Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

NÉPÚJSÁG 1986. április 14,, hétfő KlSZ-küldöttértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) ság titkára terjesztette elő. Többek között kiemelte: a térségben betölti szerepét az ifjúsági szövetség. Erősödik a KISZ tömegbefolyása a fiatalok körében. A fiatalok­tól azt kérte, hogy tegyenek többet a jövőben munkahe­lyeiken és a társadalmi mun­kában azért, hogy javulja­nak életkörülményeik. Fon­tos feladat, hogy a haza iránti szeretet és a proletár internacionalizmus szelle­mében cselekedjenek a fia­talok. A politikai nevelő munka területén új formák bevezetésével gyarapítsák is­mereteiket, szélesítsék látó­körüket. Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára hozzászólásában szólt arról a helytállásról, amelyet a gaz­dasági építőmunkában tanú­sítottak a kovácsházi fia­talok. Kiemelte, hogy helyre kell állítani a főmunkaidő tekintélyét, hiszen így több lehetőség jut a fiataloknak a közéleti politikai szereplés­re. A továbbiakban arról szólt, hogy a KISZ-nek egyik legfontosabb feladata a po­litikai jelleg erősítése, vala­mint a szervezeti élet és a munkafegyelem megszilárdí­tása. Elsősorban a fiatalabb korosztályra, a tanulókra, pályakezdőkre kell odafi­gyelni jobban a KISZ-nek. A küldöttértekezlet a ki­egészítésekkel együtt egy­hangúlag elfogadta a beszá­molót, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság jelenté­sét. Ezt követően került sor a 11 tagú KISZ-bizottság és a 7 tagú pénzügyi ellenőrző bizottság, valamint a 8 me­gyei küldött megválasztására. A KISZ mezőkovácsházi vá­rosi bizottságának titkára is­mét Pertich Antal lett. Szarvas Szarvason az Árpád Szálló díszterme adott otthont a vá­rosi KISZ-küldöttgyűlésnek. A telefonálók többsége Bé­késcsabáról jelentkezett, s főleg közvetlen környeze­tükkel, lakóhelyükkel kap­csolatos kérdéseket tettek fel. összességében mintegy hetven telefonáló, körülbelül 150 kérdéssel fordult hoz­zánk. Vagyis: lehetetlen mindegyikre válaszolnunk. Most elsősorban a környe­zetvédelemmel foglalkozó­kat emeljük ki, de a továb­biakban minden egyéb — közérdekű — kérdésre is visszatérünk lapunk hasáb­jain, illetve az egyéni gon­dokra levélbe válaszolunk. Most nem írjuk le a kér­dezők nevét, lakcímét, tele­fonszámát. Nem csupán azért, mert többen kérték ezt (nem tudjuk, miért?), hanem helyhiány miatt. A válaszok többségét a megyei tanács és a Békés­csabai Városi Tanács illeté­keseitől kaptuk. Kukák és kürnyékük A házi szemétgyűjtők, a kis és a nagy — mozgatható — kukák általában dugig Az ülésen megjelent Király István, a KISZ KB osztály- vezetője és Kutas Gyula, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának osztályvezetője. Az első napirendi pont a városi KISZ-bizottság be­számolója volt a ’84-es kül­döttgyűlés óta végzett mun­káról. Az írásbeli anyag megállapította, hogy a fia­talok nagy többsége lelkiis­meretesen, becsületes mun­kával tesz eleget munkaköri feladatainak. Érzékelhető jelei vannak a minőségileg jobb és szervezettebb mun­kának. Termelőüzemeink fia­taljai részt vesznek a szocia­lista brigádmozgalomban. Az Alkotó Ifjúság-mozgalom azonban továbbra sem ter­jedt el széles körben. A KISZ-szervezetek komoly részt vállalnak a környezet- védelmi feladatok megvaló­sításában, a települések szebbé tételében. A város két főiskoláján jó a kapcsolat a KlSZ-szerveze- tek és a tanári kar között. Mindkét intézményben ma­gas színvonalú a tudomá­nyos diákköri tevékenység. A város két középiskolájában a tanulmányi munka segítésé­ben nem alakultak ki haté­kony módszerek, de mind­két intézményben több-keve­sebb