Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
1986. április 21., hétfő ffraawKMd Szerkesztői üzenetek Rovatunkban ma több levél és egy fotó is a természet- és környezetvédelemmel foglalkozik. Örömmel tapasztaltuk, hogy az utóbbi hetekben postánkban megszaporodtak az e témával foglalkozó olvasói levelek, s azt is, hogy egyre többen emelik fel a telefonkagylót, ha úgy érzik, nyomban szóvá kell tenniük a környezetükben tapasztal- , takat. Készséggel adunk helyt ezeknek a soroknak, ezeknek a véleményeknek, bízva abban, hogy a létérdekünket szolgáló természet- és környezetvédelem közüggyé válik — s hogy nemcsak szólunk róla, hanem mind többet teszünk is érte. A fák védelmében Ilyenkor tavasszal egyre több helyen kerül elő a fűrész, a fejsze, és okkal vagy ok nélkül, sok esetben bizonyára jó szándékkal végzik a közterületi fák gallyazását, csonkolását. Ez nemcsak a lakosság körében vált szokássá, hanem a tanácsok, költségvetési üzemek körében is. A csonkolások leggyakoribb alanyai a gömbakácok, de más, gömbformára nem alakítható koronájú fák is áldozatul esnek a tavaszi „fodrászkodásnak”. A legkirívóbb esetekben az is előfordul, hogy a fa teljes koronáját eltávolítják, és csak egy oszlopszerű torzó marad a fa helyén. Tudom, hogy bizonyos esetekben szükséges egy-egy fa gallyainak részleges eltávolítása, például rossz helyre telepített fák esetében, vagy a villanyvezeték közelsége miatt, esetleg éppen a fa egészségi állapotának fenntartása érdekében. De a fák koronától való teljes megfosztása és a fa díszítő értékének és más hasznos funkcióinak — oxigéntermelés, a por megkötése, mikroklíma-szabályozás, zajcsökkentés — teljes elvesztését eredményezi időlegesen vagy véglegesen. A csonkolás után a fa népi díszít, hanem egyenesen csúfít! Utcáink tele vannak ilyen bunkószerű torzszülöttekkel, némelyek ágavesztett csonkjai emlékeztetnek egy haldokló görcsbe rándult kezére. Miért tesszük ezt? Nem hiszem, hogy olyan kificamodott ízlésű emberek élnek e vidéken, akik ezt szépnek találják. Talán a szokás, egymás utánzása, vagy a tavaszi nap tevékenységre ösztönző hatása veteti kézbe a fűrészt az emberekkel, s esetleg a munka hevében észre sem veszik, mit műveltek. Néhány gondolat a gömbakácokról. Ezek a fák szép, gömb alakú koronát nevelnek, évente csak legfeljebb 20—30 centiméteres törpehajtásokat fejlesztenek, ha nem csonkolják őket. Ha az ágakat levágjuk, akkor viszont a fa igyekszik visszaállítani a lombkorona és a gyökérzet megbomlott egyensúlyát, és a metszés évében egy-másfél méteres hajtásokat nevelnek. Ezek az ágak hosszúak, alig ágaznak el, seprűszerűen nőnek a törzsön, Ha a csonkolás évente ismétlődik, akkor a fa tartalék tápanyagainak csökkenése következtében a fa egyre rövidebb ágakat fejleszt, majd végül kimerül, és» idő előtt elpusztul. Azok, akik ezt az egyenesen káros tevékenységet végzik, bizonyára hasznosabb elfoglaltságot is találhatnának környezetük alakítása, szépítése terén. Kurpé István agrármérnök, Szeghalom Molnár Gyula, Dévaványa. „1981-ben építettünk belvizes kölcsönnel. Akkor két családunk volt. Most várjuk a harmadikat, ezért szeretném tudni, hogy utólag kérhetem-e a kevesebb százalék kifizetését az OTP-től?” Nos, utólagosan szociálpolitikai kedvezményben nem részesülhetnek, mivel az új csa- ládiház-építkezéseknél csak az 1983. január 1. után kötött építésikölcsön-szerződé- sek esetében van lehetőség a szociálpolitikai kedvezmény elszámolására. Rendeleteink szerint nincs lehetőség a kamat utólagos megváltoztatására sem. Ä özv. Szigetiné Somogyi Eszter, Mezöberény. Amint a nagyközségi tanácstól megtudtuk, birtokvitás ügyét kivizsgálták, s birtokvédelmi kérelmét — miután a helyszínen bebizonyosodott, hogy az nem jogos — elutasították. S Sz. J.-né, Orosháza. Panaszát kivizsgálták, s megállapították, hogy észrevételei a valóságnak megfelelnek. A részletes választ levélben megküldjük. a Janis Pál, Kötegyán. A válasz, sajnos, nemleges. Családi ház építésének esetén ugyanis a magasabb összegű szociálpolitikai kedvezmény az 1986. január 1-e után kötött kölcsönszerződések esetében nyújtható, önök a hitelszerződést 1985. október 22-én kötötték, így a magasabb összegű szociálpolitikai kedvezmény elszámolására nincs lehetőség. , v / Mit rejt a kétegyházi kastélypark? A megye kastélyparkjai közül az egyik legrendezet- tebb a kétegyházi. A parkot 189 évvel ezelőtt gróf Al- mássy Ignác terveztette- Alapjául az itt talált őshonos kocsányos tölgyes és kő- rises ligeterdő szolgált. 1952. óta a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet a törvényes tulajdonos. Komoly összeget biztosítanak az értékek megóvására és fejlesztésére. Az utakat aszfaltozták. Elkészült a park felújítási-rendezési terve is. Szép és értékes a faállomány- A közel 10 hektáros parkban lombos fákból 37 faj található, a legnagyobb egyedszámban. Akad közöttük olyan is, amely szerepel az országos nyilvántartásban. Lenyűgözőek a tölgy, kőris, hárs, fehér nyár, nyugati ostorfa; törökmogyoró-óriások. A legvastagabb tölgy 438 centiméter kerületű. Százötven évesek lehetnek, de számoltak már 240 évgyűrűs tölgyet is- A ritkaságok közé tartozik a mézesfa, oszlopos tölgy, tövistelen lepényfa. Az örökzöld lombúak 25 fajjal képviseltetik magukat. Kissé idegennek tűnnek a 20 méter magas, gyönyörű, fekete- és erdeifenyő-példá- nyok. Szabályos kúpformájukkal hívják fel a figyelmet magukra az oregoni álciprusok. A több száz darabból álló díszcserjék 24 fajból tevődnek össze. Színes virágban pompáznak a liliomfa, rózsalonc, lilaakác, aranyvesszőbokrok. A hóbogyó, tűztövis és kecskerágó fajok termésükkel díszei a parknak. A 150 darabból álló rózsahibridek és egyéb virágok emelik a park szépségét. Az intézetben 1970. óta foglalkoznak agrárműszaki emlékek összegyűjtésével és felújításával. A gyűjtemény ma több mint ezer tárgyat számlál, Európa egyetlen ilyen nagyméretű funkcionális génfejlődéstörténeti gyűjteményeA parkot és a múzeumot az érdeklődők bejelentés után látogathatják. Busa László gimnáziumi tanár, Kétegyháza A helyreállított kastély A Békés és Vidéke Áfész Váczi Mihály szocialista brigádja a költészet napján a fővárosba látogatott és koszorút vitt a költő sírjára Fotó: Biró Imre Elindult a staféta Okos, szép játék az úttörőmozgalom 40. születésnapjára készülődve, hogy testvérrajok és szomszéd úttörőcsapatok adnak feladatokat egymásnak. Levelek kutatják a volt úttörő- és csapatvezetőket. írjuk a csapattörténelmet. Sokasodnak a fényképek, megkopott csapatzászlók, megsárgult emléklapok, igazolványok. A születésnapi staféta kapcsán is eszembe jutnak első úttörővezetőim. A régen megszűnt, majd lebontásra ítélt kondorosi Apponyi-íöl- di iskolában működtek. Legalább egy emléktábla hirdetné az egykori nagyszerű tanyasi iskola emlékét! Pataki Ferencre, Rucz Lajosra és feleségére, Kató nénire, Váraljai Zsuzsa és Michlai Mária tanítónőkre, és velük együtt minden hajdani tanyasi úttörővezetőre gondolok. Ők voltak a mozgalom lámpásai az akkor még hatalmas tanyavilágban. Ezen csapatok zöme megszűnt. Az évforduló kapcsán jó lenne összegyűjteni történetüket! Az ottani úttörővezetők sokkal nehezebb feltételek között dolgoztak. De nem is lehetett könnyű dolguk az „első fecskéknek”. Nemcsak az egyre távolodó idő, az eleven emlékezés is megszépíti az akkori úttörőéveket. És hajdani úttörővezetőink kifogyhatatlan ötlettára! Ki hinné, hogy Pataki Feri bácsi irányításával „micsuri- ni” kertet ápoltunk, s a kertben, betonmedencében — melyet szintén Feri bácsi épített — teknősbéka, halak és mindenféle vízinövények voltak. A medence vizét az ereszcsatorna táplálta. Mi az első szavazókat kint a földeken, kombájnokon és aratógépeken köszöntöttük mezei virágcsokorral. Az úttörőavatáson igazi katonák működtek közre. Mi szép emlékként őrizzük a zászló- felvonásokat is. „Büszke Tátra ormán villámok cikáznak ...” — így kezdődik a szlovák himnusz. Hogy tudta megtanítani velünk Rucz Lajos bácsi, hogy még ma is tudjuk, magyarul és szlovákul is?! Feleségével együtt ők vitték először a Bükkbe a tanyasi gyerekeket. Nagyon nagy dolog volt ez akkor! S el tudták érni azt is, hogy a végzős nyolcadik osztály tanulói vizsgabizottság előtt négyes körüli átlagteljesítményt nyújtottak. És az emlékek sorát lehetne folytatni. Ha staféta,, legyen az a javából! Mi lenne, ha a Népújság hasábjain megírnák legszebb emlékeiket mozgalmunkról a volt tanyasi úttörővezetőink? Sok száz úttörő nevelődött fel a kezük alatt. Minden tiszteletem az övék. Vajon hányán kaptak közülük úttörővezetői kitüntetést? Jantyik István . csapatvezető. Kállai Éva úttörőcsapa1, Ecsegfalva Nos, mi készséggel adunk helyt hasábjainkon a visz- szaemlékezéseknek. Teherautó-rally? Reggel fél nyolcra jöttem dolgozni 1986. április 2-án. Velem szemben jött egy tehergépkocsi. Sebességét megítélni nem tudom, de félelmetes gyorsasággal haladt el az állomás, a posta és a bolt előtt. Ebben az időben érkezik a fél 8-as szolgálati vonat, ilyenkor indulnak a gyerekek a MÁV-telepről iskolába, óvodába. Többek között az én két óvodáskorú gyermekem is — öt és hat és fél évesek — egyedül indultak el. Én kerékpárral utánuk. A rettenetesen közlekedő gépkocsi olyan porfelhőt kavart, hogy meg kellett állni, mivel semmit sem láttam. A teherautó végigrohant a MÁV-lakótelepen, ott hirtelen megfordult, és legalább ilyen iramban jött visszafelé a hátam mögött. A vasúti raktár előtt hirtelen elfordította a kormányt, és hirtelen fékezett. Ekkorra már odaért egy szolgálatból hazatérő vasutascsoport — tőlük alig egy méterre állt meg csikorogva az autó- Nyílt az ajtó, és óriási derűvel kiszállt két-három rakodómunkás, és a fiatal sofőr. Amikor szóvá tettem neki, hogy mit művelt, és hogy képzeli, hiszen ott jönnek a gyerekek, azt válaszolta, hogy ő nem látta a gyerekeket. Kérdem én, hogyan lehet jogosítványt adni ilyen figyelmetlen sofőr kezébe? Nekik egyszerű játék volt az egész — és sajnos ez nem ritka eset! A lakóteleppel szemben van a rakterűiét, a telep végében a sertésrakodó. Főleg a dombegyházi és a kever- mesi tsz rakodik itt. Egy éve történt például, hogy olyan gyorsan jött egy teherautó a posta előtt a telepre, hogy a vezetőfülke mögül az óriási IFA-pótke- rék lerepült az útra, és a bolt oldalánál állt meg. Ettől körülbelül öt méterre épp egy kismama ballagott a boltba kétéves kisfiával... Az is megtörtént már, hogy a posta előtti kanyarban a gyorsan hajtó gépkocsiról épp az orrom előtt esett le egy hízó. A sofőr észre se vette, úgy üzentek neki, állítólag többet is elhagyott. Sáfri Lajosné Lökösháza * * * (Az április 2-án „rallyzó” te- hetautó rendszámát továbbítjuk az illetékeseknek.) Törvénytár A Magyar Közlöny 8. (1986. március 13.) számából: 1986. évi 4. tvr. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról. 1011.1986. (III. 13.) Mt. h. Egyes veszteséges, vagy alaphiányos vállalatokra vonatkozó rendelkezésekről. A Magyar Közlöny 9. (1986. március 20.) számából: 7.1986. (III. 20.) Mt. rend. Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok JövedeVemszabályozásáról szóló 45,1984. (XI. 6.) Mt. számú rendelet módosításáról. 2/1986. (III. 20.) MM. A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) Mt. számú rendelet végrehajtásáról szóló 9,1981. (VI. 13.) MM számú rendelet módosításáról. 6/1986. (III. 20.) PM. A magánszemélyek által mások részére folytatható számviteli és (lgyvitelszervezési tevékenység szakképesítési feltételeiről szó(ó 4,1983. (II. 23.) PM számú rendelet módosításáról. A Magyar Közlöny 10. (1986. április 1.) számából: 9.1986. (VI. 1.) Mt. rend. A nemzeti gondozottakról szóló 28,1966. (XII. 18.) korm. számú rendelet módosításáról. 5 1986. (IV. 1.) MÉM. A mező- gazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25 1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet módosításáról. * * * A Munkaügyi Közlöny 3. (1986. február 1.) számából: 2 1986. (II. 1.) PM számú rendelet az egyes szociális, kulturális juttatásokról szóló 44 1984. (XI. 16.) PM számú rendelet módosításáról. 101 1986. (Mű. K. 3.) ÁBMH számú utasítás az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal statisztikai adatgyűjtési rendszeréről, és annak működtetéséről szóló 104 1983. (Mű. K. 8.) ÁBMH számú utasítás módosításáról. A Munkaügyi Közlöny 4. (1986. február 15.) számából: 1008 1986. (II. 13.) Mt. h. számú határozat az 1986. évi munkaszüneti napok körüli munkarend változtatásáról. Kivitelezők figyelmébe! Folyó év március közepén pályázati felhívást tettünk közzé Szentes, Csongrád, Makó és Szarvas belterületén létesítendő geotermikus energiahasznosító berendezések kivitelezési munkáinak I. ütemére. A következő II. ütem a kutak mellett létesítendő hőközpontok munkáit tartalmazza. Kivitelezési határidő ez év vége. A pályázati anyagot április 26-tól tudjuk megküldeni. Benyújtási határidő: folyó év május 26. Előzetes érdeklődés a bonyolítónál: Balogh Jenő főmérnök, GEO—THERMAL Műszaki Fejlesztési és Hasznosítási Kisszövetkezet, Budapest, Júlia u. 15. 1026. Telefon: 563-475, 563-464.
