Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-15 / 88. szám
1986. április 15„ kedd o Arccal a kukorica felé fl folyékony jobb... Műtrágyagyár a gazdaságokban A Chemobihar folyékony műtrágya-gyártó berendezésével ismerkednek a szakemberek a Csanádapácai Széchenyi Tsz- ben A növénytermesztés több évtizedes eredményeiben a műszaki, technikai színvonal, a biológiai és kémiai tudományok eredményeinek gyakorlati alkalmazása is tükröződik. A terméshozamok szoros összefüggésben vannak a növényi tápanyagellátás színvonalával, a talajerő-utánpótlás növelésével, azaz a műtrágyázással. A hazai műtrágyagyárak rekonstrukciója — a ’80-as évek elején — elmaradt, így „nem jött be” az az elképzelés, hogy vegyiparunk a jövőben jobb minőségű műtrágyát tud a mezőgazdaságnak adni. A szilárd műtrágyák egyenletes kijuttatása a földekre a technológiai fejlesztések ellenére sem sikerült. Már a ’70-es évek elején megkezdődtek a folyékony műtrágyázással kapcsolatos kutatások a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ... * * * Magyarországon 1960-tól 15 éven át több mint tízszeresére növekedett a műtrágyafelhasználás. » (Ezzel együtt emelkedtek a terméshozamok is. Míg a 60-as évek első felében 6—6,5 millió tonna gabonát termeltünk — a mostaninál 13 százalékkal nagyobb vetésterületen —. addig a ’70-es évek második felében megduplázódott a gabonatermelés.) A ’70-es évek közepén az energiaárrobbanás miatt — amely hatással volt a vegyiparra is — ez a fejlődés megtorpant. Azóta stagnál a műtrágya-felhasználás, időről időre elmarad a MÉM által tervezett mennyiségtől. A növekvő követelmények viszont egyre nagyobb termésátlagokat igényelnek. Ehhez viszont növekvő tápanyag- és talajerőpótlás szükséges. Hogyan sikerült mégis — a stagnáló műtrágyamennyiség mellett — emelni a hozamokat? (A mezőgazdaság 1984-ben például rekord mennyiségű — 15 millió tonna — gabonatermést adott.) Ez elsősorban a műtrágya-felhasználás növekvő hatékonyságának köszönhető ... Az 1970—71-ben végzett MÉM-vizsgálat szerint a műtrágyák hatóanyagának 15—80 százaléka a helytelen tárolás miatt veszített értékéből, s emiatt kis hatékonyságú műtrágyát szórhattak a szántóföldi növények alá. A MÉM javaslatára az Állami Tervbizottság 1978-ban elfo- gadat azt a több évre szóló programot, mely szerint létre kell hozni egy — 200 raktárból álló — agrokémiai telephelyhálózatot. Ebből jelenleg 60 már üzemel, 25 most épül — tehát a program még folytatódik. Ám máris érezhető és mérhető e telepek veszteségcsökkentő hatása. Az is ismert volt a szakemberek előtt, hogy a műtrágyák minősége és kiszórási lehetőségei szegényesek. A hazai foszfortrágyák hatásfo- ko köztudottan rossz, a kijuttató géppark gyenge hatékonyságú. Az egyenetlen kiszórás miatt az alul- és fe- lültrágyázás következtében terméscsökkenéssel is lehet számolni. Ezért új utakat, technológiákat kerestek a mezőgazdasági szakemberek és kutatók, s ekkor vetődött föl a folyékony műtrágyázás gondolata. * * * Magyarországon — több, fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országot megelőzve —, 1978-ban létesült az első folyékonyműtrá- gya-telep. Míg az első években a folyékonyműtrágya- felhasználás aránya alig érte el a 0,2 százalékot, addig 1984-ben ez már 10 százalékot tett ki. A Szolnoki Vegyi Művek az idén kezdi meg az úgynevezett szuszpenziós anyag gyártását. A MÉM tervei szerint az évtized végére 20—25 százalékos lesz a folyékonyműtrágya-felhasz- nálás aránya hazánkban. A folyékony műtrágya előállítására többféle berendezés ígérkezik. A MÉM a közeljövőben az összes hazai technológiát egységes módszerekkel minősíteni fogja. Már az idén számíthatnak részeredményekre az új talajerőpótlás iránt érdeklődő gazdaságok szakemberei. Jelenleg úgy tűnik—2 szélsőséges berendezés állja a versenyt. Az IKR — 40—50 ezer hektárt is ellátó — nagy telepe és a Bakonszegi Bessenyei Tsz „trágyagyára”, amely viszonylag kis beruházással építhető fel, és egy termelőszövetkezet szükségletét maximálisan kielégíti. Az idén „állt munkába” Békés megye első folyékonyműtrágyatelepe a Csanádapácai Széchenyi Tsz-ben, ahol a közelmúltban tanácskozással egybekötött bemutatót is tartottak az újfajta műtrágyázás üzemi lehetőségeiről. Kovács Péter, a bakonszegi Chemobihar Gazdasági Társaság elnöke elmondta, hogy saját technológiájuk, a tárolási kapacitással együtt hektáronként mintegy 600—700 forint beruházást igényel. A Chemobihar GT gépsora nitrogénoldatot, NP-, NK-, NPK- szuszpenziót, és nyomelemoldatokat készít. Az alapgép, amely 5 ezer hektárnyi területet képes ellátni folyékony műtrágyával, 3,5 millió forintba kerül. A készülék a dominóelv alapján bővíthető ... * * * Nagy előnye a folyékony műtrágyázásnak, hogy a szórásegyenletesség következtében 10—15 százalékos termésnövekedés várható. Az IKR adatai szerint „a folyékony alapműtrágyázás esetén a megfelelő hatóanyagarány és -mennyiség mellett egyenletesebb a kijuttatás, a művelet egy menetben elvégezhető, így a megtakarítás műveleti költségben 240—626 forint hektáronként”. Az ilyen berendezésekkel előállított komplex, folyékony műtrágya ára is alacsonyabb — a hatóanyagra átszámítva —, mint a vegyigyárakban készített komplex, szilárd műtrágyák. A műtrágyázás alapanyagon kívüli költsége a folyékony műtrágya esetében jóval kevesebb, mint a szilárd műtrágyázásé. — Ha az időjárás is segít, akkor mintegy 2 százalékos termésnövekedéssel számolunk — mondta a Széchenyi Tsz egyik vezetője. — Ezzel és az egyéb költségmegtakarításokkal együtt, egy év alatt megtérül a 3 és fél milliós beruházásunk ... Hornok Ernő Mezőgazdaságunk egyik legnagyobb feladata a VII. ötéves terv során a gabonaprogram céljainak teljesítése. Ebben a nagy munkában már 1986-ban szükség van a kukorica vetésterületének és hozamának emelésére. Az idén hazánkban 1 millió 150 ezer hektáron kell kukoricát termelniük a nagyüzemeknek. A MÉM ösztönző intézkedések bevezetésével segíti a terv megvalósulását. Hogyan is állunk Békés megyében a kukoricavetés-te- rület alakulásával? Nö a vetésterület A kérdésre Hankó László, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője válaszolt: — Várhatóan az idén megyénkben mintegy 110 ezer hektáron termelnek kukoricát a gazdaságok. A nagyüzemek legújabban hozzánk eljuttatott tervei szerint mintegy 5 százalékkal nő a vetésterület. A MÉM pályázati felhívásához eddig harminc nagyüzem csatlakozott. Abban is reménykedünk: mivel később tavaszodott az idén, emiatt valószínű, kevesebb tavaszi kalászost vetnek a gazdaságok. Az őszi kalászosoknál a téli kedvezőtlen időjárás miatt, valamint a belvíz következtében kipusztulásra lehet számítani. Az így felszabaduló területek egy részét várhatóan kukoricával hasznosítják a tsz-ek és az állami gazdaságok. A beérkezett pályázatok jó része a Körösök völgyében gazdálkodó üzemektől érkezett. El kell mondanom, hogy ebben a térségben az elmúlt években már jelentkezett a melioráció kedvező hatása. így például Zsadány- ban elérték a hektáronkénti 9 tonnás termést, míg a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz- ben a hektáronkénti 8 tonnát. Hozzá kell tenni, ezek a kedvező eredmények aszályos körülmények között jelentkeztek. A megye mező- gazdasági nagyüzemeinek az idén 800 ezer tonna kukoricát kell megtermelniük. Mindez azt jelenti, hogy árukukoricából el kell érni a hektáronkénti 8 tonnás hozamot megyei szinten. Mindez nem elérhetetlen feladat, hiszen 1982-ben már 8 ezer kilogramm kukoricát termeltek hektáronként a tsz-ek és állami gazdaságok a megyében. Mi úgy ítéljük meg, hogy az egész gazdálkodás eredményességét döntően befolyásolja 1986-ban a gabona- ágazat teljesítménye. Az elmúlt időszakban romlott az ágazat pozíciója, emelkedtek a költségek, s mindezt nem kompenzálta az árnövekedés. Hozzá kell tennem, a kukoricával több munka van, mint a búzával, s igényesebb is ez a növény, mint a ke- nyérnekvaló. Szólnunk kell a silókukorica-termesztés fontosságáról is. Míg tavaly 17 ezer hektáron állítottak elő silókukoricát a gazdaságok, az idén ennél kevesebbet, 14 és fél ezer hektár területet hasznosítanak ezzel a szálas takarmánnyal. Ezzel a területcsökkenéssel nem fog mérséklődni az előállított termésmeny- nyiség, mivel mintegy 15—17 százalékos hozamnövekedést irányoztak elő. A silókukorica-termesztésre a jövőben jobban oda kell figyelni az üzemekben, mivel terület- egységenként igen jelentős energiát nyerhetünk. A Hidasháti Állami Gazdaságban évek óta magas színvonalú termesztés folyik, ennek kedvező hatása megmutatkozik a tejtermelésben. Gondosabb munkával Koltai Zsoltné, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója kimutatásokat vesz elő. — A MÉM kukoricatermesztést ösztönző pályázatára eddig a megyéből 30 állami gazdaság és termelő- szövetkezet jelentkezett, összesen mintegy 5 ezer hektárral növelik a tengeri vetésterületét. Többek között benyújtotta pályázatát a Békéscsabai Állami Gazdaság. a Hidasháti Állami Gazdaság, a SZÁT, illetve az Űjkígyósi Aranykalász, az Orosházi Béke, a Csanádapácai Széchenyi, a Telekgeren- dási Vörös Csillag, valamint a Kunágotai Bercsényi Tsz. Különösen a megye déli területein, a jó vízgazdálkodású löszháti talajokon várható jelentősebb hozamnövekedés. Mindez természetesen a tenyészidőszak hátralevő időjárásától is nagyban függ. Az üzemeknek nagy gondot kell fordítani a vetésre, a megfelelő fajták kiválasztására. Hozzáteszem, nem minden esetben kapták meg a gazdaságok azokat az igényelt hibrideket, amelyektől jó eredményt vártak. Szerencsére a forgalmazók hozzájuk hasonló minőségű vetőmagvakkal tudták pótolni a kiesést. Újkígyósi tapasztalatok A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a növénytáplálásra, valamint a növény- védelmi munkák elvégzésére. Az őszi betakarításkor jobban oda kell figyelni a kombájnok beállítására, műszaki állapotára, hiszen így jelentős termésmennyiséget lehet megmenteni. Megyénk egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete az Űjkígyósi Aranykalász Tsz, ahol már régóta nagy területen foglalkoznak kukoricával. Tapasztalataikról Hozó Józsefet, a közös gazdaság termelési főmérnökét kérdeztük. — A VI. ötéves terv során évente 2 ezer 400 hektáron termesztettünk kukoricát, most, 1986-ban mintegy 200 hektárral növeljük a vetés- területet. Az elmúlt 11 év elemzése azt mutatja, hogy kilenc alkalommal kétszer annyi jövedelmet hozott egy hektárra vetítve a kukorica, mint a búza. Tavaly azonos nyereséget adott a két ágazat, míg 1984-ben — amikor nagy volt az aszály — a búza adott nagyobb jövedelmet. Megjegyzem, nálunk 1100—1400 hektárt foglalt el a kalászos gabona a VI. ötéves terv során. Ha nem romlana tovább a kukorica közgazdasági pozíciója, akkor a löszháti területeken indokolt a termesztése. Nálunk 6-7 tonnáról indult a hozam, s 1982-re elértük a 10-11 tonnát. Döntő a júliusi—augusztusi csapadék mennyisége, illetve a télen lehullott csapadék nagysága. Újkígyóson azt tapasztaltuk, hogy tíz évből 5- 6 esztendőben megvan ez a nedvesség. Az idei tervben 8 és fél tonnás hektáronkénti átlagot irányoztunk elő. A