sikerrel lépéseket tet­tek a gyengébb tanulók se­gítésére. A beszámoló szólt arról is, hogy nem enyhültek a pályakezdő fiatalok gondjai. A város és körzetének fog­lalkoztatási struktúrája ked­vezőtlen az első ízben mun­kát vállaló korosztály szá­mára. Az elhelyezkedési le­hetőség tovább romolhat, hi­szen a következő időszakban tetőzik a demográfiai hul­lám. A beszámoló részletesen foglalkozott a fiatalok mű­velődési, sport- és szórako­zási lehetőségeivel. A beszámolóhoz elsőként Kántor Zsolt szarvasi peda­gógus-költő — stílusosan — versben szólt hozzá. Aztán vannak, s többségük környé­ke is szemetes, bűzt áraszta­nak. Nos, ezeknek a tisztítá­sa, karbantartása elsősorban a lakásszövetkezet, -az ingat­lankezelő vállalat, s a tár­sasházi, egyéni tulajdonosok feladata. (Magát a szemét- szállítást a kertészeti és köz- tisztasági vállalat végzi, olyan ütemben, ahogy ren­delik.) Egyébként ezeket a mozgatható szemétgyűjtőket eleve az épületeken belül kellene elhelyezni a szabá­lyok szerint! A régebbi épü­leteknél ez ugyan nem old­ható meg, de ezeknél sem tartják magukat a legtöbb esetben a tanács által kije­lölt tárolóhelyekhez. Ezek — s az előzőek — miatt már sok szabálysértési eljárást indított, s folytat a városi tanács. Többen panaszolták a me­gyeszékhely poros, s általá­ban szemetes voltát is. Jelenleg a kiemelt útvona­lakat naponta tisztítják, ürí­tik az ottani szeméttároló­kat, míg máshol kétnaponta végeznek hasonló munkála­tokat. A pénzügyi lehetősé­gek egyelőre ennél többet nem tesznek lehetővé. Skorka András, a SZÁT kül­döttje a szabadidős rendez­vényekről, Sznyida András­áé, a városi úttörőelnökség elnöke az ifivezetők helyze­téről, és a KISZ—úttörő kapcsolatról beszélt. Ezután Király István, a KISZ KB osztályvezetője kért szót. Fi­gyelmeztetett arra, hogy a KISZ általános normáit kell adott helyen konkrét nor­mákká alakítani. A küldöttgyűlés ezután négy szekcióban folytatta munkáját. Külön tárgyalták meg feladataikat és gondjai­kat az iparban és a szolgál­tatásban, az élelmiszergaz­daságban dolgozó fiatalok, az értelmiségi fiatalok és főis­kolai hallgatók, valamint a középiskolás és a szakmun­kástanulók. Délután a szek­cióülések tapasztalatait fi­gyelembe véve folytatták a vitát. Először Tamáshidy Beáta, az óvónőképző KISZ- bizottságának titkára az in­tézet korszerűsítési törekvé­seiről beszélt. Ezután Sebő János, a városi pártbizott­ság titkára kért szót. Beszé­dében részletesen foglalko­zott azzal, hgy Szarvason és környékén kedvezőtlenek az elhelyezkedési lehetőségek, ráadásul a keresetek átlaga alacsonyabb a megyei átlag- nált. Szólt arról is, hogy né­hol a KISZ-taggyűlés kér­déseire, felvetéseire a szö­vetkezetek vezetése minded­dig még nem válaszolt (!). Az ipari szekción azt is meg­tudtuk, hogy az egyik szö­vetkezetben, ahol az öt-hat éves tapasztalattal rendel­kező szakmunkások fizetése 3 ezer forint, a taggyűlésen nem vett részt a szövetkezet gazdasági vezetése! Hozzá­szólása végén a párttaggá nevelés, s a párttagfelvétel kérdését érintette. Dénesi Andrea, a mezőgaz­dasági főiskola hallgatója a két felsőoktatási intézmény és a város kapcsolatáról, Gombár Mária, a Szirén dol­gozója a szövetkezet KISZ- életéről beszélt. Kolompár Még ide tartozik: a közel­múltban jelent meg egy vá­rosi tanácsi rendelet, mely szerint az intézmények, gaz­dálkodó szervezetek, válla­latok kötelesek épületeik környékét 30 méteres körzet­ben — de legalább az út­burkolat széléig — folyama­tosan rendben tartani. Erről minden érintettet értesítet­tek, s megkezdték a rende­let végrehajtásának ellenőr­zését is. Sok helyen, a különböző építkezések