Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
1986. április 19., szombat o flz MSZMP KB közleménye a kongresszusi zászlók és kongresszusi oklevelek adományozásáról Az MSZMP XIII. kongresszusánál« és felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére az élenjáró kollektívák által kezdeményezett szocialista munkaverseny befejeződött. A munkaversenyben részt vevő nagyüzemi kollektívák és szocialista brigádok teljesítménye meghatározó módon járult hozzá társadalmi, gazdasági eredményeink eléréséhez. A munkaverseny kifejezte a párt iránti bizalmat, a politika támogatását, a dolgozók ten- niakarását a közösségi célok megvalósításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését nyilvánítja a munkaverseny kezdeményezőinek, minden résztvevőjének. A Központi Bizottság a munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elért 25 vállalatnak, szövetkezetnek, intézménynek Kongresszusi Zászlót, 80 szocialista brigádnak Kongresszusi Oklevelet adományoz. Kongresszusi Zászló kitüntetésben részesülnek: Videoton Elektronikai Vállalat, Duna Kőolajipari Vállalat, Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, Veszprémi Szénbányák, Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, Papíripari Vállalat, Herendi Porcelángyár, Villanyszerelőipari Vállalat, Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat, Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat, Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát, MÁV Üzemigazgatóság, Záhony, Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat, Soproni Postaigazgatóság, Centrum Áruházak, Budapest, Mineralimpex Magyar Olaj- és Bányatermék Külkereskedelmi Vállalat, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Országos Mentőszolgálat, Bőrker Kereskedelmi Vállalat, Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Nádudvar, Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Nagyréde, Híradástechnikai Szövetkezet, Budapest, '' Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Gyöngyös. A kitüntetések átadására május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából kerül sor. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kitüntetésben részesült kollektívák munkáját. Meggyőződése, hogy a kongresszusi munkaversenyben megnyilvánult felelősségérzet és tenniakarás előmozdítja ez évi feladataink teljesítését és a VII. ötéves tervben megfogalmazott céljaink elérését. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Értékelték az elmúlt évi gazdálkodást Orosházán tegnap, pénteken tartotta igazgatótanácsülését a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása. A lejárt határidejű igazgatótanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után Horváth Pál igazgató számolt be a társulás elmúlt évi tevékenységéről, valamint az idei feladatokról. Többek között hangsúlyozta: a DÉTE területén legfontosabb a gabona- és húsprogram feladatainak teljesítése. Kitért arra is, hogy a VI. ötéves terv végére búzából 6 tonna/hektár átlagot és kukoricából 9 tonna/hektár fölötti hozamot kívántak elérni. A hároméves aszályos időjárás miatt búzából csak megközelíteni tudták a tervet, míg kukoricából elmaradtak a célkitűzésektől. Bővítették kapcsolataikat a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattal, a kutató- intézetekkel és a termelési rendszerekkel azért, hogy a térségben a legkorszerűbb fajták és eljárások kerüljenek mielőbbi bevezetésre. Az igazgató a továbbiakban az ipari növények és zöldségfélék termesztésének tapasztalatait elemezte. Az állattenyésztésről szólva elmondotta: a VI. ötéves terv első- felében dinamikusan fejlődött a sertéstenyésztés. Az elmúlt időszakban 11 tagszövetkezetben végeztek rekonstrukciót, illetve építettek új szakosított sertéstelepet. Tavaly a kedvezőtlen közgazdasági helyzet, valamint takarmányozási és állat-egészségügyi hiányosságok következtében csökkent a sertéshústermelés. A fő feladat továbbra is a húsprogram céljainak megvalósítása. Ezt követően a testület megtárgyalta és elfogadta a DÉTE 1985. évi mérlegét, valamint az idei pénzügyi tervet. Dr. Molnár Imre jogtanácsos a társulás testületi szerveinek 1986. évi munkatervét terjesztette elő, amelyet az igazgatótanács elfogadott. Benke Elek, a DÉTE ellenőrző bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését, amelyet az igazgatótanács egyhangúlag elfogadott. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára. A népgazdaság előtt álló idei feladatokról szólva hangsúlyozta: a gazdaság minden területén, így a mezőgazdaságban is szükség van a hatékony, jövedelemtermelő gazdálkodásra. Megköszönte a DÉTE és tagszövetkezeteinek munkáját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mindezt csak fegyelmezett munkával, a kitűzött feladatok teljesítésével tudjuk elérni. Mindenkinek a saját munkaterületén már holnaptól kezdve jobban kell dolgoznia ahhoz, hogy megvalósuljanak az 1986-os népgazdasági terv célkitűzései. A tanácskozás bejelentésekkel zárult. V. L. Penzai előadók Mezőkovácsházán és Mezőhegyesen Tegnap a Penza megyei, előadók csoportja Mezőkovácsházán és Mezőhegyesen folytatta programját. Meglátogatták a Mezőkovácsházi Uj Alkotmány Tsz-t, az áfész paplanüzemét, a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátot, és előadást tartottak a két település aktíváinak. Mezőhegyesen beszélgettünk Jurij Szergejevics Vi- nogradovval, a csoport vezetőjével. Penza város Per- vomajszkij kerületi pártbizottságának első titkára (képünkön) Békés megyei tapasztalatairól így beszélt: — Amit a mezőgazdasági és ipari üzemekben láttunk, az segíthet a mi gazdaságunk új megítélésében. Mi is beszámoltunk megyénk pozitív tapasztalatairól, és nem rejtegettük hiányosságainkat. Az ilyen őszinte, baráti kapcsolat nemcsak a politikai problémák megoldásában, hanem az élet minden területén jól hasznosítható. Számomra a legmaradandóbb élményt a magyar emberek munka- és rendszeretete jelenti. Jólesett, hogy mindenütt közeli barátként fogadtak minket. — A három nap alatt több előadást tartottak. Milyen témákból? — Az SZKP XXVII. kongresszusa által kitűzött feladatokról tájékoztattuk a résztvevőket, és arról, hogy miképp akarjuk ezeket a feladatokat megvalósítani. Igyekeztünk konkrét Penza megyei példákkal megmutatni törekvéseinket. Célunk az volt, hogy a kongresszus határozatait minél többen és mélyebben megismerhessék. Előadásainkat élénk figyelemmel kísérte a hallgatóság. Jurij Szergejevics Vinogradov befejezésül a következőket mondta: — A sajtón keresztül szeretném megköszönni a Békés megyeiek forró fogadtatását, és kívánok sok sikert a XIII. kongresszus, célkitűzéseinek megvalósításához! Egészséget és békét minden háznak! Szovjet vendégeink ma Budapestre utaznak, a főváros nevezetességeivel ismerkednek. A Penza megyei küldöttség vasárnap visszautazik a Szovjetunióba. d. T. Fotó: Kovács Erzsébet a HVDSZ titkára megyénkbe látogatott Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsatjára látogatott dr. Kócsó Illésné, a HVDSZ Központi Vezetőségének tit* kára. A megyeszékhelyen a megyei tanács képviselőivel folytatott tárgyalást a kommunális helyzetről érdeklődve. A délutáni órákat Gyulán töltötte, ahol a vízműveket kereste fel. A vállalat igazgatója, őri László, valamint a párt- és szakszervezet vezetőinek társaságában a dőlj gozók élet- és munkakörülj ményeivel ismerkedett, maja felkeresték a Várfürdőt, ahol elismeréssel beszélt -az új létesítményekről, a Várfürdő parkjának felújítási munj kálatairól. Összehívták a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlését A Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének elnöksége tegnapi, április 18-i ülésén a mozgalom számára meghatározó, jövőt formáló határozatokat hozott. Ezek közül elsőnek értékelendő a megyei tisztújító küldöttközgyűlés ösz- szehívása. Ennek 1986. április 28-án Mezőberény ad otthont. Az elnökség javasolja a testületnek, hogy tekintse át a megyei szövetség munkáját, az elmúlt öt esztendőben kifejtett tevékenységét, fogadja el