Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TAKÁCS LAPJA 1986. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM KISZ-kiildöttértekezletekröl jelentjük Benke Valéria felszólalása a gyulai tanácskozáson A KISZ közelgő XI. kongresszusára készülve me­gyénkben is folytatódtak a városi küldöttértekezletek. A hét végén, egy héttel a KISZ megyei küldöttgyűlése előtt Békéscsabán, Gyulán és Orosházán gyűltek össze az ifjúkommunisták, hogy összegezzék az elmúlt idő­szak mozgalmi munkájának tapasztalatait és meghatá­rozzák a következő évek legfőbb teendőit. Békéscsaba Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban április 19- én, szombaton reggel 9 óra­kor Kulcsár Edit, a KISZ városi bizottságának első titkára nyitotta meg a vá­rosi küldöttgyűlést. Megál­lapította, hogy a meghívott 210 küldöttből 186-an jöttek el. Az elnökségben helyet foglalt — többek között — K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának tagja, dr. Lovász Matild, a megyei pártbizott­ság titkára, Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Nagy Mihály, a KISZ KB munkatársa és Sasala János, a városi ta­nács elnöke. Az első napi­rendi pontban a KISZ vá­rosi bizottságának írásos be­számolójához Kulcsár Edit tett szóbeli kiegészítést. Ezt követően a pénzügyi ellen­őrző bizottság írásos beszá­molóját Hursán János, a bi­zottság elnöke egészítette ki. A hozzászólások sorát Berki Lászlóné (baromfifeldolgozó vállalat) kezdte meg. Mon­dandóját a fiatalok termelő munkában való részvételére összpontosította. Elmondta, hogy a fiatalok munkájának is köszönhető, hogy tavaly teljesítették vállalásaikat, megfeleltek a vállalattal szemben támasztott követel­ményeknek. Valastyánné Vízhányó Júlia (Kner Nyomda) arról beszélt, hogy sajnos előfordul: a fiatalok nem a képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő munkát kapnak. A minőségi munka díjazása sem megfe­lelő. Égető problémának ne­vezte, hogy növekedett a munkaidőn túli munkaválla­lás, ami a társadalmi-közös­ségi élettől vonja el a fia­talok energiáit. Zsóri Kata­lin (kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­ző) azt szorgalmazta, hogy a jövőben növekedjenek a KISZ-tagokkal szemben tá­masztott követelmények. Az úttörőket az eddigieknél jobban fel kell készíteni a KISZ-életre. A hozzászólás után általános iskolások szellemes paródiával jelle­mezték az úttörő- és KISZ- élet fonákságait. Katona Já­nos (Újkígyós) tolmácsolta, hogy a kígyósi KISZ-esek szerint a KISZ megújulásá­nak egyik alapja az eddigi­eknél jobb szervezés, a mi­nőségi és mennyiségi mun­ka megbecsülése. Fontos, hogy a KISZ előrelépjen a politikai képzésben is. Kom­pár László (tégla- és cse­répipari vállalat) először a moszkvai VIT-en szerzett tapasztalatait ismertette, majd javasolta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban az építőanyagok ártámogatását meg kellene szüntetni. Az így felszabadult pénzt a fia­talok kapnák, ezzel javulna az első • lakáshoz jutásuk esélye. Szász Anikó, a man­dátumvizsgáló bizottság je­lentését ismertette, majd Kalmár Zsolt városi úttörő­elnök értékelte a KlSZ-út- törő kapcsolatokat. Áchim Mihály a politikai képzési munkabizottság tevékenysé­gét elemezte. Kritikusan szólt a felerősödő negatív tendenciákról. Tábor Antal, a városi szakmaközi bizott­ság titkára a szakszervezet és a KISZ együttműködésé­ről beszélt. Banadicsné Lo- ránd Ibolya, a HNF városi bizottságának titkára a nép­front fiatalokkal való fog­lalkozását foglalta össze. Fekete Gábor (KSH) java­solta, hogy a városi KISZ- bizottság jobban támogassa a fiatalok körében a számítás- technika népszerűsítését, a számítástechnikával való foglalkozást vegye be prog­ramjába. A plenáris ülés legnagyobb visszhangot ki­váltó felszólalását Bagi Sán­dor (közúti igazgatóság) mondta el. Felhívta a figyel­met a fokozódó társadalmi aránytalanságokra, és arra, hogy a KISZ-esek sokszor nem tudják, mint tekintse­nek követendő magatartás­nak. A szünet után a küldött- gyűlés rétegszekciókban folytatta munkáját. Az ipari, az élelmiszergazdasági, az értelmiségi és a tanulói szekcióban a sajátos problé­mák kerültek terítékre. A szekciók megalakították a rétegtanácsokat és megvá­lasztották a tisztségviselő­ket. Hegedűs Pál, Zsibrita Mátyás, Balázs Zsolt és Endrész Adrienne rétegta­nácselnökök után dr. Sze- menyei Sándor, a városi pártbizottság titkára a vég­rehajtó bizottság értékelését ismertette a városi KISZ- bizottság munkájáról. Somi Magdolna (ÁÉV) a lakás­kérdést