Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

1986. április 2., szerda

e

Ha egészségük és idejük engedi...

Egy év alatt félszáz új nyugdíjas a Nagyfaánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben

Szép hagyomány a Nagy- bánhegyesi Zalka Máté Tsz- ben, hogy minden év első negyedében bensőséges ünnepséget rendeznek idős tagjaik tiszteletére, s itt ünnepélyesen búcsúztatják azokat, akik az előző esztendőben érték el a nyugdíjkorhatárt. Az idei ünnepségre — mivel a Zalka Máté Tsz Nagybán- hegyes és Kaszaper határában gazdálkodik —, a két községből csaknem 400-an érkeztek.

Az ünnepeiteket Czanek Ferenc párttitkár meleg szeretettel köszöntötte. Hangsúlyozta többek között: ez a nemzedék volt a „derékhad”, ők vállalták életük teljében, nehéz körülmények között az új életforma kialakítását, amikor még a kapa és a kasza fő munkaeszköznek számított. Előbb maroknyi csoportok alakultak, később jöttek létre a nagyüzemi gazdaságok.

— Köszönjük Önöknek a helytállást, a kitartást a nehéz fizikai munkában, a kollektív gazdaság és a háztáji fejlesztését, amely megszépítette a két község lakóinak élet- és munkakörülményeit — mondta. — A közös munka eredményeit, kudarcait, örömeit és bánatait együtt vitték jobbító szándékkal. Mi, a fiatalabb nemzedék vállaljuk: megőrizzük és tovább fejlesztjük ezt az örökséget. Ha egészségük, idejük engedi, jöjjenek hozzánk ezután is hasznos javaslataikkal, és ha kell, gyakorlati munkával segítsék közösségünket...

— összesen 25 évet dolgoztam a szövetkezetben — magyarázza Szabó Miklósné friss nyugdíjas nagybánhe- gyesi lakos. — Voltam növénytermesztő, dolgoztam baromfitelepen, a bornyá- szatban. Mindig ott, ahol a legnagyobb szükség volt a kétkezi munkára. Én nem panaszkodhatom, munkámat mindig megbecsülték. Kaptam • kormánykitüntetést, Kiváló Dolgozó-jelvényt, még a tanácsi munkámért is kaptam elismerést. Hála isten, jó az egészségem. Jószágot tartunk odahaza, primőr paprikát termesztünk fólia alatt, a nyugdíj kiegészítéséhez nagyon jól jön. De ha a szövetkezetnek bármikor sürgős munkája akad, rám mindig számíthatnak ...

Illés Dezső a nagybánhe- gyesi földművesszövetkezetnél kezdte darálókezelőként a munkát annak idején. Nevetve mondja:

— Engem eladtak kérem,

szőröstül-bőröstül, darálóstól. Amikor jött a mezőgazdasági átszervezés, azt mondták a földszöv. vezetői: az

a szövetkezet kapja meg a darálót, amelybe én beiratkozom. így kerülterfi a Zalka Máté Tsz-be. összesen 29 évig voltam darálós. A közösnek és a háztáji gazdaságoknak daráltam, ha gyerek jött, magam öntöttem a garatba a gabonát. Most bevallom, hiányoznak az emberek, de tennivaló bőven akad. Előbb a gyerekeknek építettünk családi házat, ránk csak most került sor. A szövetkezet pártolja a háztájit, így érdemes jószágot tartani és zöldséget nevelni. De ha kell a kétkezi munka, ott le- szek

Diószegi Mihály csaknem három évtizeddel ezelőtt hét hold földdel lépett be a Kaszaperi Lenin Tsz-be. Nagy- bánhegyeshez 1980-ban csatlakoztak, azóta együtt dolgozik a két község lakossága.

— Ez a házasgág jól sikerült — vélekedik Diószegi Mihály. — Én nagyon jól érzem magam első perctől ebben a kollektívában. Megbecsültek, soha senkivel nem volt bajom, pedig dolgoztam növénytermesztésben, mérlegházban, raktárban és másutt. A nyugdíjam 3560 forint. Ha hozzáadom a háztájit, nem nyílhat panaszra a szám. A ház körül még sok mindent elő tudunk teremteni. Büszke vagyok arra, hogy hosszú ideig voltam tanácstag, három ciklusban vb-tag. így a község fejlesztéséért is sokat tevékenykedtem. Jólesik látni, hogyan épül, szépül Kaszaper és Nagybánhegyes, mert most már az is szívügyünk. Együtt örülni, együtt sírni. Csakis így boldogulhat a két község lakossága.

Ary Róza

Sikeres kutatás: kevesebb selejtes tégla

Az a laikus, aki látott már mind a mai napig kifogástalan állapotban megmaradt római kori téglát, aligha sejti, hogy a téglagyártásban még mindig küzdenek olyan Nehézségekkel, amelyeknek jelentkezését mindeddig nem tudták elméletileg teljesen tisztázott okokra visszavezetni. Ebben a helyzetben határozta el Csáki Ida vegyész, a Tégla- és Cserépipari Központi Laboratórium vezetője, hogy Tóth Mária geofizikussal, az MTA Geokémiai Kutató Laboratóriumának tudományos főmunkatársával — felhasználva az ÉLTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének segítségét — alapkutatási jelleggel megpróbálja megkeresni az egyik nehézségnek, bizonyos agyagfajtákban az

égetés során fellépő duzzadásnak az okát. Ez a duzzasztás ugyanis erősen leronthatja a kész tégla minőségét, és sok technológiai problémát okoz.

A két éven át tartó kutatómunkában gyümölcsözően hasznosították az együttműködő szakemberek tudását, ötletességét, és a rendelkezésre álló műszerparkot. Ilyen arányú és jellegű, ilyen korszerű műszerekre támaszkodó alapkutatást téglaanyagokkal a hazánkban ismert szakirodalom szerint másutt még sehol nem végeztek. És az eredmény: az igen heterogén összetételű, nemegyszer 8—10 alkotóelemet tartalmazó agyagfajtákban sikerült megtalálni azokat a legfőbb komponenseket, amelyek mindig jelen vannak a duzzadásra hajlamos agyagokban. A „főbűnösök” leleplezése után azt is megállapították, hogy ezek az égetés melyik szakaszában, milyen hőmérsékleti tartományban, milyen sebességű hevítés esetén váltják ki a duzzadást. Sőt, azzal is foglalkoztak, hogyan csökkenti, vagy fokozza a káros hatást az, hogy ezek az összetevők milyen más komponensekkel együtt fordulnak elő.

Laboratóriumi méretekben megkezdték már annak a vizsgálatát is, miképpen lehet az égetési folyamat szabályozásával a duzzadásra hajlamos anyagokból üzemi szinten is jó minőségű téglát előállítani. Az új meg-, állapításokat egyébként a téglagyártáson kívül esetleg a finomkerámiaipar is hasznosíthatja.

HÍREK n MOGYflR GAZDASÁGBÓL

»* ^ . ' > . : ' :y. - ... , ■ . s .

KIREPÜLTEK A MÉHEK. A Bács-Kiskun megyei méhesekben véget érj a rovarok rabsága, kirepültek a méhek. A méhészek az első szemlén megállapították: megkezdődött a Hasítás, s népes családot kell mesterségesen táplálni ag első hordásig. Ébredésükkel a méhészek keresik a hordásra alkalmas területeket. A Holt-Tisza mentén, a védetteb helyeken már bimbózó aljnövényzetet találtak, itt már porzik a barka.

PUSZTANÉZŐK BUGA- CON. Megkezdődött az idegenforgalom Bugacon. Pusztanézőbe az NSZK-ból és Ausztriából érkeztek az első vendégek, akiket fütyülős barackpálinkával köszöntött a Pustatourist. Bugac felkészülten várja a vendégeket: az idényre gyarapodott a magyar szürke gulya, a sárga ménes és a pödrött szarvú rackanyáj. A csikósok új lovas produkcióval készültek fel a szezonra. A megye tanyaszállói is megnyíltak. A dunaföldvári út menti Magony-tanya már szállóvendéget is fogadott.

A kerekegyházi erdőben levő Varga-tanyára lovas túrára érkeztek külföldiek.

BALATON-VÉDELEM. A Balatoni Intéző Bizottság

idén 99 millió forinttal támogatja a tó vízminőség-védelmét szolgáló vízügyi és csatornázási munkákat. Ebből az összegből juttatnak a kőröshegyi és a balatonalmádi Séd-mederrendezésre, továbbá a balatonkenesei

Alsórét csapadékvizének ösz- szegyűjtésére és elvezetésére. Balatonfüreden a Tamáshegyről lefolyó csapadékvizet főgyűjtő csatornába fogják fel, míg Révfülöpön és Alsóörsön az üdülőtelepeken sok gondot okozó belvizek felgyülemlését akadályozzák meg. Megkezdték a tapolcai medence vízrendezésének tervezését is. Az elképzelések szerint ezen a területen leülepítik a hordalékot és a négy befolyó árok vizét egy mederbe terelik. A balatoni torkolat előtt ennek vizét ismét leülepítik, és így nagy mennyiségű hordaléktól kímélik meg a tavat.

MÜSZÉNTÖMÍTÉSEK a' VEGYIPARNAK. Vegyipari tömítések gyártását kezdték

meg a Műszéntermelő Vállalatnál. Ezeket a műszénalapú termékeket az auto- klávokhoz, centrifugákhoz és más gyártóberendezésekhez, illetve különféle csőrendszerek illesztéseinek tömítéséhez hasznosíthatják a vállalatok. A gyárban kifejlesztett technológia segítségével a szilárd és merev grafitból olyan tömítőgyűrűket, hullámos lemezeket állítanak elő, amelyek a hőhatásokra rugalmasan változtatják mé-. retüket, így hidegben és nagy forróságban egyaránt jól zárnak, valamint ellenállnak a vegyiparban használatos savaknak, lúgoknak is.

MIKROSZÁMÍTÓGÉPES FALEMEZGYÁRTÁS. Mik- roszámítógépes vezérlésű gépsor kezdte meg a próba- termelést a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szegedi falemezgyárában. A modern berendezés a farönköket automatikusan szeleteli, a lemezeket megszárítja és a megadott méretre vágja. Az elavult régi berendezést termeléskiesés nélkül váltották fel az új gépsorral. E korszerűsítés révén a korábbinál kisebb létszámmal évi egymillió négyezetméterrel növelik a hazai bútoripar rétegeltle- mez-ellátását.

VÍZ, víz, víz

D rejtélyes Fekete-Körös

A Kövizig legfontosabb feladata az árvizek elleni védekezés (archív képünk az 1981-es árvíz Idején készült)

Ha sok a belvíz a földeken — mint például napjainkban — vagy ha aszályos az időjárás — mint az utóbbi esztendőkben —, vagy ha kevésnek bizonyul az ivóvíz a hidroglóbuszokban, azonnal reflektorfénybe kerülnek a „vizesek”.

Rendkívül felelősségteljes a munkájuk, hiszen tevékenységük ár- és belvízveszély esetén is százezreket érdekel. God a Péterrel, a Körösvidé- ki Vízügyi Igazgatóság igazgatójával erről beszélgettünk.

— A Kövizig szakembereinek, dolgozóinak igen sokrétű a munkája, de hiszem, hogy a legfontosabb feladata mégis a szinte évszázadok óta fenyegető árvíz elleni küzdelem. Ebben — néhány esettől eltekintve —, ha nem könnyű munkával is, sikerült az embernek győzedelmeskednie a természet erői felett. De mintha egyre fokozódnának ezek a „támadások”.

— Ez a feltevés az öt évvel ezelőtti, 1981. március

13-i fekete-körösi árvíz óta különösen aktuális. A Fekete az elmúlt években sorra döntötte a „csúcsokat” és az eddigi legnagyobb árvízszint öt évvel ezelőtt alakult ki, amikor ezer centiméterrel — 10 méterrel — tetőzött a folyó Antnál! Azóta ilyen nagyságú árhullám nem vonult le, de tavaly májusban minden idők ötödik legnagyobb árvize érkezett a Fekete-Körösön. Ennek különösen heves volt az intenzitása, mivel 24 óra alatt néhány centi híján öt métert emelkedett a víz! Az idén januáriban nyolc méter fölötti volt az árhullám, ami a történelmi idősorban a hetedik legnagyobb, az áradás sebességét tekintve pedig a listán a negyedik.

— A Fekete-Körös körül valami nincs rendben?

— Jogosnak érzem a kérdését. A Fekete-Körös viselkedése az elmúlt öt-hat évben alapvetően megváltozott. Ennek hidrológiai-műszaki okait a vízgyűjtő terület gazdáival közösen vizsgáljuk, a hazai tudományos szakembereket, a nagy tapasztalattal rendelkező munkatársakat is bevonjuk.

— Szakemberektől hallottam — javítson ki, ha nem így van —, hogy az árvíz elleni védekezés nem akkor kezdődik, amikor jön az áradás.

— Valóban így van. Az árvízvédekezés az árvízen kívüli időszakban kezdődik az ármentesítési és felkészülési feladatok végrehajtásával. Ennek jegyében az elmúlt két tervidőszakban jelentős töltéserősítési programot valósítottunk meg, melynek keretében a mezőberényi híd és az országhatár között a Kettős- és a Fehér-Körös bal oldali töltései végleges szelvényméretűre kerültek kiépítésre. Az elmúlt tervidőszakban indult a Fekete-Körös töltéserősítési program, így a mályvádi tározóval együttműködve a megerősített töltés ’ biztonságot szolgáltat Sarkadnak és térségének. Az össztöltéseink csaknem 50 százaléka végleges méretű lett, de még így is jelentős az elmaradás az országos átlagtól.

— Árvíz után a belvízről. Ügy tudom, a szakmai közvélemény a legbelvizesebb vízügyi igazgatóságként ismerte a körösvidékit.

— Ezt a megítélést alátámasztja az 1979 januári, februári belvíz, aminek során 25 centiméteres ' talajfagyra 20 centiméteres hó hullott, és 200—250 milliméter novembertől lehulló csapadék, valamint kétméteres talajvíz-emelkedés elegendő volt ahhoz, hogy néhány nap alatt, a területünkön 56 ezer

hektárt borítson el a belvíz. Ekkor 300 millió köbméter (!) vizet kellett befogadókba és főbefogadókba átszivattyúznunk. Ezeket az adatokat azért tartottam fontosnak ismertetni, mert most, 1986 tavaszán teljesen azonos hidrológiai helyzet alakult ki, s az ilyen terület „csupán”

14—16 ezer hektár.

— Ezt a látványos csökkenést mivel lehet magyarázni?

— A meliorációval. Igaz, megyénk kiemelt szerepet kapott a VI. ötéves tervben, ez a program és ennek eredményeként 52 ezer hektár rendezett területünk van, amelyből 21,5 ezer hektár drénezett. Ma már nem belvízkérdésről, hanem meliorációs üzemeltetésről beszélünk. Persze, ennek kezelése sem egyszerű, de a belvízvédekezés „háborús” jellege gyakorlatilag megszűnt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az állami tulajdonú főművek folyamatos fejlesztését sem. Ennek jegyében az elmúlt tervciklusban befejeztük a Tulkán-éri fejlesztést, a mostani ciklusban pedig az Élővíz-csatorna belvízrendszere fejlesztését tűztük ki célul.

— Váltsunk témát. A lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdés az ivóvízellátás.

— A megye 75 települése közül 63 településen közüzemű vízellátás van, tehát van még tennivaló bőven. Különösen a megye déli részén található, gazdaságilag elmaradott települések helyzete kiván gyors előrelépést. Erre ebben a tervciklusban víziközmű-társulatok alakításával sor is kerül. Azt is el kell hogy mondjam, noha a megye települései nem szerepelnek a közegészségügyileg veszélyeztetettek listáján, a vízművel rendelkező települések jelentős részénél nincs lehetőség jó minőségű ivóvíz szolgáltatására. A víz már régebben ismert magas metán-, vas-, ammóniatartalma mellett néhány éve az ivóvízellátás bázisát jelentő rétegvizek természetes arzéntartalma jelenti a legsúlyosabb problémát.

— Ügy tudom, a Minisztertanács ennek a problémának a megoldására határozatot fogadott el. Hol tart ma a megvalósítás?

— A Minisztertanács által jóváhagyott úgynevezett ivóvízminőség-javító program keretében megyénkben csaknem 270 ezer ember egészséges ivóvízellátását kell megoldani. Elmondhatjuk, hogy a program az elmúlt év végi határidős első üteme teljesült, csaknem 100 ezer embernek sikerült biztosítani az egészséges ivóvizet. —

— Mikorra várható a teljes program befejezése?

— Ennek határideje 1995 és szeretnénk, ha ez tartható lenne. Sajnos, a teljes megvalósításhoz mintegy 500 millió forint hiányzik. Éppen ezért, amellett, hogy folyamatosan keressük az ésszerűsítési, költségcsökkentési lehetőségeket, elképzelhető, hogy a kérdés ismételten a kormányzati szervek elé kerül.

Azért szeretném felhívni az olvasók figyelmét az ivóvízzel való takarékosságra, ésszerű gazdálkodásra. Amellett, hogy a jó minőségű ivóvíz biztosítása egyre nehezebb feladat, igen költséges is. Egyre inkább nem helyettesíthető nyersanyagnak tekinthető és nem fogadhatjuk el a 'ma még gyakran fellelhető hamis nézetet, amely az ivóvízellátás fejlettségét az egy főre jutó vízfogyasztás nagyságában méri le.

— És a vízi környezetvédelem?

— Napjainkban, amikor a tiszta, egészséges víz iránt a legnagyobb az igény, folyóink minimális vízhozammal lépik át az országhatárt. Ha a negyvenes évektől kezdődően nem épültek volna duzzasztóink, most Békés megyében a nyári aszály további milliárdos károkat okozna, de nem lehetne szó halgazdálkodásról, rizstelepekről, esőztető öntözésről, a vízi környezetvédelemről, üdülésről, pihenésről a vizek partjain. Az elmúlt időszak urbanizációja és a mezőgazda- sági kemizáció nagyon sokat rontott folyóink vízminőségén. Ezért szolgálatunk számára fokozott felelősséget Jelent folyóink, holtágaink, csatornáink vizeinek óvása. Felelősséggel ki merem jelenteni, Békés megye a Balatonnal egyenértékű természeti kinccsel rendelkezik, mindössze azzal a különbséggel, hogy ez a vízfelület nem* egy tömegben, hanem területileg szétszórtan helyezkedik el. A sérülékenysége, de az általa nyújtott előnyei is a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz hasonlíthatók. Megkülönböztetett figyelmet igényel a jövőben a szarvasi holtág, az Élővízcsatorna, a Holt-, Sebes-Körös, az endrődi holtágak,- a hosszúfoki rendszer és a számtalan más létesítményünk, amelynek védelmére az igazgatóság az Országos Vízügyi Hivatal segítségével nagy összegeket áldoz.

Mi is azt szeretnénk, ha ez a természettől megáldott gazdag és szép táj még soksok generációnak örömet, felüdülést, pihenést szerezhetne.

Béla Ottó