a VI. ötéves terv teljesítéséről szóló jelentést, és ugyanakkor határozza meg a VII. ötéves tervből adódó feladatokat, továbbá fogadja el a kölcsönös fejlesztési alap kezelésére és felhasználására kidolgozott szabályzatot. A küldöttközgyűlésen természetesen értékelik a nő- és ifjúsági bizottság, továbbá az ellenőrzési és jogi iroda munkáját is. A törvényes előírásoknak megfelelően a felügyelő bizottság is számot ad a munkájáról. Mindezek az előterjesztések egybeesnek az országos szövetség kongresszusi előkészületeivel. Az elnökség a továbbiakban állást foglalt a Szeghalom és Vidéke Áfésznek nyújtandó, a Szeghalmon épülő 400 négyzetméteres ABC-áruház KFA-támoga- tása mellett, majd az 1985. évi szocialista munkaverseny megyei helyezettjeinek adandó elismerések időpontjában (április 28.) foglalt állást. D. K. Árengedményes tüzelöakció A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint április 21-től egyes hazat szén- és brikettfajtákat árengedménnyel vásárolhat a lakosság. Az akcióba bevont szénfajtákat 100 kilogrammonként legfeljebb 15 forintos, a brikettet legfeljebb 10 forintos árengedménnyel lehet beszerezni a tü- zép- és áfész-telepeken. Kedvezményes áron összesen mintegy 900 ezer tonna szenet és brikettet hoznak forgalomba. Az árengedményes tflzelöérté- kesftés kiterjed a dolgozók és nyugdíjasok SZOT-hitelakciós utalványaira is, ha az utalványokra az akcióba bevont szénás brikettfajtákból kívánnak vásárolni. Az akció során megvásárolható széafajtákról és az engedmény mértékéről a tüzép- és áfész-telepek adnak tájékoztatást. A minőség parancsa |em kertelek: fel vagyok háborodva! Fogyasztói énem tiltakozik, hogy a pénzemért olykor silány minőségű élelmiszert vagyok kénytelen vásárolni. Elszomorodom és ideges leszek, ha folyik a tejeszacskó, ha csapnivaló a műanyag poharak hegesztése, ha rossz ragasztású és csomagolású a franciadrazsé, a babapiskóta, a háztartási keksz, a sütőpor vagy éppen a csokoládé. Tehetetlenül csóválom a fejem a gondolák előtt, mert szinte észrevétlenül eltűnt a polcokról például az üveges pacalpörkölt, a helyette kínált fémdobozos természetesen jóval drágább. Ugyancsak kámfort játszottak a 70 dekás gyümölcsízek és dzsemek, ott van viszont a jó hangzású „nagymama lekvárja” félkilós csomagolásban, de több pénzért. Érdemes lenne egyszer utánanézni, hogy miként érvényesül az ár és a minőség összhangja. Megvallom: nincsenek illúzióim. Van némi igazság abban, amit a fogyasztók megyei tanácsának az ülésén a régi, tapasztalt kereskedelmi szakember mondott, hogy ilyen és hasonló gondokról beszéltek 20 évvel ezelőtt is. Tudomásul kellene vennie már az iparnak: nincs kétféle minőségű termék, amelyiket exportra és hazai fogyasztásra gyártanak! Azt hiszem, amíg ez csupán óhaj, egy lépéssel sem jutunk előrébb. Megy a vita, az egymásra mutogatás, a bűnbakok keresése, a vevő pedig keserűen szidja a kereskedelmet. Átkozza a hozzá legközelebb levő szervezetet, eladót, hiszen azt szeretné, ha a minőségileg kifogásolható árut a boltos nem venné át. De átveszi! Egyrészt azért, mert, nincs elegendő szakembere, ideje és a szállítási szerződésben kikötötték: az áru átvétele után a szállító csak a rejtett hibáért felel. A vásárló ezért is kénytelen faggyús marhahúst rágcsálni. Gondot jelent az is, hogy az ipar csak úgynevezett vágóhídi darabolású negyedelt marhahúst hajlandó kivinni, ezért 50—60 kiló helyett 100—110 kilogrammot kap egy- egy üzlet. Nehéz megemészteni a sertéshúsokkal kapcsolatos minőségi kifogásokat is. A félsertések általában izomszegények, zsírosak és súlyhiányosak, a csülkökön több az ottfelejtett bőr a megengedettnél, a gerincet nem a közepén vágják ketté, emiatt a hús csontszilánkos, a birkahús sovány, csontos, sok rajta a faggyú. Baj van a húsipari készítményekkel is. Sokan panaszkodnak a vésztői téesz lángolt kolbászára, szalonnájára és tepertőjére. Az említett kolbász víz- és zsírtartalma meglehetősen magas, a szalonna vékony, nem megfelelően formálják, a tepertő túlságosan bőrös, apró és morzsalékos. A kereskedők szerint az a megdöbbentő, hogy hiába reklamálnak, a hibákat képtelenek megszüntetni. Tehát mondjuk a magunkét és semmi nem változik. Most azon gondolkozom: kérdőjelet vagy felkiáltójelet tegyek-e a mondat végére. Nem tudom. Ami tény: a hangzatos fogadkozásoktól el kellene jutni a cselekvésig, mert ma már a kifogástalan termékek gyártása, forgalmazása parancsoló szükségszerűség. Hogyan lehetne ez alól kivétel az élelmiszer? Itt vannak a sokat emlegetett sütőipari termékek. Kétségtelen, ezek a vállalatok az utóbbi években megyénkben is jelentős termékváltást valósítottak meg. Egyesek elragadtatásukban hajlamosak kijelenteni: a kenyér és a pékáru választéka megfelel a vásárlók igényeinek. Persze, csínján kell bánni az ilyen sommás megállapításokkal. Arról van ugyanis szó: a technológiák korszerűsitésével nem biztos, hogy olyan termékek előállítása jár együtt, amelyet a vevő minden kritika nélkül elfogad. Az új eljárások óta nem készítenek többek között sóskiflit, legújabban bordást, viszont a lakosság körében ezek az áruk közkedveltek voltak. Ugyanakkor visszatérő gond, hogy kicsi a kifli, a komlós kenyér olykor lapos és égett, a kétkilós vekni deformált, lapos, sűrű bélű. Nem megy a konténeres kenyérszállítás sem, amely nagyot lendítene a minőségen, hiszen a kenyér a raktározásnál, a szállításnál, a kemence és az üzlet között károsodik a legtöbbet. A műszaki megoldás adott, több megyében alkalmazzák is. Nálunk legalább 10 éve vajúdik és semmi remény nincs arra, hogy a közeljövőben megoldódik ez a gond. Az vitathatatlan, hogy egyedül sem az ipar, sem a kereskedelem nem képes előrelépni. Az összefogás erejében sem bízhatunk különösképpen. A rideg valóság azt sugallja: 35 millió forint kellene erre a célra, a korábbi 15 millióval szemben. És mennyire lesz szükség öt év múlva? Tudom, néhányan legyintenek, nem ég a ház. A kereskedők és a vásárlók fújják fel a dolgot, a magyar ember csak a hasára gondol. A tamáskodóknak elárulom, hogy a fenti megállapításokat a megyei élelmiszer-ellenőrző állomás szakemberei is igazolják. Igaz, az elmúlt esztendőben összességében javult a megyénkben előállított élelmiszerek minősége. Viszont nem árt az átlagok mögé nézni. Az iparban tartott vizsgálatok egyértelműen tanúsítják: a baromfiipari termékek minősége javult, azonban a színvonal a korábbiakhoz képest visszaesett. A baromfihúsból készült vörösáruk például nem eléggé jellegzetes ízűek, apró csontocskák vannak benne. A sertésfelvágottak nagy része megfelel ugyan a szabványoknak, de az összetételi jellemzők a határértékek körül vannak. Ugyanez mondható el a füstölt húsokról is. A félsertéseknél még rosszabb a helyzet. A minősített húsok 40 százaléka szabványon kívüli volt. Elgondolkodtató az is, hogy az üzemekben megvizsgált fehér kenyér 24,4 százaléka (!) nem felelt meg az előírásoknak és romlott az alföldi, a burgonyás kenyér minősége is. |a az iparban és a kereskedelemben vett minták kifogásolási arányát nézzük, megállapíthatjuk: csaknem azonos a kép. A pártatlan szakemberek azt mondják, hogy a forgalomba hozott termékek minőségéért a gyártó és a kereskedelem egyaránt felelős. Elmarasztalják a péküzemet, mert a kemencemeleg kenyeret, pékárut azonnal rekeszekbe rakják és kiszállítják, miközben az áru összenyomódik. A boltosok pedig nem mindig küldik vissza a minőségileg kifogásolható kenyeret. Legyünk őszinték: ha ezeket, az egyébként ésszerű és jogos előírásokat mindenki teljesítené, aligha fogyaszthatnánk naponta friss, meleg kenyeret, kiflit és az ellátás is csorbát szenvedne. Gyorsan hozzáteszem: a kereskedelem sem tesz meg mindent azért, hogy a termék megőrizze a minőségét. Előfordul, hogy rekeszből árulják a tejet, a kenyeret, holott üres a polc, a raktár és a hűtőkamra. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a marsall- bot a gyáriak, az üzemben dolgozók kezében van. A minőség parancsának mindenekelőtt itt kell(ene) érvényt szerezni. Seres Sándor