érintette. K. Papp József, a párt Központi Ellenőrző Bizott­ságának tagja az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben üdvözölte a küldöttgyű­lést, majd egyebek mellett a következőket mondta:- A beszámoló a szóbeli kiegészítéssel és a hozzászó­lásokkal együtt jól értékeli a város fiataljainak munká­ját, magatartását. A beszá­moló legfőbb erénye, hogy kritikusan és önkritikusan foglalkozik a szervezeti élet­tel, a politikai, ideológiai ne­velőmunkával, az érdekvé­delemmel, a gazdasági épí­tőmunkával, a rétegpoliti­kával, valamint a szabad­idős és sporttevékenységgel. A határozati javaslatban megjelölt feladatok megfe­lelnek a párt Központi Bi­zottsága 1984. októberi ifjú­ságpolitikai állásfoglalásá­ban megfogalmazott követel­ményeknek, amelyeket a Po­litikai Bizottság irányadó­nak jelölt meg a KISZ XI. kongresszusa előkészítésére. A feladatok ismertek mind­annyiunk előtt. Ügy vélem, helyességüket sem vitatja senki. A megvalósításuk módja okozza a legnagyobb gondot, amire pontos recep­tet nem lehet adni. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a gazdasági építőmun­kában gyakran hangoztat­juk: a magyar gazdaság nem tudott megfelelően alkal­mazkodni a gyorsan változó helyzethez, lassú a felzárkó­zás a világszínvonalhoz. Majd így folytatta: — „Leg­alább ennyire kifogásolhat­juk azonban politikai mun­kánk alkalmazkodóképessé­gének lassúságát, a politikai reagálás, meggyőzés elmara­dását, a politikai kiállás gyengeségét. Ez azonban ko­rántsem a KISZ problémá­ja. Sajnos ez valamennyi po­litikai szervezet, mozgalom munkájára jellemző.” Végül úgy értékelte, hogy a kül­döttgyűlésen megfogalma­zott célok alkalmasak a bé­késcsabai fiatalok mozgósí­tására, ha azokat tettekre is tudják váltani. Szót kapott Fodor Tünde és Kozma Já­nos, majd Szabó Béla is­mertette a KISZ megyei bi­zottságának értékelését a városi KISZ-bizottság tevé­kenységéről. összesen 70-en kértek szót. A dokumentumokat a küldöttek két ellenszavazat­tal elfogadták. Végül vá­lasztásra került sor. A vá­rosi KISZ-bizottság első tit­kára ismét Kulcsár Edit, titkára Szabó Zoltán lett. Gyula A Gyulán és vonzáskörze­tében — Eleken, Kétegyhá- zán, Lökösházán — élő és dolgozó több mint 4 és fél ezer KISZ-es képviseletében ülésezett szombaton a városi küldöttgyűlés. A tanácskozá­son — a küldöttek mellett — részt vett Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke, Várai Mihály né, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Bakos Sándor, a KISZ KB osztályvezetője, Kozák Ferenc, a megyei KISZ-bizottság titkára, dr. Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Takács Lőrinc tanácselnök és a város társadalmi, politikai életének több más vezetője. KONGRESSZUS A KISZ-bizottságnak és a pénzügyi ellenőrző bizottság­nak az előző küldöttgyűlés óta végzett munkájáról ké­szített írásos beszámoló — amelyhez a KISZ-bizottság titkára, Szabadosné Bécsi Katalin szóbeli kiegészítést fűzött — kritikusan, helyen­ként önkritikusan elemezte a városban és környékén vég­zett ifjúságpolitikai munkát. Elismeréssel szólt arról, hogy a tömegpolitikai munkában új színt és formát hozott az ifjúsági fórumok rendszere és hogy népszerűek voltak a politikai megemlékezések, különösen kedveltek a tava­szi ünnepségek. A KISZ- szervezetekben növekvő fi­gyelmet fordítanak a terme­lőmunkára és a tanulmányi feladatokra. A diákok életé­ben egyre nagyobb súlya van az önképzésnek és szívesen, tömegesen mennek az építő­táborokba. Növekedett a KISZ taglétszáma, felelősség­teljesebb a párttaggá nevelő munka, Több figyelmet kap­nak az úttörők. Az érdekvé­delemben általánossá váltak az üzemi négyszögek. Az If­jú Gárda — növekvő lét­számban és aktivitással — betölti hivatását. Űj ifjúsági klubok alakultak, néhányuk kimagasló munkát végez. A Jókai Művelődési Ház fel­újításával és új vendéglátó- egységek átadásával javul­tak a szórakozási lehetősé­gek. A városban diáktanács alakult, amely — működésé­nek gyengéi ellenére is — több diákrendezvény szerve­zését kezdeményezte. Nép­szerűek voltak a városi tö­megsportrendezvények. A KISZ-bizottság rámuta­tott a kedvezőtlen jelensé­gekre is. Így — olvashattuk a oeszámolóban — kevés a KISZ-ben a jó propagandis­ta, a brigádmozgalomban pe­dig csökkent az iskolák, és az óvodák patronálására tett vállalások száma. A kommu­nista műszakok szervezésénél gyakran elmarad a konkrét cél ismertetése, és a városi KISZ-esek védnöksége, az Élővíz-csatorna környezeté­nek rendezése sem úgy