Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

1986. április 18., péntek o IgHilUkfcM--------------------­f lrhullámtetözések után * K ét-három évvel ezelőtt a szakemberek egy része már attóí tar­tott — és nem teljesen alap­talanul —, hogy a gazda­ság inflációs öngerjedése fel­gyorsul, átlépi a kritikus ha­tárt, s megszűnik a folyama­tok irányíthatósága. A gaz­dasági helyzet ugyan gyöke­resen nem javult meg, még­is irányváltást jelez az inf­lációellenes politika meghir­detése. A fogyasztói árszín­vonal az előző öt év átlagá­ban 7—9 százalékkal emel­kedett, az 1986-os előirány­zat: 5 százalék. Az elképze­lések szerint ezt az ütemet nem csupán tartják, hanem tovább csökkentik a VII. öt­éves tervidőszak végéig. Nyilvánvalóan politikai döntésről van szó. Cél: az infláció okozta társadalmi feszültségek csökkentése. A lakosság nagyra értékeli, a gazdasági stabilitás jelének tekinti az árszínvonal vi­szonylagos szilárdságát. Az inflációellenes folya­mat gazdasági megalapozása azonban még megoldásra váró feladat. Az áremelések lefékezésére, bizonyos kör­ben az árak esetleges befa­gyasztására irányuló admi­nisztratív intézkedések ugyanis csak rövid távon és átmenetileg hozhatnak ered­ményt. Hosszabb távon be­szűkítik az ösztönzési lehető­ségeket, a gazdaság mozgás­terét, és kifejezetten rontják az inflációellenes politika meglevő esélyeit. Az ár objektív gazdasági, piaci kategória, s nem ala­kítható kedvünk szerint. Látszólag ellentmond ennek a szocialista országok, köz­tük hazánk korábbi gyakor­lata. Volt időszak, amikor szinte valamennyi termék árát központilag határozták meg, s éveken át változatlan szinten rögzítették, sőt, ese­tenként csökkentették is azo­kat. Ne feledjük, hogy az akkori viszonyokat megha­tározta az életszínvonal je­lenleginél lényegesen alacso­nyabb szintje, s az a körül­mény, hogy a legelemibb szükségletek kielégítése volt napirenden. A szűkös válasz­ték, a szinte nivellált fo­gyasztói igényszint, a gaz­dálkodási és költségviszo­nyok ismert stabilitása so­káig egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben gyako­rolt inflációs nyomást a me­rev hatósági árakra. (A friss zöldségnek és gyümölcsnek az 1950-es években is napi piaci ára volt, a mindenkori kínálattól, felhozataltól füg­gően.) A mai, igen differenciált lakossági igények jó színvo­nalú kielégítése feltételezi a rugalmas árrendszert. Sokan az árrendszer „fellazulását'' — tehát a felszíni, tüneti je­lenségeket — vélik az inflá­ció okának. Pedig nem a merevségek feloldása, a szabadabb árformák alkal­mazása vezetett az utóbbi években az árszínvonal­emelkedés felgyorsulásához. A bajok orvoslását sem az árrendszer módosításában, hanem a valóságos inflációs hatások (okok) felszámolásá­ban találhatjük meg. Tartós sikerekre az inflációellenes küzdelemben tehát csak ak­kor számíthatunk, ha a ba­jok gyökeréig ásunk le. a mélyreható világ- gazdasági változások­ban, illetve azokra adott, nem kielégítő hazai válaszban kell keresni az okokat. Közismert dolgokról van szó. A cserearányromlás az egyik problémakör, a má­sik pedig az eladósodás. A cserearányromlás révén az országot folyamatosan je­lentős árveszteségek érték és érik. A Magyarország által külföldön vásárolt termékek árszínvonala ugyanis na­gyobb ütemben emelkedett, mint az exportcikkeké. S ez a folyamat részben még nap­jainkban is tart. Drágultak például az energiahordozók, a korszerű technika... Ez­zel szemben a magyar ex­porttermékek árszínvonala jobb esetben nem változott, rosszabb esetben csökkent. Évről évre egyre alacso­nyabb áron értékesítettük például a mezőgazdasági cikkeket, különösen a húst, a kohászati termékeket, a tö­meges vegyi árut. Az igen éles konkurenciaharc miatt a ruházati termékek ára is rendkívül nyomott. így egy­re nagyobb tömegű magyar termékkel (munkával) fize­tünk a változatlan tömegű import ellenében. A csere­arányromlás, vagyis az ár­különbözetet fedező többlet- export jelentős mértékben csökkenti a belföldi áruala­pokat, s ezáltal a piacra inf­lációs nyomást gyakorol. Az ország adósságállomá­nya, a kamatok, a törleszté­sek fizetése ugyancsak több­letexportot igényel. Közis­mert, hogy ezeket az úgyne­vezett adósságszolgálati ter­heket a jó adós ország nem újabb hitelekből fizeti, ha­nem saját bevételeiből, dön­tően a külkereskedelmi (ide­genforgalmi) mérlegének aktívumából fedezi. Nem nehéz belátni, hogy az adós­ságterhek fizetése szintén árfelhajtó szerepet játszik. Az állam ugyanis több kivi­telre ösztönzi a leginkább exportképes vállalatokat, kü­lön jutalmazva a többlettel­jesítményeket. A vállalatok többletbevételei növelik a hazai keresletet, miközben e többletbevételek mögött nincs belső árufedezet. Így válik érthetővé, hogy a tör­lesztésre és kamatfizetésre fordított összegek növelik a belső inflációs nyomást. Az ország olyan helyzet­be került, mint az a család, amelyik túl nagy adósságba keverte magát a lakásvásár­lással, az otthon, a háztar­tás berendezésével, s most erejét meghaladja a törlesz­teni való. Jövedelméből a nyugodt, zavartalan megél­hetésre már nem futja. Nincs kényelmes megoldás. A nad­rágszíj összébb húzása kel­lemetlen, a bevételek növe­lése pedig bizonytalan és fárasztó. De amíg a családon segíthet a több munka (a háztáji, a gazdasági munka- közösség, a túlóra stb.), tár­sadalmi méretekben a jöve­delemnövelés ilyen extenzfv útjai már nem járhatóak. O z intenzív fejlesztés tartalékainak hasz­nosítása viszont nem egyszerűen több munkát, több terméket, hanem ész­szerűbb, jobb, hasznosabb, jövedelmezőbb tevékeny­séget igényel. Évi egyszá­zaléknyi anyagmegtakarí­tás például 13—14 milliárd forinttal, 1,5—2 százalékkal gyarapítja a nemzeti jöve­delmet. És van erre az egy­százaléknyi anyagmegtakarí­tásra reális lehetőség. Per­sze, akkor gazdálkodnak mindenütt igazán jól az anyaggal — a munkaerővel, a szellemi, a gépi kapacitá­sokkal is —, ha , az adott erőforrásokból értékesebb, keresetteb termékeket ké­szítenek. Kovács József Felavatták Dunakeszin a Római Tetőcserép Gyárat A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat a magánlakás-építők tetőfedőanyag-ellátásának javítására korszerű beton­cserépgyárat rendezett be dunakeszi házgyárának egyik üzemcsarnokában. Az olasz Vortex Hydra cég szállította a legfontosabb automata és félautomata gépsorokat, és e gyártási eljárásra, illetve a cserepek formájára és il­lesztési módjára utalva Ró­mai Tetőcserép Gyárnak ne­vezték el az új üzemet, amelyet csütörtökön avatott fel Petrovai László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes. Az ünnep­ségen kitüntetéseket adott át azoknak a szakembereknek, akiknek munkája különösen eredményesen járult hozzá ahhoz, hogy a beruházás lé­nyegében egy év alatt meg­valósult. A beruházás 189 millió fo­rintba került, amelyre az Állami Fejlesztési Banktól kapott kölcsönt a 43-as vál­lalat, s hét év alatt fizeti vissza a tartozást. Az új gyár a termelés teljes fel­futtatása után évente 20 millió beton tetőcserepet ké­szít, ám ez nagyobb a szo­kásosnál, s így ez a meny- nyiség 30 millió hagyomá­nyos — agyagból égetett — tetőcserépnek felel meg. Kivitelezők figyelmébe! Folyó év március közepén pályázati felhívást tettünk közzé Szentes, Csongrád, Makó és Szarvas belterületén létesítendő geotermikus energiahasznosító berendezések kivitelezési munkáinak I. ütemére. A következő II. ütem a kutak mellett létesítendő hőközpontok munkáit tartalmazza. Kivitelezési határidő ez év vége. A pályázati anyagot április 26-tól tudjuk megküldeni. Benyújtási határidő: folyó év május 26. Előzetes érdeklődés a bonyolítónál: Balogh Jenő főmérnök, GEO—THERMAL Műszaki Fejlesztési és Hasznosítási Kisszövetkezet, Budapest, Júlia u. 15. 1026. Telefon: 563-475, 563-464. Biztató lépések a Tszkernél A Tszker békéscsabai te­rületi központja ellentmon­dásos helyzetben kezdte a múlt év elején munkáját. A tsz-ek egy részét 1984-ben sújtó aszály az üzemekben 1985 elején átmeneti pénz­ügyi problémát okozott, s mindez tartozásaik késedel­mes kiegyenlítésével járt. Kedvező volt viszont, hogy jelentős nagyságú értékesít­hető nyitókészlettel kezdte a tavalyi esztendőt a békés­csabai tk. Az év eleji érté­kesítéseket követően később jelentősen bővült a forgal­muk és a tervezett 655 mil­lió forinttal szemben 827 millió forintos forgalmat ér­tek el. A nyereségük is meg­haladta a tervezettet, s 11 és fél milliót tett ki. Mezőgazdasági termékforgalmazás A zöldség-, gyümölcsfor­galmazásban év közben a meglevő három nagykeres­kedelmi egységükből kettő kivált. A szántóföldi termé­nyek forgalmazásánál első­sorban kukoricából és egyéb takarmánygabonából volt je­lentős a kereslet a partnerek részéről. Az exportra kiszállított ter­ményeknél jelentősebb mi­nőségi reklamáció nem je­lentkezett. 1984-hez képest tavaly emelkedett szálasta- karmány-felvásárlásuk és -exportjuk. A megye északi részén gazdálkodó tsz-ektől vásárolták fel a széna nagy részét, e terményből ebben a térségben fölöslegek van­nak. Gondot okoz, hogy a múlt évben felvásárolt iregi csíkos napraforgó, a fény­mag, valamint a mustár nagy részét még nem tudták érté­kesíteni. A korábbi időszak­ban külpiacon igen kedvező­en értékesíthető forrólevegős termékek utáni kereslet csökkent. Várhatóan az idén sem nő a mennyiség és az ágazat jövedelme. A Konsumex Külkereske­delmi Vállalaton keresztül indult el az árucsereforgal­mazás, amelynek összege ta­vai elérte a 30 millió fo­rintot. A Tszker dióbelet, mákot és köményt vásárolt fel, s cserébe déligyümölcsöt hozatott be. A mezőgazda- sági termény- és termékfor­galmazás meghatározóvá vált a területi központ életében. Itt a legszorosabb a kapcso­lat a tagszövetkezetekkel, és ezzel a tevékenységgel tud­ják legjobban segíteni gaz­dálkodásukat. Ágazati ered­ménytervüket több mint 200 százalékra teljesítették eb­ben az üzletágban. Kedvező kilátásokkal kezdték az idei esztendőt, hiszen nyitókész­letük az év elején elérte a 224 milliót. Mütrágva-, müszakicikk­értékesítés Az agrokémiai termékek forgalmazásában is előbbre léptek, bár nehezebb körül­mények között sikerült túl­teljesíteniük a tervet. Nö­vényvédő szerekből és mű­trágyából kiegyensúlyozott volt az ellátás. Az Agroké­miai Egyesülés megalakulá­sának kezdeti gondjai érez­hetők voltak munkájukban. Ugyancsak nehézséget oko­zott az importból származó műtrágyák bizonytalan és sokszor késedelmes érkezése. Tavaly a Csorvási Lenin Tsz-szel együttműködve si­került hosszú távú megol­dást találni a növényvédő szerek raktározására. Erre az évre a tavalyi ténynél ma­gasabb forgalmat terveznek, s ennek megalapozását je­lenti, hogy az év elején je­lentős volt műtrágya- és nö­vény védőszer-készletük. Kedvezőtlen feltételekkel kezdte a múlt évet a műsza­ki árucikkeket értékesítő osz­tály, mivel jelentős volt a készletük. Az év folyamán, ha veszteségesen is, de sike­rült megszabadulni az áru jó részétől. Emelkedett a ve­gyesiparcikk és egyéb áruk forgalma, ami a tervezettnél nagyobb jövedelmet hozott. A Tszker területi központja foglalkozik kiskereskedelmi tevékenységgel is, amelynek keretében a lakosság és a közületek részére fa- és egyéb építőanyagot forgal­maz. A korábban alakult fejő­gépszervizük eredményesen dolgozott, de árbevétele nem érte el a tervezettet. Mivel csökkent partnereik száma, ezért mérsékelték a foglal­koztatottak létszámát is. Fa- feldolgozó üzemük vesztesé­gesen zárta az évet, ezért megszüntették. Az üzemet a Gyomaendrődi Viharsarok Htsz vette át a Tszkertől. A gépkészlet csökkenése hoz­zájárulhat ahhoz, hogy az idén a műszaki osztály már nyereséggel zárhatja az évet. Jelentősen nő a lízing A Tszker kölcsönbérletbe (lízingbe) adja a mezőgazda- sági gépeket, berendezése­ket. A múlt év őszén ka­pott banki támogatásból ösz- szesen 22 millió forintot használtak fel a vállalat egé­szénél. Az idén már 300 millió forint áll eme tevé­kenység folytatására, s eb­ből a békéscsabai területi központ 70 millió forintot kapott. Már felmérték az elő­zetes igényeket, s ennek alapján megkötötték a köl­csönbérleti szerződéseket. Továbbra is gond, hogy ki­csi a forgóalapjuk. Tavaly az áruforgalom mellett sokat javult együttműködésük a tsz-ekkel. A kezdeti fizetési gondok ellenére a termelő- szövetkezetek átmeneti sza­bad pénzüket hosszabb-rövi- rebb időre kölcsönadták a Tszkernek. A múlt évben összesen mintegy 80 millió forintot tett ki ez az összeg. Ezt a kedvező együttműkö­dést az idén is szeretnék bő­víteni. • A Tszker békéscsabai terü­leti központja a korábbi évek nehézségei után, úgy tűnik, kilábalt a hullámvölgyből. Most arra törekszenek, hogy megszilárdítsák pozícióikat, bővítsék a jövedelmezően ér­tékesített áruk mennyiségét, segítve ezzel a taggazdasá­gok tevékenységét. Felszá­molták a veszteséges egysé­geket, még az idén áttérnek a gépi- adatszolgáltatásra. Ezek az új elképzelések mind azt a célt szolgálják, hogy a legjobbak között emlegessék a békéscsabai területi köz­pontot. Verasztó Lajos A Tszker békéscsabai területi központja a héten Honda kis­gépekből kiállítást és vásárt rendezett Békéscsabán Fotó: Kovács Erzsébet 0 debreceni tsz-iidülö zárszámadása A termelőszövetkezetekkel kötött előzetes megállapodá­sok alapján ez évre is már minden hely foglalt a Haj- dú-Bihar megyei mezőgaz­daság termelőszövetkezetek debreceni üdülőjében — je­lentették be a közös üdülő­vállalat tegnap megtartott 1985. évi zárszámadásán. A 23 esztendővel ezelőtt 164 hajdúsági tsz összefogásával épült' százágyas, önálló ter­melőszövetkezeti üdülőben tavaly több mint harminc­háromezer vendégnapot töl­töttek a szövetkezeti gaz­dák. A vendégek egyötöde az alapító gazdaságok tagja volt, a többiek az ország kü­lönböző részeiből érkeztek. Az üdülő valamennyi vendé­ge ingyenes orvosi kezelést is igénybe vehetett, a szom­szédos debreceni gyógyfür­dőben. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is sok NDK-beli, csekszlovákiai és lengyel termelőszövetkezeti tagot fogadnak csereüdülésre.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents