Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
1986. március 19., szerda NÉPÚJSÁG Ha szerda: akkor próba szebb helyi népdalokkal. Énekeltek itt vagy nyolcva- nan, de az asszonyokat nehéz volt összetoborozni. Ma már csak az utánpótlással van gondunk. Valóban kevés fiatal van közöttünk, s aki akad, az itt, a pávakörben nőtt fel. Un- gor Ildi még a pólyában volt, amikor az első „főszerepre" vállalkozott: — „Életünk” címmel a helyi hagyományokat dolgoztuk fel. Ildi sírását magnetofonra vettük, hisz a műsor a születéstől a házasságig kísérte végig a hajdanvolt fiatalság életét. Hát így vállalt főszerepet ez a kislány már csecsemőkorában. Most meg, látja, már kész felnőtt. De nem lett hűtlen hozzánk'! Igaz szerelmek is szövődtek a pávakörben. Sárosi Gábor, aki az egyik lakodalmasban a vőlegényt játszotta. valóban elvette a pávás Berg Ildikót. A gyulai Békési András pedig addig cite- rázgatott Sarkadon, míg Oláh Gyöngyit feleségül nem vette . .. Jubileum Szerdán esténként a hagyományőrzőké a Sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ. Mi is ezt az estét választjuk látogatásunk időpontjául, hogy találkozzunk velük — kicsikkel és nagyokkal —, akik a népzene, a néptánc kedvéért itt töltik estéjüket. Már az előcsarnokban bábeli a hangzavar. A szakköri szobák felől citeraszó hallatszik, a nagyteremben harmonika szól, az emeleti klubhelyiségből a pávakör tagjainak beszélgetése szűrődik ki. Tanácstalap vagyok. Hova, merre induljunk? Végül az igazgatói irodát választjuk, ahol különös párbeszéd fogad bennünket: a csoportvezetők Tóth Imrével, a művelődési központ igazgatójával tárgyalnak. Valahogy (gy: — Jó, akkor kezdünk tutti képpel, utána kiscitera, Lon- ci, Lonci levonul, páva ... — A leány tánc? — Ezt követi, aztán a fiúk és a nagy citera. — Hány perc? Az annyi mint hét. meg tíz . .. Csak kapkodjuk a fejünket, hová csöppentünk? És mit jelent itt a tutti, meg a kis és nagycitera, meg a Lonci. Aztán a magyarázatot is megkapjuk: a napokban folklórműsort rendeznek Sarkadon, melyen a Balassi néptáncegyüttes is fellép. Az est lebonyolítását beszélik meg éppen... * s(e sje Később Kiss Ferenchez, a citerások vezetőjéhez csatlakozunk. A gyerekek már várA megalakulás óta mi mindent tanultak már: katonadalokat, betyárballadákat ... Ha összeadnánk, ezernél több népdalt énekeltek. És milyen szépen! Nem csoda. ha kétszer is miniszteri dicséretben részesültek, s mindig sikerrel szerepeltek a megyei, országos minősítéseken. — Áprilisban ismét megmérettetünk — mondja végül Vass Gábor —, remélem, sikerül megszereznünk az országos arany minősítést. De addig, ha kell, hetente kétszer is összejövünk, mert csak a sok gyakorlás hozza meg a sikert. S már indul is, intve a többieknek: „Kezdünk!” Hamar helyükre ülnek mindannyian, s rázendítenek: „Barna kislány kapuja, kapuja ...” Mert az ünneplésnek egyszer mindig vége szakad. Ismét kezdődnek a dolgos hétköznapok a sarkadi pávakörben is. Kép, szöveg: Nagy Ágnes összkép: együtt zendíthetnek rá, hogy „Huszárosán vágatom a hajamat..." * * * Legalább akkora hangzavar van a nagyteremben is. Born Miklós koreográfus irányításával a színpadon lányok ropják. Hangjukat a terem túloldalán felcsendülő harmonika sem nyomja el. Ott Kardos István vezeti a próbát. Aztán helyet cserélnek, s a táncosok bottal esnek egymásnak. Vagy mégsem? Amíg úgy igazán nem gyakorolják be, nem éppen veszélytelen a színpadra kerülő pásztortánc. Hatalmas furkósokat forgatnak, ütnek össze, s ha elvétik a ritmust, jaj annak, aki útba kerül. Aztán sok próbálkozás után Ha a szöveg meg nem megy, gyakorolni kell... után Sarkadun ják — mert itt a zenészutánpótlás is megoldott —, szakköri foglalkozás lesz. — Kiss Ferenc sok esztendeje jár át Gyuláról a kis muzsikusokat tanítani. A felkérést akkor kapta, mikor a helyi hagyományőrző cite- razenekar feloszlott. Készséggel vállalkozott a gyerekek tanítására. Még a gyulai szakkör néhány tagját is átcsalogatta, máig is itt zenélnek. De felnőtt hozzájuk több sarkadi fiatal is. A nyolcadikos Bende Robi most is nagy igyekezettel próbál. Az úttörő kulturális szemlén egymaga áll ki, azt a műsort gyakorolja éppen. Aztán valami fantasztikus hangzavar kezdődik. Minden gyerek külön-külön próbálkozik. Az egyiknek jobban megy, a másiknak kevésbé. Aztán lassan kialakul az végre sikerül: ezt is megúszták ép bőrrel . . . *** Ügy mondják, hogy a megyében először itt, Sarkadon alakították meg a pávakört. Vass Gábor, aki azóta is irányítja a dalos kedvű „pává- sok” munkáját, ezekben a napokban sokat idézgeti a hőskort. Nem csoda, hisz a közelmúltban nagy jubileumi ünnepséget tartottak. A művelődési központ 25, a kertbarátok köre 10 és a Bartók Béla Művelődési Központ és a Sarkad és Vidéke Áfész pávaköre és citeraze- nekara 15 éves fennállását ünnepelte. — 1971. február 4-én jöttünk össze először — meséli Vass Gábor a próba szünetében —, s a hónap végén már színpadra léptünk a legEgy nehézsorsú emberre emlekezve Lengyel József: Visegrádi utca Ebben az esztendőben lenne 90 éves, de már 1975 óta nincs közöttünk ez a nagyon nehéz sorsú ember. De személyét, műveit meg-meg- idézzük a művészetek segítségével, mint ahogy most történik, a Visegrádi utca bemutatásával. „Írásainak legfeltűnőbb vonása: a gondolati súllyal párosult költőiség. Nem hivalkodó, nem is érzelmes költőiség ez. nem a szép szavak és szokatlan szókapcsolatok elbűvölő stílusjátékából származik. Mélyebbről ered, a mondatok szövetéből, vagy még mélyebbről, az írás csontvázából: a szerkezetből. Más-más fajtájú mondatainak hullámzó váltakozásából, pontos és érzékletes körmondatainak ritmusából nem eltűnő, de tiszta vonalú zene hallatszik ki” — írja róla Szabó József. Lengyel József 1896. augusztus 4-én született a Somogy megyei Marcaliban, ott végezte elemi iskoláit. A család 1907-ben Budapestre költözött, ő a Barcsay utcai gimnázium tanulója lett, majd az érettségi után a Pázmány Péter Tudomány- egyetem hallgatója, de hamarosan abbahagyta. Húszéves, amikor 1916-ban első versei — avantgardista szabadversek — a Tettben, Kassák lapjában megjelentek, és ' ettől kezdve a lap, majd betiltása után a Ma rendszeresen közölte verseit. A sokasodó véleménykülönbségek miatt négy író, György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József és Révai József a nagy októberi szocialista forradalom után kivált a Ma köréből. Lengyel József Korvin Ottóval és Sallai Imrével részt vett a Szabó Ervin irányította antiimperialista csoport akcióiban, majd egyike volt a kommunista párt alapítóinak. Visegrádi utca című műve portrék, riportok, pillanatképek sorozata 1919 előzményeiről, a Tanácsköztársaság napjairól. „Csak ha elhagyunk minden hasonlatot gyűjtőmedencéről, kristályosodó pontról, hadseregfőhadiszállásról, lázas munkáról, akkor kapunk igaz fogalmat a pórt központjáról. Általában a pártközpont, nevezetesen az első központ a Visegrádi utcában, semmiféle hasonlattal le nem írható, csak önmagával hasonlatos, a pártközponttal” — írta. 1919-es letartóztatásától életének eseményei zsúfolódtak. Szabadulás, lapszerkesztés. menekülés Ausztriába, ahol emigráns magyar lapokban jelentek meg írásai, aztán Berlin, fordítás, szerkesztés, a Prometheus filmvállalat, majd 1930-ban Moszkva. Itt is ír, szerkeszt, dramaturg, egészen 1938-as letartóztatásáig. Több mint nyolc évet töltött internálótáborokban. 1947-ben szabadult. két évre rá pedig Szibériába telepítették ki. 1955- ben rehabilitálták, még abban az évben hazatért. Lassan visszakerült irodalmi életünkbe. 1958-ban jelent meg a Prenn Ferenc hányatott élete, 1961-ben az Igéző. A Visegrádi utca Moszkvában látott napvilágot 1930-ban, Budapesten 1957-ben jelent meg újra. Abban az évben József At- tila-díjjal, 1958-ban SZOT- díjjal, majd 1963-ban Kos- suth-díjjal tüntették ki. Abban az évben mutatták be az Oldás és kötés filmváltozatát. Trend Richárd vallomásai, Bécsi portyák, Hídépítők, Újra a kezdet, Isten ostora, Levelek Arisztophanészhez, Argonidész hajói, Ö hit-Je- ruzsálem, Oldás és kötés — címek, amelyekkel adaptációkként is találkozhatunk. A Visegrádi utca tévéváltozatát március 21-én 20 órai kezdettel