után „csatate­rek” maradnak hátra. Ez ügyben az újabb építkezések kivitelezőivel, beruházóival olyan szerződéseket köt a tanács, miszerint a munkála­tok befejeztével az úgyneve­zett terepszint alatti 20 cen­timéterrel veszik át a közte­rületet, s a továbbiakban az ilyen felületeket a lakosság segítségével gondozzák. Lakótelepi gondok A Mokri (Áchim) lakótelep,- ről többen telefonáltak. Ki a parkosítást szorgalmazta, ki Anna, a Vajda Péter Gim­názium tanulója azt fejteget­te, miben lehet küzdeni a tagság passzivitása ellen. Gazdag Ildikó, az Óvónőkép­ző Intézet hallgatója az isko­la rendezvényeiről szólt. Maginyeczné Bárdos Zsuzsa, a Békés megyei KlSZ-bizott- ság titkára értékelte ezután a szarvasi KISZ-szervezetek munkáját. Babák Mihály, a költségvetési üzem küldötte az ipari szekció munkájáról számolt be, ahol különösen élesen vetődött fel a lakás­os a bérkérdés. Roszik György, a városi szakmaközi bizottság titkára a KISZ és a bizottság együttműködé­séről szólt, végül Bulla Ottó, a városi KISZ-bizottság tit­kára összegezte a vita tapasz­talatait. A küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót. Sebő János a KISZ-apparátustól búcsúzó Bulla Ottónak átadta a ta­valy alapított Kiváló Párt­munkáért jelvényt. Ezután szavazás következett'. A kül­döttgyűlés megválasztotta a városi bizottságot, a pénz­ügyi ellenőrző bizottságot és a küldötteket. A városi bi-. zottság titkára Földesi Zol­tán lett. Szeghalom Hetven küldött és 18 meg­hívott kapta kézhez a KISZ Szeghalmi Városi Bizottsá­gának írásos beszámolóját, amelyből néhány gondolatot emelünk ki. A KISZ MB által meghirdetett termelést segítő akciók közül 1984- ben az Okányi Haladás Tsz és a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz KISZ-szervezete ért el megyei első helyezést. Je­lentős társadalmi munkát is vállaltak a szeghalmiak, csaknem 200 ezer forinttal támogatták az elmúlt évek­ben a margitszigeti úttörő­stadion, a szanazugi úttörő­tábor, a battonyai SOS gyermekfalu megvalósulását. A fiatalok döntő többsége elfogadja a szocialista társa­dalmi rendszert, támogatja a párt programját. A KISZ- szervezeteknek hatékonyab­ban, igényesebben kell kép­pedig az újabb garázsépíté­sek ellen emelt kifogást. Az illetékesek szerint ez a lakótelep megfelelő zöldöve­zettel rendelkezik, s mivel a garázsok építése is lakossági igényként merült fel, ezért járultak hozzá az utóbbihoz. S az újabb garázsok nem csorbítják jelentősen az itte­ni jelentős zöldterületet. A Millenniumi lakótelepen élők az iránt érdeklődtek, mi lesz annak a körülbelül 60x60 méteres területnek a sorsa, mely a Szarvasi út és a Kazinczy utca keresztező­désénél van. Ezt a területet egy meg­építendő kisebb ABC-áru- ház számára tartják fenn, az itt lakók jobb ellátása érde­kében. Egyelőre beruházót keresnek az illetékesek. Egy másik kérdés — ugyaninnen, a Millennium 1—3—5—7. lépcsőházban la­kók nevében — kissé fur­csán hangzott: mikor mérik ki számukra az épület mö-* götti területet kiskerteknek? Furcsa a kérdés azért, mert az itt élők többségének alá­írásával megerősítve kérték nemrég a tanácsot: vegye át gondozásra ezt a részt... Üj lehetőség A telefonálók közül na­gyon sokan említették, köztük nyugdíjasok is, hogy szeret­nének minél többet tenni környezetük szépítéséért. Legtöbben azonban nem tudják, hová forduljanak, kiket keressenek. Hiányol­ták a különböző tömegszer­vezetek környezetvédő akció­it, melyekben szívesen részt vennének. .Ha csak annyit említünk meg, hogy a Hazafias Nép­front, a KISZ, a Vöröske­reszt, a városszépítő egyesü­let és más tömegszervezetek, sőt, vállalatok is rendszere­viselniük az ifjúság érdeke­it, és ez a képviselet váljon a mindennapok gyakorlatá­vá. A szeghalmi ifjúsági és úttörőházban szombaton tar­tották meg a városi KISZ- küldöttértekezletet. Az el­nökségben ott voltak a me­gye és a város párt-, taná­csi, társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezetői, kép­viselői Pákozdi Gábor leve­zető elnök ismertette a na­pirendi pontokat, amelyeket a küldöttértekezlet elfoga­dott. Nyári János, a KISZ váro­si bizottságának titkára fű­zött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Kritikusan szólt a fiatal családok el­adósodásáról, az értelmiségi pályák elértéktelenedéséről. Ezek a jelenségek gyakran a KISZ-től való elforduláshoz vezetnek. Vissza kell adni a KISZ-taggyűlések rangját. Minden KISZ-alapszervezet olyan programot, olyan cé­lokat tűzzön maga elé, me­lyet a tagság magáénak érez, és szívesen teljesít. Erősíteni kell a KISZ poli­tikái jellegét — állapította meg a városi KISZ-bizottság titkára. Ezt követően Oláh Ernő, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg beszá­molóját, amelyet a követ­kező szavakal fejezett be: „A KISZ megújulása nem elsősorban pénz kérdése!” A vitában 17-en mondták el véleményüket. Pap Zsig- mond, a Csepel Autógyár szeghalmi üzemének küldöt­te büszkén szólt arról, hogy munkahelyén a tervezettnél 16 százalékkal nagyobb eredményt értek el. Java­solta, hogy a fő munkaidő jobb kihasználásával próbál­juk leküzdeni a jelenlegi gazdasági gondjainkat. Bar­iba L ajosné, a Szeghalmi Állami Gazdaság külaötte az agrár szakemberek hely­zetéről beszélt. Rithné Ko­vács Ágnes az okányi KISZ- fiatalok nevében szólt. Fel­hívta, a figyelmet a falu és a város közti különbségekre, a beszámolót túlzottan Szeg- halom-centrikusnak találta. Kozák Sándor, a városi ta­nács elnöke köszönetét mnn­sen szerveznek ilyen meg­mozdulásokat, akkor csak két dologra gondolhatunk. Vagy elkerülték ezek a fel­hívások a telefonálók figyel­mét, vagy a meghirdetések módja körül nem volt min­den rendben. Mindenesetre, most adódik egy új lehetőség, a Békéscsa­bai Városi Tanács jóvoltából. Ugyanis, a tanács által ke­zelt zöldterületek 50 száza­lékát — többek között az egész Lencsési és Mokri lakótelepet, a pósteleki par­kot — kiadja gondozásra. A munkáért természetesen fi­zetnek is. Egyéni és csopor­tos jelentkezést is elfogadnak ez ügyben a kertészeti és köztisztasági vállalatnál. Benzingőz Békéscsabán a legtöbb em­ber a Tanácsköztársaság út­ja legelején fordul meg vá­sárlás céljából, a 100-as ABC és az Univerzál Áruház környékén. De itt parkol — ugyancsak ezért— a legtöbb autó is Meddig? — kérdezte egy telefonáló. — Mert a benzingőz nagyon ártalmas az egészségre. Örömhírrel szolgálhatunk. A posta melletti építkezések hamarosan folytatódnak, s így fokozatosan kiszorulnak a most parkolónak használt területről az autók. És az építkezések befejeztével — egy-két év múlva — az utcán is megszüntetik a parkolást. A Lencsési lakótelepről is hasonló ügyben érdeklődtek. Az ott építendő „garázsvá- ros”-hoz közel lakók aggód­nak a majdani benzingőz miatt. Itt a garázshelyek tel- lekkijelölése után azonnal fákat telepítenek, s ezek lombja megfelelő védelmet nyújt majd az ártalmas gá­zok ellen. dott a KISZ-eseknek azért a 85 millió forint értékű tár­sadalmi munkáért, amelyért ők is dolgoztak. Ugyanakkor türelmet, megértést kért a fiataloktól, mert nemcsak nekik, de másoknak, így pél­dául a nyugdíjasoknak is vannak gondjaik. Szeghalom még csak két éve város, és nagyon sok a jogos igény, amit rangsorolni szükséges. Szégyenkezésre azonban nincs ok, hiszen a város VI. ötévesi tervét túlteljesítette, és napjainkban is dinami­kusan fejlődik. Jelenleg gon­dot okoz a szakmunkáskép­zés hiánya, a korszerűtlen hírközlés, ezek megoldása a hetedik ötéves tervben vár­ható. — Az ifjúkommunista életre nevelési, az utánpót­lás nagyban múlik az úttö­rőcsapatok munkáján — mondta Thurzó Edit városi úttörőelnök. Varga István, a városi pártbizottság első titkára szólt arról, hogy a KISZ- szervezetek eredményesen dolgoznak, helytállnak a termelőmunkában, a tanu­lásban. A továbbiakban a KISZ-tagok párttaggá válá­sának lehetőségeit taglalta. Kozák Ferenc, a KISZ KB, valamint a megyei KISZ-bi- zottság elismerését tolmá­csolta a szeghalmiaknak. Ér. tékelik eredményeiket — mondotta —, de önkritiku­san beszélnek a problémák­ról, a tennivalókról is. Ké­szülve a KISZ XI. kong­resszusára • keresik a meg­újulás lehetőségeit. Űj prog­ramokat dolgoznak ki a tag­ság érdekeinek figyelembe­vételével. Az írásos beszámolót a kiegészítésekkel és a vitá­ban elhangzottakkal együtt egyhangúlag elfogadta a küldöttértekezlet. Ezt köve­tően került sor a városi KISZ-bizottság, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a me­gyei küldöttek megválasztá­sára. A KISZ Szeghalmi Vá­rosi Bizottságának titkárává a küldöttgyűlés ismét Nyári Jánost választotta meg. Tudósítóink voltak: Bacsa András, Lovász Sándor, Un- gár Tamás, Verasztó Lajos ...és más kérdések Többen felháborodottan szóltak — nemcsak békés­csabaiak — a vasútállomás melletti kenyeres és zöldsé­ges pavilon bezárásáról. Ezek azonban csak ideiglenesen vannak bezárva, hamarosan — a közelben — újra fel­állítják azokat. Addig üze­melnek majd, míg el nem ké­szül az aluljáró — ott ugyan­is lesznek majd különböző üzlethelyiségek is. A Holt-Körös-ágak menti építkezésekről: általában a vízparti építményekkel kap­csolatban új szabályozás lé­pett életbe, mely a környe­zetvédelmi szempontokat fo­kozottabban veszi figyelem­be. Az új szabályozásban foglaltak érvényre jutását az illetékes hatóságok folyama­tosan ellenőrzik. Az út menti fák, fasorok, erdősávok, a termőföldek vé­delmére, az Élővíz-csatorna állapotára, jövőjére, vala­mint a vegyi és egyéb ve­szélyes hulladékok megsem­misítésének, tárolásának kér­désére hamarosan részlete­sebb írásokban térünk visz- sza. Természetesen, mint már említettük, a többi — köz­érdekű — kérdésekkel is foglalkozunk lapunk hasáb­jain a továbbiakban. Amit összefoglalóan mond­hatunk: igen örvendetes, hogy sokan személyes ügyük­nek tekintik a környezetvé­delmet. S ami a legfonto­sabb, cselekvő részvételükkel kívánják elősegíteni a moz­galom céljainak elérését, megvalósítását. Pénzes Ferenc — ifllglilli : ■ 0 környezetvédelem: közügy-íi Nehéz helyzetben vdlt e sorok írója az elmúlt hétfőn: délután két órától szinte percnyi szünet nélkül jöttek a hívások, fo­lyamatosan csöngött a telefon. Igaz, már délelőtt is tettek fel kérdéseket, s végül az utolsó hívás este fél nyolckor futott be. Mindez persze örvendetes, hiszen a ter­mészet- és környezetvédelemmel kapcso­latosan vártuk a kérdéseket. S ma ez a téma már nem kerülhető meg — mutatja a sok hívás is —, foglalkoznunk keli vele. niert a környezetvédelem ügye, helyzete jelenleg világprobléma. Sokan már vészha­rangokat kongatnak — hazánkban is —, mondván, ha nem teszünk hathatós intéz­kedéseket környezetünk — napi érdekek miatti — felelőtlen pusztítása, szennyezése ellen, akkor jövőnk forog veszélyben. Az aggodalom jogos, s csak örülhetünk neki: egyre többen ismerik fel ezeket a veszé­lyeket, s tenni is akarnak ellenük. “----------------------------------------­V onalban voltunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents