeménye­zéseknek a megvalósításán, amelyek a Balkán-félszige­tet atom- és vegyi fegyve­rektől mentes övezetté kí­vánják változtatni. „Itt az ideje, hogy a balkáni álla­mok szerződést dolgozzanak ki és írjanak alá a félsziget ökológiai védelméről, és e kérdésben felhívással for­duljanak az európai konti­nens minden országához és népéhez” — fejezte be be­szédét Todor Zsivkov. Todor Zsivkov beszéde után megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszá­molójáról és a hozzáfűzött szóbeli kiegészítésről. A szerda délutáni ülésen szó­lalt fel Nyikolaj Rizskov is, aki az SZKP nevében kö­szöntötte a bolgár kommu­nisták tanácskozását. A kongresszus ma plená­ris üléssel folytatódik. Egy per margójára Négy évi huzavona után végre pontot tett az ügyre a római bíróság; felmen­tette Szergej Antonovot az ellene emelt alaptalan vá­dak alól. Antonov négy évig raboskodott olasz börtönökben, illetve házi őrizetben. Maga a tárgya­lás kilenc hónapig tartott, kilencvennyolcszor ültek össze a bírák és az esküd­tek. A vádat egyetlen tanú, a korlátolt elméjű török terrorista Ali Agca „val­lomásaira” alapozták. Ali Agca volt az, aki öt év­vel ezelőtt rálőtt II. Já­nos pái pápára, s ezért életfogytiglani fegyház­büntetésre ítélték. Agca annak idején, saját peré­nek tárgyalásán említést sem tett állítólagos bol­gár bűntársairól. Már több hónapja ült börtön­ben, amikor felkereste őt az olasz titkosrendőrség két embere. Ezt követően jelentkezett újabb vallo­másra a török terrorista, hogy felfedje: a pápa el­leni merénylet hátterében három bolgár, Antonov és két társa állott. Így került a nyugati sajtó hasábjai­ra az úgynevezett „bol­gár nyom”. Nos, a „szavahihető” gyilkos és merénylő zűr­zavaros, önmagát is állan­dóan megcáfoló vallomá­saiból kiderült, hogy a vádaknak semmiféle alap­ja nincs, semmivel nem tudja alátámasztani. Agca elmebeli állapotára egyéb­ként jellemző: egyszer azt állította magáról, hogy ő az atyaúristen, majd azt, hogy ő Jézus Krisztus, megjósolta a világ végét. A per befejezésekor vi­szont szerényen úgy nyi­latkozott, hogy ő nem is­ten, nem is krisztus, csu­pán egy földre szállt an­gyal. Az ügy tarthatatlansá­gát végül az ügyésznek is be kellett látnia, és „bi­zonyítékok hiányában” el­ejtette a vádat Antonov és másik két honfitársa ellen. A római esküdtszék végül is ilyen értelemben döntött. Antonovot sza­badlábra helyezték, any- nyi szenvedés és megpró­báltatás után kedden vég­re visszatérhetett hazájá­ba. Szergej Antonov most már övéi körében pihen­heti ki az átélt szenvedé­seket. Ám védői felleb­beztek. Azt kérik, hogy a bíróság adjon elégtételt és ne a bizonyítékok hiányá­ban mentse fel, hanem szolgáltasson teljes igaz­ságot és egyértelműen mondja ki Antonov teljes ártatlanságát. Ezt várja a világ haladó közvélemé­nye. (Gáti István) Sajtótréfák A legnépszerűbb fővárosi rá­dióadó, a Capitol Radio reggel hat és hét óra között következe­tesen a pontos időnél egy órá­val többet mondott, így azok a londoniak — s főként a London környékén lakók —, akik meg­szokták, hogy reggeli készülő­désüket a hádió időjelzéséhez igazítsák, kétségbeesett kapko­dás közepette indultak rohanva munkahelyükre. A lapok többsége — enyhébb formában ugyan — szintén megemlékezett április elsejéről. A legtekintélyesebb brit napila­pok közül kettő, a The Guar­dian és a The Times egészolda­las fizetett hirdetés formájában „kormánybejelentést” tett köz­zé, amely szerint a kabinet ra­dikális intézkedést hozott az or­szág energia-gazdálkodásának javítására. A bejelentés hírül adta, hogy Nagy-Britannia ha­talmas mágneseket juttatott Föld körüli pályára. Ezek a mágnesek úgy változtatják meg a Föld tengelyének irányát, hogy a brit szigetek mindössze tíz foknyi távolságra lesznek az Egyenlítőtől. Ennek következté­ben az évi átlaghőmérséklet a jelenlegi 10 Celsius fokról 25 Celsius-fokra emelkedik, s az ország 2 milliárd fontot megta­karíthat a fűtőanyagszámlán — olvashatták az angolok. Szófiában tegnap a Kultúra Palotájában megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa (Teieíotó) Ünnepség az MSZBT-ben Koszorúzás a felszabadító hósök emlékműveinél Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából teg­nap az ország több helységében megkoszorúzták azoknak a bősöknek, katonáknak sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életűket áldozták a magyar nép sza­badságáért.

Next

/
Thumbnails
Contents