ha­lad, ahogy megálmodták. A gazdasági munkaközösségek­be, szakcsoportokba tömö­rült fiatalok egy részét el­vesztette a szervezet, a kö­zépiskolákban pedig a tanul­mányi mozgalom megszűnése utáni űr miatt szomorkodik a KISZ. Egyes helyeken javíta­ni kellene a formálissá vált taggyűlések hangulatán, itt- ott növelni a párttagajánló taggyűléseken az aktivitást. Kevés a jó ifivezető, az ér­dekvédelemben pedig a kez­deményezőkészség. Alig van a városban és környékén tar­talmas szórakozásra alkal­mas intézmény. A tömeg­sportban csökkent a rendez­vények, és ezzel együtt a résztvevők száma. A KISZ- szervezetek — összes gond­juk ellenére is — eredmé­nyes időszakot zártak. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál Nigériába utazott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ibrahim Ba- damosi Babangida vezérőr­nagynak, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság elnökének meghívására vasárnap hiva­talos, baráti látogatásra Ni­gériába utazott. Kíséretében van Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyet­tes, Melega Tibor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese, Reményi Gyu­la altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnö­kének első helyettese és Bende József, hazánk lagosi nagykövete, aki Nigériában csatlakozik a küldöttséghez. Magyarországnak Fekete- Afrikában Nigéria a legfon­tosabb kereskedelmi partne­re. A látogatás egyik fő cél­ja az, hogy Magyarország a jövőben is biztosítsa magá­nak az értékes nigériai pia­cot, egy olyan időszakban, amikor az afrikai ország gazdasági problémái miatt szigorú takarékosságra kény­szerül. Losonczi Pál és kísérete különrepülőgépen érkezett Lagos, a nigériai főváros nemzetközi repülőterére. Ma­ga az ünnepélyes fogadtatás az állami vendégház előtt zajlott le. Itt várta a ma­gyar vendéget Ibrahim Ba­bangida elnök. A himnuszok elhangzása után Losonczi Pál ellépett a tiszteletére felsorakozott dísz­egység előtt, majd üdvözölte a fogadóbizottság tagjait, köztük katonai vezetőket, a szövetségi kormány több tagját. A vendégház bejára­ta előtt a két államférfi üd­vözlő beszédet mondott. A magyar—nigériai hivata­los tárgyalások ma kezdőd­nek. Kommunista műszakok Lenin születésének 116. év­fordulója alkalmából szom­baton kommunista műszakot tartottak a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóság átrakókör­zeteiben és a csapi állomá­son. Több mint kétezer ma­gyar, s számos csehszlovák és szovjet vasutas vett részt a közös munkában. Szegeden csaknem a fél vá­ros lakosságát érintő kom­munista műszakot tartottak a vállalatok, gyáregységek és szövetkezetek. A kommunista műszakon végzett munka ellenértékét a legtöbb vállalatnál a la­kásfejlesztési alap bővítésé­re, továbbá a társadalmi ösz- szefogással megvalósuló vá­rosi műjégpálya építésére fordítják. A Kőolajkutató Vállalat szolnoki központjában és hajdúszoboszlói, egri, szege­di, orosházi üzemeiben 3300- an dolgoztak ezen a napon. Keresetüket, több százezer forintot a vállalati lakásépí­tési alap céljára és a nyug­díjas bányászok támogatásá­ra ajánlották fel. A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni központjá­nak több mint 1000 dolgozó­ja, a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kilenc erdészetében csaknem 3000- en, a Visontai Gagarin Hő­erőműnek mintegy 500 dol­gozója vett részt a kommu­nista szombaton. 189 atléta a Schweppes Kupáért Őrzi hírnevét a békéscsabai gyaloglófesztivál Hudi Rudolfné, a Postás SE gyaloglója a 10 km-es bajnoki cím mellé átveszi a legjobb eredményért járó Schweppes Kupát William G- Warrendertől, a világhirű angol üdítő­ital-ipari cég technikai igazgatójától Vasárnap reggel 7 óra előtt néhány perccel Kátai István indítóbíró néhány­szor belefújt sípjába, majd eldörrent a rajtpisztoly, s ezzel elkezdődött a nyolca­dik alkalommal meghirde­tett békéscsabai gyalogló- verseny, a Schweppes Ku­pa. A legnépesebb mezőny a férfiak 10 kilométeres ver­senyében állt rajthoz (40 induló), a legnagyobb ér­deklődés azonban érthetően, a bajnoki címért is zajló női 10 és férfi .50 kilométe­res gyaloglók versenyét kí­sérte. A nőknél a lehető legegyszerűbb taktikát vá­lasztotta a Postás SE mini­atlétája, Hudi Rudolfné: az első méterektől az élre állt, és tempóját igyekezett fo­kozni ... Féltávnál már érezhető volt, hogy a bajno­ki címre ugyancsak esélyes (Folytatás a 8. oldalon.) Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szocialista Magyarországért!

Next

/
Thumbnails
Contents