láthatjuk a televízió 1-es programjában, mint a tavaszi fesztivál egyik bemutatóját. A tévéváltozat dramaturgja Katona Márta, rendezője Ruszt József, a főbb szerepeket Némethy Ferenc, Zsótér Sándor, Reviczky Gábor, Pásztor Erzsi, Dobók Lajos, Rudolf Péter. Újlaki Dénes és Gáti Oszkár játssza. (erdős) Közkívánatra még egvszer! . „Egész évben szilveszter” A közönség érdeklődésére való tekintettel, újra műsorra tűzik a Békés Megyei Jókai Színház sikerrel játszott pótszilveszteri vidám showmű- sorát. A pedagógusbál és a vidéki előadások után. most szombaton, március 22-én 19 órakor mutatják be a színház művészeinek összeállítását. A kabaréjelenetek szerzői Vadnai László, Nóti Károly és Várdav Zoltán; közülük az utóbbi közreműködője is a műsornak. Világslágerek, zenés, táncos musicalbetétek váltakoznak az olykor eléggé pikáns prózai részletekkel. A szórakoztató, vidám esten közreműködnek a Jókai Színház színművészei: Felkai Eszter, Gálfy László Jászai- díjas, Szabó Zsuzsa, Szegedi Dóra. Várday Zoltán. Toitia- nek Gábor és Dallos József. Kísér Herbály András és Ba- gi Pál. a színház zenészei. A koreográfiákat Felkai Eszter készítette, az összeállítást rendezte Rencz Antal, a színház főrendezője. Óriási feladat és nagy lehetőség, ha egy színésznő monodrámát választ, s másfél óráig egyedül uralja a színpadot. De, hogy uralja-e, az már más kérdés. M$rt azért szükséges a nagy produkcióhoz egy jó darab is, egy jól megírt darab, és nem árt, ha másféle vonzása is van az egésznek. Káló Flórián a színész, hogy darabírásra fordította fölös energiáit, nem új dolog. Nála sem új, egy-két (habár könnyen felejthető) sikert már learatott, ha jól emlékszem, Békéscsabán is. Aztán a felejthetetlen Dómján Edit értelmetlen halála, nehéz sorsa, csodálnivalóan szomorú-szép művészélete (úgy látszik) újra a kezébe adta a tollat, hogy valami egészen különös „emlékművet” állítson neki. Hogy felvázoljon egy, a Domjánéhoz hasonló sorsot, egy másik színésznőét, aki (valahol, valahogyan) ugyanúgy egyedül marad, mint Edit, aki torokszorító üzenetként magnószalagról énekli felejthetetlen dalait a szerelemről, az összetartozásról és a magányról. Ügyes szerző Káló Flórián és igazán jó színésznő Pécsi Ildikó, az Egyedül című monodráma előadója. Zsuzsa, a színésznő szerepében az első percek kezdeti bizonytalanabb tónusa után érzékletes, széles ecsetvonásokkal és finoman cizellált vonalakkal rajzolja fel önmaga és az örök színpadokra távozott pályatárs életét, gondolatait, vívódásait, pusztító magányérzetét, mely negyvenévesen, elmondani is szörnyű halállal ragadta ki az élők közül. Karácsony este van, Zsuzsa egymás után kapja a telefonhívásokat, csak éppen az az egy, a Férfié nem érkezik, késik, hiába várja. Felületes, lényegtelen, kíváncsi telefonálók csengetik meg a készüléket, Zsuzsa néha már emberfeletti erővel válaszol, tér ki a kutató szavak elől. Közben Edittel beszélget. Közben dalokat énekel (Al- doboy Nagy György szerzeményei) és közben Dómján Edit dalait is hallhatjuk. És pereg egy másik magnó: Zsuzsa szalagra mondja vágyait, magányát, kiúttalanságát. Hogy ugyanúgy fejeződik-e be az élete, mint Dómján Edité? Nyilván, nem fejeződhet be (itt a darabban) ugyanúgy. Itt, a végső megoldásnál bicsaklik meg a monodráma szerkezete, belső tartalmi vonulata: a hirtelen jött öröm (a színésznő nagvmama lesz) túlságosan is híg optimizmussal önti le mindazt, ami addig történt, amit a magány várfalai körülbástyáztak. Pécsi Ildikó feszültséggel telített másfél órát ajándékozott a békéscsabai ifjúsági ház pódiumszínházába látogató elképesztően kisszámú közönségnek. Az ember egyszerűen nem érti, hol lehet a hiba? Csak ötven-hatvan színházlátogatót tud produkálni a megye központja? Kiszerettünk a színházművészetből? Nincs lelkierőnk vasárnap este kimozdulni a képláda mellől? Nincs any- nyi pénzünk, hogy megvegyük a belépőt? Vagy igényünk nincs annyi...? Nem illik egy színházi jegyzet végére ennyi kérdőjel. Sajnálom, nem én tehetek róla. Sass Ervin Fotó: Szőke Margit Egyedül Pécsi Ildikó a Pódiumszínházban