talajainkat úgy láttuk el tápanyaggal, hogy az biztosítsa a 10-11 tonnás termést. Mi a folyamatos tápanyagellátást valósítjuk meg, folyékony nitrogén műtrágyát juttatunk ki a tenyészidő folyamán, ami hozzájárul az egyenletes elosztáshoz. Az idén tíz hektáron egy külföldi öntözőberendezés üzemeltetésével kísérletet állítottunk be. Ügy tudom, rövidesen ennek a gépnek elkészül a hazai változata is. A zöldborsó lekerülése után úgynevezett szuperkorai hibridet vetünk. Tavaly 7,9 tonnás termésmennyiséget értünk el borsó után. Emellett a szükséges silókukoricát szintén másodvetésként állítjuk elő. A MÉM felhívásához megyénk gazdaságai is csatlakoztak, növelték kukoricavetésterületüket. Békés megye adottságai — különösen a déli részen — kiválóan alkalmasak kukorica termesztésére. Ahhoz, hogy a tervben megfogalmazott 800 ezer tonna kukorica megteremjen a megyében, mindenütt nagy odafigyelésre, a technológiák szigorú betartására van szükség. Verasztó Lajos HÍREK 0 VILflGGOZDflSflGBÚL SZOVJET FELVÁSÁRLÁSI HELYZET. A Szovjetunióban az állami felvásárlások húsból 7 százalékkal, tejből és tojásból pedig 6 százalékkal nőttek az idei év első negyedében a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Az állattenyésztés fejlesztése kiemelkedő hangsúlyt kapott az SZKP XXVII. kongresszusának dokumentumaiban; 1990-fe 21 millió tonna hús termelése a cél, a növekmény felét a szarvasmarha-tenyésztés termelékenységének fokozásával kell biztosítani. HONDA KÉSZÜL BIRMINGHAMBEN. Hondákat fognak gyártani a British Leylandhoz tartozó Austin Rover birminghami üzemében, előbb évi négyezer darabot, később többet. Ezzel már két BL üzemben folyik majd a korábbi brit kocsik helyett Honda-autók gyártása. A BL részlegéről szólva a Financial Times gazdasági lap cikkírója — még az ügylet előtt — úgy fogalmazott, hogy fokozottabban kell keresniük a vállalkozói együttműködést a Hondával. REPÜLŐTÉRI ILLETÉK. Drágább lesz az utazás repülővel az Egyesült Államokba a nyártól: egy nemrégiben aláírt elnöki rendelet értelmében július 7-től a nem Kanadából, Mexikóból vagy a Karib-szigetek- ről repülővel érkező külföldieknek 5 dolláros vámilletéket kell fizetniük. A költséget azonnal felszámítják a légitársaságok, mihelyt az utas jegyet vett náluk az Egyesült Államokba. függőhíd japánban. Japánban hamarosan megkezdődnek a világ legnagyobb függőhídjának építési munkálatai. A 3910 méter hosszú híd a legnagyobb japán szigetet, Honsut köti majd össze Avadzsi szigettel. Az 5,5 milliárd dolláros költséggel létesülő híd építése a tervek szerint 1993- ban fejeződik be. A híd két támpillérje 330 méter magas lesz, g a hídon hatsávos autóút vezet majd, a tengerszint felett 65 méter magasságban. SPANYOLORSZÁG — TURIZMUS. Az idén nem kevesebb, mint 45 millió külföldi turistát várnak Spanyolországba, s ez rekordnak számít. Tavaly a napsütötte ibériai államot 43 millióan keresték fel a határokon túlról. A spanyol illetékesek közölték azt is: a biztonság foltozása végett valóságos rendőrhadsereget — 8 ezer biztonsági őrt — vezényeltek a nyári időszakra a tengerparti pihenőhelyekre és turistacentrumokba. Mint emlékezetes, a baszk szeparatisták tavaly nyáron, a főszezon kellős közepén tucatnyi pokolgép felrobbantásával próbálták elijeszteni a tengert és a napfényt kedvelő külföldi turistákat Spanyolországtól. A Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemében az országban elsőként kezdték meg az egyre népszerűbb vízi sport — a szörfözés — speciális ruházatának gyártását. Az újszerű, gumírozott és vízhatlan anyagból ötféle ruhamodellt gyártanak. Az idén 4 ezer szörföltözéket készítenek egy ausztriai cég számára (MTi-íotó: Oláh Tibor — KS)
