Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
1986. április 19-, szombat fl galagonyalepke hernyói veszélyezlelik gyümölcsfáinkat! KERT, HÁZTÁJI A galagonyalepke (Aporja crataegi) egész Európában megtalálható, hazánkban is ismert és mindenütt előforduló, polifág kártevő. Hazánkban — és megyénkben is — az utolsó nagyobb tömegszaporodása (gradáció- ja) és kártétele 1950—55. között fordult elő. Azóta Békés megyében jelentős kárt sehol sem okozott. A konkrét kárt okozó hernyók erősen polifágok, különösen a szilvát, almát és a cseresznyét kedvelik, de a berkenyén, galagonyán és a tölgyön is gyakran megtalálhatók. Jelenleg az úgynevezett „kis téli hernyófészekben” áttelelt és döntő többségében még L2-es fejlődési fokozatú hernyók már aktívak és a fakadó rügyeket, fiatal leveleket károsítják. A sötét színű és szőrös hernyók igen hasonlítanak az aranyfarú lepke hernyóira. A galagonyalepke hernyói azonban egyszínűek, légzőnyílásaik nem fehérek és mindig hiányzik róluk az aranyfarú lepke hernyóira jellemző és a test közepén található két piros színű kitolható szemölcs. Később egész testüket fehér szőrözet borítja, fejük és lábaik feketék. Hátukon három hosszanti fekete és két vörös- vagy sárgásbarna csíkot viselnek. Teljes kifejlettségükkor 4-5 centiméter nagyságúak. A hernyók növekedésük folyamán egyre több táplálékot igényelnek és gyakran tarrágást idéznek elő. A tarrágás következtében a fák termésüket nem tudják kinevelni, sőt termőrügyképzésük is erőteljesen mérséklődik és ezzel a következő évi termésük is kimarad. Az alvó rügyek kihajtásával tartalékaikat felhasználják, emiatt a fagyra érzékennyé válnak és a másodlagos károsítok tömeges fellépését segítik így elő. Most a legerősebb fertő- zöttség a keleti határszélen, Geszt, Mezőgyán, Sarkadke- resztúr térségében észlelhető, ahol a fertőzöttség alapján tarrágás várható, de megtalálható a kártevő például Gyulán és Tótkomlóson is. A jelentősebb károk megelőzése érdekében ezért már most, a fiatal hernyók ellen haladéktalanul védekezni kell. A leginkább veszélyeztetett fák (szilva, alma, ezek díszváltozatai, cseresznye és meggy) átvizsgálásával a fertőzöttséget fel kell deríteni és a védekezést minél rövidebb idő alatt el kell végezni. A gyors kilombosodás miatt ez nem könnyű feladat. A száraz leveleknek tűnő, többnyire az ágvégekről lelógó és 1-5 darab összesodort levélből álló, úgynevezett „kis téli hernyófészkek” ma már nehezen ismerhetők fel, de a fertőzött ágvégeken kialakuló kárkép, a levelek gyenge fejlődése és a fertőzöttség felismerését elősegíti. A védekezésre piretroidok (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC), illetve szerves foszfor- savészterek (Ditrifon 50 WP, Unifosz 50 EC) egyaránt használhatók. A javasolt védekezőszerek hatásosak az aktívvá vált aranyfarú lepke hernyói ellen is. Tehát ahol aranyfarú lepke fertőzése még előfordul, a két kártevő ellen ugyanazon készítménnyel, egyidejűleg lehet védekezni Virágzó gyümölcsfa — a méhek védelme érdekében — rovarölő szerrel nem kezelhető, ezért felhívjuk a figyelmet a vonatkozó munka- és egészségvédelmi óvórendszabályok szigorú betartására. Jaki Jenő, Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás nz alkoholfogyasztás és a hasnyálmirigy betegségei Hasnyálmirigyünkről a köztudatban ritkán esik szó, hiá\ E 1 szen az fjV I ■■ l (3 Imái egészséges sj IN/ sg) ember legA* LJ /// feljebb a gyomrára gondol táp1 I lálkozása alkalmával. E fontos, működésében nélkülözhetetlen tápcsatornái mirigy az egyre nagyobb számban előforduló betegsége révén, újabban sokat szerepel már a diagnózisok között. Az enyhe gyulladásos formában előforduló betegsége — mint például epekövességben — régen ismert, általában az epeműtét után meg is nyugvó folyamat. A rákos betegség mint régen, most is található. Ami egyre gyakoribb és aggasztó méretekben tapasztalható, a heveny hasnyálmirigy-gyulladás. Igen magas a halálozási arány a modern gyógyítási lehetőségek ellenére. Oka általában az értelmetlenül nagy étkezésben, a sokszor párosuló, tetemesebb mennyiségű alkohol fogyasztásában keresendő. Nagyobb arányban fordul elő kövér, keveset mozgó, étkezési és ivási kényszertől szenvedő embereken. A férfiak valamivel magasabb arányban vesznek részt, mint a nők, ebben a kórformában. Az alkohol túlzott fogyasztására, mint okra visszavezethető hasnyálmirigy-gyulladás heveny és idült formára osztható. A heveny forma életveszélyes, életben maradás esetén további, hosszas orvosi kezelés, esetleg műtét válik szükségessé. A tapasztalatok szerint ebben a vészekkel terhelt hajóban éppen a középkorú, jó munkabírású, életrevaló, a legváltozatosabb munkakörű, egyébként egészségesnek tartott férfiak utaznak. Ha megúszták az életveszélyt, kevés az, aki úgy ér partot, mintha semmi sem történt volna. Többen válnak rokkanttá. A gyógyításuk óriási orvosi erőfeszítést igényel, intenzív kezelésre van szükség, a betegség heveny szakában sokszor nem lehet biztató véleményt adni. A kórlefolyás igen szeszélyesen szokott alakulni. A hasnyálmirigy gyulladásos jellegű, idült formájában való megbetegedéséről majdnem népbetegség szintjén lehetne beszélni. Csak becslés szintjén a gyomor- és nyombélfekélynél nagyobb számban fordul elő a hasi panaszokkal szenvedőknél. Igen nehéz bizonyítani a hasnyálmirigy károsodásának mértékét, sokszor egyáltalán azt, hogy ennek a szervrésznek a betegségéről van szó. Mindehhez igen költséges eszközös és laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Az idülten alkoholt élvező ember sok éven át jól tartja magát környezetében, amíg lassan megjelennek a szervkárosodások tünetei. Nem is mindig hasi panaszokkal kerülnek orvoshoz, lehetséges, hogy agyi tünetek kerülnek előtérbe. A hasnyálmirigy betegségét jelzik a felhasi tompa fájdalmak, melyek evéstől függetlenek lehetnek, éjjel fokozottabbak, a puffadás, néha indokolatlannak tűnő hasmenés, az étvágy gyengülése, kedvtelenség, a munkakedv lanyhulása, sokszor a soványodás, cukorbajos tünetek. A mirigyes szerv alkohol iránti érzékenysége egyénenként változó, bizonyos, hogy öröklött tényezőktől is függ. Az sem közömbös, hogy főleg tömény, vagy inkább híg alkoholkészítményt fogyaszt valaki; hogyan táplálkozik, fogyaszt-e rendszeresen fehérjedús ételt, milyen a vitaminfelvétele. Az idült formájú, alkoholos eredetű hasnyálmirigygyulladás, mint betegség is áletet rövidítő elváltozás. A kialakult szövődményeket hosszas kezelés, vagy műtét igyekszik korrigálni. A beteg jó együttműködése esetén is sokszor bizonytalan a jó kimenetel. Vannak időben kioltott, káros tüzek, jó eredménnyel gyógyult esetek is. Az alkohol okozta ártalmak közül — csak a hasnyálmirigy betegségeit érintve is — fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az élvezeti szerek kulturált, ártalmatlan mennyiségben való, alkalmanként történő fogyasztása sok családi, társadalmi és főleg egyéni tragédia megelőzését tenné lehetővé, ha a szenvedélytől sújtott ember időben ismerné fel a belátható következményeket, ha időben nyúlna a segítő kéz felé, mely sokszor közelebb van, mint a pohár. Dr. Libor János, belgyógyász főorvos GYEREKEKNEK TÖRÖ ISTVÁN: Mesés utazás Előtted van Úszód, a Dunát átúszod, ott füstölög Cec.e, vág a Zoli esze. cseresznyézek Létán, fenn a magas létrán, ha meglelem Tököt, eszem egy kis tököt, de messze van Tákos, a lovam is álmos, megpihenünk Kéken, s továbbmegyünk kéken, közeleg már Gyula, ebéddel vár Gyula. BÍRT ALÁN FERENC: Labdapattogtató Egyelőre csupasz a világ Kétkettőre ébrendnek a fák Három hatra menekül a fagy Hat kilencre kipattan a mag Üsd ki tízre cseresznyevirág Tizenegyre kész a koronád Gyertyatartó jegenyejogar Vaskoppantó az ég betakar Egy a falra lepereg az év Tíz a földre szívem a tiéd Tavaszi fáradtság a közutakon A fáradtság állapota jelentkezhet fizikai, vagy szellemi munka után- Fő oka az idegsejtek kifáradása. Ez gátlást okozó anyagcserefolyamatokat indít meg és álmosságot okoz. Létre jöhet ez az állapot az izmok kifáradásánál is. A központi idegrendszer funkciói bonyolultak, vezetés közben különböző pszichológiai, biológiai, kémiai és hormonális funkciók működése érvényesül. Lehet merev, lehet laza az izomzat, így a hirtelen fékezésnél, gázadagolásnál erre is kell ügyelni, mert feszes izomzat- tal darabossá válik a mozgás, s így az egyenetlen cselekvés egyéb kritikus helyzetben döntően befolyásolja a folyamatos vezetést. Különösen fontos ez érzékeny, reumatikus betegtünetekkel küszködő személyeknél. A felső végtagok funkcióját nagyban befolyásolja a nyaki gerinc- és vállizomza- tának állapota, ami különösen hátratekintéskor gátolja a helyes észlelést, a kitérést. A vezetés közben vegetatív funkcióink minden szervünkre kihatnak, így a látásra, a vérnyomásra, a szívműködésre és a légzésre. Látásunk erős fényre romlik, a pupilláink szűkülnek, ezért a mélybe látás bizonyos fokig csökken, ugyanakkor a közeire és oldalra látás jó. A ködös, szennyezett légtérben szürkületkor pupillánk kitágul, csökken a látásélesség, fokozottabb igénybevétel következtében emelkedik a szemgolyó benyomásának mértéke, ez fejfájást okozhat. HUTÓ — MOTOR Kritikus helyzetekben hirtelen megemelkedik, vagy csökken a vérnyomás, ezért melegséget, vagy dermedtség érzését keltheti, ennek következtében fokozódik a félelem, gyorsulhat a szívműködés, vagy ijedtség következtében olyan érzést kelt, mintha „megállt” volna a szívműködés- Ezek az érzések pillanatok töredéke alatt játszódnák le, de a vezető egyenletes, folyamatos tempóját megzavarhatja, bizonytalanná teheti. Ijedtség esetén a légzés felgyorsulhat, ennek következtében az oxigén-utánpótlás a központi idegrendszerre kihat, s türelmetlenséget, feszültséget eredményezhet, vagy légzéscsökkenés esetében oxigénhiány miatt ájulásszerű érzés alakulhat ki. Ez utóbbi különösen a fiataloknál, az előbbi előrehaladott korúaknái gyakoribb. A hormonális változások, különösen női vezetőknél, jelenthetnek veszélyhelyzetet. A gyógyszerszedőknél a vegetatív tünetek „furcsa” helyzeteket produkálhatnak, hőhullámot, bágyadtságot, rejtett agressziók felszínre törésének érzését, vagy éppen bizonytalanságot tapasztalhatnak. Ismeretes, hogy minden ember más és másképp érzi meg az autóvezetés pszichológiáját. Vannak neurotikus, szorongó, bizonytalan típusúak, akikre fokozottabban hat az időjárás, az élethelyzetekből adódó konfliktusok, ezért indokolt az önismeret, saját értékrendszerének, teherbírásának felmérése, helyes kritikai mérlegelés képességének megfelelő álláspontja. Felelősségérzet hiánya nélkül életveszélyt jelenthet a vezetés önmagára, környezetére vonatkozóan. Téves az az elgondolás, hogy a „vezetés megnyugtat”. Megszámlálhatatlan reflex láncsorozatának összességéből áll a gépjárművezetés, elég egy-egy láncszem kiesése ahhoz, hogy kisebb-na- gyobb kár kialakuljon. Még kisebb figyelmetlenségek mögött is meghúzódhatnak olyan aprónak tűnő veszély- források, amik végzetessé válhatnak. dr. Baly Hermina pszichiáter „Gyerekek fözökanállal” ÉTELRECEPT Ez a címe annak a vaskos kötetnek, amelyet a Magyar Konyha kiadványaként két évvel ezelőtt jelentettek meg. Korábban a népszerű magyar gasztronómiai folyóirat pályázatot írt ki, a díjnyertesek, a legsikeresebb ételreceptek kaptak helyet a napok alatt elkapkodott kötetben. A pályázók között volt a békéscsabai, akkor 13 éves Halász Julianna is; a könyv 146. oldalán olvasható a „mű” leírása, amelyet most rovatunk- is közöl. Felkérésünkre egy újabb, nemcsak fiataloknak ajánlható receptet is készített a most első osztályos gimnazista. Banánhab csokival Hozzávalók: 2 dl tejszín, 2 banán, 2 tojásfehérje, 10 dkg porcukor, 5 dkg tejcsokoládé, 1 narancs. A tejszínből kemény habot verek, belekeverem a villával péppé tört banánt- A tojásfehérjét a porcukorral habbá verem, majd a kétféle habot óvatosan összekeverem és poharakba töltöm. A tetejükre csokoládét reszelek, félbevágott narancsgerezdekkel díszítem. Mindentbele-saláta Hozzávalók: 4 héjában főtt burgonya, 3 csomag retek, 4 keményre főtt tojás, 2 alma, 4 evőkanál konzerv- (főtt) zöldborsó, 3 csemegeuborka, 2 csomó újhagyma, 3 paradicsom, 1 zöldpaprika, 1 tubus majonéz, 2 dl tejföl; ízlés szerint citromlé, cukor, só, őrölt bors. Meghámozom az almákat, . apró darabokra vágom és megforgatom a citromlében (azért is, hogy meg ne bar- nuljanak). A burgonyát, a zöldpaprikát kis kockákra vágom, a keménytojásokat negyedelem, vékony karikákra szelem a retket, az uborkát és a paradicsomot. Az újhagymát apróra metélem; az egészet összekeverem a zöldborsóval és megsózom. A tejfölt elkeverem a cukorral, a majonézzel és egy kis borsot is vegyítek bele. A zöldségeket leöntöm ezzel az öntettel. Egy-két órára hűtőszekrénybe rakom. Aki tartalmasabbá, laktatóbbá akarja tenni, tehet még bele apróra vágott párizsit és reszelt sajtot is. 'legyünk egy kis történeti áttekintést az akvarisztika terén! Az akvárium életben tartása alapvető természeti törvényeken alapszik: az állat és a növény ellenkező gázcseréjén. De hiába ez a kézenfekvőnek látszó megállapítás. Azt kell látnunk, hogy az akvarisztika Európában csak a XVIII. sz. végén születik meg. A mikroszkóp első szerelmese, A. van Leeuwenhoek holland természettudós (1632—1723) holmi porcelán- és cserépedényekben tartott halakat, növényeket, hogy vizsgálataihoz elegendő anyaga legyen kéznél. A biológiai egyensúlyról azonban még nem volt fogalma. J. Priestley (1733—1804) kísérleti úton felfedezi az oxigént és lehetővé teszi A. L. La- voisier-nak (1743—94),. hogy kísérleteivel megdöntse a közel 100 éves flogiston- elméletet. Ö jött rá a légzés mibenlétére, hogy a légzés tulajdonképpen égés. Az alsóbbrendű állatok légzésére Spalanzani jött rá (1779), lényegét ő világította meg. Csak később bizonyosodott be, hogy a légzés mellékterméke a széndioxid, s hogy a vízi állatok a vízben oldott oxigént használják föl légzésükhöz. A növények gázcseréje, mely az állatokéval ellentéÉLÖSDR0K tes, felfedezője a holland J. Ingenhouss (1730—99). Harmincnyolc évvel ^césőbb a víz gázegyensúlyát H. Ward (1837) bizonyította azzal az állításával, hogy csak akkor lehet egyensúlyt létrehozni a vízben, ha állatok és növények egyszerre vannak jelen. Ugyanebben az időben Johnston is ezen eredményen munkálkodott. így ők ketten az akvárium feltalálói. A nagyközönség tudtára 1850-ben hozták, amikor Warrington építi az első, üveglapokból összeállított medencét és ebben növényeket és pikóhalat tartott. 1855-ben Philip Henry Grosse használja megjelent munkájában az akvárium szót. Így az akvarisztika bölcsőjét Angliában ringatták, bár a név latin eredetű: Aqua = víz, aqua viva = élő víz, vi- várium = állattartó, aquarium = víziállat-tartó. A magyarországi akvarisztikát 1907-től, Krenedits Ferenc „Aquariumi tanul- mány”-ának megjelenésétől számítjuk. Az eltelt nyolc évtized alatt nagyon sokat fejlődött az akvarisztika, technikailag és tudományosan is. A kettő egymástól nem választható el; régen sem, amint láttuk, de ma már egyáltalán nem. Mivel a munkám és tárgya személyes megfigyelés, így a továbbiakban csak erre szorítkozom. * * * Amikor a gondolat megfogant, hogy jó lenne a természet egy kicsiny darabját behozni a szobába, megindult a fantázia, valamint a lehetőség és a realitás párharca: mekkora medencét, milyen halakat, milyen növényeket, technikai felszereléseket, stb. lehet elhelyezni a lakásban. A legfontosabb kérdés, mire kapok engedélyt a szüleimtől. Tisztázni kell a lakás adta lehetőségeket is. Mindig ideális körülményeket szabad csak teremteni, ha ez nem lehetséges, le kell mondani a kedvtelésről! Az akvárium legyen a szoba .dísze, olyan helyre kerüljön, ahol a reggeli nap első sugarai érhetik az akváriumot (továbbiakban medencét). Ez a halaknak és a növényeknek egyaránt a legjobb. Minderre belátásom szerint lehetőséget biztosítottak. (Folyt, köv.) Juhász Gertrud gimnáziumi tanuló Megfigyeléseim az akváriumról
